Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)
1936-03-08 / 57. (3906.) szám
1936 március 8, vasárnap* ^BKGAItA\AfitAR-HlRLAI» 1/ Mmgvárott él az utolsó eposz* költő, aki a toll mellett mesteri vésőt is forgat és magyar nótákat ... Baráti látogatás Fülöp Árpádnál, a „fafaragó“ őstehetségnél, aki Hunyadi- eposzával a magyar eposz-költészet legnagyobb teljesítményét cselekedte Ungvár, március 7. Ungvárott nündeníki „Árpád bátyánkéként emlegeti Fülöp Árpádot; az ungvári volt királyi katolikus főgimnázium nyugalmazott tanárát, hiszen egész generációkat tanított, majdnem egy emberöltön át. Ma csöndes visszavonultságban él Szobránci-uccai terjedelmes lakásában, melynek majdnem minden bútordarabja a költő leikéből eredeti műremek s egyben az ,,őstehetség “ jellegzetes alkotása. Fülöp Árpád kevésszavu, szerény, visszavonult ember, aki a mai rohanó világ idegbontó zűrzavarától távol domboldali hajlékában a magyar asszonyok mintaképével, ..Juliska néni"-vei, feleségével éli csöndes, de belülről annál mun- ikásabb életét. A háziasszony magyaros vendégszeretettel fogad. Nemkülönben Fülöp Árpád is, aki melegen szorítja meg kezem, de igazi örömének inkább azzal ád igazibb kifejezést, hogy tömör, székely- hajuséát egyszer-kétszer megsodor int ja... Már tudja, miért jöttem. Emiit ettem neki, hogy a magyar époszköltészet legnagyobb teljesítményű alkotóját tanultam meg benne tisztelni s kértem, hogy mondjon el önmagáról és költészetéről egyet-mást...-— Majd otthon, barátocskám, — felelt akkor a költő. És most, ahogy otthonában kerestem fél, szerény egyszerűséggel vette elő magafaragta szekrényéből kéziratban és nyomtatásban megjelent alkotásait. — Hány könyved jelent meg nyomtatásban, Árpád bátyám? *r- Nem sok, 'de nekem valamennyi nagyon kedves. 1897-ben jelent meg „A. megváltó" ci- ídü Krisztus-drámám, majd a „Hit, remény, szeretet"; utána-a Budapesten megjelent régi „Magyar könyvtár" 3-ik füzeteként a „Sziksomlyói nagypénteki misztériumok" dmö munkám látott nyomdafestéket, lírai költeményeim pedig „Költemények" cím alatt jelenték meg 1911-ben.-— Legnagyobb - müvem, a Hunyadi-éposz, melynek tizedik- éneke mint önálló mü „A magyart cúm alatt került ki a nyomdából 1914-hen, majd 1925-ben „Az embgr" című 'drámai költeményem került-a. nyilvánosság elé Monoron, a Popper-féle könyvkiadó cég. kiadásában. ; Utolsó nyomtátásban • megjelent müvem a „Kapiszt- rán" cimii drámám, amely 1926-ban jelent meg. Miként tudod, több drámámat ismételten is . előadták Ungvárott, úgy műkedvelők, mint hivatásos színészek ..; ; Három hatalmas kötet fekszik az asztalon, a villanylámpa fényében. Mindhárom kézirat, a költő jellegzetes' állóirásával. Kérdőleg nézek a fóliánsokra. — Igen, ez az életem főműve. Ez a Hunyadi-éposz, melyet 1910 nyarán kezdtem meg imi s 1920 tavaszán fejeztem be* ' E fciz év alatt' két évet, tíz hónapot és tizennégy napot dolgoztam e művön s igy a közbeeső szünetek több mint hét évet tesznek ki. Megemelem a köteteket. Súlyosak. Nemcsak eszmei tartalmuknál fogva, de papirmennyisé- güík miatt is. , . —- Menyit tehetnek ki ezek nyomtatásban? A költő gondolkodik, megpödri jellegzetesen szép székely bajuszát és szinte áhítattal felel: 1932-ben akarták kiadni Budapesten. Hatvanöt ivet tenne ki és ezer példány nyomása nyolcezer pengőbe kerülne ... Nem akadt rá eddig kiadó, pedig, ha valamikor, ma nagyon is rászorul a magyar lélek erre az eposzra ... Felnyitja az első kötetet és megsimogatja a lapokat. — A keleti eposzoktól eltekintve ez a mü a világirodalom legterjedelmesebb eposza. Arányairól fogalmat alkothatsz, ha számba- veszed, hogy két Toldi, két Toldi szerelme, két Toldi estéje, két Buda halála, egy Z-rinyiász, egy Murányvár ostroma s egy Nagyidai cigányok terjedelmét is mégha 1 adja, mert azok együttvéve negyven eg y e z ern ég y s záz ti zenkét sort tesznek ki, a Hunyadi-éposz ezzel szemben negyvenegyezerötszáznegyvennégy sorból áll. — Hatalmas arányok — jegyzem meg magamban s elgondolkodva lapozgatni kezdek a kötetekben és szinte félő tisztelettel kérdem meg a költőt: — Mi a tartalma ennek az óriási műnek? Fülöp Árpád elnéz a lámpa fölött. Szinte érzem, hogy miként idézi vissza a nagy költemény ihlető •szellemeit, hogy érzékelhetőkké varázsolja azokat előttem a mindennapi krónikás- ujságdró előtt. Aztán leül és meleg, búgó hangján beszélni kezd; — A mü alapgondolata mélységes. A népek Istene látja, hogy félezer év elteltével Nyugatnak újjászületett műveltségét a Keletről támadó veszély végromlásba döntené, tehát előre gondoskodik a védelemről. Etelközben laza törI zsekből tömör nemzetté jegecesedett magyarságnak őrleikévé rendeli egyik főangyalát, ki az őrzésére bízott nemzetről Magyar nevet nyer. A nemzettestbe őrlelkül lehelt főainigyalnak, Magyarnak hivatása, hogy nemzetét fokról-fokna fejlessze s mikor az idők telje, a végveszély korszaka bekövetkezik, oly erős legyen, hogy Kelet romboló erőit fel bírja tartóztatni. „Lesz gondom rá" — mondja az Ur, hogy: „Az idők teljében támadjon egy férfi Feltornyosult korszak csúcsain őrt álljon, T itáni erőkkel győzve szembeszálljon!" — Ez az alapgondolat, mint keringő vér a testet, áthatja a mü minden parány részét, megszabja a mü terjedelmét s biztosítja a szerkezet egységét. Az eposz terjedelme arányban van az eposzi küzdelmeik roppant nagyságával s azzal, hogy Hunyadi János korszaka a legéposzibb kor' szak a magyar nemzet életében. Még a honfoglalásnál is époszibb, mert akkor a nemzet csak önmagáért fejtett ki küzdelmet, míg Hunyadi alatt nemcsak önmagáért, hanem a művelt emberiségért is győzelmesen harcolt. Elhallgat. Érzem, hogy még mondaná akar valamit, de veleszületett szerénysége lelakatolja a száját. Azért előresegitem kissé; — Bizonyára e nagy mü hézagpótló a magyar irodalomban ... Ugy-e, az a véleményed, Árpád bátyám? A költő megpödri bajuszát. Szinte áhitatos büszkeséggel veszi az ujjal közé ezt a ma ritka férfidíszt és lassan, óvatosan megszólal:-— E páratlanul nagy korszak méltó meg értek- lésével a magyar költészet adós maradt. Nem tekinthetők méltó megéneklésnek azok a müvek, mélyek Horváth Adóimtól kezdve egymást követték s melyek nem egyebek, mint a történelem anyagának szolgaikig rímekbe foglalásai. — Az én Hunyadi-eposzom eltér az eddigi eposzoktól; egészen uj típus, verstechnikája s nyelvezetének magyarossága tekintetében is.' A központ'Hunyadi, kinek fénye és heve a 'mii minden kis részét napként világítja meg és :át- melegiti.' • . 'TT.'. . . tr-r — Két gócpontjába'két'nagy epizód (az eposz jellemző sajátsága- — -jegyzem - meg).- Igen, két nagy epizód illeszkedik: az első nagy szerkezeti részbe az A magyar (X-ik ének), az utolsó (ötödik) nagy 'szerkezeti- részbe az Az' ember (XLVII-ik ének). Mindkét nagy epizód jellemzően fontos és mindennél magasztosabb élménye a főhősnek, Hunyadinak s mindkettő szerves része a szerkezetnek ... — Említetted, Árpád bátyám, hogy Budapesten ki akarták e nagy müvet adni. Bizonyára készítettek róla előzetes kritikát is a kiadó számára. Kaptál-e ilyesmit? — Kaptam. Négyessy László „széditően nagyszabású eposznak" nevezte .., Keresgélni kezd. — Itt van ... Olvasd ........Szerzőt magasztos hevület ihlette és lelkesítette évtizedes alkotó munkára, hogy a költői szó erejével elénkhozza múltúnknak azt a hősét, aki az európai köztudat szerint is az egész kereszténységnek atlétája volt s a magyarság élén az egész nyugatot oltalmazta. Tisztelet illeti a költőt, aki ily nagy feladatnak szentelte magát s lelkének kincseiből a magyar nemzet és a keresztény emberiség hőseinek emléket állítani élete hivatásának érezte." — A részletes kritikát a követezőkben foglalta össze: „A szerző nagy tanulmánnyal dolgozott. Szívesen festegeti a milliót mind a két részen s nemcsak külsőképpen, hanem szelleme szerint is; például a török harcos gondolatvilágát, hitét, eszményeit, a szultánok, basák törekvéseit, lelkiségét. Kedve telik a magyar családi élet, a társas szórakozások rajzában is. Leleménye kiterjed zeneszerii jelenetekre és a bajnokok egyénies bemutatására, olykor a kevésbé fő személyek arcképezésére is. Megszólaltatja az énekeseket török és magyar részein, faji jellegzetesség és műveltségi fok szerint. A magyar énekesek között a vándor és az úri énekmondót, kezdetlegesebb és művészibb elaődásukkal. Egyszóval a szerző beleélte magát tárgyába s amit történelmi tanulmány, valamint - költői példákon való okulás javallott, azt értékesíteni kívánta a világkép gazdagítására" ... Majd igy fejezi be Négyessy László kritikáját: „Meghatott tisztelettel adózom a szerző ne- meslelküségének* Életének nagyszabású emléket állított" ♦ * * Megnézem a dátumot, amikor Négyessy ezt a fontos kritikát irta: 1928 február 3. Elgondolkodom. Magam is megsimogatom titokban a kézzel irt köteteket s eszembejut.... Csekély nyolcezer pengő ,.. ennek hiánya az oka, hogy a magyar. époszköltészet legnagyobb s talán legutolsó alkotása ma is kéziratban fekszik a költő magafaragta szekrényében . .. * ■ — No, igen! Árpád bátyám farag is... Nagyon hétköznapiasan mondom. A költő szeme simogatólag csúszik végig a bútorokon . . . Csodálatosan szép műremek valamennyi. A nagy, háromajtós szekrény, az iratszekrény, az asztal, a remek faragás u székek, a kép rámák s a „vitrin", ami nem más, mint egy székely kö- csögtartó, eredeti székely cserepekkel, valamennyi a Székelyországból származott östehet- ség páratlanul eredeti megnyilvánulásai. Még a kulcstartók is eredeti alkotások. Nincs egy tünyi hely a fán. melybe bele nem .faragott volna a művész egyszerű vésőjével. és bicskájával valami hámulatraméltó eredetiséget. A magyar ornamentika remekei ezek, amiknek elszetnleiése az appercepcióig órákat venne igénybe, a jellegzetes virág- és állatminták mérnöki pontossággal felépített zegzugos utain . . . •— Hol tanultad ezi; a csodálatosan finom mesterséget, Árpád bátyám? —• Sehol. Soha faragó-műhelyben nem voltam, sohase láttam, hogy miként kell szakszerűen kezelni a vésőt. . —- Csodálatos! A nyáron megnéztem a ma- gyara őstehetségek budapesti kiállítását, ezeknek a munkáknak nívója össze se mérhető azo- kévaí, oly magás... Ha megengeded, le fogom fényképezni, hogy ismerje meg a magyar közvélemény ezt a fába faragott fantasztikus magyar álomvilágot.,. Hevesen tiltakozik.-— Nem lehet. Nem engedem meg. Ez az én eredeti elgondolásom, eredeti müvem, maradjon csak egyedüli ■ -— De hiszen azzal, hogy közzéteszem, nem veszti el eredetiségét. *— De igen! Lemásolhatják . .. Szemfüles mesterek eltulajdoníthatják . .. Maradjon ez csak mind itt, a négy fal között, amíg én élek ... A falra téved tekintetem. . .. — Mi ez? Díszoklevél? , — Az.:-A, budapesti Rádió Újság díszoklevele. Elolvasom. ;A Rádió' Újság Fülöp Árpádot 1932-ben díszoklevéllel .tüntette ki magyar nótaszerzésért. ' ’ • ; Újból felvillanyozva nézek a költőre. ^—....Saját szerzeményű magyar dalaim vannak ... Összesen százharmincegy eredeti magyar dal .. Nagybbrészt egyes drámai müveimbe. iktatva váltak közismertekké. ... Müvekbe összesen csak tizenegy dalom nem jutott be. — És a dallamok? ■— Azokat is magam csináltam . .. Itt van ez az ősrégi magyar zeneszerszám .. . Ezen! És rámutat a szoba sarkában meghúzódó cimbalomra... Ezen csinálja az ő mélabus, a székely havasok szélzugására emlékeztető, őseredeti dallamait. Ismerek belőle néhányat. Tudom, hogy mit jelentenek. Nemcsak dallamok ezek, hanem a székely nép dallamba kottázott, szenvedő lelkének sirámai .. * — Azt hiszem, mindent láttam és hallottam, Árpád bátyám, kérlek azért, hogy beszélj most már magadról? — Mit mondhassak? 1863-ban születtem Nyá- rádszentbenedeken, Marosszékben. mely csaík később lett megyévé, a kiegyezés után. A gimnáziumot Székelyudvarhelyen jártam, az egyetemet Kolozsvárt végeztem. Csiksomlyón voltam négy évig tanár, egy évig Marosvásárhelyen s 1893-tól az ungvári királyi katolikus főgimnáziumban tanítottam a szakmámat, a magyar és latin nyelvet és irodalmat, harmincöt éven át s neveltem egész generációkat a magyar fajsze- retetre ... Lapokban mindig dolgoztam. Alkalmi cikkeket írtam és költeményeim jelentek meg. Erdélyben Gyujafehérvárott a katolikus irányú ,,Közmüvelődés"-nek, aztán a „Csíki Lapodnak Csíkszeredán, itt pedig a helyi lapokban jelentek meg verseim és ij-odalmi cikkeim. A 20-as években a Prágai Magyar Hírlapban is megjelent egy versem „Egy apostolhoz" címmel. A Hunyadi-kort már nyolcadosztályos koromtól fogva tanulmányoztam ... Egy képhez vezet, melynek gyönyörűen faragott rámájára hívja fel figyelmemet. A rámában ott látható a Hunyadi-család öt tagjának képe. Vajdahunyad várával. Kedves, szép családi emlék, hiszen az öt Hunyadi most már valóban a költő családfájához tartozik... Szellemi családfájához... * A villanylámpa nagyot lobban. Átkapcsolták 3 motort. Szemem az egyszerű asztalon porosz- kál. Egy fából .faragott egyszerű tintatartó, minden disz nélkül, benen. két elemi iskolai pádból vett üveg „kalamáris", fadugóvaí __Ebből már-. fogatta ki a költő a Hunyadi-eposzt.., Az ornamentika nagymesterét másrészről ez az egyszerűség jellemzi a legjobban. A „hallgató magyarok" hallgató költőjének nincs díszes Íróasztala. Bár modern ember izig-vérig, aki megérti és méltányolja a modern világ minden széditően ható vívmányát, kezdve az idegekre menő női kalapdivattól az elmaradhatatlan rádióig .. . Mert rádiója is van. Bekapcsolja. Hallgatom, de úgy belülről, az igazságérzetü lelkem legmélyéről felkivánkozik egy kiáltás: Halló! Halló! Magyar értelmiség! Hunyadi nagy szelleme kérdi, meddig kell még itt e kéziratban megjelenésére várnia? Meddig? Meddig? . . . RACZ PÁL. Nyugdijatok tanácsadója A legközelebbi rovat március 22-fki számunkban jelenik meg. A kérdések legkésőbb március 15-ig beküldendők. Z. Rutka. Az uj rendezés folytán a nyugdíj nem lőhet kisebb az eddig élvezett nyugdíj és pót lékai együttes összegénél. Az ön esetében a/, uj nyugdíj kisebb lepné a réginél, azért kap .,kiegyenlítési pótlékot". A nyugdijhatározat helyes, de jogerős is. tehát már nem lehet rajta változtatni. Királyházai özvegy. Lehet kérni állandó külföldi tartózkodásra szóló engedélyt. Az engedélyt megadja a szakminisztérium, a p.'uxügy- és külrgymi-- nisztérium hozzájárulásával. Az engedély alapján külföldön tartózkodó nyugdijaiból az állam 17.5%-ot levon. Az engedélyt kieszközöljek. Városi tanácsos Beregszász. A községek jogosítva vannak alkalmazottaik járandóságát az államiakra vonatkozó szabályok szerint rendezni. Fontos tehát, van-e erre vonatkozó határozat. Ilyennek létében okvetlenül joguk van a nyugdíjnak a 70/910. sz. t. szerinti rendezésére, A levonásnak addig nincs törvényes alapja. Az ügy az országos hivatalnál 110.723/35. sz. alatt, van folyamatban. Megsüt'- get.tjük. Nyugdíjas neje. K írjén a kerületi bizottságtól (okr. síbor) Duiiaszerdahelyeu zöld nyomtatványt. A.z egyik a kérvény, a másikat a kezelő orvos tölti ki. Az orvosi véleménynek tartalmaznia kell, hegy a kezelés az egészség helyreállításához feltétlenül szükséges és házi hezelés nem elégséges. Karls- badban van a fóréinak egy uj épülete, nagyon szép fekvéssel. V. K. Nagyi fia. Az említett nyugdíjas-szaklap nagyon hasznos szolgálatot tesz a szlovenszkói nyugdíjasoknak' és nem oly rossz, mint gondolja A nyugdíj megadása vagy elvonása szigorúan a törvény értelmében történik és teljesen független a politikai vagy kulturális jogok gyakorlásától. A magyar nemzetiségű nyugdíjas ifi az utóbbi jogukat szabadon gyakorolhatja é«nern kell magyar ypltátletagadnia. Senkinek sem lehet emiatt bántódásu. Felekezeti táiiitónö. Eddig a háborús.éveket felekezeti tanítóknak’ (tanítónőknek) is beszámitot* Iák. Utóbbi időben nem. Ha nem adott be felfolyamodást, úgy a jogerős nyugdijhatározatta! szemben már jogorvoslat nincs.. Hivatalnoknő, Eperjes. Ha férjhez megy, megtart-^ ja saját nyugdiját, de az ált. szabályok érteimében ha férje szintén állami tisztviselő és együttes jőve*, delmük (együttes nyugdíj) évi 18.030—24.000 korona között mozog, u;gy 3% levonás lesz. A levonás fokozatosan 8%-ig emelkedik, a jövedelem összege szerint.. ...................... F. Irma, állami ervónő. Tévedés, mert Ön a III. csoportba, tartozik. Ha, a „prihláskát"- és az áll.-m- polgársági. bizonyítványt beterjesztette,1932 ja>v 1-töl jár a felemelt nyugdíj. Sürgesse meg az elintézést.a magyar pártok ungvári titkársága vagy. az állami nyugdíjasok egyesülete (Bratislava-Pozsony, Lazaretská 32.) utján. Rövidesen meg kell kapnia a hátralékot. K. J, Losonc. Há nyugdíjban levő vasúti vonatvezető nyugdíjba helyezése után megnősül és meghal, özvegyének nincs joga nyugdíjra, legfeljebb kivételesen kaphat -kegydiját. T. S. Galánta. Igénye elévült. De egyébként, mig Csehszlovákia nem számolt el a MÁV'val, nem volna érvényesíthető. A nyugdíjalap még Magyar- országon van, csak ennek átadása után Itihe ne sző a befizetett összegek .visszatérítéséről. Egyelőre azonban még szó sincs erről. Békekötés és nyugdíjigény: Sz. ,f.-nek és M. 0. Ruszinszkó. Érdeklődtünk az illető párt titkárságánál, ahol azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a volt magyar tisztviselőkön ejtett sérelem orvoslása iránt lépések történtek és van kilátás, hogy ez a kérdés, t. i.. hogy nyugdijat kapjanak, valami- képen rendezve lesz. Nyilvántartjuk! A fenti cimii válaszban foglaltak Ruszinszkóra is vonalkoznak. Arra, hogy havi 486.50 korona nyugdiját felemeljék, semmi kilátás sincsen. M. J. Doborgaz (Vajka). Február 17-i levelét sajnos későn vettük kézhez. Az elbocsátás előtt kellett volna önként lemondani, akkor igényt emelhetett volna nyugdíjra. Adjon be egy részletesen indokolt kérvényt kegydij iránt és mi a pozsonyi postaigazgatóságon a kedvező elintézés tárgyában közbenjárunk. P. I. Ungvár. Édesanyja panasza legjobb esetben az év végéig lesz elintézve. A 4%-os ismételt levonás tárgyában kérjen az ucstárnától egy részletes járandóság-kimutatást. A kérvény bélyeg-illetéke 5 korona. Arai a saját nyugdiját illeti, a 70/930. sz. törvény szerinti járandóság a szolgálati idő alapján kisebb a most élvezett, járandóságnál, azért a különbözet kiegyenlítési pótlék címén jár. Tényleg tehát a nyugdij nem .változik.
