Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)
1936-03-29 / 75. (3924.) szám
1936 március 29, vasárnap. Lankadatlan kitartással kell folytatni a Be^gszászon és a beregszászi járásban megindult magya/kulturmunkát Elsősorban a gazdatársadalmat kell bekapcsolni a magya^u^ur®^e^® ■■ Szervezzék át sürgősen a beregszászi magyar közművelőd/ választmányt! Beregszász, március vége. (Kiküldött munkatársunktól.) A kisebbségi magyarság fönnmaradásának egyik legfőbb biztositéka, ha minden erejével: az összes lehetőségek kihasználásával igyekszik kulturéletének fejlesztésére és fölvirá- goztatására. Ezt a tételt számtalanszor hangsúlyoztuk és: sürgettük az erőteljesebb kulturszer- vezési munka megindítását az egész vonalon. Álláspontunk hangsúlyozása nem talált síiket fülekre és örömmel állapíthatjuk meg, hogy Szlovenszkón a Szlovenszkói Magyar Kultur Egyesület, Kárpátalján pedig a Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultur Egyesület fölfokozta a régóta esedékes szervező munkáját. Bevalljuk, nincsen minden él nélkül, hogy a fontieket éppen Beregszásszal kapcsolatban hozzuk föl ismét. Mig Kárpátalja egyéb vidékein eddig is rendszeres és lelkes kulturéletet teremtettek elsősorban az egyházi jellegű egyesületek és például ' . ’ Máramarosban ez a kulturélet szép eredményekkel dicsekedhetik, addig éppen Kárpátalja legmagyarabb vidékén: Beregszász körül volt eddig minden néma, nagyon kevés és szórványos kivételtől eltekintve. Tiszaujlaktól Bótrágyig terjed ez a folt, amelyen a közelmúltig keveset törődtek a magyar kulturélet fölkarolásával, pedig ezt a vidéket szinmagyar lakosság lakja. Hogy kinek a bűne ez, azzal most nem kívánunk foglalkozni, nyomatékkai hangsúlyozzuk azonban, hogy: nem lehet várni tovább és ezt a vidéket is föl kell rázni halálos közömbösségéből! A Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultur Egyesület dicséretére legyen mondva: a bajt már megállapították és az elinditott kulturszervezés ezen az elhanyagolt vidéken is bíztató kilátásokkal kecsegtet. Néhány héttel ezelőtt alakította meg Beregszászban a PRMKE a járási szervező bizottságát, amelynek élére három lelkes embert: Polgáry Miklós, dr. Jantszky Béla és ifj. Zapf László gimnáziumi tanárokat állították. Ez a bizottság máris elkezdte a beregszászi járás községeiben az egyesület fiókszervezeteinek a megalakítását s reméljük, hogy a munka száz- százalékos eredményt fog hozni. Garanciát jelent erre nézve r. * ‘ •■■■■ Wellmaan Mihály, a PRMKE ügyvezető elnökének fáradhatatlan, agilitása is, aki évek óta lankadatlan, áldozatkész munkával igyekszik a. kárpátaljai magyar kulturélet fölvirá- goztatásán. , - Íj ■ A beregszászi járás ,községei közül egyedül Nagybégányban épült magyar kulturház Nemes József nyugalmazott beregszászi táblabiró, nagy- bégányi földbirtokos áldozatkészségéből. A négy évvel ezelőtt épült kulturház erősen előmozdította ott a rendszeres kulturéletet Nem mondhatjuk el ezt az utóbbit a beregszászi járási magyar közművelődési választmányról, amely nérjy évvel ezelőtt alakúit meg. Az ungvári országos hivatal akkor háromészíen- dős munkatervet dolgoztatott ki a választmány vezetőségével, azonban a munkatervnél nem;jutottak tovább. Azóta a választmányt egyszer sem hívták össze és a tavalyi járási választások és az uj járási választmány megalakulása óta máig sem alakították újjá. Ilyen körülmények között azon sem lehet csodálkoznunk, ha az egyes községekben sem alakultak meg a helyi közművelődési egyesületek és igy a föladatkörükbe tartozó munkából semmit sem végeztek el. * Ezzel kapcsolatosan a magyar közvélemény azt is szeretné tudni, vájjon a járási közművelődési választmány föl vette-e a járási költségvetésekben részére biztosított összegeket és mire fordította? — A PRMKE munkájával párhuzamosan szükséges a járási közművelődési választmány sürgős újjáalakítása és a PRMKE-vei való együttműködésének elinditása. Mert egyetlen lehetőséget sem szabad elszalasztanunk, amely a magyar kulturélet fölerősitését szolgálhatja. Beregszászon magán is nem kisméretű kultur- közömbösséget találhatott a szemlélő, ha szám-, bavette, hegy a város lakosságát jelentős százalékban ■ j: a gazdatársadalom alkotja s ez a gazda társadalom a közelmúltig nem nagyon vette ki részét számarányának megfelelően a magyar kultüréletből,. 1 ---Ez t a megállapításunkat egyrészt a -beregszászi közkönyvtár adataira alapítjuk, amelyek szerint a kisgazdaközönség még most sem veszi igénybe a könyvtárat és nem olvas. Szomorú jelenség ez, amelyen valamilyen módon szintén segíteni kell. Mert erre még a mai gazdasági helyzet sem szol-, gálhat mentségül, hiszen a könyvtár látogatása igazán a lehető legkisebb kiadást: egyedül a könyvek minimális kölcsöndiját jelenti. f A magyar színtársulat két hónappal ezelőtt félig 1 elvérezve volt kénytelen távozni Beregszászról, * ami ugvancsak nem szolgálhat a város dicsére- t téré. Minden tisztelet és becsület annak a néhány lelkes és pénzt, munkát nem sajnáló beregszászi kulturmunkásnak és minden elismerésünk a korszerű szellemi nívón álló, de — sajnos — nem elegendő számú beregszászi kulturember- nek, akik intenziven vesznek részt minden megmoz</s^an vannak mindenütt, ahol azt a n#ar kulturélet érdeke megkívánja. Ez azcrijn kevés és a beregszászi kulturmunkások- najlinden erejükkel azon kell igyekezniük, I u JFa város lakosságának közömbös részét: | elsősorban a kisgazdatársadalmat teljes egészében megnyerjék a magyar kulturélet számára. A legutóbbi hónapokig például nagyon gyönge látogatottsággal dicsekedhettek azok az ismeretterjesztő előadások is, amelyeket a PRMKE beregszászi fiókja rendez kimondottan a gazdaközönség számára. Csak a közelmúltban kapott lábra az érdeklődés s azóta az előadások látogatottsága emelkedőben van. Ezt az ébredező érdeklődést további ötletekkel, kitartó munkával kell fokozni, hogy végül is az egész beregszászi és beregszászvidéki magyarságot a kisebbségi kulturélet tevékeny részesének tudhassuk. Mert igaz, hogy a beregszászi borvidéken közel négyezer hold szőlő és ennek megfelelően sok borpince van és igaz az is, hogy a beregszásziaknak a bor a kenyerük, de viszont: nem csak kenyérrel él az ember ... I I * (k. s.) A valóság túltesz m’ndetf*áborus A MaginÁ-vonal csodái megvédik Franciaorszá/ot minden német támadás ellen j^nodern haditechnika hihetetlen alkotásai a föld alatt ■« /felszínen nyájas vidék — a föld mélyében hatalmas, Jodern város ■■ A megelevenedett fantasztikus hadiregény Páris, március 28. Több mint kp^t °ta tartja izgalomban a világot a nénj toknak a Rajna-vídékre való Bámulása. Az európai béke megtartásáról ágyainak a diplomaták és főleg Franc/rszaíjkan hágott tetőfokra az izgalom az/ra kisértő német veszedelem miatt, anry ellenére, hogy a francia hadvezetőségJ már évekkeb ezelőtt kiépít/ azt a hatalmas védővonalat, amiko^iasoní®t eddig elképzelni sem tudtunk Ez a védővonal a német har mentén vonul közel 350 kilométer hos/usa9^an as az építés idejében kormányon^vö hadügyminiszter nevéről ; ' \ f Maginoí-vonalnak / nevezték el. Ezen a néy vonult be ez a hatalmas mü a véderődtftények történetébe. | 1930-ban kezdték m/ a franciák az ország keleti' ha tárának /eg erősítését és közel három évig tartó/ a hatalmas építkezés mintegy h^rminq/er munkás részvételével, A földalatti yÖdmüvek fantasztikus csodájáról. a franc/ lapok most közölnek részletes tudósitás/at, amidőn a németek elleni védelem látpólag ismét aktuálissá vált. / sogó kacagás válaszol a föld alól. Az újságíró letekint és a földben két gépfegyver csövének nyílását pillantja meg. Több mint hatvan kilométer távolságban, amelyen az újságíró végighalad, minden bokor egy szem, minden fatörzs egy finom fül. Mesterséges organizmus figyel minden járókelőre. Az újságíró egy barátságos házikó előtt áll meg, amelyet kerítés vesz körüL És —1 a házikó hirtelen lehanyatlik aj mélybe, bukfencet vet a kerítéssel együtt és mögötte előtűnik egy tizenöt méter széles és tizenöt méter hosszú, másfél méter magas cementtömb, amelyen gépfegyverek állnak. A 344 kilométeír hosszú erődítési vonal a luxemburgi határtól a Vogézekig terjed. Ez a vonal védi a francia keleti határt esetleges támadás ellen és ezt--a - vonalat emberi számítás szerint semmiféle ellenség nem tudja átlépni. Az erődítmények hosszú sorozata erődökéből és védőfalakból áll, amelyek páncélos kocáik és tankok áttörését is lehetetlenné teszik. A védőfalak vastagsága helyenként több mint négy méter, előttük széles drótsövény húzódik, veszélyeztetett helyeken pedig rejtett vízmüvek képesek arra, hogy széles vidékeket percek alatt viz alá helyezzenek. A vasból és betonból épült falat az erdők rejtik el hosszú vonalon a repülőgépek megfigyelői elől. A 197 kilométer hosszú falat 400 süllyeszthető nehéz gépfegyver védi. A duzzasztómedencék vize telefonje- lentésre egyetlen emelő segítségével alá- zuditható és többmillió köbméter viz árasztja el váratlanul a támadó sereget és megfojt minden emberi lényt. Az erődvonal közepén fekszik a földalatti város, a láthatatlan és megtámadha- tatlan város, amely helyenként negyven, de sok' helyen száz méter mélységben fekszik a föld felszíne alatt. Lotharingia enyhe dombos vidékén járva semmit sem láthatunk a lábunk alatt levő földalatti városból. A betonozott országüt hirtelen lesüllyed négy méterre, tovább ismét három métert lejt, majd rézsútos ótiási betonfal elé érkezik az autó. A hatalmas fal művésziesen simul a földhöz és csak három kis kapu szakítja meg. Ezeket a kapukat C&d®h a földből... Elhagyott sik/idéken áll meg az ember, amelyen alig láp tó egy-egy bokor. A száraz, sivatagsze/ területen hirtelen egy katona jelenik Jg, mintha a földből nőtt. volna ki. Észpeszi az újságíró csodálkozását és igy jó 1: _. Jobb v/na, ha más vidéken sétálna. Az ujságjo csodálkozó kérdésére harA földalatti város A FRANCIA erödöv a német határ mentén. Balra fönt: E békés t.áj alatt 100 méter mélységben vasbetontermek, folyosók és valóságos földalatti vasutak vannak. Jobbra fönt: Az erődöket összekötő folyosók egyike. A folyosók sohasem egyenesek, nehogy gépfegyverre) birtokba vehesse az ellenség. Balra lent: A határmenti erdőkben minduntalan vasbetonfalakra bukkan a járókelő. Jobbra lent: Egy földalatti fedezék bejárata-. Az egész határ mentén ilyen bombabiztos fedezékek és municióraktárak húzódnak. egy emelőnyomással' légmentesen el lehet zárni. E kapukon keresztül lehet bejutni a háború városába, amelyben negyvenezer ember lakhatik. Ha az autó keresztülhalad valamelyik kapun, amely hangtalanul bezárul mögötte, hirtelen fények villannak föl. A látogató széles előcsarnokba érkezik. A falakon köröskörül lőrések vannak, amelyek ellenségesen tátonganak a betolakodó felé. A csarnokból folyosók vezetnek különböző irányokba. Hosszú, fényben úszó folyosók, amelyek vasból és betonból épültek. Minden kanyarulat külön lezárható és külön védhető, hiába töri az ember a fejét azon, hogy miképpen nyomulhat be ide az ellenség. Mind mélyebbre vezetnek a folyosók a föld alá, de a levegő mindenütt kellemes. Száz és száz ventillátor működik és a beáradó levegőt szűrők védik a gáz ellen. Lépten-nyomon riadókészülékek gáztámadás esetére. Újabb folyosók ágaznak szét. Tíz, húsz, harminc. Mindenütt fényes, ké- kesszinü világítás. Liften járó ágyuk A folyosó derékszögben fordul, itt egy bástya ugrik elő. amely a felszínre emelkedik. Egy második. Sötéten és fenyegetően ágaskodnak a szem előtt a hatalmas betontömbök, amelyek ősállatokra emlékeztetnek. Ezekben a tömbökben vannak az úgynevezett kazamaták. A tömbök belsejében acélcsőben felvonó közlekedik, amely negyven embert szállíthat föl pillanatok alatt a föld felszínére, más függőleges üregben különleges tornyok vannak elhelyezve, amelyek csillag- vizsgálótornyokra emlékeztetnek. A tornyok tetejen páncélkupola van, hosszuesö- vü ágyúval, amelynek kalibere ismeretlen. Az ágyú pillanatok alatt fölemelkedik, kilövi a lövedéket és a következő pillanatban ismét lesüllyed a föld alá. A földből kiemelkedő kupolát s:áz lépés» 17
