Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)

1936-03-31 / 76. (3925.) szám

éfljZ&A ) &B vA B M H| ▼ n jM^fr Sj jjj H| * Előfizetési ár* évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Kő. külföldre, évente 450. SzloVeUSzkÓÍ és TUSZÍnSzkÓi ma2l]Cir$ág félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki, • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja Kgyes szám ára 1.20 K«, vasárnap 2.— Ki> Szerkesztőség: Prága II., Panská u I i c e 12, 1L emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON; 303-11. • • SŰRGÖNYCIM HÍRLAP. PRAHA. A német választás után A német választások eredménye Hitler 99 százalékos többséget kapott Mindenki leszavazott - Hamburgban 5 százalék a nemmel szava* zók szama — A Saar-vidéken a legtöbb az Igennel szavazó Az eredmény hatása a külföldön Berlin, március 30. Az éjjel1 2 óra 20 perckor kiadott német hivatalos jelentés szerint a vasárnapi birodalmi választások eredménye a következő: szavazatra jogosultak 45,431.102 leszavazott 44,954.937 azaz 99% Hitlerre szavazott 44,411.911 Hitler ellen, szavazott 534.026 A leszavazottaknak tehát 99 százaléka a nemzeti szocialista párt listájára adta sza­vazatát. A hivatalos jelentés egyáltalán nem beszél! a „nemmel szavazókról" és a Hitler- ellenes szavazatokat érvénytelen szavaza­toknak nevezi. Mint ismeretes, a választás a birodalomban úgy történt, hogy azok, akik Hitler mellett szavaztak, a listán levő karikába ceruzával1 keresztet rajzoltak, akik ellene szavaztak, üresen hagyták a karikát. A külföldi sajtó egyöntetűen elismeri, hogy bármennyire problematikus a német választások rendje, az eredmény körülbe­lül mégis megfelel annak a hangulatnak, amely jelenleg a birodalomban uralkodik. A részleteredmények felülvizsgálásánál fel­tűnik, hogy Hamburg váasztókerületben aránylag nagyobb a nemmel szavazók szá­ma, mint a többi kerületben. Mig másutt Hitler mellett a leszavazottak 98—99.9 szá­zaléka szavazott, addig Hamburgban csak­nem 5 százalék (37.177 választó) szavazott ellene. Második helyen Lipcse következik, ahol az igennel szavazók száma „csak” 97.4 százalék. Ezzel szemben a leghatáro­zottabban Hitler mellett foglalt állást a Saar-vidék, ahol 1,175.539 igennel szavazó mellett mindössze 1435 érvénytelen szava­zat volt, azaz a lakosság 99.9 százaléka igent mondott Hitler politikájához. Máso­dik helyen Keletporoszország következik az igennel szavazó vidékek közül, itt 99.7 százalék nyilatkozott Hitler mellett. A na­gyobb területek közül a szász iparvidék Cheannitz várossal kedvezőtlen, továbbá Schleswig Hollstein, ahol 98 százalék sza­vazott a kormány mellett. A keletelbai ke­rületekben több az igent mondó, mint Fel­sősziléziában és Középnémetországban. Fel­tűnő, hogy a katolikus választási kerületek eredménye rendkívül kedvező Hitlerre, ám­bár itt mindenki visszaesést várt. Streicher tartománya, a frank vidék, ugyancsak az átlagnál nagyobb arányban szavazott igen­nel. Berlin ezzel szemben nem helyesli eny- nyire a nemzeti szocialista eszmét, különö­sen keleti része. Nagyberlinben 52.853 sza­vazat volt érvénytelen. A szavazás lefolyása A szavazás este bét órakor befejeződött. A választási helyiségeket többnyire kávé- házakban, iskolákban, továbbá pályaudvaro­kon rendezték be, ahol mindenütt roham- osztagok őrizték a bejáratokat. A választók zárt cellában adták le borítékba zárt listá­jukat, amelyre, mint említettük, keresztet kellett tenniök, ha Hitler mellett óhajtottak nyilatkozni. A lista a nemzeti szocialista párt nevét viseli és vezetői Hitler, Hess, Frick, Göbbels, Göring és Wagner képvi­selők. A Hitler-ifjuság csapatai kerékpá­ron járták be a városokat és trombitával szólították föl a közönséget a szavazásra. A házak és a szobrok egész Németország­ban zászlódiszben úsztak. Azok a polgárok, akik eleget tettek választási kötelezettsé­güknek, kabátgombfyukukban fehér plaket­tet viseltek. Braunschweigban gépesített nemzeti szocialista osztag vonult át a vá­roson s az egyik teherautomobilon ökör volt, amelynek nyakába akasztott táblán a következő föl írat díszelgett; „Aki nem sza­vas, marha!" Hitler és Göbbels vasárnap reggel repü­lőgépen érkezett Kölnből Berlinbe és a potsdami pályaudvar közelében levő kis választási helyiségben szavaztak le, A nemzeti szocialista párt gondoskodott ar­ról, hogy azokat, akik nem mutattak ked­vet a szavazásra, a választási urnákhoz kényszerítsék. Minden házban megszervez­ték az úgynevezett „Schlepperdienstet" s az uccákra „Blockwart"-ok ügyeltek. Az ucca fakóinak névsorával kezükben ellen­őrizték, vájjon mindenki eleget tetí-e köte­lességének. A választási helyiségek ajtaiban két Hitler-fiu állt zászlóval, amelyen a kö­vetkező felirat volt: „A szavazatod a ve­zéré." Franciaország további „lépésektől" fél P á r i s, március 30. A német választások francia kommentárjai közül az Echo de Pa­ris és az Oeuvre álláspontja figyelmet ér­demel. Az első lapban Pertinax azzal1 a kér­déssel foglalkozik, hogy mi lesz a német kormány legközelebbi nemzetközi lépése. Emlékeztet arra, hogy a Saar-szavazást a Versailles! szerződés katonai részének fel­függesztése követte. „A Rajna-vidék felfegyverzésével befeje­ződött a német területek felségjoga vissza­szerzésének akciója. Hitler nincs többé ab­ban a helyzetben, hogy másutt érjen el eredményt, mint a territoriális változtatá­sok terén. Hová irányul ilyen körülmények között legközelebbi ütése és mivel fogja akarni tekintélyét fenntartani? Ausztria megszerzésével vagy Litvániával?" Az Oeuvre szerint egy hónapon belül' Németország hozzálát Ausztria csatlakozá­sának megvalósításához. Linzben nemzeti szocialista intervencióra kerül a sor és Hit­ler azzal fog érvelni, hogy sakkban kell1 tartani az osztrák szocialistákat, lljabb külpolitikai eredmény nélkül a rendszer tarthatatlan. Az Oeuvre úgy véli, hogy Hitler szerint Olaszország nem interveniáu- hat és nem szegülhet ellen, ha a németek megszállják az osztrák határterületeket. Az Olaszországgal szemben követett német po­litika az utóbbi hetekben lényegesen mó­dosult. A birodalmi kormány váratlanul beszüntette az acél- és szénszállítást Olasz­országba azzal az indokolással, hogy Né­metország jelenleg kénytelen nagyobb tar­talékokat fölhalmozni. Az osztrák kérdés­ről az utóbbi időben élénk vita folyt Róma és Berlin között. A francia lápok egyébként dicsérik Flan- dint, aki rendkívül erélyesen és öntudatosan beszélt a német kérdésről. (sp) Prága, március 30. Göbbels újra és újra meglepetéssel szol­gál. A legutóbbi német választások után azt hittük, hogy többet és döntőbbet lehe­tetlen elérni, az agitációs propaganda nem múlhatja felül önmagát s a 80—85 száza­lékos eredmény már olyan csoda, aminél nagyobb nem létezik. Nos, Göbbelsnek ez sem volt elég. Demagógiának tűnt, amikor néhány nappal ezelőtt kijelentette, hogy Hitler kilencvenkilenc százalékot kap — és a demagógia valóra vált. A hordószóno­kok hatalmas frázisa a „nagy, az elsodró, a százszázalékos" győzelemről, ime, testet öltött s a német nemzeti szocializmus meg­szerezte a százalékoknak azt az utölsó kis hányadát is, amit talán a legnehezebb meg­szerezni, sokkal nehezebb, mint az első hat- van-hetven százalékot. Aki tizenegy má­sodperc alatt futja a százméteres távot, egyszerűen jó futó, de aki egy másodperc­cel gyorsabban futja, már uj világrekordot állít fel. A népszavazások történetében a tegnapi német választás kétségtelenül uj vi­lágrekordot jelent: soha ennyien nem sza­vaztak — a jogosultak 99 százaléka — és soha sehol ennyire egyöntetűen nem sza­vaztak, mert a leszavazottak 99 százaléka Hitler mellett nyilatkozott. A választások megszervezésének művészetében tehát Göbbels tegnap elérte a tetőpontot, mi jön most? S_z százaléknál nagyobb többséget Hitler sem kaphat, legfeljebb, ha a halot­takat is- leszavaztatják, vagy néhány millió felesszámu szavazatot csempész az urnák­ba ... A népszavazásnak kétségtelenül sok szépséghibája van, ha nem is olyanok, mint az emigráns sajtó állítja. Nem szépséghiba, ha a választókat egyenesen kényszerítik a szavazásra. A szavazás ma nemcsak jog, hanem kötelesség is, ugyanúgy, mint a ka­tonáskodás vagy adófizetés: az utóbbiakra iis kényszeríteni szokták a vonakodókat. Azt sem hisszük, hogy a választások tech­nikai kivitele körül hibák mutatkoztak. A német választási rend. az egyetlen egyéb­ként, amit a harmadik birodalom változta­tás nélkül átvett a weimari köztársaságtól, Európa legtökéletesebb választási rendje, összehasonlithatatlanabbul jobb. mint az angol vagy a francia rendszer. A szava­zás titkos, cellákban történik, senki nem ellenőrizheti az aktust. Az szépséghibák a szavazás után, de főleg a szavazás előtt történhettek meg. A szavazás után nem semleges s minden párt képviselőjéből álló bizottság olvassa össze a cédulákat, (ami lehetetlenség, mert Németországban nincse­nek pártok), hanem a nemzeti szocialista párthivatalnokok végzik el a feladatot s igy hiányzik a felsőbb ellenőrzés, amely a kívülállókat megnyugtathatná, hogy az ösz- szeszámolás tényleg helyesen történt, igaz, hogy bírák, papok, magasrangu hivatalno­kok vannak a számőlóbizottságban, de a külföldnek ennyi nem elég. Viszont arra kell gondolni, hogy az elmúlt évben nem­zetközi bizottságok számolták a szavazato­kat a Saar-vidéken s Hitler — a hatalmas eilenagitáció dacára — mégis 91 százalékot kapott. A nagyobb szépséghiba a választások előtt történt, az agitációs időben. A német népnek nem állt módjában, hogy tisztán lássa a helyzetet, mert szabad agitáció nem létezett. Ki vo'lt szolgáltatva Göbbels démonikus erejű választási gépezetének, amely lehengerelte, lelkileg lenyűgözte, szó­hoz nem juttatta, elkápráztatta, megigézte. Ellenérvet, ellenprogramot nem hallhatott. Kénytelen volt a legjobbnak elfogadni azt, amit százezer megafón a legjobbnak mon­dott. A hibákat és a bajokat, a tökéletlen­ségeket nem láthatta összegezve. Ha az em­ber választhat a száraz, kemény kenyér és a finom, puha kalács között, az utóbbit vá>­lasztja. De ha csak kemény kenyér van előtte és idővel megéhezik, akkor bármint van, a kenyér után nyúl, hogy megegye. Nem fogja azt mondani, hogy nem kell a kemény, száraz kenyér, nem fog nemmel szavazni, ha látja, hogy Németország érde­kében valamit választania kell s csak egy­valamivel kínálják. így magyarázható a 99 százalékos többség, a kiéhezettek, a meg­bántottak mohó és elkeseredett utánanyu­lása az egyetlen eléjük rakott ételért. Mindazonáltal az eredmény lenyűgöző. Európát már azért is befolyásolni fogja, mert világrekord, a németekben pedig is­mét forrpontra szökteti az önbizalmat. Nem csodáljuk, ha a francia sajtó máris felveti a kérdést: mi lesz most? Hová ragadja az uj belső diadal a német lelkeket? Most gigá­szoknak érzik magukat a teutonok, miféle nagy fába vágják a fejszéjüket? A francia

Next

/
Thumbnails
Contents