Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)

1936-03-04 / 53. (3902.) szám

I

^ xv. évf. 53. (3902) • Szerda •

Előfizetési írt évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • H képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. ■gyes ssám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— K(>

A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja

Szerkesztőség: Prága ll„ Panská ulice 12, 1L emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet • • TELEFON: 3 0 3-1 1. • •

SÖRGÖNYCIM: H1RLHP, PRflHfl.

»A régi barátság megerősítése«

Március 18-án olasz-magyar-osztrák konferencia kezdődik Rómában

Mussolini meghívta Scfcuschniggot, Berger-Wa'áenegget, G5mb6st és Kányát ■ Előbb Hodza Bézsben tárgyal, maid az osztrák államférfiak Budapestre utaznak ■■■ Készül az uj Kőzépeurópa 1 ■■■

Kölcsönös félelem

(*) A kölcsönös félelem hajszolja a nemzeteket egy uj háború felé — mondja Lloyd George, akinek szavát mindig érdemes meghallgatni, mert ha politikai tábora nem is túlságosan nagy, kevesen ismerik olyan jól az angol közleiket, mint ő. S főleg kevesen tudják olyan élesen, annyira célba- találóan megmondani elvek, jelszavak, programok káoszában, hogy mi a lényeg. Az angol köziélek Európa mai helyzetét tarthatatlannak látja. Nem azért, mert a hatalmi érdekek között túlságosan nagy ellentétek vannak, hanem főleg azért, mert lélektanilag zsákuccába jutott az európai ember. A háború befejezése után látszólag uj korszak vette kezdetét, de a íorradalmi vadvizek lezajlása után tétova, kereső, elméletekben és kísérletekben bukdácsoló polgár maradt a színen és sokféle lehetőség, a sokféle kitervelt és szépen megálmodott tennivaló között elkezdett dikcióz- ni, mintha nem is a Teremtő ihletett szelleme szólította volna a világszinpadra, hanem Bemard Shaw lombikjában főzték, volna ki gyanús szociológiai és irodalmi gőzökben. Túlságosan sok teóriához túlságosan kevés valóságot hordott össze tizenöt -év alatt az idő s a dolgok fejlődésének iránya majdnem mindig ellentétes volt az elvek által kirajzolt irányvonalakkal. Európa nem tudja, hol tart: a bolsevizmus vagy a spengleri cezarizmus határán? Érik-e vagy pusztul a nacionalizmus? A liberális gazdasági rend, amelyet naponként szoktak el- parentálni jobb- és baloldalról, változatlanul megtenni gyümölcseit? A kapitalizmus felett minden oldalról húzzák a lélekharangot, de azért soha ilyen konjunktúrája nem volt a kapitalista termelési metódus legellenszenvesebb válfajainak, mint ma. Általában úgy látszik, minden, ami él, a szabály, törvény és elmélet ellenére él és virágzik; a világ való képe mást mutat, mint amiről tudósok és hordószónokok beszélnek. Vagy most vetkezik ki örökölt formáiból a világ s ami ezután következik, a formák teljes felbomlása és ujjászövődése lesz?

Mindmegannyi sajgó kérdés, ami az általános bizonytalansági atmoszférából hajt ki. A kölcsönös félelem atmoszférájából. Az egész káosznak, azt hiszem, egyszerű magyarázata az, hogy Európa fél. 1918 után nem sikerült visszaadni ennek a polgári világrendnek azt a biztonsági érzést, azt az elfogulatlan, nyugodt és fölényes öntudatot, amire a polgári életformák felépülnek. A polgári termeléshez föltétien biztonsági érzésre van szükség. A világháború elmozdított helyéből minden fiksz pontot s uj fiksz pontok még nem alakultak ki. Nem elég szilárdak, vagy a polgár szemében nem látszanak annak. Sok a forradalom, sok az átértékelődés, gyorsan és merészen fordulnak viszájukra elvek és tendenciák. Ebben a túlfeszített relativitásban a polgár erkölcsi értékei is devalválódnak s bizonytalanságában vad és szélsőséges igehirdetők vagy elszánt kalandorok komandója alá hajtja fejét. A polgár olyan pofont kapott a történelemtől, hogy nem tud magához térni, nem talál vissza régi életformáiba, nemcsak elveit nem találja, hanem elemi érdekeit sem ismeri fel többé. Ideig-óráig sikerült elfelejtetni vele, hogy mi történt 1914 júliusa és 1918 novembere kozott mz emberiséggel, de a megfeledkeR ó m a, március 3. Mussolini az olasz minisztertanács keddi ülésén bejelentette, hogy március 18., 19. és 20-án Rómában nagyarányú olasz~~osztrák—magyar összejövetel fog lefolyni, amelyen résztvesz Schuschnigg osztrák kancellár és Berger Waldenegg osztrák külügyminiszter, továbbá Gömbös Gyula magyar miniszterelnök és Kánya Kálmán magyar külügyminiszter. Mussolini szerint a háromhatalmi konferencia tárgyalási anyaga a római jegyzőkönyvek vonalán fog mozogni. A megbeszéléseken a Középeurópát érintő kérdéseket vitatják meg. A megbeszélések célja, hogy a három állam között 1934-ben megpecsételt barátságot még jobban megerősítsék.

Róma, március 3. A minisztertanácsban a íluce a következő nyilatkozatot tette:

— A legutóbbi minisztertanács óta eritreai csapataink Badoglio marsall vezetése alatt nagy győzelmeket arattak. A diadalok következtében az abesszin front összeomlott. Az olasz sziveket őszinte örömmel töltötte el a győzelem és az olasz nemzet köszönetét szavaz az abessziniai olasz hadseregnek és vezetőinek.

— Amíg február folyamán hadműveleteink Keletafrikában gyorsitott menetben folytak, az amerikai kongresszus túlnyomó többséggel 1937 május 1-ig meghosszabbította az érvényben levő semlegességi törvényt, azaz elutasította a további áruzárlatok bevezetését. Mi olaszok a légzés első mámorából csakhamar felriasztották s most hideg borzongással látja felbukkanni a szemhatáron a megfiatalodott, uj vérre éhes Mars-istent.

A baj gyökerei lélektaniak s ezért válik egyre reménytelenebbé minden jószándéku kísérlet, aminek célja az embert józanságra és védekezésre rázni. A feudális Európa szemében nem volt rettenet és iszonyat a háború, semmi sem volt fontosabb a győzelemnél s nem úgy mérlegelték a győzelem árát, mint ma. Más valutában számolt az emberiség, a polgári rend e harcias világ perifériáin tengődött s élt, ahogy éppen tudott, sőt, ahogy éppen engedték. Nem volt fontos, hogy fejlődjék s ameny- nyiben fontos volt* csak abban a vonatkoSchuschnigg kancellár és Berger Waldenegg, mint ismeretes, a közeljövőben vendégül látja Bécsben Hodza csehszlovák miniszterelnököt, majd e konferencia után sürgősen Budapestre utazik, ahol tárgyalni fog a magyar illetékesekkel. A budapesti

tárgyalások folyamán elsősorban Csehszlovákiának a római paktumhoz való csatlakozásáról és Hodza ismert Duna-tervéről lesz szó. Budapestről való visszaérkezése után utazik Schuschnigg Rómába és ugyanakkor elindul Gömbös Gyul'a és Kánya Kálmán is az olasz fővárosba. Mint jelentettük, Star- hemberg Szicíliába utazik és útközben megállapodik Rómában, hogy előkészítse az osztrák államférfiak utazását.

nagyobb elégtétellel vesszük tudomásul az Egyesült Államok kormányának politikai irányelveit és hozzáfűzzük, hogy az amerikai képviselők és szenátorok a kőolaj és a többi nyersanyag zárlatának visszautasításával nagy szolgálatot tettek a világbékének.

— Azok a kísérletek, amelyek legutóbb megindultak, hogy a dunai kérdést Olaszország nélkül és így Olaszország ellen szabályozzák, nem sikerültek. Nem vezetett eredményre a közelmúltban Párisban történt kísérlet sem, amelynek alapját nem a párisi kormánytól kidolgozott terv alkotta és amelyet a francia kormány nem helyeselt, Szinte fölösleges megismételni, hogy a dunai tér helyzetének kollektív megjavítása elképzelzásban, hogy mennyire tudta szolgálni egyik vagy másik fél hadi céljait. A világ rendje nem a polgár szociális helyzetének oszlopzatán nyugodott, mint ma. A polgári Európa és egyáltalán a polgári világrend nem tudja beilleszteni fejlődési törvényei közé a háború nagy rizikóját. Jelenthet egyik vagy másik iparágnak és kalandorkalmároknak konjunktúrát a háború vagy még inkább a hadikészülődés, általában azonban a háború inkább bontja, mint fejleszti a polgári szövetű világot. A háborúban nemcsak a poézis múzsái hallgatnak, hanem az ipar és kereskedelem múzsái is. Háborúban vagy háborús atmoszféráju korban csak a spekulációs, kalandor-kapitalizmus virágzik., a termelő gazdasági organiz-.

hetetlen azon államok érdekel tiszteletben tartása nélkül, amely államok Olaszországhoz vannak fűzve. Az egész dunai kérdéssel kapcsolatban március 18-tól 20-ig Rómában olasz—osztrák—magyar konferencia lesz. Schuschnigg osztrák kancellár és Berger Waldenegg osztrák külügyminiszter, Gömbös magyar miniszterelnök és Kánya magyar külügyminiszter az olasz kormány vendégei lesznek és Róma boldog lesz, hogy üdvözölheti őket, A tárgyalások a római jegyzőkönyv alapján folynak le, amely jegyzőkönyv rendkívül hathatósnak bizonyult a Budapest, Bécs és Róma közötti politikai és gazdasági viszony ápolására.

_A flottakonferencián támadt nehézségek nem

lep

hetik meg azokat, akik a helyzetet ismerték. Politikai jellegű szerződést Olaszország nem irhát alá, amig a szankciók megszigorításával fenyegetnek. Az olasz nép a gazdasági ostrom negyedik hónapjában politikai és erkölcsi összetartását még jobban elmélyítette. A háború terheit férfias bátorsággal viseljük s ma már az egész világ csodálja ezt az elszántságot. Az olasz nép megérti az erőfeszítés történelmi jelentőségét, mert nemcsak az 1895—96-os afrikai halottakat akarjuk megbosszulni, hanem a jövő útjait biztosítani. Olaszország ma az emberi civilizációnak szolgál. Gazdasági szempontból mindenütt lázas munka folyik, hogy megvalósítsuk a gazdasági autonómia maximumát, amely nélkül nemzetünk kénytelen volna a megaláztatást eltűrni azoktól az államoktól, amelyek gazdagabbak, mint mi vagyunk. Olaszország lakossága tudatában van az erőfeszítések szükségességének és a kormány mindent elkövet a cél elérésére.

musok azonban elsorvadnak. Háborús légkörben megbénul a polgári élet.

Lehet, hogy igaza van Spenglernek, amikor azt hirdeti, hogy a mai katasztrofális helyzetnek gyökerei nem a háborúba nyúlnak vissza, hanem a háború előtti liberális korba. Amikor a biztos béke tudatában minden virágzott, amikor majdnem önfeledt optimizmussal nézett a jövőbe a polgár, életformái kiteljesedtek, megduzzadtak, élet- szemlélete eluralkodott a világon. S az emberiség belepuhult a jólétbe, ami mindenkire ráragyogott, egyikre vérpezsdítő forró ragyogással, a másikra bágyadtabb sugárzással, de dideregni senkit se hagyott. Ebben a napsütéses polgári korszakban vált henyévé a világ, leszokta harcias erényeit.

Musso'mi állásfoglalása az oiaiiáriafEiaz és a dunai kérdések megeidásákoz