Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)

1936-03-04 / 53. (3902.) szám

1936 március 4, szerda. ^R\<IAI-7VV\Gf£,9^HlRLAI> Érdekes úrbéres-perek zajEása Szlovenszkón és Kárpátalján Mátyusföldön a község perli vissza a földet az úrbéresek leszármazóitól •• Beregben megfordítva: az urbéres-leszármazók folytatják eddig sikeres pereiket a község ellen Pozsony, március 3. (Pozsonyi szerkesztősé­günktől.) Érdekes polgári pört tárgyalt a na­pokban az itteni felsőbíróság, amelyet Negyed mátyusföldi község indított úrbéresei ellen. Mintegy 100 hold jó vágmenti földért folyik a harc birósági aktákban már vagy három eszten­deje és a földek értéke meghaladja a negyed­millió koronát. Szlovenszkón az utóbbi években több ilyen urbérpör indult, A jelenlegi pört 1933 végén indította meg a község a nyitrai kerületi bíróság előtt. Az első pörixat elmondja, hogy 1858-tól 1903-ig a te— lekkönyv szerint a község volt a tulajdonosa az ingatlanoknak. 1905-ben a község bírája, néhai Molnár József, aki egyben az úrbéresek elnöke yolt, a felperes szerint átjátszotta az ingatlanokat az úrbéresek tu­lajdonába. Ez az eljárás jogtalan volt, miért is a földek! yisszaitélését követeli a község. Az alperes úrbéresek ezzel szemben azzal vé-j clekeznek, hogy ez ingatlanokat a község mint politikai jog- szemáy nem is szerezhette meg, mert politikai község 1871 előtt nem is létezett. A telek­könyvi bejegyzés tehát csak úrbéri községet jelenthetett, A nyitrai kerületi biróság múlt év május 11-én elutasította a község keresetét azon a címen, hogy az alperesnek nincs „pörképessége", mert a biróság szerint az úrbéreseket nem mint egyet­len jogi személyt, hanem mindegyiket külön- külön kell perelni. Felebbezés folytán került most az ügy a po­zsonyi felsőbíróság elé. Múlt év júniusában a felsőbíróság elrendelte, hogy a község jelöljön meg egy érdektelen személyt, akinek kezéhez a kereset kikézbesithető. A kereset szerint ugyanis a községi bíró, Petrovics Lajos képviseli a fel­peres községet, de ugyanő az úrbéresek törvény- szerinti képviselője is. A község eleget akart tenni a rendeletnek és fölszólitására egybehív­ták az úrbéresek közgyűlését, amelyen Sebes­tyén Gyula községi gazdát választották meg az úrbéresek érdektelen képviselőjévé. Ez ellen a felperes község kifogásokat emelt azzal az in­dokolással, hogy a választást nem vezették le szabályszerűen és az arra vonatkozó végzést az országos hivatal még nem hagyta jóvá. A köz­ség azon az állásponton van, hogy Pintér Lajos volna az alkalmas személy az úrbéresek ügyei­nek képviseletére. Ilyen előzmények után tárgyalta az ügyet a felsőbíróság nagy érdeklődés mellett. A felperes községet dr. Fekete Imre nyitrai ügyvéd, az úr­béreseket dr. Kovács Gyula nyitrai ügyvéd kép­viselte. A pör előadója dr. Gazsó felsőbirósági tanácsos. Az ügyben Gyulai Mihály nyitrai bi­rósági szakértő kimerítő szakértői véleményt terjesztett be, amely minden parcellával külön foglalkozik. Egy parcelláról például azt állítja a szakvélemény, hogy az nem a községé, sem az úrbéreseké, hanem amolyan „senki földje", A felsőbíróság nem hozott Ítéletet, mert be fogják várni az országos hivatal döntését az ur- béresi megbízott személyét illetően és csak az­után veszik elő újból a régóta húzódó pört. Felesleges perköltségek a nagyberegi birtokperekben Beregszász, március 3. (Saját tudósitónktól.) Évekkel ezelőtt — mint már közöltük — néhány nagyberegi urbéres-leszármazó pört indított a község ellen 4000 hold erdő tulajdonjogáért, amelyet a Bach-korszakbeli telekkönyvi munká­latoknál tévesen a község javára kebeleztek be. A 20 millió korona értékű ingatlanért folyta­tott pört végső fokon az urbéres-leszármazók nyerték meg és igy az egykor dúsgazdag kár­pátaljai község máról-holnapra szegénnyé lett. Az urbéres-leszármazók a pör sikerén fölbuzdulva, újabb pörök megindítását hatá­rozták el. Követelik mindazon ingatlan va­gyont, amelyet a község 1855 után vett, azon a ómen, hogy azok vételára a községre téve­sen telekkönyvezett birtok jövedelméből tel­lett ki. költségkímélés végett elrendelte az öt külön kereset egyesítését, egyben fölszólította a volt úrbéresek jogi képviselőjét, dr. Kroó Sándor beregszászi ügyvédet, agrárpárti tartomány- gyűlési képviselőt, hogy a szabályosan meg­alakítandó úrbéres község közgyűlését hívja össze és annak a pörinditásra vonatkozó meg­hatalmazását hatvan napon belül mutassa be. A pörök egyesítését elrendelő biról végzés nagy megnyugvást keltett Nagyberegen, ahol már több százezer korona pörköltséget fizettek ki az úrbéri pörökben. A pöregyesités ugyanis Érsekújvár, március 3. (Saját tudósítónktól.) A SzMKE érsek- újvári csoportja folytatja országos feltűnést keltő s állandóan nagy érdeklődés mellett lefolyó előadás-sorozatát. Az elmúlt héten két előadást is rendeztek. Szerdán W, Wim- berger Anna, az ismert pozsonyi költőnő beszélt nagy közönség előtt „A nők szerepe az alkotó-művészetben" címmel, amelyben különösen a nőirók rendkívüli jelentőségét méltatta. Ismertette a Nobel-dij nyertes Zelma Lagerlöf és Siegried Undset s más nagy nőirók munkásságát s rátért a ma­gyar és a speciálisan szlovenszkói magyar írónők működésének méltatására is. Elő­adása során érintett írónők és költőnők írá­saiból Osztényi Béby szavalt el többet igen sok átérzésseL A cseh^magyar szeVemiség különbözősége Szombat este dr. Szvatkó Pál, a Prágai Magyar Hírlap külpolitikai szerkesztője tartott előadást, amelyet az előadó nép­szerűségére s a megnyilvánult nagy érdek­lődésre való tekintettel az uj Iparosház nagytermében tartottak meg. Dr. Szvatkó rendkívül értékes, mélyenszántó tanulmá­nyában bámulatos plaszticitással jellemezte a két nép közötti mély lelki és társadalmi különbségeket, amelyek az élet minden megnyilvánulásá­ban feltűnően jelentkeznek. Először főleg a két irodalmat hasonlította össze érdekes párhuzamot vonva. „A lira —- mondotta többek között — a cseheknél sohasem ját­szott a magyarokéhoz hasonló szerepet, az értelem s a gondolkodás valahogy kezdet­től fogva erősebben a központban állott ná­luk, mint a magyaroknál ... Ezzel szemben a magyaroknál még a hitvitai irodalom ér­veit is elöntötte a lira ... A magyar iroda­lom kezdetén nyomban megjelent a lírikus: Balassa Bálint, mig a cseh irodalom első korszakának kiemelkedő alakja nem költő, hanem tanitó-mester volt, a nagy nevelő: Jan Komensky, a nagy Coménius... Mig a modern magyar irodalom hordo­zói a köl*tő és a művész, addig a cseh irodalomban inkább a publicista és a tu­dós." jelentékeny költségmegtakarítást jelent. A bíró­ság fölszólitása a közgyűlési meghatalmazás be­mutatására rávilágít arra a felületességre, amellyel Nagy­beregre zúdították ezeket a milliós porokét Ha a kiszabott hatvan napon belül a nagyberegi úrbéres község meg nem alakul és a szükséges meghatalmazást a közgyűlés meg nem adja, a keresetet a biróság elutasítja és az összes költ­ségek az úrbéresek nevében föllépő Valkóc Ist­vánra szakadnak, mert ő adta a jogosulatlan meghatalmazást a pör megindítására. mig Prágának Masarykot, a gondolko­dót hozta, Budapestnek Ady Endrét, a li- rikust. Ez a külömbözőség — folytatta Szvatkó rendkívül érdekes gondolatmenetét — a cseh nemzetnek szerencsésebb lehetőséget nyújtott. Mert az uj idők uj dalaiból Cseh­országban ugyan gyenge irodalom, de erős, reális politika lett, Masarykkal és a realista párttal egy nagy politikai garnitúra, ezzel szemben Magyarországon nagyszerű iro­dalom volt ugyan, nagy irodalmi garnitúra, azonban gyenge és tévedésekbe süllyedő politika. — Pedig a két nép fejlődése során — mu­tatott rá Szvatkó — a múlt század kezde­tén a magyar állott hamarabb talpra. A nagy magyar poétikai garnitúra: Szé­chenyi, Kossuth, Deák, Andrássy hallat­lan fellendülést hozott a magyarságnak, olyan fénykort, amelyet századok óta nem élt át. Ebben a fellendülésben a 19. század elején és közepén nagy szerepe volt a nemesség­nek, amely azonban missziója beteljesedése után nem tudott idejében utat engedni az alulról felfelé törekvő polgáriasodásnak, hanem maga próbált elpolgáriasodni. Ez a forma azonban, amit teremtett, nem vált a nemzet előnyére. A cseheknél a nemzet a parasztságból keletkezett, náluk a polgárság nem más, mint eliparosodott, jobb anyagi helyzetbe került parasztok, akik a rohamos iparoso­dás következtében uj életformákat voltak képesek teremteni a maguk számára. A szellemiséget hordó középosztály a cseheknél lentről jött s ezért kezdetleges, bizonytalan, patriarká­lis demokrácia jellemzi, amely nehézkes, a formákat nem becsüli, de jól szervezett. Ez­zel szemben a magyar középosztály, amely a feudalizmusból szállott alá, sokszor tulfi- nomult, túlontúl a formákra adó, a realitá­sokat eléggé nem becsülő, a múltban élő, az élet nehézségeit nehezen vagy tévesen le- küzdő donkihóti típus volt... — Persze — vonta le az előadó az össze­hasonlítás következtetését — egyik megol­dás sem ideális. Az igazság a nyugati de­mokráciában van, ahol c Irodalom-Művészet Két előadás az érsekujvári SzMKE-ben W, Wimberger Anna a női atkotómüvészekrEl, dr. Szvatkó Páí pedig a cseh-magyar szellemiségről beszélt Az újabb pörökben, melyeknek értéke meg­közelíti a 8 millió koronát, a nagyberegi volt úr­béres község mint jogi személy lép föl, holott a Volt úrbéresek leszármazói még nem alakították meg a törvényben előirt szervezetüket és igy nem tekinthetők jogi személyeknek. A pöröket ezenkívül minden egyes vásárolt birtokra nézve külön keresettel indították meg, miáltal tetemesen szaporodtak a pörköltségek. Az önkormányzatától megfosztott község ügyvé­det jelölt ki a pörben való képviseletére, de a járási hivatal nem hagyta jóvá a község megbí­zását, hanem maga rendelt ki ügyvédet a község részére. A beregszászi kerületi biróság a napokban foglalkozott az újabb keresetekkel és Szvatkó Pál igen mélyen világított rá arra, hogy mennyire különböző a két népnél az irodalom célja s az egész irodalomtörténeti értékelés. A cseh nép intellektuális és ra­cionális nép kíván lenni, célja a tanulás, az idegen megnyilvánulások megértése, a ke­resés, a beilleszkedés, mintegy hatalmas lencsébe gyűjti a kontinens szellemi fényét s a lencsén át bevetiíi a leikébe. A magyar irodalom ezzel szemben kivetíteni akar, fényt árasztani, ami tragikus törekvés egy kis nemzetnél. Semmi sem jellemzőbb erre a kétféleségre, mint az, hogy a huszadik század szele körülbelül egyidőben érintette meg a két né£ kultúráját § a középosztály a lentről jött s felültöl alászállott rétegeik szerencsés és kiegyen- suíyozott keveréke, amely mindkét szin előnyeit magában hordja. Az előadás befejezésében dr. Szvatkó rend­kívül figyelemreméltü és találó összehason­lítást tett a cseh Peroutka „Jaci jsme" cimü s dr. Németh László „Magyarország és Európa" cimü müvei között. Megállapítja, hogy mig Peroutka müvében bizonyos le­higgadt elégedettség fejeződik ki, addig Né­meth Lászlónak a magyar tragédiát kifeje­ző müve csupa uj utat szuggeráló nyugta­lanság. — Magyar szem£on£ból — mondotta dr. Szvatkó — a mai magyar nyugtalanság olyan szellemi forrás, amely bizonyos re­ményt nyújt a fejlődésre. Mert a helyzet mintha megfordult volna. Mig eddig a ma­gyarság finomodott 1870-től napjainkig úrrá s a cseh nemzet építette ki a népből az erőteljes, friss polgárságot, most viszont a magyarság kénytelen nehéz helyzeté­ben a népből jött utánpótlás folyamatát megindítani s a szellemi avant garde már megkezdte ennek a folyamatnak az eszmei előkészíté­sét. Addig a jólétbe került cseh polgárság vesz fel bizonyos úri szokásokat. A ma­gyar fejlődés előjeleit sok helyen látjuk már, s éppen a kisebbségi életben, itt Érsek­újvárod figyelhetünk meg figyelemre­méltó haladást, ahol* ezt a fejlődést sem­miféle rétegeződés nem zavarja. A régi magyar középosztály gyengül, de a nép alsóbb rétegeiből uj középosztály nő ki, uj kispolgárság, demokratikus mentali­tással. S ha ez a fejlődés folytatódik, ha a magyar néplélekből kinő az uj, euró­paibb középosztály, akkor — fejezte be Szvatkó Pál emelt hangon előadását — el­érkezett az az idő, amikor Németh László, megnyugvással tekinthet a magyar állapo­tokra. A lelkes tapssal s hosszantartó ünneplés­sel fogadott előadás a megjelentekre világ­nézeti különbség nélkül igen mély benyo- mást tett. (s. d.) Hubay uj fiatal magyar csodahegedüst fedezett föl Budapest, március 3. (Budapesti szer* kesztőségünk telefonjelentése.) A „Magyar- ország" jelentése szerint budapesti zenei körökben csodálatos uj tehetségről beszél­nek. Virovay Róbert 14 éves fiúról van szó, akit Hubay fedezett fel és aki március 25-én a Hubay-palota zenedélutánján lép először a nyilvánosság elé. A koncertet a rádió is közvetíteni fogja. A kis csodahe- gedüsről Hubay kijelentette, hogy rövidé* sen a világ legelső művészei közé fog szá­mítani. O Masaryk-ünnep a csehszlovákiai magyar rádióban. Masacryk Tamás első eilnök születés­napja alkalmából a csehszlováíkiai magyar rádió egyheti ünnepi műsort ad. Március 3-án dtr. Ság Andor „Masaryk eszméi “ címmel tartott elő* adást a pozsonyi magyar órán, T. Jelenek Má­ria csütörtökön tart előadást , Masaryk nézetei a nőről" címmel, ezt követi március 6-án Sará­nyi Géza előadása ,,Az uj Európa megteremtői", utána Szalatnai Rezső „Zarándokok kórusa" cimü ünnepi költeménye következik (szavaló­kórus) és az ünnepi műsort Tilkovszky Bélá­nak Masaryk könyvtáráról való beszámolója fejezi be. Március 7-én a magyar iskolarádió keretében dr. Déréi Iván igazságügyminiszter intéz szózatot a magyar ifjúsághoz, utána Masaryk életéből vett képek és Liszt Ferenc hódolati indulója következik. Az esti magyar műsort a prágai rádiójouxnai adja le a pozsonyi és kassai állomások számára. A közvetítés köz­pontja dr. Hodza Milán miniszterelnök előadá­sa. A miniszterelnök 17 óra 55 perckor magyar- nyelvű ünnepi beszédet intéz a hallgatókhoz. Majd Nagy Jenő rendezésében a prágai stúdió magyar együttese bemutatja Donner Pál „Euró­pai legenda" cimü montázsát, amely Masaryk Tamás tevékenységének legkiemelkedőbb pilla­natait eleveníti fel. A iédiómontázs egyes állo­másai Prága, Géni, London és Moszkva. Már­cius 8-án rendkívüli műsorban a pozsonyi és a kassai állomás 11 órai kezdettel Komáromból közvetíti dr. Dérer Iván miniszter magyarnyel­vű ünnepi előadásét, amelynek címe „Masaryk és a munkásság". Q Vághosszufalun megalakult az SzMKE, Má­tyásföldi tuidósitóuik jelenti: Az SzMKE vasárnap alakuló gyűlést tartott Vághosszufalum. Az üi;st Audódy Ferenc nyitotta meg, utána Szómbathy Viktor főtitkár fejtette ki a SzMKE céljait. A gyű­lésen megjelent mintegy 110 tag a következő ideiglenes tisztikart választotta meg: elnök Izsóff Dezső, alelnök Izisóff Vince, jegyző Izsói! Mária, pénztáros Mészáros István, ellenőrök: Izsói! Ferenc ée Okeaka László. 7 HWlVi. ■ MFTBi EGÉSZ VILÁGON UNIKUM &«. jjeterűví?' mén dúsabb sótartalmánál togva a leghatásosabb. Rlég már fél pohárral, kapható kisüveg la.

Next

/
Thumbnails
Contents