Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)
1936-04-12 / 86. (3935.) szám
1936 április Í% vasárnap. t>rxgaiAV\&^arhirlai> 15 A világgazdaság jelzőszámai Hatalmas azAmoszlopok állanak előttem. A világgazdaság utolsó hét esztendejének fiuktuálását mutatják. Az első esztendő éppen a fordulópontot jelzi, 1929-ben kezdődött a gazdasági válság, amely 1985-iban mintha megakadt volna. Ez a hét esztendő tükröződik vissza abban az érdekes statisztikai összeállításban, amely 9 állam gazdasági életét tálalja szárazán, számokiban az olvasó elé. Az első azámoazLotp a külkereskedelmi forrói 200 millióira emelkedett. A bankjegyforgalom és giró'követelések a kincstári jegy- forgalommal együtt 1929-ben 495.2 millió fontot, 1935-ben 569.6 millió fontot tettek ki. A Csehszlovák Nemzeti Bank 1929. évi kimutatásai szerint az arany- és devizakészlet 3528 millió koronát, 1965-ben 2771 millió koronát mutat. A bankjegyforgalom az 1920. évi 8905 millióról fokozatosan csökken a hét év alatt 6172 millió koronára. A hivatalos kamatláb az 1929. évi 5%-ról, 4% (1920), 6% (1931), 4.5% (1962), 3.5% (19Ö3—35) 1936. január 1-én 3%-ra esett. galmat mutatja. A statisztikai kimutatásban a következő 9 állam szerepei: Németország, Franciaország, Anglia, U. S. A., Ausztria, Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia és Magyarország. Az első évben, tehát 1929-ben hatalmas Számok Jelzik még a külkereskedelem alakulását, Németország behozatala 13.5 milliárd márka, a kivitel valamivel több. Franciaország behozatala 58 milliárd frank, kivitele 50 milliárd. Anglia 1.11 milliárd fontnyi behozatalával szemben csak 729 millió a kivitel értéke. Az Egyesült Államok kivitele 5.2 milliárd dollár, a behozatal 4.4 milliárd. Csehszlovákia 1929. évi külkereskedelmi adatai a következők voltak: behozatal 19.87 milliárd, kivitel 20.4 milliárd korona. Még Magyarország adatai érdekelnek közelebbről bennünket. 1929. évi behozatal 1.08 milliárd pengő, kivitel 1.03 milliárd pengő. A külkereskedelmi adatok további vizs- gálása megdöbbentő adatokat mutat. 1930- ban kisebb csökkenést lábunk, 1931-ben azonban minden állam adatainál a külkereskedelmi forgalom az 1929. évi adatokkal szemben éppen a felére esett. 1931. óta pedig mindig és mindenütt csökkenést mutat. Csehszlovákia 1935. évi külkereskedelmi mérlege aktív volt, még pedig a 6731 millió behozatallal szemben a kivitel 7415 millió korona volt. Csaknem valamennyi — a statisztikában szereplő állam kiviteli többlétét mutat ki az elmúlt évben, Anglia és Franciaország külkereskedelme aránylag elég nagy behozatali többléttel zárult 1935-bén. A nagykereskedelmi árindex a statisztikában szereplő 9 állam gazdasági kimutatásában 1929-től 1932-ig fokozatos csökkenést mutat, majd 1933-tól 1936-ig megint lassú emelkedést látunk. A gazdasági válság hét esztendejének leg- ezomorubb képét a Jegybankok kimutatásai rajzolják elénk. Az arany- és devizakészlet, a bankjégyforgalom állandó csökkenése mutatja a legpregnánsabban a világgazdaság válságát. A jegybankok évi kimutatásai tükrözik a legjobban vissza az egyes államok gazdasági életének képét, igy a gazdasági válság érdekes számait ezekből az adatokból tudjuk a legpontosabban magunk elé tárni. A külkereskedelmi forgalom csökkenése a jegybankok kimutatásaival szemben még nem jelenti teljes mértékben a gazdasági depressziót. A külkereskedelem jelzőszámainak alakulása legtöbbször a politikai kérdésekkel, a politikai viszonyokkal van összefüggésben. A mostani, illetve a hét év alatti csökkenés azonban a gazdaságtörténelemben egyedülálló ténnyel magyarázható. A válság gazdasági autarkiára késztette az egyes államokat — igen helytelenül — és ez a gazdasági önellátásra való törekvés éreztette hatását a külkereskedelmi forgalom alakulásában. Nem kell messze mennünk. Csehszlovákia élénk példát mutat a gazdasági autarkiára való törekvésben, ha figyelembe vesszük azt, hogy alig két esztendővel ezelőtt agrárcikkekben, továbbá több nyersanyagból behozatalra szorultunk, mig ma a mezőgazda- sági terményekből (különösen búzából és árpából) akkorák a készleteink, hogy exportra is jut belőle. Az agrárállamok viszont (Jugoszlávia, Románia és Magyarország) csak kompenzációs üzletekre hajlandók, tehát megállt a külkereskedelem. A jegybankok kimutatásaiban a legérdekesebb az arany- és a devizakészlet fluktuá- Lása. Különösen Németország aranykészlete csökkent óriási arányokban az elmúlt hét év alatt. A Deutsche Reichsbank arany- és devizakészlete 1929-ben 2687 millió márka volt a 6209 millió RM. bankjegyforgalom és girókövetelésekkel együtt. A német márka aranyfedezete 1029-ben tehát kb. 38%-ra rúgott. A bankjegyforgalom a hét év alatt csak 1 milliárddat csökkent, mig ugyanezen idő alatt az arany- és devizakészlet 88 millió márkára esett le. A Banque de Francé aranykészlete 1932-ig emelkedik, eléri tetőpontját 787 milliárd fr.), azóta lassan csökkenőiben van, 1935-ben 67 milliárd frank a B. d. F. arany- és devizakészlete. A Bank of England az ügyes angol pénzpolitika kitűnő eredményeit tárja elénk a hét esztendő kimutatásaiban. A font aranyfedezete 145.8 millió fontA többi köaépeurópai állam jegybankjai is’ hasonló eredményeket közölnek a gazdasági válság hét esztendejében. A statisztikában tehát egyedülálló a Bank of England példá-j ja, melynek ügyes pénzügyi politikája (dévai-, váció!) sikereket könyvelt el a gazdasági' válság éveiben. A világgazdaság jelzőszámainak vizsgálata betekintést nyújt az államok eddigi gazdálkodásába, de egyúttal intő figyelmeztetést is ad a jövőre nézve. Az 1936-os év mintha már kivezető ut volna a nehéz időkiből, azonban a vezető gazdasági politikusoknak szem előtt kell tartaniuk a múlt tapasztalatait, hogy a jövőben a világot többé ne rázkód- tassa meg olyan időszak, mint az elmúlt „hét szűk esztendő1'. HANTOS LÁSZLÓ. fi falható gabonakészletek mennyisége: 86.563 vagon Prága, április 10. A Csehszlovák Gabona-, társaság március 15-ig összesen 179.236 (február 29-ig 171,259) vagon gabonát vett a gazdáktól és ezzel egyidejűén 92.061 (88.661) vagont hozott forgalomba az első átvevő utján. A Gabonatársaság raktáraiban levő gabonakészletek mennyisége a február 29-i kimutatásban közölt 82.026 vagonról 86.563 vagonra emelkedett. H oazdaadftssifi-rendezés Irta: Belnrohr Dezső Losonc, április 10. A beharangozott nagy mü beíejeztetett. Hosszú évek szólamai megtestesültek a fölhatalmazási törvény alapján decemberben kiadott 250—35. sz. és a most megjelent 76-—936. sz. kormányrendeletekben. Az előző a2 adósságrendezés, az utóbbi a gazdák kény- szeregyességének rendelete .Mind a kettő szorosan összefügg és összegezésük jelenti azt a megoldást, amit hosszú idők óta ígértek az agrárpárt cikkei és beszédei, jelent-e könnyebbséget az uj rendezés? Röviden felelhetünk rá: nem történt semmi lényeges! Az adósok legfőbb baja eddig az aránytalanul súlyos kamatteher és az állandóan végrehajtással fenyegető adóterhek voltak, amelyek megakadályozták az adósságok törlesztését. A kamatrendezésről szóló 238—935. sz. k. r. „rendezte" a kamatkérdést és ezáltal ez a rendelet is csatlakozik az adósságrendezési komplexumhoz. Milyen lett az uj helyzet? 1936 szeptember 30- ával megszűnik a moratórium és október 1-én meg kell kezdeni a fizetéseket. Október 1-én ki kell fizetni nem Ínséges járásokban mindazon kamatokat és költségeket, amelyek 1933 május 9-e után keletkeztek; Ínséges járásokban pedig az 1936 január 1. után keletkezetteket. Ugyancsak fizetni kell a 250—935. sz. k. r. alapján az előbbi időpontokban fönnálló tartozás egytizen- hatod, illetőleg Ínséges járásokban egytizennyol- cad részét és egy félévi kamatot. Ez év október 1-én olyan összegeket kell előteremteni minden eladósodott gazdának, amelynek fedezetére sokaknál kevés lesz egy év termése és ezzel máris illuzórikussá válik a következő év április 1-én fizetendő egytizenhatod, illetőleg egytizennyol- cad részlet és kamat fedezete. A kényszeregyezségi rendelet ugyan papíron lehetőséget nyújt arra, hogy a gazdák adóssági tőkéje kényszeregyesség utján csökkenjen. Azért csak papíron, mert a kényszeregyesség alá olyan tartozások tartoznak csupán, amelyek nincsenek telekkönyvi jelzáloggal biztosítva vagy amelyeknél a hitelező 6 hónapnál előbb nem szerzett végrehajtási zálogjogot. Ilyen tartozás Szloven- szkón nagyon kevés van. Az évek óta húzódó gazdamoratórium és a hirdetett adósságrendezés kapcsán a gazdákkal szemben minden hitelező iparkodott magát telekkönyvileg biztosítani és ezáltal a lehetővé tett kénysferegyességi eljárás során —■ mondhatni — minden gazdaadósság előnyös tételt alkot, amire a kényszeregyességi kvóta nem vonatkozik. Ezek az előnyös tételek mind az előző bekezdésben említett rendszer szerint 16, illetőleg 18 részletben fizetendők. Az egyes gazdáknál mégis fönnmaradt telekkönyvi- leg biztosítatlan tartozások miatt nem is érdemes kényszeregyesség lehetőségéről beszélni, mert a bírósági illetékek mérséklésének dacára az ilyen eljárás kéltségei fölemésztenék az elérhető előnyöket. Elsősorban vonatkozik ez a kisebb gazdákra, akiknek a birtoka kb. 100 holdon alul van. A külön kielégítés ama megszigorítása, hogy nem esnek külön kielégítés alá azok a bekebelezett tartozások, amelyek túlhaladják az ingatlan becslési értékének négyötödét, szintén nem jelent könnyebbséget. Az ilyen adós amúgy sem képes fizetni a négyötödre eső részleteket és kamatokat. Végeredményben tehát az egész adósságrendezés a következő: 1. Fizetni kell a bekebelezett tartozások után félévenként az egytizenhatod (egytizennyolcad) részletet és kamatokat, amelyeknek évi összege az egész tőkének kb. 20 százalékát teszi ki, holott eddig az adósok a régi 10—14 százalékos kamatokat sem bírták fizetni. 2. A jelzálogilag nem biztosított — nem előnyös —■ adósságokra kérhet a gazda kényszer- egyességet, amire előre letétbe kell helyeznie a kényszeregyesség költségét. Sikeres egyesség után pedig fizetni kell az 1-ső pont részletein kívül az egyességl hányadokat is. Mindez annyit jelent, hogy azok a gazdák, akik részére szükséges volt az adósságrendezés, képtelenek lesznek fizetni a részleteket és a költségeket: azok pedig, akiknek az eladósodása még nem fenyegeti gazdaságuk fönnmaradását, nem is veszik igénybe a rendezés előnyeit. Nem jelent könnyebbséget az a rendelkezés sem, hogy az adókat és egyéb közterheket részben kivették az előnyös követelések sorából, mert annyit el lehetett volna várni, hogy legalább a kincstár könnyíti meg adóleirások utján az eladósodott gazdák helyzetét és újabb előírások mellőzésével lehetővé teszi, hogy adóvégrehajtások fenyegetése nélkül teljesíthessék magánjogi kötelezettségeiket. Kétségtelen, hogy a gazdasági életet, elsősorban a bankokat súlyosan érintette volna, hogyha a gazdák adósságrendezésével kapcsolatban áldozatokra kényszeritet- ték volna őket megfelelő állami segítség nélkül, azonban a rendezési rendeletekből még az a szándék sem látszik ki, hogy maga az állam- kincstár iparkodott volna, mint hitelező, radikális segítséget nyújtani. A hosszas vajúdás után megszületett adósság- rendezési rendelkezések egyetlen pozitív eredménye csupán a kamatok kismértékű csökkenése maradt, amivel szemben azonban kártalanították az intézeteket a betétkamatok leszorításával. A kormánykoalíció agrárszárnya bizonyára nagyobb áldozatokat kénytelen hozni a szocialista és más pártoknak is rekompenzációképen, amit a gazdaadósságrendezés nem ér meg. Talán ez év október 1-én még nehezen átesnek a rendezésre szoruló gazdák, azonban 1937 április 1-én már aktuális lesz a helyzet arra, hogy a tervezett Gazdabank megkezdje az eladósodott birtokok vásárlását. ÉRELMESZESEDÉS. IDEGEK, MIRIGYEK, CSONTOK atb. megbetegedéseinél a (fizi Jód-Brómoi gyógyvíz otthoni ivókúráját legmelegebben ajánljak. Ismertetést és használati utasítást küld a Fürdő- igazgatóság őiz-kúpele. eSLi (Tőzsdeszünet és magánforgalom.) A világtőzsdék ma, nagypéntek napján ünnepi szünetet tartottak. A prágai magánforgalomban barátságos irányzat uralkodott. Kötések a következő árfolyamokon jöttek létre: Skoda 1-532—1534, Bánya és Kohó 2890—2905, Königshofi Cement 1360—1362.50, Poldi 953—955, Ringhoffer 815 —825, Alpesi 223—225, Rézmüvek 519—521, Nyugatcseh Kaolin 532—534 korona. (Az olaszellenes szankciók eddig 80 millió koronába kerültek.) Dr. Nikolau a Národni Politikában megjelent cikkében azt állítja, hogy az olaszellenes megtorló intézkedések következtében Csehszlovákia kivitele az olasz viszonylatban eddig mintegy 80 millió koronás értékben csökkent, vagyis Csehszlovákiának az olaszellenes megtorló intézkedések foganatosítása öt hónap alatt 80 millió koronájába került A kivitel csökkenése mintegy 23.000 munkásnak a termelési folyamatból való kirekesztését jelenti, ami az állandósuló irányzatot mutató munkanélküliség mai helyzetében érzékeny veszteség. (Nagy károkat okozott a fagy a Mátyusföl- dön.) Tudósítónk jelenti: Az utóbbi időben beállott zord idő, mely csütörtök reggelre fagyra fordult nagy károkat okozott. A kivirágzott barack és cseresznye a széltől védett helyeken már hétfőre befagyott. A mai fagy pedig nemcsak a barack- és cseresznyetermést tette tönkre, hanem a kaszálókban is, különösen a lóherékben okozott nagy károkat. Szerencsére a szilva, körte, a'lma még nincs kivirágozva, igy tehát ennek a fagy nem ártott. A hőmérséklet szélvédett helyeken — 5 C, szeles helyeken pedig — 2 C és — 3 C fok között ingadozott. (Csökkent a munkanélküliek száma az eperjesi járásban.) Tudósítónk jelenti: Most ülésezett a járási szociális bizottság, amr' ~,egálla- pitotta, hogy a munkanélküliek szé elmúlt hónapban erősen csökkent. Eperjesen az elmúlt hónapban 675 volt a munkanélküliek száma, remélik azonban, hogy rövidesen ezek nagyrésze munkához jut, mivel a közeljövőben állítólag megkezdik már a Kassai-ut és a nagy állomási tér rendbehozatalát, amely munkálatokra 850 ezer korona van előirányozva. Egyébként Sárosban jelenleg még csak igen kevés építkezés van biztosítva. A legnagyobb építkezés talán a most megkezdett csércsi finánckaszárnya épülete, amelyre 450.000 korona van előirányozva, azután sor kerül két Eperjes-környéki község iskoláinak a felépítésére 230.000 korona költséggel. Nagyobb építkezésnek számit, hogy Sósujfalván megkezdik a vízvezeték építését. Kezdetben az volt a terv, hogy a közeli Sóvár is bekapcsolódik a hálózatba, de anyagiak hiányában a tervet nem tudták megvalósítani, pedig Sóvárnak, ahol igen gyakran fordulnak elő nagyobb tüzesetek, elsősorban volna szüksége vízvezetékre. Eperjesen az egyetlen nagyobb épület a Szokol-ház lesz; itt-ott pedig néhány 'kisebb családi ház munkálatait kezdték meg. Mit kapunk a valutákért ? Prága, április 10. VETŐMAG Peienady nemes kukorica. Államilag kiválónak elismert nemesítés. Korán beérik. Óriási termést hoz. Korai fagyot és szárazságot kár nélkül bírja. Nagy fehérszemü kettős, csöve 12-14 soros. Csalamádénak is elsőrendű. O Me:rondeM9: Peienady Uradalomban, Pecenady. Posta: Vel’ké-Kostolany. — Vasútállomás: Leopoldov. Vételára: Monopol ár és 50°/o nemesitési felár. Vasúti tarifa 40°/0-os kedvezménnyel. Ké 100 pengőért ........................... 499.50 100 schillingért ...................... 478.50 10 0 zlotyért ........................... 458.50 100 lejért ........................... 16.45 10 0 márkáért........................... 723.— 10 0 ezüstmárkáért.................. 800.— 10 0 dinárért ........................... 57.05 100 svájci frankért.................. 789.50 100 francia frankért.................. 161.70 10 0 Belgáért ........................... 411.— 100 Uráért............................... 191.90 10 0 holland forintért .... 1643.— 1 amerikai dollárért .... 24.15 1 angol fontért...................... 120.50 Mi t fizetünk a va’uiákért? Prága, április 10. Ke 100 pengőért ........................... 502.50 100 schillingért ...................... 481.50 10 0 zlotyért ........................... 461.50 10 0 lejért .......................... . 16.75 100 márkáért........................... 727.— 100 ezüstmárkáért .................. 810.— 10 0 dinárért ........................... 57.45 100 svájci frankért ..... 792.50 100 francia frankért ..... 162.30 100 Belgáért ....... 413— 100 Uráért ............................... 193.10 10 0 holland forintért .... 1649.— 1 amerikai dollárért .... 24.33 1 angol fontért 121.50
