Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)
1936-03-08 / 57. (3906.) szám
q>fl^űAI-/v RLAB 4 'Jj\> AUUl WAU-^ V> ________1* • i u Tomboló orkánokkal küzdenek a Mars élőlényei Mit árul ei a termoelektromosság távoli világokról? A koromfekete világűr Irta: Neubauer Frigyes Cikkünk február 23-án megjelent első részében elmondottuk, hogy speciális ter- moelem-fémkombinációk léteznek, melyek szinte végtelenül csekély hőingadozásokat is megéreznek s a hozzájuk kapcsolt érzékeny galvanométer (árammérő) finom mutatója már a Celsius-fok ezredrészének megfelelő melegváltozásoknál is láthatóan elmozdul. Ha az ilyen specális termoelemet nagy csillagászati távcső lencséjének vagy tükrének gyújtópontjába építjük be, úgy érzékenységét megszázezerszereztük, olyannyira, hogy ha a távcsövet a holdra irányítjuk, akkor a kivezető drótvezetékbe kapcsolt árammérő finom mutatótüje kileng, pedig csak a hideg holdsugarak vetitődtek a termoelemre. De még a csillagok meg a bolygók sugarai is látható elmozdulást eredményeznek —< és ha a termoelemből kivezető drótok nem közvetlenül az árammérőbe mennek, hanem előbb elektróncsöves (rádiólámpás) erősitő- be, úgy az árammérő mutatója a csillagsugár elképzelhetetlenül gyenge melegtartalmát is hatalmas kilengéssel jelzi. így aztán nemcsak a hold talajának, hanem a bolygók légkörének a hőmérsékletét is meg lehetett mérni. Tudjuk, hogy a hold levegőburok nélküli világgömb, melynek minden pontja 14 napig közvetlenül ki van téve az ottan nappal is koromfekete világürégről tüzesen lángoló napsugaraknak és utána meg a 14 napos holdéjszaka fagyos világürhide- gének, ott tehát roppant felmelegedéseknek és igen erős lehűléseknek kell lenni. Néhány esztendeje fejezték csak be Pettit és Nicholson ezirányu nagyszabású vizsgálatsorozatukat az amerikai Mount Wilson- csillagda óriástávcsövébe épített terma- elemmel. A kutatások eredménye; a holdvidékek talaja a Nap ottani delelésekor körülbelül 100 fok forró, mig már néhány órával az illető vidéken való napnyugta után a hőmérséklet hamarosan leszáll a zérus alatti 150 fokra. Ez 250 fokos különbség! így aztán nem csoda, ha a holdbéli tájak a nagy távcsövekben vad óriásrepedésekkel, százkilométeres szakadékokkal, sziklarenge. legekkel keresztül-kasul szántva mutatkoznak meg. De még Földünk bolygótestvéreinek légkörében és talaján uralkodó hőmérsékviszo- nyokat is eredményesen vizsgálták ilymó- don. Bennünket persze leginkább a Földhöz legközelebbi s egyben leghasonlóbb Mars érdekel. Ezt az érdekes világot maga dr. Koblentz tanulmányozta ugyancsak Amerikában a Lowell-csillagda 1050 milliméteres tükörátmérőjü nagy távcsövének segélyével, melynek gyújtópontjában a termő- elem gondosan be volt építve. Nem nagyobb itt a termoelem érzékeny része egy tűhegynél és mivel a bolygónak a gyújtópontba vetett képe a hatalmas távcsőben egy milliméter átmérőjű, részméréseket is lehetett eszközölni, azaz: a bolygó különböző vidékeivel külön-külön foglalkozni. E mérésekkel párhuzamosan ugyanabban a távcsőben egyéb módon is figyelték a bolygót, mely akkor éppen földközelben volt és feljegyezték az illető vidékek időjárásának legfontosabb tényezőit, például a Napnak a vizsgált tartomány egén való magasságát, a levegő átlátszóságát stb. E mérések eredménye szerint a Marson bizony nem kedélyes a kiima. Az ottani trópusokban, felhőtlen égbolt mellett nyáron nincs több, mint 20—30 fok Celsius —• ez a talajra vonatkozik, nem a levegőre melynek hőfokát nem mérhetjük le, de következtethetünk rá a talaj hőmérsékletéből. — A mi trópusaink talaja nyáron bizony 80 Celsius fokra is felmelegszik. És amint ott felhők takarják a Napot, a hőfok rögtön a fagypont tájékára száll le, éjszaka pedig mindig fagy, — az egyenlítőn is és nyáron is. Főoka ennek a Mars-l'égkör ritkasága és különösen a vízgőzben való szegénysége, viszonyok, aminők a földön csak az egészen magas hegyeken, 6—'8000 méternyi magasban uralkodnak. A gyors és folytonos hőingadozások kétségkívül állandó Ez a költő nő a Nyugat első gárdá jához tartozik, még Ady életében tűnt fel a folyóirat hasábjain verseivel és müforditásaival. A csillag- pályán aktkor már három női név tündökölt: Kaffka Margit, Leszmai .Anna, Lányi Sarolta. Refchard Piroska Lányi Saroltáihoz áll legközelebb e halváinytüzü, de tisztáiényii csillaghoz. S mert Lányi Sarolta eltűnt a magyar irodalom horizontjáról s csak két szép kötetének visszfénye él bennünk, Reiohiard Piroska mintha kicsit. őér ette is beszélne. Nincsen meg benne Kaffka Margit önmagát tépő ezen vedéi ycssé ge s a nyelvi formáló erő. sem Lesanai Anna dús képzelete, mely eget-fóidét átölel, de van benne valami varázslatos, megejtő álomszer őség, mely öt mindenki mástól megkülönbözteti. Mintha alva és ébren egy holt város felett lebegne s a város partjait mosó vizekből újra felmerülne eltanult élete, emlékei és vágyai. Énnekem a filandiriai Rrugge jut eszembe. a „holt. város11, — úgy járok e verssorok között. mintahogy annak az álomszerű városnak sikátor uccáin jártam a kolostor Merni ing képeinek emlékeivel, — s mintha valahonnan messziről, a tenger felől, egy megnevezhetetlen hangszer édes és bánatos hangjait hozná az alkonyati szellő., A Találkozás oiinti vers egyike a kötet legjellemzőbb s legszebb darabjainak: Egy arc, amelyet régen eltemettél, kettősen eltemettél: messzi temetőn s szivedbe mélyen: [jár még vissza egy arc, mély csak könnyes álmaidban s álmatlanul vívódó könnyes éjen. Mondd, hogy lehet, hogy annyi év után csüggedt szived £e Ldobog? mondd, mit jelent, hogy szived fielzokog? Az álom mindenütt ott kisért, ez adja költészetének opál szánéit. Miég a lovakról is igy beszél: „szegény lovacskáik álmodnak-e éjjel?" — és a csillagokról: „mit álmodnak most a hulló csillagok?14 — gyerekkori elhalt játszó- pajtásaTói igy emlékszik: „mig én a földön álmodom Veled, Te velem álmodsz egy miás csillagon.14 A szerelem emléke is az éjszaka fekete fátyoilában jár vissza legtöbbször s komorságát csak a csillagók és a hold átütő fénye enyhitL Az álom játszik legnagyobb szerepet ebben a költészetben, kifejezésben és hangulatban. A Budapest, március 7. (Budapesti szerkesztőségünktől.) Jaques Thibaud, a világhírű francia hegedűművész Budapesten hangversenyzett és a nagy hegedűs tiszteletére sajtóteát rendeztek. Ezen résztvett a budapesti társadalmi és művészeti élet szine-java. Thibaud ez alkalommal igen érdekes dolgokról nyilatkozott. — Évente tizenegy hónapig járom a világot — mondotta többek között — és két év óta mindössze nyolc napot töltöttem kis falusi házamban, Franciaországban. Hosszú évek óta nem pihentem. Hangversenykörutjaim tapasztalataiképpen elmondhatom, hogy Délam éri kában véget ért a gazdasági válság és többek között a muzsikusoknak is igen jó helyzetük van ott. — Rendkívül örülök, hogy most alkalmam van Budapesten hangversenyezni. Már a próbák alkalmával meggyőződtem, hogy a Budapesti Filharmóniai Zenekar Európa egyik legkitűnőbb zenekara. Jól ismerem a magyar muzsikáit Liszt Ferenc müvein kívül elsősorban Hubay Jenőt Bartók Béla és Dolinán yi müveit Hangversenyeimen Stradivarius-hegedümon játszóim és ezt a Stradivariust nászajándékul kap-, fagyos forgószeleket és orkánokat okoznak, melyek a levegő szárazsága miatt por- és homokforgatagokat hajtanak maguk előtt. A sarkvidékeken nyáron is zérus alatti 20— 40 fokos hidegek vannak. Az ilyen kedvezőtlen klimatikus viszonyok mellett a Marson alighanem csak gyér s alacsonyabbrendü növényzet terem, mely fagyokkal szemben ellentálló és ennek megfelelően szűkös állatvilág, mely a természet vad elemi erőivel, tomboló orkánjaival, homokforgatagaival, fagyosságával állandó harcban áll. A termoelemek alaposan megzavarták a Mars emberfölötti lényeiről való képzeteinket. legszebb képeiket, külön ős asszociációit, mnen meniti a költőnő. De ez nem holmi szenvelgés vagy érzelgősség, imént amit elmond, érzékletes, reális. A tengerfenéken, a legmélyén nem élnek-e csdllagfommáju növények s koirálloik? A ílvöltőnő álomba meneküli, de az álom örvényében ébred rá az elviselhetetlen, égő fájdalomra, a szenvedésekre, a magányosság rettenetére, egy elromlott élet minden borzalmára. Az álom •ködeiből egy sebzett szív sikolya hat el hoz- •zánik, az álom és az ébrenlét bartármesgyéjén 'mintha éles köbe ültödnek ez a gyengéd léliefc. Bensőség és őszinteség melegíti át ezt a hangot, de a hang egy söiréttól eltalált madár hulló vércseppjeiit is felidézi. Néhol mintha a gyászba öltözött görög király leányt, a szerencsétlen Elektrát látnám, ki a szenvedély viharában elcsendesülve meg- megáll, kezét tördelve és meleg könnyek öntik el aurát. Relehard Piroska szerelmesét is úgy siratja, mint Elektra Oresteet, testvéri hangon. A Pokolra emlékeztető medálé megmutatja, milyen nehéz az uit, melyen a kölitőnö áthalad: Ki e lapokról most megszólít Téged, az élet poklos köreit bejárta e a kinok nyársán izenként elégett. Ám az ut legvégén a fárasztó, gyötrelméé bolyongás után valami enyhítő felszabadulás jön: Hárefailatot lenget az alkonyati szellő, kitágul az égbolt iaz estihajnal csillaga fel jő szint vált a, világ s homlokán lángok koszorúja. A iköltonő ebben az utolsó, Színváltó,zás ciimü gyönyörű versben megnyitja a kapukat, az ut megnyugvásba hajlik — s az fliz illat árad, melynek nevét képzeletiünk és emlékezetünk a vernek olvasásakor mindvégig kereste. Az édes, ibóditó hársfaiiliiat, mely a tavaszból elkísér az őszbe s pároltam, egy forró ital gőzében újra felszáll s gyógyít, csillapít. Számomra olyan e hársfa-illatú utolsó vers, mint egy závár elveszett e megtalált kulcsa., mely aranyikapukat nyit. A felvert iUaitáxban Raichard Piroska költészetét egészen magamba szívtam 6 most átvándorol mullhatatliamil abba a kincseskamrába, ahol a költészet színeinek és izeinek szánig telt kaptárjait őrzöm. SZENES ERZSI. tam barátaimtól. Sokszor kérdezték tőlem, mi a titka a Stradivarius-hegedüknek? Megmondhatom: nincs titkuk. Ezek a csodálatos hangszerek nem a hegedű - építő technika eredményei, hanem készítőjük művészetének remekművei. A koruk sem számit, mert van nagyon sok hangszer olyan öreg, mint a Stradivarius-hegedü és mégsem lehet velük összehasonlítani. Mindenüvé magammal viszem ezt a hegedűt, de a trópusokon és a nedves vidékeken nem veszem elő tokjából és nem játszom rajta, mert a párával telített levegő árt neki. Ezeken a helyeken egy „francia Stradlvariuson" játszom. — Oroszországban szinte példátlan honoráriumot . biztosítottak számomra. A határtól Japánig három személyre fizetik az útiköltségemet, tolmácsot adnak mellém és útközben tizenöt hangversenyt tartok, amelyekért egyenként 2500 arany rubelt kapóik. Milyen a lulajdonhépeni japán zenei, étet? — Japán mindössze tiz éve látja vendégül a külföld híres muzsikusait. A tulajdonképpeni japán zenei élet csak húszéves zenéi múltra tekinthet vissza. Japán zeneszerző alig van és zenészei sincsenek. A japán zenekarban rendszerint csak a karmester japán, a többiek külföldiek* Annál érdekesebb, hogy a hangversenyek közönsége kilencven százalékban színes és csak tíz százalékban fehér, ami Kínában éppen fordítva van. A japán hangversenypódiumon csak nagy siker vagy bukás lehetséges. Hanglemezek után választják ki, hogy kit hívnak meg a nemszines művészek közül. Aki beváltja a hozzáfűzött várakozást, annak minden képzeletet felülmúló sikert biztosítanak, akiben csalódnak, azt soha többé nem hívják meg. A japánok csak a klasszikus müveket szeretik. Kedves történetet mondott el Thibaud beszélgetése során, többek, között egy esetet, amely Amerikára és az amerikai virtuózok egyrészére igen jellemző. Amikor Spanyolországban Casals- sal együtt vendégszerepeit, felkereste őket egy amerikai cseliómüvész, aki azért utazott Barce- lónába, hogy eltanulja Casals „trickjét". Se- hogysem sikerült a két művésznek megmagyarázni, hogy Casals művészete soha el nem tanulható. O Kelembéri Sándor előadása a Kazinczy Társaságban. Kassai Sizerkesztő'tógünk jelenti: A Kazinczy Társaság március 9-én. hétfőin este fél 9 órai kezdettel Kovács-ucca 10. számú helyiségében vitaestéit rendez, melyein Kelembéri Sándor, a PMH kassai szerkesztője tartja a bevezető előadást „Korszerű kisebbségi ideológia44 címmel. Beléptidij nincsen. O .A „Magyar Tanító" március 1-i száma változatos tartalommal jelent meg. Vezető cikkét Tóth Endre irta ,,Egy kis politika" címmel, amelyben a fizetésle szállítások sérelmével foglalkozik. A pedagógiai rovatba Vincze Ferenc irt érdekes cikket. Figyelemreméltó a Mónus Gyula fórum-cikke, amelyben „Ki az a tanító?" cim alatt számszerű adatok tükrében mutatja be a széleskörű tanítói munkát. Ez a tárgyilagos irás egyszerre megdönti azok véleményét, aJdk még ma sem hajlandók értékelni a tanítóság kul- turmisszióját. Ugyancsak e rovat közli Kormos Gerő tájékoztató cikkét az uj tanítói képesítő vizsgálatokról. Az egyesületi rovat hírül adja, hogy a pozsonyi Tanítók Háza a nyár folyamán a tanitók üdülőhelye lesz, s az országos magyar tanítói énekkar is itt fog előkészülni nyári hang- versenykörutjára. Böszörményi Zoltán, Willand János és Farkas Károly írásait találjuk még e rovatban. Szepesi Gyula lelkes krónikája a nyelvünk tisztaságának védelmére szólítja föl a tanítóságot, s egy konkrét eset kapcsán arról elmélkedik, van-e lélek a törvényben... A Szemle-rovat kivonatokat közöl bel- és külföldi folyóiratokból és könyvismertetéseket hoz. A Hírek éleikké Berzsenyi Dániel költészetét méltatja a nagy költő halálának századik évfordulója alkalmából. Vannak még közlemények u losonci irástanfolyamról, az uj osztályozási módszerről, a gyermektragédiákról, a pozsonyi magyar rádióról stb. A lap mellékletben közli a Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület alapszabályait. — A 32 oldalas szám ára 2 korona. Megrendelhető a kiadóhivatalban: Komárom, községi elemi iskola. O Rövidesen megjelenik a nyitrai „Hid" könyvsorozat második kötete. Nyitrai munkatársunk jelenti: A (közeli napokban hagyja el a sajtót Hevessy Sári verskötete, a „Sárbilincsben", mely a nyitrai „Hid" könyvsorozatban Jelenik meg. Hevessy Sári hangulatos, mély érzéseket visszatükröző versei eddig több újságban jelentek meg s nagy tetszést arattak. A „Hid" első kiadványa a tavaly nagy sikert aratott „Nyitrai írók könyve" volt. Ugyané sorozatban a jövő hónapban fog megjelenni dr. Ethey Gyula nagy történelmi munkája, mely a Zobor- vidék múltját ismerteti a történettudós alaposságával. E könyvet a négykötetes „Szloven- szlcói Magyar Jrók Antológiája" és dr. Pécsi Jenő háborús elbeszélései fogják követni. E könyvek kiadásával Nyitrán egy nemes elgon- dolásu magyar irodalmi vállalkozás indult útjára, amelyet a magyar olvasóközönség meleg figyelmébe ajánlunk. A „Hid‘‘ kötetei megrendelhetők, illetve előjegyezhetők a szerkesztőségben: Nyitra, Methód-tér 3. A könyvsorozat szerkesztői Dallos István és Mártonvölgyi László nyitrai Írók. O Léván dől el a Magyar Dalosszövetség jeligepályázata. A csehszlovákiai Magyar Da- losszö vétség részéről már korábban kiirt és eldöntött jelligeipályázattail kapcsolatban ugyancsak klánt megzenésitési pályaművek közül a •bíráló bizottság az öt legsikerültebbet kiválasztotta, abból a célbál, hogy azokat március 21-én a Lévai Dalárda és a nyitnál SzMKE-dalárda közös lévai hangversenyén elénekeljék. Utána a helyszínen megjelent zsűri e pülyiamüvekiből kiválasztja a legjobbat. O A Tábortűz, a szlovenszkói magyar Ifjúság népszerű folyóirata március elseji számában nagyon sok érdekes ifjúsági cikket közöl. Vezércikkében a szilovemszkói magyar cserkész- ailosztály kérdésével foglalkozik s komoly munkára inti a szik) ve Diszkói magyar cseiríkészeloet. Tartalmas cikk szól Berzsenyi Dánielről, foglalkozik Kiplingge!, a sportteljcs.i,tméuyek lé- mérésé r öl érdekes cikket ir, foglalkozik a helyes magyar beszéddel s általában számos közérdekű cikke van, amely leköti a serdülő fiatalok érdeklődését. A „Tábortűz44 Sz'loveinsizkó egyetlen ifjúsági folyóirata, szerkesztői pedagógusok és irók, akik minden igyekezettel azon vannak, hogy az Ifjúságnak tartalmas és érdekes olvasmányt adjanak. Megrendelhető Komárom, Főgimnázium. lrodqlom*Művészet IRODALMI NAPLÓ Reichard Piroska uj versel; A változó napokkal Stradivari titkáról és a japán zenei étéiről nyilatkozik Jaques Thibaud világhírű hegedűművész %
