Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)

1936-03-24 / 70. (3919.) szám

8

1936 március 24, kedd.

^i«í<ímMagíarh!rbm>

SZÍNHÁZ* FILM

Bécsben nagy sikerrel újították fel Madách Tragédiáját

Becs, március 23. A bécsi Burgszinház pénteken uj betanulásban hozta színre az „Ember tragédiáját" és ezzel újból állandó müsordarab- jai közé illesztette Madách remekművét. Röbbeling igazgató három évvel ezelőtt mutatta be dr. Mohácsy Jenő fordításában a Tragédiát, amely igen nagy hatással volt a bécsi közönségre és rövid időközökben majdnem harmincszor került szinre. Röbbeling igazgató a Berlinbe távozott Hartmann helyébe, aki Ádámot játszotta, Woester Heinzot szerződtette, aki pénteken először alakította Ádámot, mig Éva ábrázolásában ezúttal is Maria Eis, Lucifer szerepében Ottó Tressler nyújtott kiváló alakítást. Woester teljesen megfelel a beléje helyezett bizalomnak és Ádám szerepében mindenképpen méltó utódja volt Hartmannak. — A pénteki előadást nagy tetszéssel fogadta a Burgszinház igényes közönsége, amely teljesen megtöltötte a hatalmas nézőteret. A közönség soraiban megjelent a bécsi magyar követség tagjainak élén Rud- nay Lajos magyar követ. A felújítás alkalmából a Wiener Zeitung pénteki száma Vojnovich Géza Madách-tanulmányát ismerteti. Előadás után Rudnay Lajos követ a magyar követségen vacsorát adott Röbbeling igazgató és a Tragédia szereplőinek tiszteletére.

(*) A pozsonyi Keresztény Kultúrkör újabb nagy sikere. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti: Vasárnap délelőtt a Keresztény Kultúrkör jóhirnevü műkedvelő gárdája a pozsonyi színházban Hunyady Sándor „Pusztai szél" cimü „betyárhistóriá‘'-ját adta elő forró siker mellett. A gárda meglepően jó előadásban hozta szinre ezt a Budapesten is nagy sikert aratott darabot. A főszerepek a legjobb kezekben voltak. Üstödi Antalt Sugár Ityó, a gárda egyik főerőssége játszotta, aki az előadást is rendezte. Ezúttal először szerepelt ilyen komoly szerepben ez a sokoldalú, kitűnő műkedvelő és ebben is derekasan megállotta helyét. Jó volt az elgondolása; a ruhája, a maszkja egyenesen szenzációsan „hátborzongató". Kár, hogy itt-ott tulhalkan adta elő a mondanivalóját. Partnere: Török

csaplárosné F, Kamarás Mici volt, aki nagyon figyelemreméltó, rutinos alakítást produkált. Sehol sem esett túlzásba, drámai nagy jelenete a betyárral a pesti Nemzeti

Színház színpadán is megállotta volna helyét. Ezzel azt hisszük, mindent megmond- tunk. A közönség a művésznőt -— akinek a színpad volt egyébként évekig a kenyere —• nagy és őszinte ovációban részesítette. Horváth Ernő Bors strázsamester szerepében jeleskedett és úgy játékával, mint kellemes hangjával nagy tetszést aratott. Ond István a hadnagy, Pongrácz István pedig a délceg alispán szerepében tűnt ki kifogástalan játékával. De a többiek is, mint Palotás Mihály, Gallina Ferenc, Pintér Ferenc, Török Juliska, Kollárik Nusi, Hideghéthy László, Mihályi Ferenc, Fekete Antal, Hudek Rezső, Kucska János, Wind Lajos, Tima István, Polák Lajos, Fitus János, Zrun Alajos, Huszárek Bandi és Mor- vay Rezső tehetségük legjavát nyújtották. A színház — a gyönyörű tavaszi nap és egy másik magyar rendezés ellenére is — szépen megtelt és sokat tapsolt a szereplőknek, elhalmozván a főszereplőket virág- ajándékokkal. (r. j.)

(*) A Három ember a hóban kassai bemutatója, Kassáról jelentik: Kástner Erich regényének szindarabváltozata, Anday Ernő átdolgozásában nem sok művészetet nyújt. Az operettet az együttes gondos munkával kidolgozott előadásban mutatta be. Schlütter igazgató szegény és gazdag ember karikatúráiban Szirmay Vilmos tökéletes volt. Kedves volt Bánky Baba, a szerelmes bakfis. Ács Rózsi, a különben nagyon tehetséges színésznő sokszor túlzott komikumával rontott. Jó volt Putnoky, Várady minden igyekezettel szórakoztatta a közönséget. Az Iván-társu'lat uj tagja, Darkó Magda sikerrel mutatkozott be. f. m.

(*) Douglas Fairbanks viharos esküvője. Párisból jelentik: Páris nyolcadik kerületének polgármestere nemrég tartotta meg életének legviharosabb és leggyorsabb esküvőjét. A türelmetlen vőlegény szabályos filmcsókkal pecsételte meg az esküvőt és azonnal távozott feleségével. A kijárat előtt azonban hatalmas tömeg várta a fiatal párt, mert a vőlegény Douglas Fairbanks volt, akit nem sokkal ezelőtt még Ull- mannak hivtak és nemrég vált el Mary Pick- fordtól, aki tizenöt évig a felesége volt. A kiváncsi párisink megtudták, hogy ideáljuk jól benne van az ötvenes években és hogy uj felesége: Lady. Húsz filmfelvevőgép örökítette

meg a Lady mosolyát, amellyel lemondott a grófi koronáról, hogy felesége legyen a nagy Douglasnak. A Lady egyébként igen szép asz- szony és a feltűnő hasonlatosság miatt „második Greta Garbónak" keresztelték ei.

(*) Ratnon Novarro alteregóját Korda szerződteti. Szatmárról jelentik: Hoblea Tiberius

szatmári bankhivatalnok a papokban levelet kapott Londonból Korda Sándortól, aki arról értesíti őt,, hogy ha három hónap alatt elsajátítja az angol nyelv elemeit, rendelkezésére bocsátja a londoni utazáshoz szükséges összeget és alkalmazza őt a London-Film Rt.-nál. A banktisztviselő föltűnően hasonlít Ramon Novarróhoz s barátai az ő tudta nélkül elküldték fényképét Korda Sándorhoz. A fiatal bankhivatalnok most boldog meglepetéssel értesült a meghívásról és máris hozzáfogott az angol nyelv elsajátításához.

(*) A budapesti színházak e heti miisora: Operaház: Kedd: A bolygó hollandi. Szerda: Trubadúr. Ceütörtök: A Rajna kincse. Péntek; A tenor,

Szent fáklya. Szombat: Bánk bán. Vasárnap délután: Rip van Winkle; este: Aida. — Nemzeti Színház: Kedd: Bánk bán. Szerda délután: Ifj.

Horváth Pál; este: Bánk bán. Csütörtök: Bánk bán. Péntek: Liliomfi. Szombat: Liliomfi. Vasárnap délelőtt: Bánk bán; délután: Kristóf Katica; este: Liliomfi. — Vígszínház: Kedd: Az én leányom nem olyan. Szerda délután és este-. Az én leányom nem olyan. Csütörtök: Az én leányom nem olyan. Péntek: Mackó. Szombat délután: Majd a Zsuzsi (gyermekelőadás); szombat este, vasárnap délután és este: Az én leányom nem

olyan. — Magyar Színház: Kedd: A néma levente Szerda délután: Az Uír katonái; este: A néma

levente. Csütörtök: Házasság. Péntek:' A néma levente. Szombat délután: Az Ur katonái; este: A néma levente. Vasárnap délután: Házasság;

este: A néma levente. — Belvárosi Színház: Kedd szerda: Szent Johanna. Csütörtök: Urilány. Péntek, szombat, vasárnap este: Szent Johanna.

Szerda és vasárnap délután: Urilány. — Pesti

Színház: Kedd: Mackó. Szerda délután: Érettségi, szombat: Mackó. Vasárnap délután: Érettségi;

este: Mackó. — Kamaraszínház: Egész héten minden este: Mese a Grand Hotelben. Szerda és vasárnap délután: Budapest—Wien. — Városi Színház: Kedd: Trubadúr. Vasárnap délután és este: Ördöglovas. — Király Szinház: Egész héten minden este és vasárnap délután: Ártatlan a feleségem. — Andrássy-uti Szinház: Egész héten minden este és vasárnap délután: Méltóságos aszszony. — Terézköruti Színpad: Egész héten minden este és vasárnap délután: Pesti körhinta. —

Bethlen-téri Szinház: Minden este. szombat és vasárnap délután: Megszökött a leányom. — Komédia: Egész héten minden este és vasárnap

délután: Érzem a tavaszt, avagy Nőragadás oh!

— Józsefvárosi Szinház: Hétfőig mindennap: Lili

bárónő. Keddtől csütörtökig: Limonádé ezredes.

— Erzsébetvárosi Szinház: Hétfőig mindennap:

Dorozsmai szélmalom. Keddtől csütörtökig: Névtelen asszony. — Kisfaludy Szinház: Hétfőig mindennap: János vitéz. Kedd, szerda: Piros bugyel- láris. Csütörtök: Nyitott ablak.

A MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA KASSÁN:

Kedd délután: Százhuszas tempó. Olcsó helyárakkal.

Kedd este: Vallomás. Színmű, sláger-újdonság.

Szerda este: Vallomás.

M alvilág királynője

Irta: HARRY LESLIE regény

(2)

— Mister Barnes van a telefonnál, asszonyom,

— jelentette az ápolónő.

— Mondja meg neki, hogy kéretem, amilyen gyorsan csak teheti, keressen föl. Mondja meg, hogy életbevágóan fontos ...

Az ápolónő közvetítette az üzenetét. Aztán

— még mindig kezében tartva a kagylót — hátrafordult:

— Mister Barnes azt mondja, hogy nem ismeri önt, asszonyom és nem tudja elképzelni, mi lehet az a fontos ügy, ami miatt tárgyalni óhajtana vele ...

— Mondjon annyit, hogy el akarok neki mondani mindent, ami Chicago May-re vonatkozik ...

Az ápolónő nem értette meg, hogy milyen értelem rejtőzik e mögött a név mögött, amit most a telefonba bemondott. De hogy valami igen nagy dolog lehet, arra az első pillanatban rájött, amikor a férfi hangjának izgalma a telefonvonalon át is kiérződött.

— Halló, halló ... Hogy mondta, Miss Holo- way. .. Missis Lawrence Chicago May ügyében kíván velem beszélni? ... Mikor jöhetek? Mennél korábban, annál jobb!

— Mister Barnes azt kérdezi, asszonyom, hogy mikor teheti tiszteletét. ..

— Bármikor, amikor ideje engedi... Mennél előbb, annál jobb ... — tette hozzá gyönge hangon.

— Nyomban jövök, — kiáltotta a kagylóba Barnes...

És negyedóra múlva a Hearst-sajtó legkiválóbb bűnügyi riportere ott ült Missis Lawrence szobájában. Az ápolónő magára hagyta betegét és a vendéget. Azok odabenn hosszabban tárgyaltak. Miss Holoway nem volt kiváncsi és türelmetlen természet. Nyugodtan várakozott, a mig megn yílt az ajtó és a vendég kipirult arccal kilépett a szobából. Hatalmas irásköteget szorongatott a hóna alatt...

DéklaStt tíz óra ötvenöt percet mutatott a £o%

lyosó nagy villanyórája, amikor Mister Barnes elhagyta a betegszobát . . . Tizenegy óra huszonkét perc volt, amikor Miss Lawrence halk sóhajtással kiadta a lelkét.

Déli tizenkét órakor a Hearst-sajtó rotációs gépein már végigszaladt a szenzáció:

— Ma délelőtt meghalt a philadelphiai Ward- szanatóriumban Missis May Lawrence. Ez az ötvenkétéves asszony nem volt más, mint az egész világ rendőrsége által évek hosszú során át eredménytelenül hajszolt, hírhedt Chicago May. Munkatársunknak, Rob Barnesnek sikerült Chicago May-jel közvetlenül halála előtt beszélgetést folytatnia. Chicago May átadta munkatársunknak memoárjait. Hallatlanul érdekesek ezek a memoárok, amelyeket közvetlenül a Ward-szanatóriumba való költözködése előtt irt meg. Maga az alvilág királynője, a bűn asz- szonya mondja el bennük föltűnő irói készséggel és igen nagy őszinteséggel azokat a szenzációs bűneseteket, amelyeknek nagy része a mai nap is földeritetlen és megtorlatlan és amelyek mind az ő személye körül játszódtak le. Valóságos detektivregénynek illik be ez a munka, azzal a különbséggel, hogy történetei és alakjai nem költöttek, hanem az élet valóságából lépnek elő. Az amerikai alvilág összes rejtélyei föl vannak tárva ebben a kötetet kitevő kéziratban, úgyhogy valóban közérdeket vélünk szolgálni, amikor azokat minden hozzáadás, korrektúra és megjegyzés nélkül, a maguk teljes egészében közreadjuk. Hathatós eszközt adunk ezzel az igazságügyi hatóságok kezébe is a bűn elleni küzdelemben. Rég elkövetett gazságokra derül fény a memoárok alapján és olyan gangsz- terek, akik most a tisztes polgár mezében járnak- kelnek embertársaik között, egyszeriben lelepleződnek és a méltó büntetés utolérheti őket... Lapjaink azonnal megkezdik a szenzációs bűnügyi följegyzések közlését . , .

Mister Barnes déli tizenkét óra négy perckor hagyta el a szerkesztőség helyiségét. Egy autó robogott el előtte. A kocsiból hirtelen revolver- lövések dördültek és Batnea, a legtehetségesebb

amerikai bűnügyi riporter vérében fetrengve, holtan maradt a járdán. Amire az embercsődület összeverődött, a rendőrök elősiettek, a gangsz- terautó már rég eltűnt...

Chicago May kézirata azonban nem semmisült meg Barnes halálával. A kézirat az én birtokomba jutott, aki Barnes szellemi örököse vagyok az Íróasztalnál, ahol ő évekig dolgozott. Tudom, hogy én is az életemmel játszom, amikor ezeket a hallatlanul érdekes emberi dokumentumokat a nyilvánosság elé bocsátom. A bűn és igazság örökös küzdelmének legdöbbenetesebb lapjai ezek. Vannak még egypáran Amerikában, akik tűrhetetlennek tartják, hogy az alvilág bűnei és erkölcsei győzedelmeskedjenek, hogy a tisztességes emberek állandó és örökös rettegésben éljenek, nyugalmuk óráit, gyermekeik biztonságát a gangsztereknek fizetett óriási adókkal kelljen megváltaniok. Most már sokan vagyunk, akik harcba indultunk a gangszterség ellen. Chicago Maynek, a gangszterek királynőjének emlékiratai jó vezérfonalat adnak a kezünkbe a bűn elleni" küzdelemben. Nem tudjuk, hogy a lélek milyen titkos rugója indult működésbe ott az előkelő Ward-szanatórium betegágyán, amely Chicago Mayt arra késztette, hogy életének eseményeit teljes egészükben és az őszinteség jegyében a nagy nyilvánosság elé vigye. De mi ezekben az iratokban többet látunk, mint egyszerű memoárokat, mi gondvise- lésszerü utabigazitást találunk bennük . ..

Amikor erre a harcra indultam, közlöm azokkal, akik az emlékiratok közreadásával érdekelve vannak, hogy nekem is meg vannak a fegyvereim, én sem vagyok védtelen és nem vagyok annyira könyelmü, és végzetesen fölületes, mint Barnes kollégám volt, akit annyira elkapott a szenzáció ingere, hogy a legelemibb biztonság föltételeivel sem törődött. Ha úgy kell lennie, tekintse az alvilág ezt a lépésemet annak, ami tényleg lenni is akar: nyílt kihívásnak a harcra, Ebben a harcban mellettem áll a becsület és igazság minden fegyvere. Egyszer csak győzedelmeskedik ez a tiszta fegyver és kiirtja a becstelenségeknek azt a förtelmes hydráját, amely miatt minden jóérzésü amerikai polgárnak már évek hosszú során át röstelkednie kell a világ szine előtt.

Ha harc, hát legyen hajs,^

Csontos Vilmos:

Üzentek értem

(Versek. Zseliz, 1936.)

A g-aramkissallói munkásköl tőnknek eddig ez a harmadik verseskönyve. Szabályosan, két évnyi időközökben jelent meg előtte a „Magyar ugaron*1 (1932) és az „Üzent a föld" (1934). Mind a három kötet itteni uj munkásliránk fontos fejlődési fordulójához tartozik. Csontos Vilmos ugyanis' műn- kásköltő a szó igazi értelme szerint. Ezekben az uj költeményekben, mint az előzőkben öntudatosan nyilatkozik meg helyzetelemzése, miközben látja s láttatja m<unkáját, küzdelmeit, szenvedését, mint a vidék magyar munkásságának poétája, Számunkra ez a költői megmutatás nem kevésbé értékes, mint a magyarság más rendjének költészete. Mert munkásköltészetünk ugyan a nyugateurópai szinttől messze marad, mégis a mai kisebbségi magyar sors költői szemléletének szerves része, amit Csontos Vilmos verseiben találunk. Talán nálunk jobban, mint nyugaton.

Ezekben a versekben, mind a hatvannégyben, a mostani magyar élet, a magyar munkásköltc sorsa, vallásos kérdései, az „örök női" problémája lesz lírai tárgy. A tárgykezelésben, művészi ábrázolásban, mint értékes érdekességet említem, megjelenik Ady hatása. Az előző két költeményes kötetben ez még hiányzott, ebben viszont bátorító, alakbővitő, uj sze,mpontot adó módon hat. Valós- értékű, szép versek vamnak Csontos Vilmos költeményes kötetében, amelyeknél Ady nemesítő ráhatása fellelhető (Üzentek értem, Telik már a pohár, Hiszek. Ha nagyot tenni adatna nékem, Megálmodtalak, Megköszönöm, Az elmenőnek, Hullnak a könnyek, Szeretni, Isten közelében). Érdekes ez a ráhatás, mert nem szolgai utánzás, hanem szabaditó a költő számára újabb, művészibb, merészebb teljesedés felé.

Csontos Vilmos költészetében az alapérzés a magyar nemzeti öntudaté, amely a költő mag&- tartásából érthető. Ahhoz a nemzedékhez tartozik ugyanis, amely a magyarság jövőjét egyedül a nemzeti szellemű munka által hiszi s hirdeti biztosítottnak. Ezen kívül, hogy hitvallásszerü nála ez a meggyőződés, ezért fárad, mint a SzMKE egyik vezetője vidékén. A magyar műveltség egyetemesséválása, a halhatatlan humanizmus ha- talomrajutása főtörekvése, mert Csontos Vilmos nem ismeri a szétválasztó gyűlöletet, amely embereket szakit el egymástól. Uj kor uj embere és költészete szól a munkáspoéta soraiban:

„Én nem ismerem a különbséget:

Kik a gazdagok s kik a szegények.

Én csupán embereket ismerek."

Csontos Vilmos legújabb költeményei számunkra, egyúttal az egyetemes magyar költészet számára: értékesek, mint munkásköltészetünk művészi alkotásai. A verseskönyvvel kapcsolatban meg kell még említenem Szombathy Viktor kedves, megnyerő előszavát.

A könyv kapható a szerzőnél, Garamkissallón (zselizi járás).

Narancsik Imre.

És most átveszi a szót Chicago May, a bűn királynője . ..

ELSŐ RÉSZ:

A YORKI REJTÉLY

I. FEJEZET Fölbukkan a Karvaly

Charlie Shmitt gyakran mondogatta, hogy filozófus hajlamú vagyok és én is úgy érzem, hogy igaza van. Annyi tény, hogy neveltetésem sok kívánnivalót hagy maga után, a zárdaiskolával be is fejeztem tanulmányaimat és attól kezdve komoly könyv talán nem is volt a kezemben. A könyvesboltok kirakata előtt sokszor ámulva álldogáltam el, temérdek könyv, amiket hírből sem ismertem s amiket talán mind el kellett volna olvasnom, hogy igényt tarthassak a „müveit", „társaságbeli" hölgy jelzőjére. Ám hol volt nekem arravaló időm, hogy akár csak egyetlenegy könyvben is komolyan elmélyülhessek? Az életemet egész más dolgok foglalták el, mint komoly könyvek tanulmányozása és ha szert is tettem ismeretekre, azokat nem a gyér számban elolvasott könyveknek köszönhettem, hanem annak a tulajdonságomnak, hogy rendkívül könnyen fogtam föl a dolgokat, amik elém kerültek, megláttam a lényegüket és erős, határozott ítélet alakult ki bennem, többnyire már az első pillanatokban. De azt a filozófus hajlamot, amit Charlie fölfedezett bennem, gyakran magam is megállapíthattam, ha olykor-olykor eilalvás előtt kissé a bensőmbe néztem. így aztán most, hogy ezeknek az emlékiratoknak papírra vetéséhez kezdtem, az első kérdés, ami fölbukkant bennem, szintén ilyen filozófiai természetű volt. Honnan támadt bennem a bűnözési ösztön? Hogyan lehetséges, hogy egy úgynevezett tisztességes családból származó leány, akinek sem apai, sem anyai ágában hosszú időre fölmenőleg nem akadt egyetlenegy sem, aki a törvénykönyvvel és a társadalom erkölcseivel összeütközésbe került volna, olyan életutat fut meg, mint amilyen az enyém volt? És hiúba gondolkodtam életem rejtélyének megoldásún, nem tudtam kielégítő feleletet adni önmagámnak.

folytatjuk);