Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)
1936-03-24 / 70. (3919.) szám
1936 március 24, kedd. T>RK<^MA&kAR-HTRLar> 5 „A krakói Kurjer uszító cikke" Prága, március 23. A Prager Presse vasárnapi száma hosszabb cikket közöl „A krakói Kurjer uszitó irata“ címen. A cikk a következőképpen hangzók: „A krakói IUustrowamy Kurjer Godzenny a halott Pilsudski marsall születésnapjára (mint rendesen két nappal előre datálva), tehát március 10-ikére egy névtelen írónak (alti Tornász Janovicz nevet használja) 158 oldalas röpiiratát mellékelte. A röpirat az egyszerű „Czesi“ (azaz Csehek) címet viseli s atz alcíme ennyi: Törbénetpoldtikai tanulmány. A címlapot egy rajz díszíti, amelyen egy erősen szőrös kéz óriási karmokkal görcsösen körülfogja a Tescheuvúdék cseh részét ...“ Előre meg kell jegyezni, hogy ez a legrosszabb indulaíu pamflet, amelyet valaha a cseh nemzet ellen Írtak, düh diktálta írás, amelynek minden oldalán őt-hatszor ilyen szavakat vet az általa gyűlölt csehek felé: árulás, áruló, aljasság, rablók, gyávák, a szabadság parvenüi, pribékek, hitszegek, zsarolóik stb. Ez a tónus voltaképpen már eleve fölmentene bennünket attól a kellemetlen kötelességtől, hogy ezzel a gunyirattal foglalkozzunk, mert nem bennünket, hanem csak a szerzőjének és az iratot kiadó lapnak a mély- resüilyedettségét jellemzi. De amit a legélesebben meg kell 'bélyegezni, az az a rendszer és fokozás, amellyel ez év eleje óta Lengyel- országból és sajátlagosan éppen e lap részéről támadják köztársaságunkat. Uj év óta ugyanis két hónap alatt nem kevesebb mint négy ilyen uszító irat jelent meg Lengyelországban, az egyik ráadásul még angol fordításban is. Jóval több, miint a kölcsönös feszültség eddigi két esztendős egész időszaka alatt. Az előzőknek legalább némi történelmi színezetük volt, de azok is, ezek is tele voltak tömve tendenciózusan összeszedett állítólagos történelmi. „tényekkel", amelyeket már ezerszer megvilágítottunk és megcáfoltunk. Hogy az utolsó ilyen munkával mégis mért foglalkozunk, ennek más oka van. Magúink és a közvélemény iránt kötelességünk, hogy kissé nagyító üveg alá vegyük a metódusait ennek a legrosszabbindulatu, leguszitóíbb lengyel lapnak, amely társaival sokban hozzájárult a kölcsönös viszony megrontásához. Ez a krakói lap, amelyet egyszerűen IKC- nelk, vagy „vörös lkurjerek“-nek neveznek, valóban nem szivei bennünket és már évek óta el- itélőleg nyilatkozik a csehszlovák politikáról. Emiatt néhány esztendőre már háromtízben elvonták tőle a csehszlovákiai postai szállítás jogát és azt a lengyel részről jövő ismételt ígéretekre és intervenciókra, hogy udvariasabb lesz, újból megadták neki. Utoljára 1934 februárjában kellett nyúlni ehhez a szigorú rendszabályhoz, amikor ez a lap olyan módon avatkozott be a köztársaság belügyeibe, hogy azt nem lehetett tűrni. Amellett prágai levelezője, dr. Rohatyner még hosszabb ideig itt maradhatott, noha állandóan rosszal fizetett a vendégbarátságért. Mikor azonban dr. Rohatyner prágai levelei az IKC hasábjain még a mi tényezőink közmondásos türelmét is igen próbára tették, dr. Rohatynemek meg kellett változtatnia munkahelyét. És attól az időtől jelennek meg az IKC hasábjain a Tornász Janovicz aláírással el-, látott cikkek. Amennyire lehet, még mérgesebbek és hemzsegnek a valótlan és csürt-csavart adatoktól. Ennek a sajtóterméknek újabb két évre kellett elvenni a postai szállítás jogát. Most ez az anonim iró összegyűjtötte az IKC hasábjairól „írásait" s a lap szerkesztősége a lap valamennyi olvasóját megajándékozza most az irattal Pilsudski marsall nevenapja alkalmából, a röpirat elején még Pilsudskiből idézve citátumokat. Szabad legyen néhány példát idézni a jöpiratból annak illusztrálására, hogy ez a névtelen iró mi mindent mert honfitársainak józan eszével szemben elkövetni: „Stefánik, a híres pilótatábornok, a csehszlovák kormány meghatalmazott hadügyminisztere Szibériába utazott, hogy szemlét tartson az ott operáló légiók hadserege fölött. Amikor úgy látta, hogy ez csak egy rablóbanda, fegyelmet igyekezett teremteni és az önkényt és bűnözést megfékezni. Müvei azonban semmi sikere nem volt, a leggyorsabban visszatért Prágába és jelentést tett arról a szégyenről, amellyel a szibériai légiók beszennyezték magukat. A cseh méltóságok erre látták, hogy ezzel a miniszterrel mit sem kezdhetnek és amikor ő a pittsburghi szerződés téljesitését követelte, a legnagyobb sietséggel nyugdíjba küldötték. Szeretett szlovák hazájába való repülőuton cseh katonák „fel nem derített körülmények közt" lelőtték." A névtelen írónak csaknem mindegyik információja ilyen természetű, olyan „idézetekkel" operál, amelyek legközelebbi vizsgálat mellett Valótlanoknak, elcsavar baknak, vagy egyáltalán nemlétezőknek bizonyulnak. így operál a csehszlovák kultúra legjobb kiválóságaival, mint Komenskyvel, Palackyval, Masarykkai, Bcnes- scl, de szájában minden a legvadabb blaszfé- miává változik. így például kikapart egyefcmAsf Mussolini az olasz nemzet világautonómiájának kiépitéséről I . A korporációs munka uj feladatai ■ » A „titkos olaszellenes háború** ■ A gazdasági függetlenség Róma, március 23. A korporációk központi tanácsa megalakításának második évfordulóján Mussolini ünnepi beszédet mondott és nyilatkozott a fasiszta Olaszország korporációs közgazdaságának autonómiájáról. Az olasz gazdasági szervezkedést szerinte az a föltevés határozza meg, hogy a nemzet előbb-utóbb kénytelen lesz részt venni a nagy európai háborús mérkőzésben. A sors kereke gyors és mi mást eredményezhet a világ népeinek borzalmas fegyverkezése, ha nem a háborús mérkőzést, —• mondotta. — A fasiszta Olaszországnak számolni kell e drámai lehetőséggel. Az olasz történelem eljövendő korszakát a következő munka jellemzi: a lehető leggyorsabban megteremteni a nemzet gazdasági függetlenségét. Legelőször a nemzet- védelemben kell az olasz függetlenséget kivívni. Genf láthatatlan háborúja, amelyet Olaszország ellen indított, még akkor is diadalmakodna, ha csupa hősi katona állna vele szemben. Az ellenakciót másként kell megszervezni. — Háborús állapotok között élünk s ilyenkor a nép kötelessége, hogy minden erejét megfeszítse. ötvenkét állam ostromolja Olaszországot hosszú hónapok óta, holott az ostromot csak egy állam akarta. Néhány állam: Ausztria, Magyarország és Albánia hallgatott lelkiismerete szavára és nem csatlakozott a megtorlási intézkedésekhez. Az öthónapi ostromra Európa később mint szégyenfoltra fog visszatekinteni. Olaszországot nem kényszeritették térdre és nem is fogják térdre kényszeríteni. Az ipari ostrom számolt Olaszország ipari tökéletlenségével. A szankciós időben számos olyan probléma merült föl, amelyeket azonnal meg kell oldani, mert politikai autonómia és független politika csak altkor képzelhető el, ha a gazdasági élet is autonóm. Mussolini ezután Olaszország gazdasági segélyforrásait vázolta és a nyersanyagok hiányáról szólt, A gazdasági életet úgy szervezik meg Olaszországban, hogy egyesek azon meg ne gazdagodjanak. Hadi gazdagok nem lesznek többé Olaszországban, Beszéde végén Mussolini bejelentette, hogy a képviselői kamarát hamarosan a korporációk nemzeti tanácsává alakítják át. B A jövő költségvetésig várjanak ai Snkormányzati testületek a szanálási törvény végrehajtására! A kormány elutasítja az adónovella módosításait - A községi választásoknál a listanyomtatás költségét fizetni fogják azok, akik nem érik el a választási számot Prága, március 23. A koaiicóban uralkodó zavaros viszonyokat jól jellemzik a vasárnapi lapoknak az önkormányzati testületek szanálásáról hozott közleményei. A Lidové Noviny úgy tudja, hogy a kormány azt a nézetet vallja, hogy az önkormányzatok pénzügyi gazdálkodásának rendezéséről szóló 1935 ápriliIdeges embereknek és lelkibetegeknek az igen enyhén ható, mindig megbízható természetes „Ferenc József" keserüviz — reggel éhgyomorra egy pohárral bevéve — rendes bélmüködést, jó emésztést és elegendő étvágyérzetet teremt. Világhírű idegorvosok és gyógyintézetek vezetőinek véleménye alapján a Ferenc József víz állandó használata az agy és a gerincvelő megbetegedéseinél is a legmelegebben ajánlható. sában hozott s eddig végre nem hajtott törvény végrehajtásával várni kell az 1937. évi állami költségvetésig, mint azt dr. Trapl volt pénzügyminiszter hangoztatta s addig az ideig elégedjenek meg a községek a kamatlábleszállitási rendelettel nyújtott kedvezményekkel, továbbá azzal, hogy kiegyenlítési alapból a segélyt igénylő köszégek 35 százalék helyett 50 százalékot kaphassanak. Ellenben a végleges rendezés csak az 1937. évi állami költségvetéssel történnék meg. Viszont az agrár Venkov úgy tudja, hogy a belügyminisztérium részletes végrehajtási rendeletet dolgozott ki az említett törvényhez s „ezzel az önkormányzatok gazdálkodásának kérdése végleges megoldást nyer." Hogy melyik nézet győz, egyelőre még kérdéses. Tény az, hogy az önkormányzatok és a közjogászok körében nagy feltűnést keltett a pénteki minisztertanács üléséről szóló hivatalos jelentésnek ama mondata, amely szerint a minisztertanács „jóváhagyta az 1935. évi 69. számú, az ön- kormányzati testületek pénzügyi gazdálkodásáról szóló törvény részleges módosítása és végrehajtása tárgyában kiadandó rendeletet." Tény ugyanis az, hogy az 1935 — y 69. számú törvényt oly időben hozták, amikor a kormány gazdasági felhatalmazásáról szóló törvény hatályos volt. Vagyis az ön- kormányzatok pénzügyi gazdálkodásával kapcsolatos kérdések rendezését törvény utján a kormány is szükségesnek találta. Most pedig a gazdasági felhatalmazás hatálya idején hozott törvényt rendelettel akarják módosítani. Biztosra vehető, hogy a rendelet ellen a abból az egykorú vitából,a mely az 1863-as lengyel felkelés kapcsán Pailacky, Rieger és néhány konzervatív, valamint a radikálisok között keletkezett, akik a lengyel felkelőkkel valóban rokonszenveztek és a harcaikban valóban is rés2tvettek. A névtelen iró természetesen hamisan idéz és Palackyt oly kuszán adja a lengyel olvasónak, ahogyan Komenskyvel tette, akit „hamis árulónak" nevez. Ettől a roszindulatu névtelentől természetesen nem Lehet megkövetelni, hogy (miután a nagy ősz történetirónak néhány olyan nézetét idézi, amelyek akkoriban talán sérthették a lengyeleket) egyúttal a Palacky vitájának befejező sorait is közölje, melyben 1864 II. 5-én Národ- jában lezárja a vitát és szó szerint ezt irta: „Tavaly óta engem lengyelgyülölőnek kiáltottak ki. Ezt annál inkább sajnálom, mennyivel büntelennek érzem magamat. Mindez azonban egyetlenegy meg nem fontolt kifejezés miatt, a „statecní dobrodzieji" miatt van, amit nem volt időm kikorrigálni. Aki azonban engem ismer, az nem tételezhet fel rólam olyan alacsonyságot, hogy kigunyolni akarnám a lengyel testvérnemzetet, amely nemzeti eszméiért feláldozta magát s úgy a kimé- létünkét, mint a szeretetünket megérdemli — még a tévedésében is.“ Ez volt az igaz akkor és ez igaz ma is, minden Janowicz, Lypacewicz és Kasprzak ellenére. Nagyon sajnáljuk, hogy lengyel oldalon ilyen módszerekkel akarják megoldani a kölcsönös megértés kényes ügyét. Oly időben, amikor egy cseh Parisban komolyan tudományosan tartalmú könyvet jelentet meg (Václav Fiala: La Polog~ ne d‘aujourd‘hui", Paris Paul, Hartmann), akkor Varsóból és Krakóból ilyen gunyiratokat küldenek, amelyek rosszabbak, mint az összes eddigi teljesítmények ezen a téren, igaztálansá- gokkal, sőt, sajnos, le kell szögezni, tudatos hazugságokkal operálnak, amelyeket minden cáfolat és helyreigazítás ellenére mindig újból feltálalnak (mint a légió által „ellopott* aranyról szóló legendát is). A névtelen iró a múlt esztendőben közzétett egy könnyfakasztó történetet egy kis lengyel leányról, akit Teschen vidékén egy cseh iskolába való járatással állítólag halálra kínoztak. Akkoriban ezt a hirt rögtön megfelelőképpen * helyreigazították, Anonymus ur azonban újból feltálalja. Egy ilyen „tanulmány" senkinek sem válhati'k hasznára, legkevésbé használ a lengyel ügynek, a lengyel becsületnek." — fejezi be cikkét a Prager Presse. A sok háj veszélyezteti az egészséget. Javulás 6 kiló leadása után. Egy asszony a következőket Írja: „Oly kövér voltam, hogy alig tudtam lélekzeni, különösen, ha letérdeltem, hogy házimunkát végezzek vagy hegynek felfelé mentem. Huszperces küzdelembe került, amíg újra lélekzethez jutottam. Ez most már elmúlt, amit a Kruschen-sónak köszönhetek. 6 kilót fogytam és nagyon jól érzem magam. Egész nap dolgozhatok és nem fáradok el. Most, hogy leadtam egy kis zsirt, mely bennem állandóan lerakódott és egészségemet veszélyeztette, nagyon jó a közérzetem." A. K.-né. A Kruschen hat létfontos sót tartalmaz. Ezek küzdenek a kövéredés ellen és segítségére vannak a belső szerveknek, hogy helyesen teljesítsék feladatukat, azaz gondoskodnak a salaik mindennapos dtávolitásáról. A Kruschen-só megakadályozza a salak lerakodását. Más szerektől az különbözteti meg a Kruscben-sót, hogy nem csak a szervezet egy részére korlátozza tevékenységet. Üdítő hatása minden szervre kiterjed, igy a mirigyekre, idegekre és erekre is. községek a legfelső közigazgatási bírósághoz panaszt fognak benyújtani. Győz a lemondott Trapl Ugyancsak a Lidové Noviny szóvátette az egyenes adókról szóló törvény novelláját. A lap úgy tudja, hogy a koalíció adóügyi hetesbizottsága mintegy 150 módosító javaslatot dolgozott ki. A kormány e módosításokkal nem ért egyet s ezért valószínű, hogy a kormány megkéri a parlamenti elnökséget, hogy az adónovellát a parlamenttel sürgősen intézze el és oda fog hatni, hogy a koalíció álljon el a javaslat mélyreható módosításaitól. Itt is győz tehát dr. Trapl volt pénzügyminiszter nézete, aki az adónovella tervezetének módosítását nem tudta magáévá tenni —- jegyzi meg a Lidové Noviny. Községi választási, novella Több lap jelentése szerint a kormányban létrejött a megegyezés a községi választási törvény olyértelmü módosítása tárgyában, hogy a jelöltlisták sokszorosításának költségét maga fizeti meg az oly választási párt, amely nem érte el a választási számot. A költségekért a listán szereplők és ajánlók egyetemlegesen felelnek. A magyar kereskedelmi miniszter Becsben Budapest, március 23. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Winchkler István kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter ma délben Becsbe utazott, hogy előadást tartson az ottani Osztrák—Magyar Társaságban. A magyar miniszter fölhasználja ezt az alkalmat arra is, hogy mértékadó osztrák gazdasági körökkel megvitassa a két országot érintő gazdasági és kereskedelmi kérdéseket. Becs, március 23. Winchkler István magyar kereskedelmi miniszter hétfőn déliben érkezett meg Becsbe. Vele érkezett több országgyűlési képviselő is. A bécsi pálya- ugvaron fogadtatására megjelent Stockinger osztrák kereskedelemügyi miniszter a minisztérium számos magasrangu tisztviselőjével, továbbá a bécsi magyar követ a követség tagjaival, valamint számos osztrák politiI kus. A magyar miniszter hétfőn este az Osztrák—Magyar Társaság rendezésében előadást tart „Szomszédi és baráti kapcsolatok régi és uj utjai" címen. Az előadás után az Osztrák—Magyar Társaság és a Kulturszövetség vacsorát ad a miniszter tiszteletére, Kedden délelőtt Winchkler miniszter hivatalában felkeresi Stockinger osztrák kereskedelemügyi minisztert, akivel hosszabban fog tanácskozni. Kedden délben Miklas elnök fogadja a magyar minisztert. Ezzel a hivatalos programnak vége is van. — MEGÉRKEZETT DEBRECENBE A MONTISZOBOR. Debrecenből jelentük: Monti Sándornak, a 48-as magyar szabadságharcban ■ réezlvett olasz iégió parancsnokának unokája — amint a PMH is közölte már — mellszobrot ajándékozott Debrecen városának. A mellszobor most érkezeti meg Rómából Debrecenbe. A szabadsághős mellc-zobrát a Nagytemplom előtti parkban Kossuth Lajos szobra közelében állítják föl.
