Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)
1936-04-18 / 90. (3939.) szám
^ _ Ma: Nagy rádió melléklet . 18 oldal. Ara Ké 1.20 if^T J XV. évf. 90 (3939) szám » Szombat • 1936 április 18 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.- Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 11., Panská u I i c e 12, 11. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet • • TELEFON: 303-11. • • SÜRGÖNYCIM HÍRLAP, PRflHfl. A névtelen katona hozzátartozói (d) A tárgyalás alatt álló államvédelmi javaslat a maga 200 paragrafusában mindenre ’kiterjeszkedik, ami a háborús veszély elháritásához és háború idején az eredményes hadviseléshez, az egész lakosság frontbaállitásához szükséges. Sőt az ellenzék egybehangzó nézete szerint a kelleténél is nagyobb ügybuzgalommal akarja megoldani a honvédelem nemes föladatát. Ez az ügybuzgalom tiszteletreméltó és helyénvaló, ha a legkomolyabb eshetőségről, a háborúról van szó s ennek megfelelőleg a javaslat elleni kifogások legnagyobb része nem is hadi, de inkább a békeidőkre vonatkozó rendelkezései ellen szólnak. Ám a javaslatiból nagy terjedelme ellenére is hiányzik egy fontos szociális rendelkezés: a hadba- yonulötk hozzátartozóiról való gondoskodás. Igaz, ez nem annyira katonai, mint inkább közjóléti szükséglet, nem tartozik az államvédelem megszervezésének katonai föladatai közé, de mégis egyik legfontosabb pszichológiai előfeltétele, mert a hadba vonuló polgár mindig jobb katona, ha tudja, hogy feleségének, gyermekeinek nem kell éhezniök, mig ő a munkaerejét azt államvédelemnek szenteli. A katona lelki fölkészültségét, a hadsereg közhangulatát és teljesítőképességét ez a tudat rendkívüli mértékben fokozza. Az államvédelmi javaslat erről nem szól semmit. Nagy hiánynak tekintjük, hogy a kormány ezt a kérdést is nem rendezi egy másik javaslattal. Mert van ugyan egy törvény, az 1919-es 530-as számú, amely a hadbavonuló család- fenntartók családtagjainak segélyezéséről intézkedik, de ez a törvény már elavult. E törvény szerint a kisközségekben az otthon maradt feleség napi 1 korona 80 fillért kap, ugyanennyit valamennyi kiskorú gyermek is, a nagyközségekben és városokban az illetmény fejenként 2 korona, Prágában 2 korona 20 fillér. Nem kell szót vesztegetni arra, hogy ezek a tételek a mai és a mainál esetleg még nehezebb gazdasági körülmények között nem felelnek meg a szociális és honvédelmi célnak és ezt a családi segélyt hatékonyabbá kell tenni. És pedig úgy kell szabályozni ezt a kérdést, hogy a családi segélyt ne csak háború esetén, hanem már békeidőben, a hadgyakorlatok idején is kapják a családfenntartó tartalékosok hozzátartozói. Az egyik cseh lap, amely ezt a problémát vezető helyen fölveti, a családi segélyt a munkás napi bérének átlagában: 20 koronában kívánná meg- állapittatni. Nézetünk szerint ez,t a családi segélyt a munkanélküliek állami segélyezésének elvére és mintájára kell fölépíteni. A munka- nélküli segélyezéssel annyiban is összefüggésbe hozható, mert hiszen a védkészültség idején az állam úgyszólván teljesen fölszabadulna a munkanélküliek támogatásának terhétől, mert hiszen a munkanélküliek az általános véd- és munkakötelezettség keretében mind munkát fognak kapni s egyszeriben legalább egy félmillió munkanélküli segélyezésétől fog mentesülni az állam. A legsürgősebb föladat tehát az, hogy mihamarább módosítsák az 1919-es törvényt és annak 1921-es novelláját, amely a családi segélyt a kötelező hadgyakorlatokra bevonult tartalékosok családjaira is kitér-! Teljes bizonytalanság Géniben Francia közvetítő javaslat az angololasz ellentét áthidalására Azonnal fegyverszünet s a közvetlen olasz-abesszin tárgya ásoHon népszövetségi megfigyelő venne részt - Páris bízik Paul-Boncour sikerében - Az angolok pesszimisták, az olaszok hajliihatabanok Genf, április 17. A népszövetség Mussolini békejavaslatának hatása alatt áll. A következő lépést a franciák közbelépésére sikerült eddig kitolni, de annyit már most is meg lehet állapítani, hogy a helyzet teljesen elmérgesedett s a tizenhármas bizottság békítési kudarcát már a tegnap éjszakai tanácskozáson nyíltan bejelentette Madariaga elnök. Edén, amikor tudomására hozták Mussolini békefeltételeit, kijelentette, hogy a feltételek annyira elfogadhatatlanok, hogy nem is hajlandó továbbítani kormányának. Az abesszin megbízott is kereken kijelentette, hogy a feltételek Abesszínia számára elfogadhatatlanok. Általában rossz jelnek tartják, hogy tegnap éjszaka megtartotta első megbeszélését a tizenhármas és tizen- nyolcas bizottság elnöke, mert ezzel tulajdonképpen már a szankciósbizottságra tolódik át a tárgyalások súlypontja. Edén már tegnap este, az olasz feltételek nyilvános- ságrahozatala után azt javasolta, hogy tekintsék befejezettnek a tizenhármas bizottság működését és kezdődjenek meg a szankciók megszigorítására vonatkozó tárgyalások. A két ellentétes pólus Mussolini békefeltételei közül különösen két pont keltett nagy vihart. Az egyik az, amelyben az olaszok kijelentik, hogy csak közvetlen tárgyalásokra hajlandók Genfen kívül és a népszövetséget csak azoknak a kérdéseknek megvitatásánál hajlandók bevonni a tárgyalásokba, amelyek túlnőnek a közvetlen olasz-abesszin érdekeken s nemzetközi érdekeket érintenek. Egyébként azonban Olaszország eleve elutasítja a nép- szövetség közvetítését. A második nyugtalanító békepont az volt, hogy a fegyverszünetnek és béketárgyalásoknak egy napon kell megkezdődniük. És pedig május 1-én. Ebből azt következtetik, hogy Olaszország először rá akarja tenni a kezét Addis Abe- bára is s csak azután akar békéről tárgyalni. A legélesebben Edén foglalt állást az olasz feltételekkel szemben és kijelentette, hogy Mussolini nem békét akar kötni, hanem békét akar diktálni s nemcsak Addis Abebának, hanem Genfnek és Londonnak jeszti. Sürgősségét legfőképpen az indokolja, hogy az államvédelmi törvényjavaslat most rengeteg uj kötelességet fog róni a polgárokra, itt a lélektani pillanat tehát, hogy e kötelességvállalással szemben ellenszolgáltatást is kapjanak az államvédelem névtelen katonáinak hozzátartozói. A kisemberek. Szükséges ez a novella, mert az államvédelmi törvények közt ez lesz a legdemokratikusabb, legszociálisabb törvény. A névtelen katonák törvénye. is. Tiltakozott az ellen is, hogy a béketár- gyalásokat Ouchyban tartsák meg, tehát ott, ahol Olaszország Tripolisszal békét kötött, „mert ez a gesztus Európa valamennyi gyarmatéhes hatalmának falánkságát felébresztené." Edén követelte, hogy a megtorló bizottság azonnal kezdje meg munkáját. Megszólal a kompromisszum hangja Edén csak Paul Boncour hosszas rábeszélésének engedett és sikerült a francia megbízottnak annyit elérni, hogy a szankciós bizottság összeülését egyelőre elhalasztották hétfőig vagy keddig. Paui Boncour azonban Edén kívánságára még Aloisival is érintkezésbe lépett és ismertette vele Anglia álláspontját. Aloisi még az éjszaka folyamán telefonbeszélgetést folytatott Mussolinival, akivel közölte, hogy Anglia azonnali fegyver- szünetet követel. Mussolini válasza nem ismeretes, de ugylátszik, nem volt kedvező, jóllehet egyes hírek szerint Olaszország nem zárkózik el bizonyos engedmények elől. Genf egész reménysége most már csak a franciákban van. Paul Boncour több kompromisszumos javaslatot dolgozott ki, hogy közelebb hozza egymáshoz • az angolokat és olaszokat. Az első kompromisszumos javaslat az volt, hegy az Abesszínia és Olaszország között meginduló béketárgyalásokba vonják be Franciaországot és Angliát is, amire meg is van a jogi alap, elvégre az 1906-os szerződés Olaszország, Franciaország és Anglia között osztja fel az abesszin érdekszférákat. Ezen az alapon, ugylátszik, nem sikerült eredményt elérni, mert ma délben már újabb kompromisszumos javaslatot dolgozott ki a francia megbízott. Az uj javaslat szerint a béketárgyalásokra a népszövetség csak megfigyelőt küldene ki és Olaszország, legalább is egyelőre, fegyverszünetet rendelne el. Természetesen még nem bizonyos, hogy ebbe a megoldásba az olaszok és az abesszinek hajlandók belemenni. Ismét elhidegült a viszony az angolok és franciák között A francia közvetítés tagadhatatlanul az olasz érdekeket tartja elsősorban szem előtt, éppen ezért kérdéses, hogy Anglia hajlandó lesz-e csatlakozni a francia kompromisszumos megoldáshoz. Elvégre, amennyiben az olaszok elfogadnák a franciák javaslatát a béketárgyalások mégiscsak a népszövetség keretein kívül zajlanának le. Ebbe pedig Anglia aligha megy bele. Genfben ma már érezhető is bizonyos elhidegülés az angolok és franciák között, pedig tegnap még barátságosabb volt a légkör. Beavatottak úgy tudták, hogy Paul Boncour és Edén együtt utaztak és az utazás alkalmával sok vitás kérdésben sikerült egymást megérteniük. Az angol delegáció a legközelebbi jövőt sötét pesszimizmussal ítéli meg. Nem tartják lehetetlennek, hogy a népszövetségi tanács egybehivása is szükségessé válik, hogy a tanács megállapíthassa a tizenhármas bizottság kudarcát. A ti zenhármas bizottság egyébként ma délután négy órakor ismét Összeült. A tanácskozásuk megkezdése előtt lázas sürgés-forgás volt észlelhető, különösen a franciák és Avenol buzgolkodnak azon, hogy elsimítsák a legsúlyosabb ellentételeket és hangulatot csináljanak a kompromisszumos javaslat számára. Páris optimista Páris, április 17. Francia politikai körökben nem tartják lehetetlennek, hogy sikerre vezet a francia békítési akció, amelynek az a célja, hogy. a közvetlen olasz—abesszin béketárgyalásokon vegyen részt a népszövetség megfigyelője és haladéktalan fegyverszünetet rendeljenek el. Ennek a törekvésnek megvalósítása bizonyos időt vesz igénybe, de azért hivatalos francia helyeken némi optimizmussal néznek a fejlemények elé. Bíznak a Paul Boncour-féle közvetítő javaslatban. Francia politikai körökben erősen tartja magát az a fölfogás, hogy sikerül megegyezést teremteni anélkül, hogy Olaszország ellen élesebb formában alkalmaznák a megtorlásokat s anélkül, hogy a nemzetközi jogot brutálisan megsértenék. Az optimista hangok ellenére sem titkolják, hogy a terv keresztülvitelének óriási nehézségei vannak s a „Paris Midi" például a francia diplomácia próbálkozásait „sziszifuszi munkának" mondja. Paul Boncour ma délelőtt hosszas megbeszélést folytatott Aloisival és igyekezett öt rávenni arra, hogy Olaszország a francia javaslat értelmében hozzon áldozatot a nemzetközi együttműködés oltárán és tegyen újabb koncessziókat. Hangoztatta, hogy az ellenségeskedés beszüntetése rendkívül jó benyomást keltene az egész világon s jelentékenyen megjavítaná a nemzetközi politikai atmoszférát. Aloisi Ígéretet tett, hogy a francia kérést tolmácsolni fogja Mussolininak, de ennek a tervnek megvalósítását a jelenlegi helyzetben nem tartja nagyon valószínűnek. London még mindig az aöemrn:a« M*lft? London, április 17. Az angol lapok egyrésze éles hangon ir Olaszország ellen s különösen a
