Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)
1936-03-22 / 69. (3918.) szám
1936 március 22, vasárnap. ASSZONYOK LAPJA ^MGAlA'VAGtAR-HlnLAP' 19 TAVASZI KALAPOK — Vasárnapi divatlevél — A február végién megjelenít kora tavaszi talapok egymást él elütő változataikkal vonták magukra a fegyelmet. A formák egymástól a megszokottnál is eilütőtobek voltak. A komlóikból kicsapott variációktól kezdve a féloldalira húzott, majd egészen az arcba dolgozott változatokig valamennyi lehetőség képviselve volt. A sokféleség természetesen nemcsak a vásárló hölgyeket, de a talaposnőket is alaposan igénybe vette. A hölgyeiket olyformán, hogy az egy órás próbálgatás helyett a nagy választékiban teljes két órán át keresgéltek; —- a masamódo- kat pedig a fokozott türelmi gyakorlatok mellett a megszokottnál is nagyobb raktár összeállításával tette próbára. TJgy a válogatás nehézségeivel küzdő hölgyek, mint a küzdelmes válogatásnál asszisztáló kalaposnők abban reménykedtek, hogy a tavasz beköszöntéséig eldől: a kalap változatok közül melyek maradnak meg tartósan divatosak és melyeik tűnnek el. Páris azonban mást határozott. TJgylátszik, a hangadó divatköröikiben nem tartották szükségesnek, hogy az egymástól annyira különböző foirmák közül akárcsak egyet is elejtsenek. Ellenkezőleg... A februárban feltűnt első tavaszi kalapok amúgy is változatos listáját még újabbakkal bővítették. Felvették a divatosak közé a férfias giraldi-kalapot és a kétoldalt felfelé vasalt karimáju, férfifilcikalap- f ormokat is. Röviden: nem könnyű e tavasszal a masamódűk helyzete... E pillanatban a legtöbbet viselt fonnák között a homlokot teljesen sraabadombagyó, előd és a tarkónál is felhajtott kalapok vezetnek. Madame Ágnes, — a neves párisi kailapíkreátor — aiki Antoin fodrászkirály inspirációjára tervezte és nyilvánította divatosnak a homlokot szabadon hagyó talopkákat, úgy nyilatkozott, hogy „... minden nő örülni fog ezeknek a kalaipfor- máknak, melyek stílusosak és a középkori ötletekkel d'szi tett tavaszi viselethez elsőrangúan hozzáilllenek..." Ami a stifezenüséget illeti, valóban Igaza van Madame Agnésnek. De ami a nők örömét illeti ■— még nem olyan biztos. Kijelentésénél való- Bzinüleg csak a szép homlok uakra gondolt és nem az alacsony, lapos vagy — ráncoshomilo- kuakira, akik minden különösebb öröm nélkül fátyollal lesznek kénytelenek a reájuk nézve előnyt ellenül kiemelt homlokot eltakarni. A mindenben logikát keresők természetesen itt is feltehetnék azt a kérdést, hogy ,Tha a legtöbb nőnek nem állnak jól a homlokot szaibadon- hagyó kalapformák, akikor minek viselik?" A kérdésre két döntő indok van. Az első, mert divatosak, a második, mert fiatalosak! A színes homlokfátyolok igénybevételével úgy a fiatalok és a nemfiatalok, mint a szép és a nem szép homloknak egyaránt viselik. Nyúlt és fiatalos kifejezést nyer álltaink az arc ... Egyelőre — Paristól számítva a legkülönbözőbb irányban — csupa fiatalosan nyűt arcú. szabad homloku nővel van tele a világ. Meddig? Míg a nyílt homlok és fiatalos nyíltság tetszeni fog ... A felhajtott karimás formák legegyszerűbbje a körben felhajtott, úgynevezett „bábé-kalap". Ennél a fátylat nem az arc jobban mondva a homlok fölé boritva, de tepkeula.ku csokor formájában magán a kalapon viselik. A tüiimásili- kat, vagy ahogy Páriéban hívják. a „noeod pa- pillon“-t vagy a felhajtott kalap elejére vagy a hát-részére varrják. A történelemből kik ölesön- , zött á la Mary Stuart kalapok, a híres skót ki- - rálynö portréin látható, hátul kicsúcsosodó fór- - mák követik. Érdekes jelleget adnak az arcnak a flammand fejkötők mintájára készített, hóm- í lokot szabadon hagyó és az arcot keretszerüen övező, csúcsos tetejű tarimátilan kalapok. Ezé- : két a St-uart-fonmákat hasonlóan vékony filcből ■ vagy fényes, lakk szalmából dolgozzák. Födi- ] szóik — a szokatlan formáikon kívül — a bordó- : vörös fátyol, melyet vagy lazán megkötve az : egész kalap körül vagy 6Ímán kifeszitve visel- ] nek úgy. hogy a szemekig érően csak a homlokot fedi eL Mint disz keskeny szalagszegély és pici virágtüzék jön tekintetbe. Ha filc a kalap anyaga., úgy fényes laluk vagy gons-grain a szalag anyaga. Ha. viszont- szakma, úgy bársony- ' szalagot alkalmaznak. A homlokból kihajtott formák után mint favoritok közvetlenül a szalmából késztilt, égé- - szén kis karimás, lapos tetejű és hátul nagy vi- : rágcsokorral disziíett formák következnek, melyeket az éltemét kedvéért egyemspn a homlokba huzva kelll viselni A különben egészen sima., mondhatnánk egyszerű kalapokat a hátrészéhez . hozzávarrt nagy virágcsokrok teszik feltűnővé. < A csokrok világos árnyalatnak és apró nárcisz, ezekfü ibolya, margaréta vagy kamélia virá- goikból állnak. i A télen annyira kedvelt baltiba sapka-formák sem tűntek el a divatosak listájáról. Nagy bojt- ital vagy fényes csattal diezitve steppelt posztóból, jerseyből vagy nyakkendőselyern anyagból előállítva, sporthoz és utazásihoz viselik őket. Ugyanígy a kedvelt és örökéletü baretteket is, melyeket a változatosság kedvéért nemcsak a fent felsorolt három anyagból, de matt kecske vagy antilop-bőrből is készítenek. A praktikus ■kötött barettek és hörgőit balilla-eapkák is engedélyezettek. Szenzáció a ^kuli-talap". A kínai kulik lapos tetejű, spiccesen kicsúcsosodó fejfedőjét utázsinórotat, apró itoMtüzékeket és fényes, nikkel monogramokat alkalmazzák. Azon kevesek számára, akik nem aíkarják a homlokot szuibadonbagyó, tu'nyilt formákat vagy a kulikalapókat viselni, az elől széles karimás, úgynevezett Jockey-kalapformát eteve- nitették fel A szalmáiból vagy steppelt selyemből készült, elől sildszerüen kiugró karimás formák az idősebb nemzedék hivatalos talapja. Vájjon kiben lesz annyi önmegtugadás, hogy az ’desebb évfolyamhoz való tantozóságát ilyen szembeötlő módon elismerje? Valószínűleg kevesekben és éppen eizórt a jockev-kalapoknak nem jósolnak nagyobb népszerűséget. A diivatképünkön látható nyolc talapmodell egymástól elütő formája és díszítése a most felsoroltakat illusztrálja. A felső sor bal szélső ka.Jb SÜTŐPOR VANILLINCUKOR CT PUDD1NGP0R gros-grain szalag az egyetlen dísze. A negyedik talapváltozat Agnés modellje. A flamamd fejkötők mintájára készült. Fekete gros-grain se__ , , no zzák Párisíban a fényes szalmából készített lapos kal’apoikikal, melyek egzotikus formájuk ellenére is mutatósak és a legtöbb hölgyeknek jól állanak. A díszítés ük természetesen elüt a szegény kínai kulik fejfedőinek disztelenségétől. A tető kicsucsosodása meflilé ugyanis apró szalag csokrokat, tülípa.pililonokat, virágcsokrokat vagy tarka gyümölcsöket tűznek, — ami a kuliknál még nem divat. A divahbeszámolónk elején felsorollt férfias ‘kalapok ée az „á la Tyroilienne“-niek nevezett tiroiú kalapok — a karimát kedvelők és szcp- lősségre hajlamosaik nagy örömére — középszéles karimákkal készülnek. A giraldiknak természetesen csak vastag szövésű, világos szalma lelhet az anyaga és sötétszinü, széles ripez-szalag a disze, a többi formát azonban vékony filcből dolgozzák és díszükként a különböző szalagokon kívül a sodrott pamut- és fonott selyemLapta Mária Gluy, híres párisi kalaptervezőmő modelljei közül való. Fehér panamaszahna az •anyaga. Az á la Mary Stuart formának egykori eredetijével való hasonlatosságát a homloközé- léig beugró étalalku kivágás emeli. A kivágást fekete bársonyszalag szegélyezi. A homlokot vastag neccelésü fekete fátyol fedi. A következő kalap Jame Bionchot szalonjából került ki. Barna fényes szalma az anyaga és arnysárga organdi virágcsokor a dísze. A harmadik ábra Molyneux kalapkreációja. A tavaszi kosztümökhöz annyira divatos, nyemszinü rizsszallmából készült kis girlandi-foirmát mutatja. Sötétkék lyeim az anyaga és feketével mintázott ciaióber- piros körfátyol a dísze. Az alsó sor halszélén látható skicc Monnier szalonjából származó modellt mutat. Borsó zöld fűé az anyaga és világos, barna sima szalag a disze. A mellette lévő fekete, lakszalma kulitalap Agnéstöl való. Jellegzetes a formája. A kicsucsosodást apró rózsaszín bánsonyezalag emeli 'ki. A harmadik kalap téglaszánü, elől kivágott filcből készül. Az utolsó tarka fátyollal díszített fekete szalma tokk Roee Valois modellje. RADVANYI MAGDA. Nyilvánosságra kerültek Beethoven megrázó vallomásai süketségéről Sikerült elolvasni Beethoven naplóját Berlin, március közepe. A múlt század végén Berlinben Beethoven naplóinak több vaskos füzetét találták meg. De a nagy zeneszerző írása olvashatatlan volt. Sokan megpróbálkoztak a kibetüzéssel, de minden igyekezetük ellenére sem tudták megfejteni ezeket a feljegyzéseket, amelyeket Beethoven 1819 és 1827 között tett. Már általában azt hitték, hogy teljesen kilátástalan ez a munka. Végül Walter Robi és Richard Benz vette kezébe a dolgot s nekik sikerült négyévi megfeszített munka után megfejteniök a Beethoven- hieroglifákat. Teljes szövegükben nem adták még ki a naplójegyzeteket, csak egy vékony füzet jelent meg belőlük mutatóba. Ebből a füzetből közöljük a következő részleteket: Az irigy démon Nem elég, hogy az egészségem rossz, az irigy démon még egy követ dobott rám, amely teljesen lesújtott: • három év óta egyre rosszabbul hallok. Hogy valami fogalmat adjak erről a rendkívüli süketségről, elég, ha azt mondom, hogy a színházban a zenekari korlát mellett kell tartózkodnom, ha meg akarom érten a művészeket. Amint egy kissé eltávolodom, már nem hallok semmit: sem a hangszerek magas hangjait, sem az énekeseket... Csak Isten tudja, mi lesz velem. Gyakran és régóta átkozom a Teremtőt és világi életemet. ♦« Teljes elszigeteltségben élek. Körülbelül két év óta menekülök minden társaságtól, mert nem mondhatom az embereknek: süket vagyok ... Még csak tűrhető volna a dolog, ha más lenne a foglalkozásom, de igy igazán rendkívüli az eset. Mit fognak mondani az ellenségeim, akiknek a száma egyáltalán nem jelentéktelen? El nem tudom mondani, mennyire szomorú és üres az életem majdnem két év óta. Hallásom gyengesége mindenüvé követ, mint egy fantom és én menekülök az emberektől, akik biztosan ember gyűlölőnek tartanak, pedig egyáltalán nem vagyok az. Ha nem volnék síiket, már régen bejártam volna a fél világot. Nincs számomra nagyobb gyönyörűség, mint nyilvánosan bemutatni művészetemet. A barátság és más hasonló érzések.. • Mindent összevéve, az emberek még nagy türelemmel bánnak velem, hiszen abban az állapotban, amelyben most vagyok, lehetetlen számomra úgy cselekedni és úgy élni, mint régen, ámbár most is Beethovennek hívnak. Mondhatom, majdnem magános vagyok ezen a nagy földterületen, amelynek neve: Németország s ahol távol kell maradnom mindenkitől, akit szeretek vagy akit szerethetnék egyszer. A barátság és más hasonló érzések csak ütéseket és sebeket okoznak nekem. Ne várjl hát, szegény Beethoven, * semmi örömet kívülről. Teremts meg mindent magadból, legtitkosabb idegszálaidból és tudd meg, hogy csak egy eszmei világban találhatsz valami boldogságot. Megközelíthetetlen csúcsok felé .. • Az igazi művészetben nincs semmi gőg, de minthogy szerencsétlenségére látja, hogy a művészetnek nincs határa, állandóan érzi, hogy sohasem ér a csúcsára. S mig talán csodálják kortársai, sir magában, hogy nem érhet el oda, ahol a géniusz ragyog egy távoli és elérhetetlen nap ragyogásával. Nagyon különös érzés látni és hallani, amint az emberek dicséretekkel halmoznak el, mig te magad számot adsz magadnak saját gyengesé- geidrői; az ilyen eseteket úgy tekintem, mintha azért keletkeznének, hogy a művészet és a természet megközelíthetetlen csúcsai felé taszítsanak. p—« UMU.il. JLr:—-•-SZU __WMWI'UA.il.KlWMiggWI I A PRAGA! MAGYAR HÍRLAP keresztre?! vésszé uénK’ A 11 száma rejtvényt megtejtene. (név ás pontos cím),
