Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)
1936-03-06 / 55. (3904.) szám
Ma: Gyermebmelléklet Hiiriii ii íiwi mi i ii'ii»m Előfizetési árs évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 K£., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • H képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszlzói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, 1L emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet • © TELEFON: 303-11. & 0 SÜRGÖNYCIM. HÍRLAP, PRflHFL A szovjetkrőzus (sp) Prága, március 5. A világforradalom tehát komikus félreér tés és a szovjet soha nem törekedett erőszakos megvalósítására. Tizenhét évnek kellett elmúlnia, amig megtudtuk ezt Sztálin szájából, tizenhét félreértésekkel, komikumokkal telt év. Micsoda komikus félreértés volt például, amikor 1919-ben a magyar szovjet csak azért születhetett meg s azzal tarthatta a néhány elszánt Lenin-fiuban a lelket, mert beígérte az orosz szovjetcsapatokat, amelyek hozzák a világforradalmat. Egyetlen pillanatig sem élhetett volna a magyar tanácsköztársaság az orosz segítség hite nélkül s ha Sztálin elődje akkor világosan és határozottan kijelenti, amit most a diktátor mondott, —■ mennyi keserű félreértés szűnik meg, vérré, nyomorrá, Szörnyű következménnyé vált félreértés! Az Orosz szovjetsegitség reménye nélkül a mai viszonyok között sem képzelhető el a kommunista forradalom Európában, hiszen már eddig is pont az ellenkezőjébe torkolt mindenütt, ahol készülőben volt, de Moszkva nem támogathatta kellőképpen. Magyarországon ellenforradalom lett belőle, Olaszországban fasizmus, Németországban nemzeti szocializmus s az ellenszélsőségbe csak ott nem lendültek a viszonyok, ahol nem történt lényeges kísérlet a kommunizmus hatalomrasegitésére. A marxizmus szerint a kapitalizmus hibái a forradalomba kergetik a tömeget. Igaz. De valami apró számolási hiba csúszhatott a kétségtelenül helyes számításba, mert a forradalom tényleg eljött, de a másik oldalról. A kapitalizmus hibái a fasizmusba vitték az európai államokat, nem á kommunizmusba s a fasizmustól csak azok menekülhettek meg, akiknél hibátlanul működött a kapitalizmus. A szovjet tényleg nem akar háborút «— közvetlenül. Semmi értelme, hogy háborús kísérletekbe bocsátkozzék. Elvégre a világ leggazdagabb állama, az uj Amerika, amely a cárizmus hallatlan mulasztásai után egyszerűen csak annyit tett, hogy kinyújtotta kezét a köröskörül heverő javak után és jóllakott velük, nem teheti kockára töméntelen gazdagságát. Nem a szovjetrendszer tette gazdaggá Oroszországot. Hanem a természet, Isten. Bármily okos és tisztességes kormányzat váltja fel a cárizmust, ugyanazt éri el, mint a kétségtelenül alapos munkát végző mai rendszer. Lehetett volna az olaszhoz hasonló felvilágosult abszolutizmus, az angol vagy amerikai rendszer erényeit tükröző demokrácia, az igazi keresztény morál alapján álló munkás és becsületes társadalom, az orosz föld édenkertjének kincseit ugyanúgy kibányászhatta volna, mint Sztálin ötéves tervei. Elvégre a jólét rohama annakidején Amerikában, Kanadában, Ausztráliában, Délafrikában s a többi szűzi földön élénkebb volt s még nagyobb eredményre vezetett: Amerika standardja gyorsabban emelkedett, mint az orosz s ma is toronymagasan áll fölötte. Amerikában ma visszaesés mutatkozik, de ki tudná megmondani, mi történik majd Oroszországban, ha a gazdasági élet és a nép sokasága elérje a telítettség legmagasabb fokát? Szovjet- Droszországban ma nem azért sikerül minden, mert a rendszer jó. Hanem, mert az ország gazdag és korlátlan lehetőséget ad a kísérleteknek. Lenne csak a százötvenmilliós orosz nép arra a kisajtolt, szegény, fcia földárakra, fcezáíM, a fliGenfi aggodalmak Ha Olaszország kilép a népszövetségből, Svájc. Ausztria és Magyarország követi ? Francia demars Rómában — Starbemberg Sírokba! és Mussolinival tárgyai - Az angol-francia együttműködés Páris, március 5. A római francia nagykövet tegnap délelőtt hosszantartóan tárgyalt Suvich olasz külügyi államtitkárral. A Maiin szerint a nagykövet Flandintól megbízatást kapott, hogy figyelmeztesse Mussolinit a tizenhármas bizottság felhívásának nagy fontosságára. A francia népszövetségi indítvány az utolsó, amelyet a párisi kormány Olaszország érdekében Genfben tehetett. Ha az olaszok visszautasítják, a francia kormány visszavonul és nem állhat útjába a népszövetségi paktum érvényesítésének. Az angol lapok genfi jelentése szerint Franciaország hajlandó Angliát támogatni az olajzárlat kérdésében, ha a londoni kormánytól biztos ígéretet kap, hogy Anglia százszázalékosan Franciaország mellé ál a rajnai semleges zóna kérdésében. Svájc k&!5nvé!eménye Genf, március 5. Az United Press jól értesült forrásból úgy tudja, hogy Svájc a ti- zennyolcas bizottság egyes tagjainak félhivatalosan bejelentette, hogy abban az esetben, ha Olaszország az olajzárlat miatt kilép a népszövetségből, Svájc kénytelen követni példáját. Genfi körök nagy figyelemmel kisérik a március 18-án kezdődő olasz—osztrák— magyar megbeszélés előkészítését és Star- hemberg osztrák kancellár római utazását. Olaszország arra tesz kísérletet, hogy a népszövetségből való kilépése esetén Ausztriát és Magyarországot hasonló lépések megtételére bírja. Az általános vélemény met, olasz vagy japán él és ne engednék meg neki, hogy máshonnan fedezze legelemibb szükségleteit, mint ennek a három elszigetelt proletárnépnek, meglátnék, nem követelné-e a nyersanyagok gazdaságosabb felosztását, teret és életlehetőséget, amiről Sztálin ma annyi megvetéssel liyi* latkozik. Ha a proletárnak, aki nem tud megélni, joga van részt követelni a gazdagok birtokából, miért nincsen joga erre a népproletároknak? De Sztálin a zsiros jóllakottság pózában ül a világ legcsodálatosabb édenkertjében, a bányák kimeríthetetlen trezorja őrzi vagyonát, részvénypaketjei, amelyek kamatjából él, végtelen mezők buzakalászai közé vannak rejtve, kapzsin őrzi drágaköveit naftaforrásaiban, nem engedi markából a fagyémántok őserdeit, amelyekből tizszer- annyi ember élhetne, mint él s amelyekre düliledt szemmel bámul, mint a gazdag ember asztalára, az uccán éhező olasz, német vagy japán proletár. Oroszország óriási, kimeríthetetlen gazdagságú latifundium, mely család. 35 9I9S5 nép bifíoka § ötszerint Ausztria aligha követi az olasz példát, de Magyarország hajlandó lesz Olaszországot a kilépés formájában támogatni. Starbemberg rámái munkája Róma, március 5. Starhemberg alkancel- lár csütörtökön délelőtt hosszantartóan tárgyalt Suvich olasz külügyi államtitkárral, majd egy órakor délben az osztrák követségen diner volt, amelyen az olasz közélet számos kiválósága vett részt. Délután öt órakor fogadtatás volt Mussolini miniszterelnöknél. Starhemberg és Mussolini félrevonult és hosszú eszmecserét folytatott. A beavatottak szerint a megbeszélés a március 18-án kezdődő római konferenciára vonatkozott. A konferencia gazdasági és politikai jellegű lesz. Illetékes körök kijelentik, hogy a konferencia nem akar tüntetés lenni a kis- antant ellen. Starhemberg visszatér Bécsbe, még mielőtt Hodza csehslovák miniszterelnök meglátogatná az osztrák fővárost Magyarország öt feltételhez köti a dunai megegyezést Kánya nyilatkozata ■ A politikai és a gazdasági kívánságok Páris, március 5. Kánya Kálmán ma-1 gyár külügyminiszter nyilatkozott a Petit | Párisién munka-társának és kijelentette, hogy a magyar kormány csak abban az esetben hajlandó a többi dunai államhoz közeledni, ha teljesitik bizonyos politikai feltételeit. A francia újságíró hozzáfűzi, hogy a magyar feltételek elég messzemenöek. Kánya a következő alapelveket állította föl: 1. El kell ismerni Magyarország egyenrangúságát a többi állammal, különösen a katonai egyenrangúság tekintetében. 2. Magyarország nem hajlandó lemondani „a trianoni szerződés további szabad vitájáról". 3. A szomszédokhoz való politikai közeledést ezenkívül a kisebbségekkel való bánásmód megváltoztatásától teszi függővé. Magyarországnak az a szándéka, hogy a nép- szövetség legális keretein belül foglalkozzék az utódállamokban lakó magyar kisebbségek kérdéseivel, amely kisebbségek száma túlhaladja a két és félmilliót. 4. A dunai államokkal való politikai együttműködés esetében Magyarország nem hajlandó újabb föltételeket magára vállalni. Nem fogadja el a kölcsönös megsegítésre vonatkozó alapelvet, mert leheteden, hogy olyan helyzet keletkezzék, amelyben Magyarország kénytelen volna megvédeni Románia vagy Jugoszlávia mai határait. venszer annyi, amennyi e nép megélhetésére szükséges volna, mig másoknak ötven- szer kevesebb van, amennyi a nyugodt és kiegyensúlyozott élethez kellene. Nem irigyeljük a szovjetkrőzus gazdagságát, tartsa meg, ami az övé, de ne csodálkozzék, ha az éhező népeket nyugtalanná teszi az éh- ségláz s nem tekinthetnek annyi boldog nyugalommal sorsukra, mint amilyen angyali mosollyal nézi a szovjet Leningrádtól Vladivosztokig terjedő hatalmas hájrétegeit. A szovjet nem akar háborút. Mert gazdag. Nem szorul arra, hogy másoktól elvegyen. Nem is lehet más törekvése, mint görcsösen konzerválni a meglevő rendet, amely neki adott mindent és másnak semmit. Amig nem tudta megszervezni a saját gazdagságát és úgy látszott, hogy csak akkor él meg, ha az egész világot forradalmasítja, tüzzel-vassal hóditó, felforgató politikát hirdetett. Lenin zseniális meglátása volt a NÉP, az uj gazdasági politika, amely az orosz föld határtalan gazdagságára gondolva más alapot adott a szovjetéletnek. Misek a, világod fprfadalmasitanL amikor az uj rendszer a saját erejéből jobban, veszélytelenebből megélhet, mint hódításokkal? Előbb kiépíteni a nagy, hatalmas orosz szovjetbirodalmat, azután jöhet a többi. Mintaképet állítani a proletárok elé, hogy lássák, micsoda édenkertté változtatja a kommunista rendszer Oroszországot. Tizenöt év alatt könnyű volt meggazdagodni ott, ahol a vagyon a földön hevert. De amint az orosz gazdagodott, amint egyre jobban élt, amint több féltenivalója akadt, annál inkább halványodott az eredeti világnézeti elképzelés, fakult az elv s annál központibb helyet foglalt el az országépités. Ma a szovjet gazdag és hatalmas birodalom, amelyet a szegény és elkeseredett proletárhatalmaktól nem annyira a világnézeti rendszer választ el, — ó, ezt Litvinov áthidalja —, hanem egyszerűen az, hogy gazdag és hatalmas s a többi szegény és nyomorult. Az, hogy tízmillió lakosára egymillió négyzetkilométer pompás föld jut, mig tízmillió japánra például negyvenezer négyzetkilométer.
