Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)
1936-04-12 / 86. (3935.) szám
1936 április 12, vasárnap. 'PRVCAI-MA'GVAUHTRJDAP színház* film —**»««> un ....................................... Sz tovenszkói magyar szerző darabja a szegedi színházban „Nem beszélek a darabomról, remélem, az fog majd beszélni helyettem44 — mondja Asguthy Erzsébet, az újdonsült eperjesi drámaíró legújabb alkotásáról a Prágai Magyar Hírlap munkatársának Eperjes, április 10. (A PMH munkatársától,.) Bemmünket igém közeliről érdeklő, örvendetes irodalmi esemény fog lejábszódini a szegedi színházban; olyan darabot fognak bemutatni, amelynek társszerzője egy 6»lovemszkói iró: Asguthy Erzsébet (dr. Kissóczy Józsefmé). Asguthy Erzsébetről tudtuk eddig is, hogy kul- turé lót tinik egyik legnagyobb értéke, hiszen az országos hírnevű eperjesi magyar műkedvelő színpadnak esztendők óta ismert „és elismert prímád ónná.ja, ismerjük sajátos izü verseit, melyeket nagy rokonszemwel fogadta nemcsak a szlovemszikóá, de a magyarországi kritika is, tudjuk, hogy komoly sikereket aratott minit prózairó is: de hogy egyben drámaíró is és pedig tehetséges, színpadképéé drámairó, ez még az eperjesi ismerőseinek is a legnagyobb meglepetés, mert csak a budapesti lapok magasztaló híradásaiból értesültünk róla, hogy darabot irt. A Sirnor Miklóssal együtt irt „Talán ...“ cimü drámájáról egyebek közt az Uj Nemzedék azt írja, hogy az tiszta költészet, a drámai cselekmény középpontjába a két szerző a költői mondanivalót tette. Asguthy Erzsébetre nagyon jellemző ez a me,g- lepetésszerü jelentkezés a drámairó babérjaiért. Ugyanígy tette a költeményeivel is. Évekig volt ^titkos költő", aki közvetlen környezete előtt titkolta alkotásait és költő voltát, álnévvel kopogtatott a szerkesztőségeiknél és pusztáin az Írásainak tehetséges voltával tört miagának utat az elismerés felé. Ugyanígy volt „titkos drámaíró" is, amug egy szép napon kész sikerrel meg nem lepte híveit. Ez az Asguthy Erzsébet igazi attitűdje: nem könyököl, nem vetekszik a sikerért, a tehetségét küldi maga elé és megvárja, amíg a siker magától jelentkezik nála. Szerénységénél csak a tehetsége nagyobb, — mondotta róla egyszer vallaki s annál értékesebb a siker és elismerés, amely önként hull a tehetséges költő ölébe. Ismerve ezt az alapvonását, tudtam, hogy nehéz lesz a nyilvánosság előtt való megszólalásra bírnom, tudtam, hogy nem szívesem fog nyilatkozni darabjáról. — Nem beszélek a darabomról, remélem, az fog majd beszélni helyettem, — szabódott, amikor kérdéseimmel ostromoltam. De végre elmondott egyet-miást. — A darab műfajilag — mondotta — nem tartozik pontosan meghatározható keretbe. A Commed'ia deli‘arté-hoz hasonlítható leginkább. Ennek szabadabb törvényein belül igyekeztünk mondanivaló’nknak olyan formát találni, amely a mának, a technika, film s mindennapi életünk rohanó ütemének képzeletünkben leginkább megfelelt. Elfogadhatóvá akartak tenni a tételt, hogy a közönség nemcsak a felületen mozgó kérdés, hanem az elvontabb probléma tárgyalását is el tudja fogadni. Fölépítését illetőién ke- retdairab, ahol az alapprobléma a tulajdonképpeni lényeg, a cselekmény csak külső keret. Párhuzamosan halad az éterikus sik a naturális cselekménnyel, amelyben a közismert klisé-alakok lesznek lázadó vagy alázatos bábjai a szerző és rendező kezének. A cselekmény vázlatos drámai vetítése csak látszólag újszerű, tételeinek gyöke reá egészem a régi görög drámáig nyúlnak vissza. A költői alkotás már Arisztotelész szerint Is nem a dolgok külső valóságának, hanem a ' dolgokat belülről teremtően kialakító formának: az igazi lényegnek visszaadására törekszik. A költő nem azt Írja le, ami van, hanem azt, ami lehetséges. — Hogyan jött arra az elhatározásra, hogy darabot Írjon? — firtattam tovább. — A költői mondanivaló legkifejezőbb közvetítője a drámai forma. És fölhasználtam a tapasztalataimat , amelyeket mint aktív műkedvelő szereztem. Izgatott az a kérdés, hogy hogyan ir fcrtfr szemző egy darabot. Erre komplikált magyarázatot vártaim. S a legegyszerűbbet kaptam: — Hogyan írunk? Vitatkozó dialógus forrná jálban... NÁDFŐY ÁRPÁD. LÉGV^BBSPORJ A (sAF-MLSz igazgatótanácsának illése (Hivatalos.) Az Ig.-Tan. f. hó 15-én este 8 órakor tartja ülését. Tárgysorozaton szerepelnek többek között az alábbi ügyek: ifjúsági bizottságok, Gleisza István Komáromi FC—Szenei SC átig. ügy ujrafölvétele, Északi kér.—Spielberger I^eó-ügy, a kér. közgyűlések határozatainak végleges jóváhagyása (anyagi rész). 13 )( Biróküldés a nyugat! divízióban április 19-ére: Zsolnai SK—Komáromi FC: Spóner. — Vas, Pozsony—Érsekújvár! SE: Rrocsá". — Ligeti—Ruttkai FC: Fritz. — Füleki TC—Trencséni TS: Dietz. — Zólyomi TK—Pöstvóni FIv: Mohler. )( Prágában az ünnepeken mégis leszm k mérkőzések. A Viktória Zsizskovnak sikerült az utolsó pillanatban a bécsi WAC-ot lekötni és a DFC-bal, valamint a Nuslei SK-bal rendez az, ünnepeken körversenyt. Szombaton a Viktc Zsizekov divizió8 mérkőzését játsza le a vrsovi- cei Bohemians-6zel. )( Az oxfordi diákok Brünnben egy gyönge válogatott csapattól 1:6 (1:2) arányban kikapta!.. A győztes csapat góljait Hess (8), Stloukal is Nepala, a vendégekét Lee lőtte. )( A budapesti Ferencváros Kasselban az ottani Sportklub 03-at 7:3 (4:0) arányban győzte le. A gólokat dr. Sárosi (2), Kiss (2), Toldi, Táncos és Kemény a Ferencváros, Kellner (8) a németek részéről lőtte. )( A Wiener SC Montpellierben 5:1 (4:0) arányban győzött az Olympique ellen. )( A Középeurópai Kupa- és az Európa Serleg-bizottság konferenciája ma délben kezdődött meg Prágában. )( Magyarország—Ausztria vá’ogatott uszóver- senyén, amely április 25—26-án folyik le Budapesten, a pozsonyi Stahl Lajos lesz a döntőbíró. )( Hans von Stuck Nizzában a Turbie-hegyi- autóversenyt Autó Unio-gépón 3:38.8 rekordidő alatt nyerte meg 103.656 km/óra sebességgel. Második Wimille (Bugatti) lett 3:43 5 alatt. )( A prágai Hampacher a Luzemában Mülier lat minden tagja a szinpaon volt s Mária szerepében Ko’.ár Mária, Péter apostol szerepében Szirmay Vilmos, Judás szerepében Némethy Zoltán, Pilátus szerepében Bálint György, Kaifás szerepében Farkas Pál, Annáé és a farizeusok szerepeiben Turóczy Gyula, Somogyi Károly és Ross József emelkedtek ki az együttesből, melynek többi tagjai is csak dicséretet érdemel. A passió komolyságához illő szép kiállítás Bercsényi Tibor munkája volt, a zenekart pedig He- merka Gyula Iván vezényelte. A közönség, sajnos, nem értette meg a színház nemes intencióját a passiójátékok szinrehozatalával s az előadások végig nagyfokú részvétlenség jegyében folytak le. (k. s.) (*) Hercz eg-bemutató Becsben. Herczeg Ferenc-bemutatóra készül a bécsi Burgszínház. Április végén, vagy május elején mutatja be a kiváló iró Saendrey Júliáról szóló történelmi játékát. A darab Becsben Petőfi Júliája cimimel kerül színre s a bécsi ünnepi hetek során is műsoron szerepel. A címszerepet Hilde Wagener játssza. Friedrioh Ro- senthal rendezi Herczeg Ferenc színjáték át. (*) A Toldy Kör szinigárdája uj előadást tűzött műsorra. Április 26-án, vasárnap délelőtt hároniruegyod 10 órakor a pozsonyi városi színházban előadja az „őfensége kalapja" cimü bohózatot. A jeles gárda, amelyről az újságok már régen megállapították, hogy az egyik legjobb műkedvelő-együttes Szlovenszikión, ezúttal is legkiválóbb erőit szerepelteti. Rehonov- 6zky Jemené, Wimmer Mariamne, Nagy Jancsi, Sárai Pali, Körűinek Lajos, Niobus Harry stb. szerepelnek, a rendezést pedig Moravekné Kovács Mária irányítja, akinek nevét jól ismeri a pozsonyi közönség. További részleteiket legközelebb köziünk. (*) Shaw-darab a népszövetségről. Rómáiból jelentik: Bemard Shaw „Genif" cimmel most 'elkészült legújabb darabjáról a Stefani Iroda londoni tudósítója előtt kijelentette, hogy abban főleg a népszövetség következetlenségére igyekezett rámutatok „Vígjátékom — mondotta Shaw — az angol és iaz olasz közönségnek valószínűleg egyaránt tetszeni fog, de mindegyiknek más-más okiból. Remélem, hogy darabom hamarosan sziorefcerülhet, meri tárgya főleg most időszerű". (*) Molnár László Géza képkiállitása Kassán. Kassai szerkesztőségünk jelenti: Molnár László Géza festőművész nagysikerű losonci kiállítása után Kassán állítja kii pompás szinhatásu tájképekből és izmos tehetségre valló figurális kampoiziclókbói álló képeit. A kiállítás a Sro- bár-ucca 14, szám alatti egyesületi teremben április 12-én nyiíilk meg és 20-ig marad nyitva. A fiatal szloven&zkói festőművész kollekcióját a kiállítás előtt nagy sikieinneil mutatta be a kassai művészeti élet reprezentánsai előtt. mmm—mmhbbmbb A kassai passiójáték • bemutatója , Kassa, április 10. Passiójátékot Írni mindenképpen hálás feladat. A vallásban és a bibiiában rejlő hatalmas erő, amely természetszerűen átvonul a passiójátókba is, nem tévesztheti el hatását, különösen, ha a passiójáték Írója a vérbeli drámairó érzékével és felkészültségével nyúl ehhez az örök témához. Krisztus golgotajárása egyike a világtörténelem legnagyobb tragédiáinak, ahogy például Dávid király zsoltárait is a világirodalom legszebb, legtökéletesebb versei közé sorozhatjuk. Stefancsik-Seres Gyula, a kassai magyar színház tagjának passiéjátóka, melyet Alleluja címmel mutatott be a szinház, az eddig ismert passiójátékok közül a sikerültebb, szinpadszerübb alkotások tulajdonságaival dicsekedhetik, habár dramaturgiai tekintetben távolról sem éri el azt a vonalat, melyre a vérbeli drámairó tudta volna emelni az örök, krisztusi tragédiát. A drámai színfoltok az első három képben kissé bizonytalanok, elmosódottak s főként: a színpadi hatás szempontjából nélkülözik a tömeget, amely a hasonló vallásos játékoknál mindig elengedhetetlen követelményt jelent. Ez a hiányosság, amely egyébként a rendezés hibája is, végigvonul az egész játékon s különösen a keresztet képében szembetűnő, melyet külön kellett volna választani a szerzőnek a Pilátus előtt lejátszódé jelenettől. A keresztet képe valahogy mellékmon- datszerüen szerepel a játékban, pedig a tragédia cselekménye itt kezd emelkedni a csúcspontjához s ennek arányában megfelelő hangsúlyozást érdemelt volna. A szerző talán, a koncepció hiányosságain kívül, túlságosan alkalmazkodott a bibliához, ami lényeget illetően természetes is, azonban a szinpadszerüség szempontjából csak hasznára vált volna a játéknak, ha a külső kereteket, a monumentalitást és az érzelmi aláfestéseket egyéni palettáján kevert színekkel rakta volna fel a színpadra a szerző. A zenével kapcsolatosan szintén különvéleményünknek kell kifejezést adnunk. Ha passió- játékot zenekisérettel akarunk játszani, akkor annak a zenének, a tragédiához méltóan, nagyon jónak kell lennie. Hemerka Gyula Iván zenéje az első három képben, melyek Krisztus jóceelekede- teiről, csodáiról és a farizeusokkal való vitájáról szólnak, még megállja a helyét és megfelelően festi alá a cselekményt. A további képek során azonban erősen esik ez a zene és talán csak a golgotái képnél emelkedik drámai magasságokba. A hangszerelés viszont végig elsőrangú, ennek, úgy látszik, vitathatatlan mestere a szerző. A szinház szép kiállításban és Sereghy Andor mozgalmas, nagyvonalúságra igyekvő rendezésében mutatta be a passiójátékot. Krisztus alakját. & . . ..CSALÁDI" ESEMÉNY A BERLINI ÁLLATKERTIJÉN amely végig összetartó gerince maradt az e]ő-|..Aida , a hatalmas indiaa elefánt kis elefántnak adott életet, melyet „Orje -nek neveztek el. adásnak. A többi szerepekben csaknem a társu- Az újszülöttnek s ok látogatója akad német nehézsúlyú bajnokot kétes körülmények között győzte le. Hampacher a hetedik menetben szabálytalan ütéssel földre küldte Müllert és a Z6üri, ahelyett, 'hogy diszkvalifikálta volna, győztesnek jelentette ki a prágai boxolót. Klump- ler az osztrák Pospisehilt, Basta pedig a bécsi Albertét győzte le pontozással. X Perry, a világ legjobb amatőr teniszezője Budapesten vendégszerepei április 15-én a Gabrói- Szigeti kettős ellen. Perry partnere a párosban Kehriing Béla lesz. A ftoas&Mji umih müsota: ÁTLÓN: Aká utoljára csókol. ALFA: Mindenki szerethet VIGADÓ: Az ő szemevilága. (Das Lidhit sei- meir Augern.) URÁNIA; A császárnő kegyeltje. TÁTRA: Meseaiutó. METRÓ: Meseautó. YMCA: A bátor úszó. LUX: Napfelkelte előtt ELEKTRO BIO: Botrány az Atlantic-szállóban PALACE: Miért hazudik Katica? A MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA KASSÁN: Szombat: Bécsi tavasz. Operettbemutató. Vasárnap délután: Az esemyős király. Operett Vasárnap este: Bécsi tavasz. Hétfő délután: János vitéz. Kacsóh Pongrác daljátéka. Hétfő este: Bécsi tavasz. Operettsláger. Kedd délután: Budapest—Wien. Operettslá- ger. Mérsékelt helyárakkal. Kedd este: Nagy szerelem. Molnár Ferenc világhírű színmüvének bemutatója. Szerda: Nagy szerelem. Csütörtök este: Bécsi tavasz. Operettsláger. Péntek este: Az Ur katonái. Mérsékelt helyárakkal. A KASSAI CAPITOL-MOZGÓ MŰSORA: Meseautó. (Magyar hangosfilm.) A KASSAI TIVOLI MOZGÓ MŰSORA: A biborruhás asszony. (Marlene Dietrich.) AZ UNGVÁRI MOZGÓK HETI MÜSCT ': VÁROSI: Szombat—vasárnap: Szerelemmel vádollak. Hétfő—kedd—szerda: Egy peches ember szerencsi]':. . . Péntek—szombat—vasárnap: Tárás Búiba. Szombat—vasárnap—hétfő, népelcfcri * '1 Őfensége a szerelem. BIO RÁDIÓ: Szombat—vasárnap—hétfő: A fehér apáca. Kedd—szerda—csütörtök: A mi mindennapi kenyerünk .,, Péntek—szombat—vasárnap: Az örcmanya. Szombat—vasárnap—hétfő, népelőadásban: Pánik a cirkuszban.
