Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)
1936-04-02 / 78. (3927.) szám
^ Illa: Képes melléklet > * 16 oldal. Ara Ki 1.20 1|^ JjPf I XV. évf. 78. (3927) szám • Csütörtök • 1936 április 2 Előfizetési árs évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFOM: 30311, © ® SÜRGÖNYCIM HÍRLAP, P R fl H fl. A német példa vagy a Phönix-eset ? Ausztria bevezette az általános szolgálati kötelezettséget Schuschnigg nagy beszédben indokolta meg az ui alkotminytőrvényt - „Ha Ausztria európai szükségszerűség, nem szabad az osztrákok kezét megköín/* - Egyelőire csak bevonass „íegjwetes vagy tegsverteien szolgálatra” Osztrák felfogás szerint Ausztria nem sértette meg a szerződéseket (sp) Prága, április 1. A meglepetések, a váratlan bejelentések, a puccsok, a „befejezett tények*' világában egyetlen pillanatig sem gondoltuk, hogy áprilisi tréfa a Becsből érkezett jelentés az „általános szolgálatkötelezettség*' újra- bevezetéséről, hiszen ma nemcsak április elsején történnek lehetetlennek látszó események, hanem máskor is. Nem lepett meg túlzottan a dolog. Vártuk. Esedékes volt. Csak a formájára és a közvetlen indító- okára voltunk kiváncsiak, nos, ma kitünően adva van mindkettő. Az osztrák kor- nány finoman „általános szolgálatköteles- >égnek“ nevezi a törvényt s szeretné megkülönböztetni az „általános védkötelezett- ;égtől.“ Hangoztatja, hogy rendeltetése íem kizárólag katonai, ellenkezőleg, főcél-* a a nevelő és a kollektív munka biztosi- ása s lényege nem a fegyver, mert a bevonultak fegyvertelenül teljesíthetnek szol- [álatot s a szolgálat nem annyira hadgyakorlatokból, mint inkább közmunkákból áll. Vz intézkedés mintegy áthidaló jellegű a édkötelezettség és a kötelező munkaszol- álat között s Ausztria a legrosszabb eseten amolyan kötelező SA-t vagy Heim- rehr-sereget létesít vele, valószínűleg zért, mert Németországgal ellentétben em sikerült elég önkéntes jelentkezőt ta- ilni a félkatonai szervezetek számára s a ötelező bevonultatás ezenkívül sokkal ol- ;óbb is, mint az önként jelentkezők eltartsa. Vájjon a hatalmak elfogadják-e ezt az •velést vagy sem, nem tudhatjuk. Az osz- ákok a dolgot úgy állítják be, hogy a erződéseket nem szegték meg. A törvényt egindoikoló Schuschnigg-beszédben volt jy mondat, amely csaknem gúnyosan s Lndenesetre ironikusan hangzott pompás “.lyzetmegállapitásával. „Ha Ausztria nyleg európai szükségszerűség**, mondot- a kancellár, „akkor nem szabad az osz- ákok kezét megkötni.** Ami körülbelül nyit jelent, hogy Ausztria, amig függet- i hajlandó maradni, azt teheti, amit ar, mert bármily renitenskedő is, szüik- g van rá. Az osztrákok kényszerszabad- gban élnek, legalább jól és a tetszésük írjnt akarnak élni. Nagy baj nem forrt, amikor Németország bevezette az ál- ános védkötelezettséget, az abesszin báni sem okozta azt, amit sokan vártaik e, —' az osztrák „befejezett tényt** is leéli Európa. Elmúlt az idő, amikor Scho- r és Curtius félszeg osztrák-német vám- iós terve megfeneklett a nyugati hátaink erélyes közbelépésén. ILYTATÁS A 2. OLD, I. HASÁBJÁN. Becs, április 1. A szövetségi tanács mai ülésén benyújtották a „szövetségi szol- gálatkötelezettségrőr* szóló törvényjavaslatot és a tanács tagjai azonnal egyhangúan elfogadták azt. A közszolgálati célokra szolgáló általános védkötelezettségi törvény, amely alkotmánytörvény l'ett, a következő' két mondja ki: 1. cikkely: A férfilakosság betöltött 18. évétől 42. évéig testi és szellemi alkalmas' ság esetén pontosan körülhatárolt időre fegyveres vagy fegyvertelen közszolgálatra köteles bevonulni és jelentkezni az erre a célra létesített szolgálati helyeken. Ez a cikkely tehát elhatározza az általános szövetségi szolgálatkötelezettséget. Kiegészítő részeiben intézkedik arról, hogy a testi és lelki alkalmasság eldöntésére minden fiatalember köteles sorozásnak alávetni magát. 2. cikkely: Az általános védkötelezettség alapján bevonult személyekre külön fegyelmi előírások és külön büntetőjogi határozatok érvényesek. 3. cikkely: Az általános szolgálati kötelezettség közelebbi részleteiről esetről-esetre a kancellár intézkedik az illetékes szövetségi miniszterrel együtt. Szükség esetén a következő rendeletet hozhatja: a) Dönthet a szolgálatkötelezettség tar-J tárnáról, módjáról és belső rendeltetéséről', I továbbá a szolgálatkötelezettségének elegetl tevő személy különleges jogi helyzetéről. b) A szolgálatot végző díjazásáról és a szolgálati viszony fenntartásáról. 4. cikkely: Az uj szövetségi törvény alapján hozott rendeletek ellen vétőket 10.000 schilling pénzbüntetésre és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetik, olymódon is, hogy a két büntetéssel egyszerre sújtják. 5. cikkely: A törvény értelmében hozott rendeletek teljesítésébe a községek is bevonhatók. 6. cikkely: A törvény végrehajtásával a szövetségi kancellárt és az illetékes szövetségi minisztériumokat bízzák meg. A szerződések keretén belül? Illetékes körökben kijelentik, hogy az uj szövetségi szolgálati törvény tisztára osztrák belügy és teljes összhangban van a különböző nemzetközi szerződéssel. A törvény lehetővé teszi, hogy az osztrák nép egyrészét a hadseregbe, más részét a kötelező munkaszolgálatba besorozzák. Schuschnigg indokai Schuschnigg kancellár az uj törvény megindokolásával kapcsolatban beszédet mondott és megállapította, hogy az általános szolgálatkötelezettség bevezetése Ausztria konszolidálását szolgálj^. A törvényt a legújabb politikai fejlődés teszi szükségessé* Az osztrák konszolidálás munkája rohamlépésekkel1 halad előre és számtalan akadály ellenére a kormány nagy politikai és gazdasági eredményekre hivatkozhat. A kormány munkáját az áldozatkész osztrák lakosság támogatja. A külpolitikai lépések egymásután igazolódnak. A múlt ’ ebizo- nyitotta, hogy az osztrák politika irányvonala, amely nem engedi meg a balra vagy jobbra való kilengést, helyes volt és eredményhez vezetett. A Phönix-eset — A Phönix-eset — folytatta a kancellár — az elmúlt hetekben ismét súlyos te- herpróba elé állította Ausztriát. Az a meggyőződésem, hogy az erőpróbát kiálljuk, mert a felelős tényezők tudatában vannak annak, hogy az állami problémákat közös erővel kell megoldani. A kormány törekmindenkinek segít és senkinek sem árt. Ennek ellenére a megszerzett jogokat védeni lehet és megfelelő rendszabályokat foganatosítottunk, hogy az alkalmazottak létalapja is biztosítva maradjon. Schuschnigg ezután élesen azok ellen fordult, akik a Phönix-esetet osztrákell’enes propagandára akarják, kihasználni. Véleménye szerint meg kell teremteni a jogvédelem uj épületének egészséges alapjait. Törvényes garanciákat kell' szerezni arra, hogy a magánbiztositótársaságok kikapcsolják üzletmenetükből a spekulációt. Az osztrák állam szigorú tisztaságot követel minden nyilvános és magánvállalkozásban. Az állam mindenkit megvédelmez, aki méltó védelmére. Ausztria és Csehszlovákia A kancellár ezután számokkal igazolta az osztrák konszolidáció menetét. A szomszédos államokkal való viszony ugyancsak megjavult: — A politikai fejlődésről nem sokat mondhatok. Tudják, hogy sikeresen befejeztük azokat a tárgyalásokat, amelyek a Csehszlovákiával való tűrhető szerződés megkötésére irányulnak. A nagy külpolitikai irányvonalakban semmi sem változott. Ausztria jó viszonyban akar élni a szomszéd államokkal és soha sem fogja megakadályozni a békéi* együttélést. Az utóbbi időben kedvezőbbé vált külpolitikai légkörben a bárom római hatalom kiegészíthette a római jegyzőkönyvet. Ausztria függetlensége garantálva van és a római szövetség gazdasági, kulturális és politikai téren szép eredményekhez vezetett — Az általános szolgálati kötelezettseg bevezetése az osztrák önfenntartásra való akarat uj dokumentuma. A törvény alkotmánytörvény, azaz az osztrák állampolgárokra az alkotmánynak megfelelő kötelességet hárít. — Egyelőre nyitva hagyjuk azt a kérdést, — folytatta Schuschnigg — hogy milyen célokra akarja kihasználni az állam az uj törvényt. Talán a népjóléti intézmények kifejlesztésére, talán az állam biztosítására egy kintről jövő ellenség ellen, vagy talán a belső ellenségek ellen és az sincs eldöntve, vájjon fegyveresen vagy fegyvertelenül tel- jesitik-e a szolgálatot a bevonulok a közeljövőben. A szolgálati kötelesség a fiatal osztrák nép számára jó osztrák nevelő iskola akar lenni. Nem férhet kétség ahhoz, hogy az osztrák kormány mindent elkövetett az állam becsületének megtartására. Aki azon a véleményen van, hogy az osztrák állam európai szükségszerűség, az semmiképpen sem kötheti meg az osztrákok kezét. Amig Ausztria létezik abban az értelemben, mint most, addig Ausztriában mindenki természetesnek veszi, hogy a jog és az erőszak két különböző fogalom. Ilyen körülmények között ai is természetes, hogy Ausztria a maga számá< ra ugyanazokat a jogokat követeli, amely jogok más államokban az állam alapfogalmaihoz tartoznak. (FOLYTATÁS A 2. OLD. II. HASÁBJÁN} A „kötelező szolgálat" értelme vese az, hogy a nép széles rétegei ne károsodjanak a biztositó társaság rossz üzletmenete miatt. Természetesen nehéz olyan eszményi megoldást találni, amely
