Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)

1936-04-02 / 78. (3927.) szám

r 1936 ■km 2, csütörtők. rPBWMMAG^ARHTRIiSP Mactanlk miniszter indokolta a honvédelmi Javaslatot A nemzetvédelmi miniszter bizottsági expozéjában hangoztatja, hogy a nem­zetközi béke intézmények, mint a népszövetség magukban nem jelentenek elég garanciát a béke biztosítására, hanem erős hadsereg Is kell Dávid előadd szerint fogják az egyesekre alkalmazni a megbízhatatlanság fogalmát Prága, április 1. A képviselöház véderő- bizottsága ma kezdte tárgyalni az állam védelméről szóló kétszáz paragrafus­ból álló kormányjavaslatot. A nemzetvé­delmi miniszteren kiviil a 'bizottság ülésén megjelent dr. Varéi miniszteri tanácsos, (Sízek tábornok és dr. Hándl osztálytaná­csos a nemzetvédelmi minisztériumból. Dr. Dolansky kommunista képviselő azt javasolta, Hogy a bizottság e javaslatot antidemokratikus tartalma miatt adja vissza a kormány­nak. A bizottság ezt az indítványt elve­tette, majd Pékárek képviselő indiványára Dávid 'bizottsági elnököt választotta meg elő­adóul. Madinik nemzetvédelmi miniszter expozéja Majd a nemzetvédelmi miniszter a kö­vetkező beszéddel mutatta be a bizottság­nak a javaslatot: A kormányjavaslatot évek hosszú során át készítette nemcsak a nemzetvédelmi mi­nisztérium, hanem a többi érdekelt minisz­térium is. A törvényre múlhatatlanul sür­gős szükségünk van. Nézzenek csak a határokra 6 tegyenek összehasonlítást. A törvény hi­vatása, hogy az állam védekezésének szi­lárd, széles és mély alapjait építse ki. Tel­jesíti azt, ami után a közvélemény már évek óta kiált: az állam védekezéséhez mindenkit és mindent munkába állít. Nem lesz kivétel, nem lesz privilégium. Mélyen belenyúl valamennyi lakos vagyoni és szabadság­jogaiba is. A legmagasztosabb és legfenségesebb cé­lok tervszerű és átgondolt biztosítása ez. Közismert dolog, hogy a jövő háborúja nem fesz csak a hadse­regek háborúja, hanem az egész állam s valamennyi lakosának a háborúja lesz. Az ilyen háború számára idejében meg kell tenni az előkészületeket. Nemcsak a had­sereg felszerelése, felfegyverzése és ellátása terén, hanem az egész lakosság biztosítása, védelme és ellátása terén is. Gondoskodni kell a lehető legnagyobb autarkiáról az ipari és mezőgazdasági termelésben is, törődni kell azzal, hogy a gyáripart a lőhető legmagasabb teljesítőképességig fejlesszük, gondoskodni kell az ipari és mezőgazda- sági termékek helyes és arányos elosztá­sáról úgy, hogy ez a szervezet adott eset­ben kifogástalanul működjék. A katonai igazgatás nagy munkát végzett eddig is a háborúra való felkészülés terén, különösen a gazdásági és termelési kérdésekben. Most azonban arról van szó, hogy a gazdasági és szociális éledbe való min­den beavatkozásnak megbízható jogi alapja legyen a törvényben, Ez a törvény pedig az-állam védekezésé­ről szóló törvény. A népszövetség nem elég biztosíték A világháború oly borzasztó s mindent megsemmisítő volt, hogy nálunk is, másutt is az a meggyőződés jutott uralomra, hogy háború többé nem lesz. Hitték, hogy a vi­lágháború borzasztó tapasztalatai, másrészt az uj idők felvilágosultsága nem engedik meg többé a háborút. Evégett nemzetközi békeszervek létesültek. Valamennyi jóin­dulatú ember és nemzet nagy remények­kel nézett ezekre az intézményekre. ka és nem áldozatok nélkül Ezernyi és ezernyi emberéletet áldoztunk önállóságunk vissza­szerzése érdekéiben és ezért szent kötelességünk gondoskodni annak femtartásáról. Gyakorlati­lag ez azt jelenti: fel kell készülni. Mindnyájunknak s mindennek fel kell készülnie. Ha az ellenség tudni fogja, hogy mindnyájunk előre elkészített acélellenállására talál, hogy ké­szen vagyunk a ránk mért ütést nemcsak kivé­deni, hanem vissza is vágni, hogy az ilyen táma­dó önkény ne ismétlődjék, úgy az ellenség az igy felkészült, élszánt és felfegyverzett állam el­len irányuló támadást nagyon is meg fogja fon­tolni, mert az számára jelentős kockázattal és veszedelemmel jár. Ez azt jelenti, hogy ily rend­szeres, átgondolt felkészüléssel, ideális, lelki testnevelő, gazdasági és műszaki felfegyverke­zéssel az ellenséget eltérítjük a támadási szán­déktól, eltereljük a sokkal nagyobb rosszat, a háborút, a sokkal nagyobb borzalmakkal tele háborút, mint amilyen az előző világháború volt. Ez az előterjesztett javaslat célja és értel­me. Aid ezt jól felfogja s államunkat szereti, egy pillanatig sem fog habozni, hogy milyen állást foglaljon a javaslattal szemben. Három államvédelmi javaslat E javaslattal egyidejűleg a kormány beter­jesztette a katonai kémkedés büntetésének meg­szigorításáról szóló javaslatot is. A legközelebbi időben beterjeszti a kormány a honvédelemre való felkészülést szabályozó javaslatot. Mind­ezek a törvények egy egészet fognak alkotni az ál'lamvédelem biztosítására. Kérem a véderő-bi­zottságot, méltóztassék a javaslatot az éppen említett szemszögből vizsgálni s azt nemzeti és pártkülönbség nélkül egyértelmű határozattal jó­váhagyni, hogy e határozat barátnak, ellenség­nek is imponáljon. Az állapi iránti megbízhatóság és megbízhatatlanság kritériumai Ezután Dávid, a bizottsági előadó emel­kedett szólásra. Szerinte az állam már ré­gen érezte e törvény hiányát. A világhá­ború világosan megmutatta, hogy a béke idején alkotott s kifejlődött jogrend egyál­talán nem elégséges és nem alkalmas a há­borús idők szükségletének ellátására, ezért a világháborúban is valamennyi állam kénytelen volt kiegészítő, pótrendelkezése­ket adni ki, ezek közül a legtöbb nem volt kellőképpen előkészítve, ezért rögtönzés jellege volt mindvégig. Az előadó ezután a napirenden levő javaslat eredetét és meg­születését ismertette. Számtalan tanácsko­zás volt. a javaslatról, úgy hogy az telje­sen alaposan k.i van dolgozva. Valameny- nyi minisztérium résztvett e munkában. A munka nem elhamarkodott és nem fölüle- tes. A dolog természetéből folyik, hogy a javaslatnak számos oly rendelkezése van, mely nyomasztólag hat az egyes polgárokra, erősen sújtja az egyes embert, de viszont a javaslat mindenkire egyformán súlyos kötelességeket is ró. Majd a javaslat kilenc fejezetének jogi in­Idővel azonban kitűnt, hogy nem vala­mennyi nemzet hajlandó magát egyfor­mán alávetni e nemzetközi intézmények határozatainak. Nyugtalanság jelentkezik. Megnyilvánult s egyre erősebben nyil­vánul meg a vágy annak megváltoztatá­sára, amit a világháború és a békeszer­ződések hoztak. Egyre erősebben nyil­vánvalóvá válik, hogy csak ezek a nem­zetközi intézmények egymagákban — még ha ofy értékes békebiztositó ténye­zők is — a nemzet és az állam bizton­ságát teljesen nem garatnálják és hogy e nemzetközi intézmények mellett minden állam maga kénytelen gondoskodni biz­tonságáról. Fül keli készülni Nekünk a világháború önállóságot és szabad­ságot hozott. Hangsúlyozná kell, hogy nem- mtm­Székrekedésnél, gyomorrontásnál, emésztési zavaroknál, gyomorégésnél, májduzzanatnál, vértódulásnál, fejfá­jásnál, álmatlanságnál, általános rosz- szullétnél igyunk reggel éhgyomorra egy pohár természetes „Ferenc József" keserüvizet. f\ belorvosi klinikákon szerzett tapasztalatok sze­rint a Ferenc József viz az ideális hashajtó minden jellemző tulajdon­ságát egyesíti magában s igy állandó j használatra — különösen jóltáplált, kövér férfiaknak és nőknek — fel­tétlenül alkalmas. telére is ügyel a javaslat s lehetővé teszi az eljárást az ilyen üzemek megbízhatat­lan alkalmazottaival szemben is. Ezek az intézkedések nem irányulnak a nemcsehszlovák nemzetiségű állampolgá­rok ellen és az állam iránti megbízható­ság kritériuma nem lehet a nemzeti hova­tartozás, Az állam iránti megbízhatatlan­ságot sajátlagos szempontból fogják mér­legelni s mellékes, hogy valaki mely nem­zetiséghez tartozik, A határöv: támadási terület Az előadó a továbbiakban a határövre vonatkozó intézkedéseket ismertette. A ha­tárövnek különös figyelmet kell szentelni, ez nem kétséges. Mivel a háború rajta­ütéssel kezdődik, ezért a határvidéknek kü­lönösen nagy jelentősége van mint táma­dási területnek. A javaslat nagy figyelmet szentel a külföldieknek is, akik nálunk a határövben ingatlant akarnának szerezni. E kérdést már más államok törvényhozása is rendezi s az idevágó rendelkezéseket más államok törvényeiből vette át a javaslat. Sőt más államok törvényei teljesen lehetet­lenné teszik, hogy idegen állampolgár in­gatlant szerezhessen, nálunk csak a határ- övben nem szerezhet ingatlant. A védkészültség re vonatkozó intézkedé­sek szerint az állam területén minden em- ben egyformán köteles bizonyos munkála­tokra és köteles együttműködni az állam védésének munkájánál. E kötelezettség na­gyon nehéz, de egyenlően oszlik meg, ez irt igazságos. A nők bevonása a munkába védkészültség esetén más államok törvény- hozása szerint is lehetséges. így Magya > országon és Ausztriában különösen a sza­maritánus és a repülőtámadást elhárító munkálatokhoz vehető igénybe a női mun­kaerő. tézkedéseit ismertette s azokhoz észrevéte­leket fűzött az előadó. Részletesen foglal­kozott a legfelsőbb államvédelmi tanács szervezetével, annak vezértitkárságával, mely a miniszterelnökség mellett fog mű­ködni. Különösen alaposan kell gondos­kodni a gyáripari termelésről háború ese­tére nemcsak a katonaság, hanem a polgár­ság szükségletei szemszögéből is. Emellett a mezőgazdasági termelés szükségleteiről és előkészítéséről is gondoskodni kell moz­gósítás és Háború esetére. Ezt a gondosko­dást megtaláljuk a javaslatban. Az állam védelme szempontjából fontos üzemek igaz­gatóságának, ellenőrző szervernek' ósszeté­A védkészültség idejére érvényes gazdasági intézkedések tulajdonképpen az állami irányítás alatt álló gazdaság és gazdasági javakkal való állami gazdálkodás képét mutatják. Kell, hogy az állami irányítású gazdálkodás egy hivatalban fusson össze s e hivatal a legfelső gazdasági hi­vatal lesz, amelyet az állam védkészültsége s háború idején önálló minisztériumként szervez­nek meg. Ennek hatáskörébe tartozik különösen az árpolitika szabályozása is. Az előadó részletesen felsorolta a normális és a javaslatban feltételezett védkészültség! és hadiállapot-idők jogrendjében jelentkező eltéré­seket. Különösen fontos az a meghatalmazás, amelynek alapján a kormány védkészültség és hadiállapot idején rendelettel szabályozhat oly kérdéseket is, amikhez egyébként törvény volna szükséges. Végül az előadó a javaslatnak a vasutasra vonatkozó egyik paragrafusát módosítani kíván­ja. Az eredeti elgondolás szerint ugyanis előbb a vasutügyi törvényt kellett volna megalkotni, majd az- államvédelmi- tö-rvénvt.- Mivel- ez- nem Miképen fogyott egy férfi 9 kilót és most makkegészségesnek érzi magát A kövér embert általában jókedélyünek és gondtalannak tartják. Pedig sok kövér ember­nek vannak gondjai. Az alanti levél egy tipikus példát ír le: „Ez évben hízni kezdtem és csúnya pocakom nőtt. Egy hónapon keresztül Kruscnen-sót szed­tem minden reggel és fogyni kezdtem. Ezért to­vább szedtem a sót és mostanáig összesen 9 ki­lót adtam le. A Kruschen-só ezenkívül megsza­badított fejfájásomtól is és most minden reggel makkegészségesnek érzem magam, készen a na­pi nehéz munkára.** H. M. A minden reggel beszedett Kruschen-só ter­mészetes utón teljesen kiválasztja a megnem- emésztett tápanyagokat és minden fölösleges vizes salakot. Ha e salakot nem választják ki rendszeresen a testből, úgy valószínűleg felhal­mozódik és csúnya hajat képez. Ha megkezdő­dik a Kruschen-só hatása, látja majd, hogy to­kája eltűnik és nagy pocakja is lefogy. történt meg, ezért válik szükségessé a vasutas­ra vonatkozó paragrafus stiláris módosítása. Az előadó beszédét a bizottság valamennyi tagjához intézett ama felhívással fejezte be* hogy nemzeti és pártkülönbség nélkül vala- menyi tag, aki az állam alapján áll, szavazza meg a javaslatot. Majd azt javasolta, hogy a bizottság tartson előbb általános, majd részletes vitát. A javaslatot nem adják ki albizottságnak Pekárek elnöklő bizottsági alelnök dr. PeterS szudétanémetpárti kérdésére bejelentette, hogy e javaslatot hosszú, éves tárgyalások során á különféle bizottságok úgy átvették, hogy most parlamenti albizottság kiküldése nem mutatko­zik szükségesnek. A képviselőházi elnökség csak azt a kívánságát fejezte ki, hogy a javasla­tot a bizottságok a legközelebbi plenáris ülés napjáig, vagyis április 21-ig tárgyalnák le. Általános vita Pik csehszlovák szociáldemokrata az össze­foglaló jelentés szerint örömét fejezte ki afö­lött, hogy a javaslat nem érinti az állam demokra­tikus berendezését. Egyes rendelkezései nagyon kemények, de meg kell velük barátkozni. A ja­vaslatra vonatkozó megjegyzéseit a szociál­demokrata párt a részletes vitában fogja kife­jezésre juttatni. Sajnálja, hogy a kormány a ja­vaslattal egyidejűleg a munkanélküliek ellátásá­nak kérdését nem rendezi. Heeger német szociáldemokrata minden ész­revétel nélkül magáévá teszi a javaslatot, mert szerinte kizárólag az államvédelmet szolgálja és nincs benne támadó szándék. Peter szudétanémetpárti kijelenti, hogy elfo­gadná a javaslat háborús időkre vonatkozó pont­jait, amelyek kizárólag a honvédelem céljait szogáliják, ellenben annál komolyabb kifogásai vannak a már békeidőben foganatosítandó in­tézkedései ellen. Különösen a javaslat hatodik fejezetét boncolja. Attól tart, hogy a javaslat alkalmas arra. hogy megzavarja az állam belső békéjét és rendjét. A 3. és 4. fejezet élesebbre fordítja a csehek és né­metek viszonyát. A közigazgatás mai eljárásá­nak, amelyet eddig törvény nélkül gyakoroltak, törvényes alapot nyiuijt. Jobb lenne, ha a meg­értés útját keresnék. Számára teljesen elfogadha­tatlan a megbízhatatlanságról szóló ré6z, különö­sen azért, mert a megbízhatatlanságról szóló vég­zést nem szükséges indokolni. Srba, csehszlovák szociáldemokrata szerint a javaslatban két elv ütközik egymással: az áb lamvédelem joga és kötelessége, a másik oldalon pedig az állampolgárok szabadságjoga. Nem engedhető meg, hogy a polgárok szabad­ságjogait a föltétlenül szükséges méreteken alulra korlátozzák. Gondoskodni keLl a parla­ment fokozottabb ellenőrzési jogáról és arról, hogy az államvédelemmel senki sem üzérked- hessék. A nagy fegyvergyárakat államosittatni kívánja. Hasik szlovák néppárti hangsúlyozza, mint pártja, mint államalkotó ellenzék elfogadja a ja­va,slatot. Smetánka ezredes, a Kramár-párt tagja azt kivánja, hogy a hadíkészültség idején a felelősség a katonai vezetőségre is kiterjesztessék, Viéánek iparospárti azt hangoztatja, hogy csak látszat az, mintha a javaslat a nemzeti kisebbségek ellen irányulna. Csak vételen az, hogy a határvidékeken éppen németek és ma­gyarok laknak. Ha ott csehek és szlovákok lak­nának, akkor is ugyanoly intézkedéseket kelle­ne tenni. Dolánsky kommunista a javaslat, ellen beszélt Módosítások lesznek a javaslatban? Bntetsfüiliéaeiak saerint az államvédelmi tör­vény ja/viaslotáinaík báaobtsátgi tóiigyiadiájsa nem fesz oly gyors ütemű, minit eotede-tifeg gtomdoil- táík. Káiiliömösen. a szoniáMemoíkmata pánt nehez­ményezi a, javaslat számos [rigorózus és különö­sen a személyi sznihadiságolkiba vágó intézkedé­sét s múdoe;Mú-rlvaf, fogja követelni. A bizottság egyébként esütöntükön és pén­tekem is taint ülést, majd mni/nlkáját tasvét után folytatja!.' 5

Next

/
Thumbnails
Contents