Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)
1936-03-29 / 75. (3924.) szám
'BBAi./v tA&ÜLAR-HXUliAB ^ . ''' _____ J > tu rnéi kutasai &Mk — Vasárnapi divatlevél — Bécs divatcentruma, a belváros két legnevezetesebb uccujában; a Kartnerstras6én és a Grabenen van. Ha valaki végigsétál a Kártneretrasse és a Graben ragyogó kirakatai között, teljes képet nyerhet a tavaszi divat újdonságairól. Mert a kirakatokban, kezdve az érdekes összeállítású komplékon, kétféle mintás anyagból készült kosztümökön, bodros nyakrüssökkel díszített tavaszi ruhákon, az egyszerű jersey-ruhákig és ötletes divatapróságokig, minden újdonságot meg lehet találni. Jellemző azonban, hogy bármennyire is szépek és mutatósak a szokatlan szabású komip’ék vagy a flamand díszítésű modellek, a legtöbb érdeklődőt még:s a praktikus és egyszerű, kötött blúzokkal, jersey-kosztümökkel és sima jersey-rulhák- kal teli kirakatok vonzzák. A nagy szimpátia első és legnyomósabb oka nemcsak a ruhája aránylag olcsóbb árában keresendő, hanem abban, hogy a sima és alig díszített angolos modellek viselő ket a bevallott koron alul is fiata- labbnak tüntetik fel. Erre vezethető vissza, hogy a változatos és dekoratív divatirányzatok mellett a sima, angolos jersey és szövetruhák mindig divatosak maradnak. Párig tek ntettel van a máskülönben minden szempontból engedelmes a’attvalóinak sima és egyszerű, úgynevezett „kisruhákkal“ szemben fennálló gyöngéjére. Ezeknél a délelőtti bevásárlásoknál, sportnál vagy hivatalban viselt ruháknál megfékezi a fantáziáját és a mulasztásait inkább más oldalon igyekszik kipótolni. Amint a bécsi kirakatok szövet- és jersey-ruhái mutatják, az őszi idényben viselt elődeik ég a most tavasszal feltűnt változatok között nincsen feltűnő különbség. Eltérés csak a ruhák hosszában, a vál- lak és az ujjak szabásában, meg a díszítésben mutatkozik. Az általános megrövidülés még a délelőtti ruhákat sem kerülte el. Jő öt centiméternyire megrövidültek — a földtől számítva 87 centiméter a délelőtti ruhák „hivatalos" hossza. Az eddigitől eltérő gzabással készülnek a vállrészek és az ujjak. A vállak a flamand eredetű divatirányzatnak megfelelően négyszögletes vagy gömbölyű plasztrónszabást mutatnak. Helyettük — még a délelőtti szövet- vagy jersey-ruháknál is — inkább a vállnál, könyöknél vagy csuklónál kipuf- fosodó ujjakat, majd a rövid japán • vagy mélyen bedolgozott ragián ujjakat alkalmazzák. A kora tavaszi idénynek megfelelően a kirakatokban szereplő modellek legtöbbje hosszuujjas. A késő tavaszi szezonban a háromnegyedes, könyökig érő ujjakat fogjuk viselni. A ruhák szabása eltérő. Amennyiben kazak vagy rövid tunika a díszük, egyenes szabású aljjal készülnek. A kazak vagy tunika nélküli modellek szoknyarésze viszont fokozatosan kibővülő vonalvezetésű. Látni olyan szövetruhákat is, amelyek már deréktői kezdve mély berakással vagy csípőkig I levarrott plisszébedolgozással bővülnek. Divatos —f különösen a szép esésű jersey-ruháknál — a három-négy részes princessz szabás is. Nagyon szép volt egy csomós szövésű sárga-barna mozaikbeszö- véses jersey-kosztüm, amelynél a szoknyát térdtől kezdődően ókalaku harangrészek bővitették. A bedolgozások által a szoknya 6zószerint értendő harangformát kapott. A kosztümkabát egy gombos szmokingfazonna] készült. Méregzöld fulard blúz, zöld kalap, kesztyű, kézitáska és félmagas sarkú zöld trottőrcipö egészítette ki az alapjában véve egyszerű, de szabása és ötletes szinösszeállitása révén mutatós kosztümöt. Mint díszítés, a gömbölyű zsinórral magasított zeimchenezés, sűrű steppelés, zsinórozás és hímzés egyaránt divatosak. Ezek közül a díszítési változatok Iközül a zeimchenezés és a steppelés csak a sima vagy egészen aprómintás kelméken érvényesül. A sujtásozást a mintás anyagokra is lehet alkalmazni. Hasonlóan a tarka pamuthimzést is. Csomósán szövött, egyenlőtlen felületű és mázai km m- tás szövete^ vagy jerseyek díszítéseként a színes bőrpaszpolirozást alkalmazzák. A jersey-ruhák között volt egy kanavaszerüen szövött, barna modell, amelynek egyetlen dísze az volt, hogy két oldalt az oldalvarrásokná! élénk rózszaszimü átgombo’ás zárta. Úgy a fonott gombok, mint a gomblyuk-szegélyezések rózsaszínű bőrből készültek. Hasonlóan rószaszinü bőrből volt az átfüzött és zsinórhoz ha- ~ sonlóan fonott, gömbölyű öve. Tarka hímzéseket a világos és egyszínű anyagú I ruhákra adnak. Bájosak az elszórt pamuthimzéses | kötött blúzok és a stilizált, tiroli ruhák mintájára g készült jersey-modellek. Az utóbbiak világos szűr- I ke árnyalatú jerseyből szabottak. Zöld állógallér, I zöldből aplikált levélformában paszpolirozott zse- I bek és elől plasztrónszerü, stilizált alpesi virágokat || ábrázoló színes hímzés a diszük. A pamuthimzé6-11 nek ez az ötletes alkalmazása Bécsből ered. A him-|§ Izett szvetterek és ruhák annyira eredetiek voltak, hog-y meghódították a nagy párisi divatházakat is. A tavaszi párisi kollekciók mindegyikében szerepelt ilyen „eredeti bécsi* jelzővel feltüntetett, tarka pamuttal hímzett szvetter, jersey-ruha vagy széles vászon öv. Nagy szerepet játszanak különösen a sportszerű szövetruhák diszitésénél a bőrkapcsok, színes fa•jje^i/átványt nyújtanak a divatdiszeket, ceat- tokatr Psze’ke*; tartalmazó kirakatok. A tavaszi ruhád/ u8yanis a legnagyobb bizalmatlanság ipo-vé* készültek. Cupa komoly dolgot, komplikált fhdni-kulcsot, srófol, meg lakatot rak rá a divajuámára a tavasz. A kulcs, mint disz, már tavir kisértett. Kalapra erősített miniatűr ka- Jok már nem szenzációsak, pár hónappal ez- e]('Aleslünk rajtuk. Annál nagyobb feltűnésre ^Aratnak a krómmal vagy aranyozással diszi- tefilcs-klipszek, amelyeket — párisi előírások ?Jt — elől a ruha csukődásáná] süriin egymás J tűzve kell viselni. Az ilyen csupa-kulcs toa- Jel is furcsábban hatnak a — lakatokkal diszi- /ruhák. Mert a divat a Tosszbiszemü díszek alma zás ón ál nem elégszik meg a kisebb-nagy óbb csókkal. Előveszi még a lakatot is. A divatapróklipszek, élénkszinü selyem vagy bőr-zsinóFuze~ sek és a széles pikkégalléros és a különb májú résteppelt zsebek. Nemcsak a ruhái felsőrészét, de az öv alatti részét is nagy, szögíp va87 gömbölyű zsebekkel díszítik. Amint a lkatokban látott ruhák mutatták, az övék is pok tek. A szélesebb, eredeti szabású övek/valosak, amelyek az anyaguktól függetlenül előrSY kétoldalt — ez a legújabb ötlet — nagy fa/pszekkel, kapocsalaku borosaitokkal, fém kérdőjükéi vagy a turistacipőkön látható kapcsokon átfpt selyem- zsinór-átfüzéssel zárulnak. Hogy a divP® Öveinek valójában mi a „divatanyaga", azt JSz^megállapítani. Ahány öv, annyiféle anyag. APT ős a lakk övék mellett közvetlenül szinesre fesA faháncsból fonott bőrszijjakból és vastag diván*ma zsinórból összeállított modelleket látni. A kirakatokban virító színek körf túlsúlyban a 6árga szerepel. Utána a sötétkék .vetkezik, majd a barna — amely Bécs állandó di\Pz'ne> a fi^r' gás zöld és az eper-rózsaszin. Feye^eikér összeállításokat inkább a könnyebb színanyagból vagy blokkéból készült modellek köz/ látni. ságok között különféle Jormáju, fából faragott és fémmel díszített lakatok igazolják, hogy a divat fantáziája valóban — nem ismer korlátokat. A divatképünk négy egyszerű vonalvezetésű tavaszi ruhát mutat. Balról az első mozaikszerben szövött sárga-barna jerseyből készült. Fokozatosan kibővülő alj és három részből összeállított ujjak jellemzik. Eredeti a barna prémmel szegett pelerin- gallérja. Praktikus délelőtti ruha a második ábrán látható modell. Kék-fehér vagy pepita szövet az anyaga. A szimetrikus fehér pikkégallér, piros bőrgombokkal lefogott e'.6Őrész, érdekes szabású ujjak és széles kék-piros-fehér összeállítású öv a díszei. A harmadik ruhának 6zürke-fehér csikós jersey az anyaga. Széles, elől átcsattolt fehér pikkégallér. vállon aluli behúzott kétrészes ujjak és legombolt búzáké,k öv a díszei. A negyedik ruha zöld mintás jerseyből szép. A csontszinü gallérját zöld és barna szegélyezés emeli ki. RADVÁNYI MAGDA. Magyar háziasszonyok lapja nagVasszony Megrendelhető a PMH kiadóhivatalánál MEGÁLLTAM Megálltam, hogy egy autó el ne gázoljon, benne egy nő átkarolt, egy ...- ej! ö vagy nem ő volt? a kocsi számát eltakarta a hó. ö vagy nem ő volt? KI ő? Senki, vagy valaki? Alig tudom. Fáj. Nem szabad, hogy fájjon. — Ki ő? Az uccán vagyok, a gyümölcsárus kiabál, narancsot kinál — olcsón; kisér az ucca — nyomor, fény, — az ucca. Megyek. — A lift zúgva visz fel a harmadik Talán nem ő volt? [emeletre. — Mindegy!? SAS ÉVA. Vigyázzunk az idegeinkre! — Nem birok az idegeimmel! — kiált fel akárhányszor a mai idők asszonya. Meg kell őrülnöm. Nagymama ilyenkor ugyan megjegyzi csendesen, hogy az ő korában nem tudták, mi az idegesség, de megjegyzését nem veszik komolyan. Pedig abban igaza van, hogy a régi világban nem volt az idegesség olyan általános, mint ma, ami érthető is, mert akkor az élet is nyugalmasabb keretek között zajlott, mint most Az idegee vagy helyesebben az idegeskedés, kissé diviu is. Ezzel akarja a ma asszonya jellemezni, hogy milyen sok a munkája, milyen nagy teher számára a társadalmi érintkezés és az ezzel járó intézkedések. Sokan megjátsszák az idegességet, hogy döntő befolyást erőszakoljanak ki maguknak a család ügyeinek intézésében, különböző óhajuk valóraváltására. Aki azonban csak egyetlenegyszer is végigjárta a valóságos bolondok házát és tudja azt, hogy az idegeskedés leghatáso6abbik ellenszere az önfegyelmezés, ezt az ellenszert csakhamar használni fogja. Mert amit ott látna, annyira megdöbbentő, hogy rohanva fog visszarohanni azon a lejtőn, amelyet az idegeskedésbe való belépés jelent, kerülni fog minden szertelenséget, minden excentricitást és minden idegeskelő — komédiát, félve attól, hogyha nem is bolondul meg a valóságban, de bolondnak nézhetik. Hogy ez milyen könnyen történhetik meg normális emberrel is, arra vonatkozólag álljon itt egy nagyvárosi példa. Kovács ur családjában éjszaka hirtelen rosz- szul lett a kisgyerek. Irtózatos görcsök léptek fel 6 nem túlzott szülői aggodalom volt, hogy katasztrófa fenyeget. Az anya elájult az ijedtségtől, az apa pedig rohant orvosért Mezítláb bujt a papucsba, hálóingben rohant az előszobába, ahol történetesen csak a felesége kabátja lógott a fogason. Nem volt idő kérdezősködésre. Kovács ur magára kapta felesége kabátját s rohant le telefonálni. A telefonautomatánál vette észre, hogy nincs pénze. Ana sétált két ur, végszükségből hozzájuk fordult, hogy adjanak egy koronát néki telefonra. A két ur feltűnő megértést tanúsított Kovács ur kérése iránt és megindultak vele — egv taxiállomás felé. Kovács ur rémülten vette észre, hogy bolondnak nézik. Orvosért könyörgött, majdhogynem térdenállva. A két ur megnyugtatta, hogy ők orvosok. Kétségbeejtő helyzetében végre arra kérte őket, hogy taxiállomás helyett jöjjenek vele, mert arra gondolt, hogy a házmester igazolni fogja épelméjét és megszabadítja a két „orvostól". Véletlen szerencse volt, hogy a két ur valóban orvos volt, akik első segélyben részesítették az agygörcsben szenvedő gyermeket és kórházba szállították. Ha nem így történt volna csodás véletlenből, Kovács urat női ruhájában elszállították volna és a gyermek ma már nem élne. FÉRFIKALAPOT otthon is felújíthatjuk, ha fele viz és fele szalmiákszesz elegyébe mártott ronggyal, a szálak mentén átdörzsöljük. A bőrbélést is így mossuk le. Női nemezkalapokat is igy tisztítják. A rongy csak mérsékelten legyen nedves, ne áztassuk át a folyadékkal az egész kalapot. Tisztítás utáu szárazra kell törülni meg kell formálni s igy tegyük száradni, laposra állítva. 1936 március 29, vasárnap. ASSZONYOK LAPJA msmp* * /fimv*'iPipicdiijtítoííTv■ a WTp. * y MINDENKI V