Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)
1936-03-08 / 57. (3906.) szám
AtAfi&AR'Hl EdiAEi lyjo március ö» vasarnap. Ságban magukat, hogyha a szomszédos népek belső viszonyai súlyosak. Ezek mennél rosszabbul megy a másik népnek, annál diadalmasabban hivatkozhatnak saját politikájuk eredményességére. — Szeretném — mondotta Hitler —, ha a német nép tanulna ebből az észszerütlenségből és más népekkel szemben soha nem esne ebbe a hibába. Azt akarom, hogy a német nép megértse a nemzeti szocialista külpolitika mozgató okait, amelyele szerint minden szempontból észszerőtlennek kell nevezni az olyan törekvést, amely egy hatalmas államot el akar vágni a tengertől és mindenáron olyan viszonyokat teremt, amelyek szükségszerűen változtatásra szorulnak. Az európai népek egy családként állnak a világban, még ha civakodnak is egymással, mégis, letagad- hatatlanul rokonok. Olyan kis házban, mint Európa, nem élhet minden nép külön jogok szerint. Ezek a különböző jogok hívták életre azt a félelempszichózist, amely Európa levegőjét megmérgezi. Ezután Hitler az úgynevezett német kérdésről beszélt. Sokat lehet hallani a német kérdésről, az egyik fölfogás szerint a mai német rendszer jelenti a német kérdést, a másik fölfogás szerint pedig a német fegyverkezés. A valóságban azonban a német kérdés semmi egyéb, mint az, hogy hatvanhétmillió ember szűk korlátok között egy nem túlságosan termékeny területen él. — A német nép épp oly kevéssé érez vágyat, hogy hősiesen agyonlövesse magát a harcmezőn, mint akár a francia vagy az angol. De nem is gyávább a német nép Európa többi népeinél. Annakidején belerántották egy háborúba, amelyben épp oly kevéssé hitt, mint a többi népek. A mai fiatal német, a huszonöt esztendős, a világháború kitörése idején éppen három esztendős volt, 8 vájjon felelőssé lehet-e őt tenni a világhá- j borút megelőző eseményekért? A németi nép nagy többsége kényszerűségből vett részt a világháborúban, de a tisztességes német éppen úgy teljesítette kötelességét, mi a tisztességes francia és angol. Ezután azt fejtegette a birodalmi kancellár, hogy a német népnek éppen annyi jó és rossz tulajdonsága van, mint a többi népeknek, de semmiesetre sem lehet kívánni tőle, hogy egy lealacsonyító bánásmódba beletörődjék, A német kérdésnek az a lényege, hogy a birodalmat olyan rendszerrel akarták körülvenni, amely a német népnek mesterséges utón megnehezítette a mindennapi kenyérért való küzdelmét. Egy németre tizennyolcszor kvesebb föld jut, mint egy oroszra. Ez megmagyarázza, hogy milyen nehéz minden mesterséges akadály nélkül is a német létküzdelem. A világnak pedig semmiesetre sem lehet az az érdeke, hogy ezt a német kérdést megoldhatatlanná tegyék a birodalmi kormány számára, sőt éppen ellenkezőleg az lenne az egyetemes érdeke, hogy e kérdés mielőbb megnyugtató megoldást találjon. Barátságos szavak Franciaország, éles kritika Oroszország felé További fejtegetései során Hitler rámutatott arra, hogy a német nép saját létproblémáival csak akkor tud elkészülni, hogy ha külső biztonsága is megerősödik politikai egyenjogúságának elismerése által. — Lehetetlen önérzetes és bátor népet — mondotta Hitler — állandóan rabszolgasorban tartani. A német nép nem hajlandó és nem képes a Versaillesben rámért sorsot tovább tűrni. Az a küzdelem, amelyet három év óta a német egyenjogúság kivívásáért folytatok, nem uj európai probléma felállítását, hanem éppen ellenkezőleg egy súlyos probléma megoldását célozza. Ezután Hitler a német egyenjogúságért folytatott küzdelmének nehézségét ismertette és hivatkozott arra, hogy a német nép érdekeinek vélelmezése közben egy pillanatig sem feledkezett meg azokról a kötelezettségekről, amelyeket az európai kultúra és civilizáció ügye állítanak fel vele szemben. Egyik létföltétele az európai kontinensnek a szabad és független nemzeti államok létezése. — Együtt akarunk dolgozni az európai kul- turvilággal, mint szabad és egyenrangú résztvevők, de következetesen és föltétlenül azok akarunk maradni, akik vagyunk. Az utolsó három évben többizben kísérletet tettem, hogy a francia nép felé hidat verjek a megértéshez. Amilyen mértékben elmerülnek a világháború emlékei, olyan mértékben erősödik a tudat és fölismerés, hogy mind a két nép, amelyek eddig elkeseredett ellenfélként állottak szemben egymással, közös munkára hivatott a nagy és egyetemes emberi kultúra érdekében. Nem volna-e lehetséges, beszüntetni ezt az évszázadok óta folyó és céltalan civakodást, amely egyik nép számára sem fog végső döntést hozni és egy magasabb közös cél elérésére egyesíteni az erőket? Hitler e szavak után bejelentette, hogy Németország hajlandó minden európai állammal együttműködni s azok a fenntartások, amelyekkel az Oroszországgal való együttműködéssel szemben viseltetni kénytelen, nem Budapest, március 7. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Az Uj Nemzedék, jelentése szerint Koscialkovszkj lengyel miniszterOroszországra, hanem az Oroszországban uralkodó kommunista kormányrendszerre vonatkoznak. — Féltem Európát — mondotta Hitler — ennek a destruktív és minden értéket szétromboló ázsiai világnézetnek betörésétől. Egyesek szemében talán fanatikus, mindenesetre azonban kényelmetlen figyelmeztetőnek látszom. De az a meggyőződésem, hogy a bolsevizmus a legnagyobb ellensége a civilizációnak, számomra az utókor szemében becsületet és igazolást fog jelenteni elnök tervezett budapesti látogatására közvetlenül a római hármas tanácskozás után kerül a sor. A lengyel miniszterelnök négy napot fog tölteni a magyar fővárosban. A bolsevizmus veszélyének részletes taglar lása után Hitler rátért a birodalom és Anglia közötti kapcsolatok ismertetésére s rámutatott arra, hogy az angol kormány reális szellemmel azonnal késznek bizonyult elfogadni a flotta egyezményre vonatkozó javaslatát, úgyhogy ma az a helyzet, hogy az angol—német flottacgyezanény az egyetlen praktikusan is egzisztáló szerződés, amely a fegyverkezés korlátozását jelenti. A birodalmi kormány kész ezt a szerződést további kvalitatív egyezménnyel kiegészíteni. rok sérthetetlenségének biztosítása érdekében nyugati szomszédaival, elsősorban Franciaországgal és Belgiummal megnemtámadási egyezményt kötni, amelynek érvénye huszonöt évre szólna. 3. A német birodalmi kormány Angliát és Olaszországot mint biztositó hatalmakat kívánja meghívni a megnemtámadási egyezmény aláírásához. — Ha mi hajlandók vagyunk, — mondotta Hitler, — ehhez az őszinte együttműködéshez visszatérni és közreműködni 8 ha ebből az együttműködésből valóság lesz, úgy kijelentem, hogy mi Európában semmiféle területi követelményt föl nem állítunk. Ezután Hitler tovább ismertette a birodalmi kormány együttműködési programjának további föltételeit. Németország hajlandó a biztonsági egyezmények további megerősítésére, igy elsősorban hajlandó a nyugati hatalmak között létesítendő légi egyezményt aláírni, ami automatikusan kizárná a légi támadások lehetőségét. A birodalmi kormány mégegyszer fölajánlja, hogy megnemtámadási egyezményt köt keleti szomszédaival és egyben kijelenti, hogy Litvániával szemben korábban elfoglalt elutasító álláspontját hajlandó revízió alá venni, amennyiben a litván kormány a Memel-kérdésben korrigálják eddigi politikai magatartásukat. Németország, amennyiben a Memel-vidék autonómiáját Litvánia hatályos módon biztosítja, hajlandó ezzel a szomszéddal is megnemtámadási egyezményt kötni. Minthogy Németország végire elérte teljes egyenjogúságát, kés® visszatérni a népszövetségbe. Hitler beszéde végén fölszólította a birodalmi gyűlés képviselőit, hogy tegyenek fogadalmat arra, hogy a nép becsületének helyreállítását minden erőszakkal szemben és a legsúlyosabb megpróbáltatások árán is megvédelmezik és inkább elpusztulnak, mintsem megadják magukat Az a lépés azonban, amire most határozta el magát a német kormány, tulajdonképen utat nyit Európa népeinek a megértésre és együttműködésre,-— Három év után, azt hiszem, a mai nappal véget ért a harc, amit a német egyenjogúság kivívásáért megindítottam, — fejezte be beszédét Hitler. Feloszlatják a birodalmi gyűlést A birodalmi kancellár ezután bejelentette, hogy föloszlatja a birodalmi gyűlést, hogy módot adjon a német népnek, hogy ítéletet mondhasson a birodalmi kormány politikája fölött. Majd Gö- ring emelkedett szólásra és fölolvasta Hitler rendeletét, amely március 28-ával föloszlatja a birodalmi gyűlést s március 29-re uj választásokat rendel el. Hétfőn tárgyalja a legfelső román bíróság Kövér Gusztáv ügyét Kolozsvár, május 7. Május 24-én lesz három óve annak, hogy a román belügyminisztérium utasítására éjjel egy órakor ietektivek vették körül dr. Kövér Gusztáv magyarpárti áléinak nagyváradi lakását és másnap reggel nyolc órako-r már át is tették a határon. Mint ismeretes. Kövér Gusztáv azonnal pert indított a román belügyminisztérium, valamint a váradi primária ellen. Ezenkívül a nép- szövetséghez is petíciót nyújtott be a kisebbségi szerződés állampolgársági intézkedéseire hivatkozva s állampolgásági jogaiba való visszabe'yezé- sét kérte. Az erdélyi magyar párt; nevében Bethlen György pártelnök is csatlakozott a petícióhoz. A népszövetség nem utasította el Kövér petícióját, de állásfoglalását a román kormány genfi megbízottjának kérésére a romániai bíróság döntéséig elhalasztotta. A romániai bírósági tárgyalások most végre befejezésükhöz közelednek, amennyiben a bukaresti Cassatia, a legfelsőbb bírósági fórnm március 9 ere tűzte ki az ügy végleges elintézését.. Ma már nemcsak az erdélyi magyarság, de a románság is belátta, hogy Kövér Gusztávval méltánytalanság történt s minden remény meg van arra, hogy a kérdést must már érdemiben io kedvezően intézik el. — Legyen szabad hivatkoznom arra, hogy meg lett volna a lehetőségem ahhoz is, — folytatta Hitler, — hogy az 1914 előtti határok visszaállítását tűzzem programra. Ezt a programot szónokilag kitünően ki lehetett volna basz- nálnf és kritikusaim is elismerik ebben a viszonylatban képességeimet. Ugyancsak könnyű lett volna a reváns-gondolattal föl korbácsolni a német lelkeket. Én azonban a német közvéleményt megszabadítottam ezektől a tendenciáktól. Én a német sajtót megtisztitottam a Franciaország elleni gyűlölet szellemétől. E szavak után Hitler áttér a locarnói egyezményre. Az egyezmény szabályozza Francia- ország és Belgium viszonyát a birodalomhoz. Az egyezmény betartása érdekében Németország maximális áldozatokat hozott. Ugyanakkor, amikor Franciaország határait betonerőditmé- nyekkel vonta körül, Németországnak a francia határ mentén teljes védtelenséget kellett tanúsítania. A locarnói egyezménnyel azonban nem Németország, hanem Franciaország került ellentétbe, amikor aláírta az Oroszországgal kötött szerződést. Csehszlovákia ugyancsak kötött hasonló egyezményt Oroszországgal, ami egy hatalmas birodalom katonai erejének fenyegető jelenlétét jelenti Középeurópában. Francia- országnak már a rajnai egyezmény előtt volt külön egyezménye Lengyelországgal és Csehszlovákiával. Németország ez ellen nem emelt kifogást és nem volt szándékában ezeket az államokat megtámadni. Amily kevéssé van abban a helyzetben Németország, hogy veszélyeztesse Oroszország területi épségét, ugyanolyan keny- nyen áll módjában Oroszországnak előretolt pozíciói révén megtámadni Németországot. A helyzet Németország, számára annál is inkább veszélyes, mert az uj orosz-francia egyezmény a megtámadott félnek a népszövetség által való megállapítását kizárja. Lengyelország Lengyelország marad és Franciaország Franciaország, Szovjetoroszország azonban egy forradalmi világnézet államilag megszervezett exponense. Alkotmánya a világforradalom eszmeköréből nőtt ki. Nem lehet tudni, hogy holnap vagy holnapután Francia- országban nem diadalmaskodik-e ez a világnézet. — Ha azonban bekövetkezik ez az eset, — folytatta Htler, — és nekem, mint német államférfinak, kötelességem ezzel számolni, bizonyos, hogy ez az uj bolseviki állam a kommunista intemacionálé egyik szekciója lesz. Ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy két különböző állam között felmerülő konfliktusban a döntő szót nem az érdekelt államok fogják kimondani, hanem egy közös fórum, amely ebben az esetben nem Páriában lesz majd, hanem Moszkvában. Mi mindenesetre hálásak vagyunk azért a felvilágosításért, amelyet éppen a francia kamarában adott Herriot ur Oroszország katonai jeHitler ezután ismertette a birodalmi kormány feltételeit, amelyek mellett uj rendszert lehetne kiépíteni Európában a béke biztosítására. Ezek a feltételek a következők: 1. A birodalmi kormány késznek nyilatkoHitler bejelenti a locarnói egyezmény felmondását Németország uj európai békerendszere 1 Seniiel miniszterelnök a római tanácskozások után látogat Budapestre lentőségéről. Tisztában vagyunk azzal, hogy Herriot or információit a szovjetkormánytól kapta, —- Éppen ezért súlyos belső küzdelmek után a német birodalmi kormány nevében elhatároztam, hogy Franciaországhoz és a locarnói egyezmény többi aláíró hatalmaihoz memorandumot intézek, Locarno halála Ezután Hitler ismertette a locarnói egyezményt fölbontó német memorandumot, amely megállapítja, hogy 1935 májusában nyomban azután, hogy tudomást szereztek arról, hogy Franciaország és Szovjetoroszország között egyezmény létesült, a német birodalmi kormány felhívta Franciaország figyelmét arra, hogy az uj egyezményben vállalt kötelezettségek nincsenek összhangban a rajnai egyezményben magára vállalt kötelezettségekkel. A német kormány álláspontját úgy jogilag, mint politikailag megindokolta. Jogilag az 1935 májusában nyilvánosságra hozott memorandumban, politikai vonatkozásokban pedig diplomáciai megbeszélések során fejtette ki álláspontját. Az érdekelt kormányok előtt ismeretes, hogy úgy az írásos válasz jegyzék, mint a diplomáciai utón adott felvilágosítások nem változtatták meg a birodalmi kormány álláspontját. A megbeszélések, amelyeket 1935 májusa óta ebben a kérdésben diplomáciai utón és nyilvánosan lefolytattak, minden részletében igazolják a német kormány felfogását, amely a következő pontokban foglalható össze: 1. Nem vitás, hogy a francia —szovjetorosz szerződés kizárólag Németország ellen irányul. 2. Nem vitás, hogy Franciaország német—orosz konfliktus esetére olyan kötelezettségeket vállalt magára, amelyek messze túlhaladják a népszövetségi egyezményben megállapított kötelezettségeket és Franciaországot katonai akció megindítására kényszerítik. 3. Nem vitás, hogy Franciaország ebben az esetben igényt tart arra, hogy saját mértékei szerint állapítsa meg, hogy ki a támadó fél, 4. Mindezekből következik, hogy Franciaország Oroszországgal szemben olyan kötelezettségeket vállalt, amelyekből kifolyólag bizonyos esetekben kénytelen olyan magatartást tanúsítani, mintha a rajnai egyezmény nem is létezne. zik Franciaországgal és Belgiummal tárgyalásokat kezdeni egy kétoldali semleges zóna fölállítására, a teljes egyenjogúság elve alapján. 2. A német birodalmi kormány kész a hatá2 UNIKUM AZ EGÉSZ VILÁGON! iMBMB-ffili UAÍifiTilijj kfiSBríí»f7 mert dúsabb sótartalmánál fogva a Leghatásosabb. ELÉG MAR FÉL POHÁRRAL. - KAPHATÓ KISÜVEGEKBEN IS.
