Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)
1936-04-12 / 86. (3935.) szám
1936 április 12, vasárnap. T>RXGAI-MagVaRH1 RIlAg ■■■■■MM—iM—HliyMfl~ ”1TI1 IIr I ■ Vaticana, Laurenzia, Corvinia... Búvárkodás a Magyar Nemzeti Muzeum Korvinái között, amelyek sora egy nagybecsű és értékes darabbal gyarapodott Mi a történeti becse a most beszerzett Bessarion-Korvinának? ■■ ■■ A Korvinák arról tanúskodnak, hogy a reneszánszban Magyarország vezetőszerepet töltött be a világkuitura fejtesztése terén ■■ ■■ ■■ ■■ Budapest, április 10. (Budapesti szerkesztőségünktől.) A napihirek között meghúzódó néhányszavas közlemény arról számolt be, hogy a Magyar Nemzeti Muzeum Széchenyi- Könyvtárának sikerült egy újabb Korvinát megszereznie, a huszonkilencediket azok sorában, amelyek Mátyás király világhírű könyvtárának maradványai közül a birtokába jutottak. Ezzel a Magyarországon elvő Korvinák száma 43-ra emelkedett. Olyan nagybecsű kincs jutott újból a magyar nemzet birtokába, hogy alkalomszerűnek tűnt fel, ha látogatást teszünk a muzeum könyvtárában és közvetlen felvilágosítások alapján számolunk be a legújabban beszerzett Korvina kultúrtörténeti jelentőségéről és értékéről. Itt nem egy egy egyszerű könyvről van szó, nem az első újkori magyar királynak, a modern értelemben vett magyar uralkodónak egy érdekes passziójáról, a könyvgyüjtésről, a Korvinák értéke és jelentősége sokkal mélyebb. Méltatást és feldolgozást talált Mátyás királv bibliotékája a történetírásban is, a Szent István Akadémia Fraknói Vilmos kezdeményezésére hatalmas diszalbumban dolgoztatta fel a legkiválóbb magyar történetírókkal és műtörténészekkel a Korvinák történetét és művészettörténeti jelentőségét, Hevessy András pedig szintén hatalmas albumban, francia nyelven ismerteti Mátyás világhírű könyvtárát a müveit nyugattal. Mátyás király könyvtára nem egyszerű kultúrtörténeti tény, hanem szervesen belekapcsolódik a nagy uralkodó politikájába. Ennek a könyvtárnak alapításával Mátyás király elérte azt, hogy abban a korban, amelyben a reneszánsz gyökerezett, Olaszország mellett Magyarország is vezető és irányító szerepet kapott a világkuitura fejlesztésében. A Korvinák között A Magyar Nemzeti Muzeum Könyvtára ezeket a kincseket nem a könyvtár rendes helyiségeiben őrzi, hanem az igazgatósági irodában. Üvegszekrényben, zöld lepel alatt fekszik kilenc Korvina a legszebb és legreprezentatívabb darabok, úgyhogy az érdeklődő látogató bármikor megtekintheti őket és elcsodálkozhatik azon a pompán és müizlésen, amellyel Mátyás könyveit ékesítette. A címlapjukra nyitott kötetek a kor legfejlettebb és legraffináltabb ízlését árulják el. A színeknek micsoda pompája ékeskedik ezeken a lapokon! Színek, amelyek annyi viszontagság után, csaknem ötszáz év múlva sem veszítettek semmit élénkségükből, tisztaságukból. A kor legnagyszerűbb könyv- diszitőmüvészének, Attavanténak örökbecsű művészete ragyog ki az aranylemezkékkel borított első lapok gazdag ornamentikájából. A mű- értő órákig elgyönyörködhetik bennük, a törté-1 netiró elgondolkodhatik azoknak az emblémák-! nak szimbólisztikus jelentőségén, amelyek a! cirádák között húzódtak meg. Kis, aranylemezzel borított méhkas, bizonyára a szorgalom évezredes szimbóluma, aztán kis hordócska s hasonló jelképek sokasága. Baloldalt Mátyásnak, jobboldalt Beatrixnek remekbefestett miniatűrje.! És milyen gyönyörűek a kötések, az akkori igen I magasrafejlett könyvkötőmüvészetnek megany-a nyi remeke, időtálló bőrből készült iparművé-1 szeti kincsek, középütt Mátyás hollós címerével. 1 Lehetetlen ezeket a könyvremekeket elfogódottság nélkül végigszemlélni... A legújabban beszerzett Korvina nem került ezek közé a reprezentatív célból üvegszekrénybe zárt Korvinák közé. Külseje nem annyira díszes, az aranylemez-sujtásos könyvek között külső kiállítása kissé elhalványodik. Pedig időtálló finom hártyapapirosán művészi gonddal rajzolt betűk folyóindás díszítése a flórenci egyszerűbb stílus minden bájával ékeskedik. Mégis belső értéke és kultúrtörténeti jelentősége miatt ez az uj beszerzésű Bessarion egyike a legértékesebb Korvináknak... Mi a Bessarion-Korvina jelentősége? A Korvinák közelében, egy másik üvegszek-j rényben ősnyomtatványokat őriznek, közöttük Mátyás koráiból származottakat is, amelyek Hess András budai könyvnyomdájában, az első magyar könyvnyomdában készültek. Ám a műgyűjtők a nyomtatott könyvet lenézték. A reneszánszgyüjtők csak a kézzel Írott, művészi gonddal másolt és diszitett kéziratokban látták a könyvgyüjtés egyetlen és igazi célját, a könyv művészetének legmagasabb fokát. A nyomtatott könyvet hamisított kéziratnak tekintették és nem is akart más lenni, hiszen egyszerűen utánozta az írott könyvek betűtípusát, úgyhogy első pillantásra egy ilyen ősnyomtatvány is olybá tűnik, mintha kézírás volna. A nyomdászok az iniciálé helyét gyakran üresen is hagyták és a nyomtatás után belefestették az iniciálét, hogy igy még inkább az írott könyv illúzióját keltsék ... A nem közszemlére kitett Korvinákat benn- őrzik az igazgatói irodában. Egy fiatal könyvtártiszt hozza ki és szerető gonddal végigsimit- va elénk rakja az asztalra. Aztán lelkesedve beszél a Bessarion jelentőségéről, olyan lelkesült- séggel, ami csak a szakmáját értő és szerető embertől telik ki. — Hogy miért olyan becses ez a Bessarion? Megértjük, ha megtudjuk, ki volt az a Bessarion, akinek a nevéről ezt a Korvinát elneveztük. Bessarion a legnagyobb jelentőségű alakja a reneszánsznak. Ö volt az, aki Konstantinápolyból Gemisthos Plethonnal együtt átmentette Olaszországba a görög kéziratokat. Konstantinápoly elestétől és a két görög átköltözésétől számítja a történelem a reneszánsz kezdetét. A humanizmusnak azt a formáját, amelyet mi a reneszánsz humanizmusának ismerünk, ők alakították ki, ők hozták olasz földre a görög bölcselőket, akiket addig csak latin átültetésben ismertek, ök hozták például Plátont. Bessarion magas egyházi méltóságokat töltött be, bibomok lett és egyháztörténeti szerepe is jelentős, ő kezdeményezte a görögök unióját Rómával. Mint velencei patriarcha korának legnagyobb műgyűjtője. Az ő alapítványa veti meg a világhírű velencei könyvtárnak, a Marciánának alapjait. Ez a Bessarion a maga számára Íratott és festetett könyveket és egy ilyen könyvét odaajándékozta Mátyásnak. El sem tudjuk képzelni az ajándékozás aktusában rejlő hallatlan tiszteletet és megbecsülést másként, csak ha meggondoljuk, hogy egy-egy ilyen könyv a reneszánsz-gyűjtő szemében a legnagyobb földi értéket jelentette. Olyan volt ez az ajándékozás ténye, mint mikor a kora középkorban a lovag legkedvesebb valamijét, a kardját ajándékozta annak oda, kit különösen megbecsült. Ez a kódex Firenzében készült. Mutatja a kötést: — Itt, Mátyás címere alatt láthatók még Bessarion címerének elmosódott jelei: a bíboros kalap. Gyönyörű könyv, elegáns, egyszerű. A kódex belső értéke is jelentős. A nagy tudósnak, bölcselőnek, aki először hozta Európa földjére a bizánci tudományosságot és benne az alexandrinus hagyományokat, három eredeti teológiai értekezése van benne. A Bessarion útja Hogyan került a könyv a Muzeum birtokába? Ez a kérdés nagyon érdekes. Ha igaz az a klasszikus mondás, hogy „habent fata sua libel- li“ — a könyveknek is megvan a maguk története, úgy Mátyás király könyveire, a Korvinákra valóban alkalmazható ez az igazság. Mátyás könyveinek olyan érdekes históriájuk van, ami felér bármely históriai regény érdekességével... Felnyitjuk a könyvet. Az első lapján, a címlap előtt Fabrus János ausztriai püspök ex librise díszeleg ... Fabrus Jánostól került aztán a gottweigi benedekrendi apátság könyvtárába. A Nemzeti Muzeum aztán most csere utján visszaszerezte ezt a nagy értéket a magyar nemzet tulajdonába ... A harmadik reneszánsz-könyvtár A Korvinák históriáját tanulmányozva, megtudjuk, hogy Mátyás király budai könyvtára volt a reneszánszkor gazdag könyvtárai között jelentőségére nézve a harmadik. Csak a vatikáni könyvtár és a Mediclek világhíres gyűjteménye, a Laurenziana előzte meg rangban, jelentőségben ... Mátyás Zrednai János váradi püspök és Csezmicei János pécsi püspök, a híres Janus Pannonius hatására hódolt meg a reneszánsz iránynak, amelynek mindvégig szenvedélyes rajongója volt. 1464-ben Antonius Constantinus olasz költő a latin Múzsák kultuszáért magasztalja a magyar királyt, akinek udvara gyüiőhe- lye a legkiválóbb tudósoknak, müvészeKnek. A történetírás két korszakot különböztet meg Mátyás király uralkodásában, a választó évszám az 1467. Azelőtt Mátyás nemzeti irányú politikát folytat, 1467-ben minden erejét egy európai politika szolgálatába állítja. A könyvgyüjtés és könyvtárfejlesztés is kapcsolatban áiiott politikai céljaival. Könyvtára is a széleskörű európai politika megindításának tényezője. Megbízottait elküldi külföldre, hogy beszerezzék a legjobb, legértékesebb kéziratokat. Budán maga is folálilik másoló és könyvdiszitő műhelyt, amelyben korának leghíresebb mesterei dolgoznak, köztük is a legkiválóbb Attavante. Könyvtárosa a pármai Taddeo Ugoleto, az olasz reneszánsz egyik legnagyobb alakja, aki páratlan ügyességgel és hozzáértéssel lát hozzá a nagy király gyűjteményének gyarapításához. Ezeket a díszes könyveket mar nem helyezhették el a királyi palotában, Mátyás külön épületet emel a számukra. A kor egyik legnagyobb építőmestere, a bolognai lioravamti építi meg ezt a remek épületet, amely két szárnyból állott, az egyik a görög, a másik a lation yelvü kéziratok számára. A főrendek az ország díszére épített könyvtárnak nevezik ezt az épületet, a küllőidről csodájára járnak. A 'termeket művészi festésű ablakok diszitik. A három fal mellett • tömörfából készüt, művészi íaragvánnyal ellátott három polc helyezkedik el egymás fölött ezeken nyugszanak a könyvek, elfektetve s mindegyik remieket himzett bibonszinü bársonyfüggöny védi a por ellen. Minthogy a köiiyvuiroak jegyzéke nem maradt fenn, eldöntőkén kérdés, hogy hány kötetből állott a világhírű Corvinia? Egyes történetírók 40.000 könyvet mondanak, de ez lehetetlenül nagy szám. A reneszánsz nyelvén 40.00U nagy tömeget, sokat jelentett, de konkrét érteikne nem vont. Naldo Kardi szerbit Asinio Poliiio híres római könyvgyüjtó 15 ezerre becsült könyvtárával vetekedett. Ram- sano püspök, a nápolyi király követe „multitu- do Godícum‘'-ről, a kódexek sokaságáról beszól ói a már tud j uk, hogy a reneszánsz könyvtárak leghíresebb gyűjtői néhány száz kéziratot elegeiiuonek tar untak, hogy egy gyűjteményt könyvtárnak nevezzen ea. A flórenzi könyvtárat Nicooli 400, a velenceit Bessano 600 kéziratából alapították. Mátyás könyvtárát a mouern kutatók 500 kéziratból átlóra becsülik. Müveinek legnagyobb részét Fléreneben másolták Naidus Naii'ttinusnak, a híres költőnek és filozófusnak személyes felügyelete és ellenőrzése alatt, igy azok megbízhatóságához, szavahihetőségéhez szó sem fér. Több kézirata saját budai műhelyében másolódott. A könyvek belső ér télié is igen magas vari Megvált benne például Hy- peurdas, a uz att ikai szónak egyike, JJemosthe- nes kortársa és ez a mü teljesen egyedülálló volt, csak Máty ás könyvtárában volt fejelhető. iJeone volt a Vi. században élt Flavius Üres póni us Corippus nyolc könyvre terjedő Johauni- dos cimü aűve, amelynek most csupán egyetlen példánya ismeretes. A Nlkephoros Kaiilistos XanthopuLos egyháztörténete a legritkább becsű kódex volt. A lipcsei városi múzeumban őrzött Korvina Constantinos Paq>hyragenitosnak ritkabecsü könyve a bizánci udvar szokásairól áö hagyományairól. A Bécsben őrzött Stalius, a Londonban levő Juvenális-Corvina a legbecsesebb könyvek közül való. Mátyás könyvei úgy külső kiállításra, mint belső értékre nézve az élen állottak ... Romlás, pusztulás • • • Közhit az, hogy Mátyás világhírű könyvtárának bomlása a török dudással, Budának a török által történt megszállásával vette kezdetét. Ez a közhit téves. A romlás, pusztulás nyomban a király halála után megkezdődött. Már a trónvilfongások alkalmával sok könyv pusztulhatott el. Corvin János, érezve azt, hogy igényét a főrended? nem honorálják, a királyi palota és könyvtár néhány értékes kincsét szekerekre pakkolta és elvitte magával. Kinizsi hadai utólérték és a csontmezed csatában elintézték az ő trónra jutásának kérdését. A kincseket visszaszállitották, de már egyes példányok az ütközet hevében megsemmisül tek. A magyar 9 fŐnnaik érezték a könyvtár nagy jelentőségét és azt nemzeti tulajdonná nyilvánították, de ez nem akadályozta meg a pusztulást. Nincs is állandó könyvtáros, a könyvtárt Lopkadnják. így CedtLs Konrád hagyatékában találtak egy Korvinát, amelyről a címer le volt vakarva. Ha jogosan jutott volna hozzá, bizonyára szóltében-hosszá- ban eldiceckedett volna vele. Beatrix királynő Is, amikor rájött arra, hagy rutuil rászedték, sok könyvet vitt magával Olaszországba. Egy szenvedélyes cseh könyvgyüjtó .. • Amikor Európa6zerte ismeretessé vált, hogy a Karvinia immár szinte szabad préda, Budát elözönlők a kóbor humanisták, akik hizelgő költeményekben magasztalják Dobzse Ulászlónak és Gyermek Lajosnak uralkodói érdemeit. Könnyen el is érik céljukat, megkapják jutalmukat, egy-egy könyvet a világhírű Corviniá- ból. A Korvinia történelme feljegyzi Hassensteini Lobkovic Bohuslavnak, a cseh Janus Pannoniusnak a nevét is. Ez a kiváló humanista a XVI. század elején három évet tölt a budai királyi udvarban és megszerzi Ptőlemamosuák a müvét és végüli, amikor útira kél, szolgálatainak jutalmául! egész sereg Korvinát eszközöl ki magának. így magával viszi Bonilfino históriáját és igen nagy örömére szolgál, amikor neki ajándékozzák Plutarchos négy kötetet kitevő müvét is. Azok úgy is ott porosodnának Budán, — mondja — amikor magával viszi a könyveket. Nagyon alaposan megdézsmálja a könyvtárt Cospinianus János is, Miksa császár követe... . Á mohácsi vész után az özvegy királynő •gályára rakatja kincseit é* a Dunán menekül Pozsonyba. Magával viszi a legértékesebb Korvinákat is. Azok a kódexek, amelyek most Brüsszelben vannak, ilyen módon kerültek tó az országból. Szuilejmán 1526 szeptemberében bevonul Budára é6 bár csak pár napig tart a megszállás, sok kincset rakat társzekerekre, köztük vannak értékes Korvinák is. 1527—1529 között Ferdinánd zsoldosai vannak a várban ezek is alaposan megdézsmálják Mátyás könyvtárát. Németországban ezután széliében, hosz- szában hozzák áruba a ritkabecsü példányokat. Szenvedélyes könyvgyüjtó Johann Faber, I. Ferdinánd titkára, a későbbi bécsi püspök, ató ekkor sok Korvinát v.'sz el. Amint emlitettük, a most visszakerült Bessarion is az ő ex-láhrisét láthatjuk. Buda megszállása után aztán a maradék Korovinákat is felpatkolják és kiviszik K onstantinápolyba. Amikor 1686-ban Buda felszabadul a török alól, a Korvinjának már csak romjait találják, néhány értéktelen nyomtatványt és Mátyás utáni beszerzéseket... A visszaszerzés Kétszáiz év telit el Mátyás uralkodása után és magyar földön nem volt még mutatóban sem egyetlen Korvin. Az elsők 1869-ben kerültek vissza, amikor Ferenc József a szuezi csatorna megnyitására volt utazóban és megfordult Konstantinápolyban, ahol Abdul Aziz szultán négy Korvinával ajándékozta meg. Ezeket a király a budapesti Nemzeti Múzeumnak adományozta, négy Korvina visszakerült tehát magyar földre. 1877- ben magyar diákküldöttség volt a török fővárosban, II. Abdul Hamid szultán ekkor 35 Korvinát adott vissza. Ezeket újból kötötték a törökök és a török tudósok széljegyzetekkel látták el, természetesen nem olyan értékesek, mint az eredetiek. Ezek a példányok a budapesti Egyetemi Könyvtárba kerülitek. A trianoni békeszerződés érteimében Ausztriának 16 Korvinát kekett visszaszolgáltatnia ... így ma már 43 Korvina van magyar földön... A 150 ismeretes Korvinánál? alig ogy harmada. Mátyás világhírű könyvtárának egy tizednyi töredéke. A száz még ismeretes Korvina külföldi múzeumokban, könyvtárakban van. Egy Korvina van a prágai egyetemi könyvtár tulajdonában. Aquinói Tamásnak Arisztotelész egéről és világáról szóló müve. Ez a csemezi Zayak birtokából került Prágába ... Rövid áttekintésben egy ragyogó korszakot elevenji'te'bttínk fel, amikor Buda vára, a magyar király udvara Európa szellemi életének egyik főnyik) középpontba volt,
