Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)

1936-03-22 / 69. (3918.) szám

14

14 nap alatt a valódi

CORALL CRÉMTÖL (száraz vagy zsíros). Már harmadik nap után javul az arcbőr észrevétlenül és az összes hiba, n. m. szeplő, pattanás, mitesszer, májfolt, nagy pórus, ráncos bőr, öreges kinézés teljesen megszűnik. Biztos eredmény. Ara Ké 11.— iYÓGYSZERTAR Mihály-uccn 30.

A CsAF-MLSz

(a csehszlovákiai Magyar Labdarugók Szövetsége)

HIVATALOS KÖZLEMÉNYEI:

A CsAF újból figyelmezteti az egyesületeket, hogy szövetségközti kiadatásból eredő fizetést (kiadatási összeg) ne a volt egyesület címére, hanem mindig a CsAF-nak ke.ll befizetni. A CsAF a jövőben oly fizetést, amelyet a volt egyesületnek küldtek, nem fog elismerni és így az igazolvány megküldése késedelmet fog szenvedni. Éppen ezért ajánljuk egyesületeinknek, hogy a CsAF fönti figyelmeztetését tartsák be. (Lásd Tornaijai SC, Skaumal Béla SK Ivancsice.) (A. 239.)

Lukács Imre és Lukács Vilmos: Vas SK törlését kérte a CsAF-nál. A Nyugati kér. bejelentését, — hogy nevezett játékosok ellen fegyelmi eljárás van folyamatban, — bejelentettük a CsAF- nak és kértük a törlés ügyének szüneteltetését. Fölhívjuk a'Nyugati kerületet, hogy fegyelmi határozatát és a két játékos igazolványát mielőbb terjessze be. (Ny. 232—3.) A CsAF Maly Emilt: Rimaszombati ME 789 Ké tartozással a SK Slovan Rimavská Sobota részére átigazolta, nevezett azonban keiületi felfüggesztése miatt 1936 nov. 3-ig nem játszhat Fölfüggesztése után is csak tartozása kiegyenlítése után nyeri vissza játékjogát, amiről a Közép- kerület, illetve a RME annakidején jelentést tenni tartozik. (Kp. 787—935.)

Fölhívjuk a Csapi SE-t, hogy Farszky Antal igazolványát öt napon belül küldje be. (Kt. 211—936.)

Öervenák Ferencet: SV Bodenbaeh a CsAF fizetett játékosként kiadta a Vas SK-nak. (Ny. 8o9—93o.)

Fölszólítjuk a Komáromi FC-ot, hogy öt napon j

belül nyilatkozzék, vájjon Kadlec Károly játékosát kiadja-e az österr. Fussbal-Bundnak (Favo- ritner AC Wien). Nemleges esetben is tartozik válaszával ée esetleges követelésével együtt nevezett igazolványát beküldeni A CsAF figyelmezteti a KFC-ot. hogy a kiadatás megtagadása esetén a játékos egy évig sehol sem játszhat. Ennek letelte után föltétel nélkül bárhol leigazolható (D. 240-936.)

A Lévai TE intézkedése alapján az I. B. utólagosan kiadta Dubovszky János és Vízi István LTE-játékosokat a SK Prerov részére 6—6 havi várakozási időre fejenkint 618 Ke ellenében. (D 146—7.)

Az I. B. kiadta Vaiío Józsefet: Salai SK—SK Hlohovec 1 hóra 246.50 Ke ellenében. Nevezett igazolványát a várakozási idő letelte után a Salai SK küldje be. (D. 230.)

A Nyugati kerület bejelentése alapján a SF Berg és Brat. ULE játékjogát az I. B. egyelőre visszaadja. (Ny. 101—936.)

Úgyszintén a Keleti kerületben a Huszti SE Kaposi TK, az Ungvári AC tartozásaikat rendezték. (Kt. 127—936.)

Fönti két kerületünket azonban figyelmeztetjük, hogy a BULE, illetve Huszti SE multóvi központi tartozásaik miatt még központi fölfüggesz tés alatt állnak!

Fölhívjuk a Déli kerületet, illetve Komáromi FC-ot, hogy a Komáromi Egyetértés RSC 600 Ke, valamint a B. T. 160 Kő követelés-e ügyében jelentést tegyenek. A KFC tartozásai rendezésének elmulasztása esetén a KFC-ot a divíziónál letiltjuk. (D. 933, 1005—935.)

Az I. B. katonai vendégszereplési engedélyt adott Popper Mihály: Polg. TE—Somorjai TK-nál és Kontratovics Dezső: Ungvári MTE—Kassai Törekvés SE-nél. (Ny. 234, É. 222—936.)

Fölhivjuk a Déli kerületet, közölje velünk, hogy Czirok János: Komáromi FC—Füleki TC- játékos mikor volt legutóbb kerületi válogatott, (ad. 225—36.)

Az Ungvári SG terjessze be mielőbb Markovics Jenő (volt Jovrai SC) arcképes igazolványát.

Áron László: Rimaszombati ME—Losonci AFC folyó havi átigazolási kéretét az I. B. kénytelen volt érvényteleníteni, mivel nevezett 1935 december 1-én a Rimaszombati AC-hoz átlépést jelentett be, amely jelenleg is nyilvántartásunkban van.

A Donaustadt SK—ÉSE ügyben multheti hivatalosunkban közölt összeg az időközben történt lefizetések által (ÉSE-nél 450.— és központunknál letétbe helyezve 250 Kő) 1000 Kő-ra leszállítva, illetve módosítva. A Donaustadt a márc. 15-iki határozatnak okvetlenül tegyen elegetl

A Közp. Egyeztető Bizottság folyó hó 25-én este 7 órakor, az L B. utána 8 órakor ülésezik.

A CsAF-MLSz titkársága.

Tiszta arcbőr

VÖRÖSRAK I Bratislava,

^RXGAlMACÁARHlRLag

B99

1936 március 22, vasárnap.

KÖZGAZDASÁG £

A megélhetési költségek

világszerte emelkedtek

Prága, március 21. Az elmúlt évben a megélhetési költségek általában világszerte emelkedtek. Ez a változás legerősebben a csökkentett valutájú országokban jelentkeraett, mérsékeltebb volt a kötött devizagazdálkodásu államokban, az aranyblokk országaiban pedig csak árnyalatnyira éreztette hatását

A legnagyobb volt az áruemelkedés Danzig szabad államban: egy év alatt, 22.3 százalék. A második a sorban 6.7 százalékos növekedéssel Belgium, utána 6.1 százalékkal Brit-India, majd 4.9 százalékkal az Egyesült Államok és Magyar- ország következnek. Közei 4 százalék volt Japánban és Olaszországban a drágulás s 3 százalék körül mozgott Csehszlovákiában, Kanadában és Nagy-Britanniában, Svédországban, Finnországban, Törökországban, Németországban és Svájcban a megélhetés költségei alig változtak. Ausztriában pedig a megélhetési költség pontosan az 1934. év vége szintén maradt.

Viszont az élet az elmúlt év folyamán olcsóbbodott 5.2 százalékkal Franciaországban, Lengyelországban 4 százalékkal, Hollandiában és Kínában csak 1 százalékkal.

A megélhetés általános költségeit részletezve, az elmúlt évben

legerősebben az élelmezés költségei vá’toztak,

Danzigban 39 százalék, Belgiumban és Magyar- országban 10 százalék, a többi államokban pedig á.tálában 5 és 8 százalék. A megélhetési költségek közül a lakás költségtétele a legtöbb országban alig vagy egyáltalán nem változott. Csupán Dániában növekedett 4 százalékkal; Lengyelországban 15 százalékkal csökkent.

A ruházat költségei általában keveset drágultak. Kivétel Danzig szabad állam, ahol a növekvés mértéke 37 százalékot ért el, 7 százalékkal drágult ez a költségtétel Olaszországban is, viszont ugyanennyivel olcsóbbodott Törökországban.

Ha a megélhetési költségeket az 1914. évi árszinthez viszonyítjuk, Hollandiában az életsziut ma 37 százalékkal magasabb, mint békében, ugyanakkor Japánban a megélhetés költségei az 1914. évi állapotnál 47 százalékkal alacsonyabbak. A háború előtti árvona.lnál magasabb az árszint Svájcban, Németországban, Törökországban és Olaszországban. Franciaország megélhetési költsége aranyfrankban számitva. a háború előtti szinthez közel van. A csökkentett valutájú államoknál a mai megélhetési költségek általában 10—20 százalékkal alacsonyabbak, mint békében voltak. Ez a helyzet Svédországban, Nagy-Britanniában, Ausztriában, Csehszlovákiában, az Egyesült Államokban. Dániában és Norvégéban. Ellenben Magyarországban, Bulgáriában, Lengyelországban és Finnországban, mivel ezek elsősorban agráráhamok, a megélhetés költségei a háború előtti ársziDtbez képest még ennél is alacsonyabbak. A megélhetési költségek harmadik csoportja a fűtés és világítás tétele a legtöbb államban csökkent.

(Román—csehszlovák gazdasági tárgyald- a sok.) A román—csali szlovák gazdasági tár- j gyalások hátion kezdődnek meg Bukarestiben. | A tárgyalások célja az 1934-ben kötött román jj csehszlovák kereskedelmi szerződés revízió-1 ja. A csehszlovák kereskedelmi kormány ki-1 vánságaimak sorában első helyen az az óhaj § áll, hogy a román kormány stabil gazdasági | rezsimet létesítsen.

(A külkereskedelmi forgalom a vasúti kimutatás tükrében.) Februárban 28.901 teherkocsi érkezett külföldről Csehszlovákiába. A tranzitó- forgalmat 10.122 vagon bonyolította le, igy hát a tiszta behozatalra 18.779 vasúti kocsi esett, vagyis 110-zet több a tavalyi év azonos szakára vonatkozó kimutatásban közölt számnál. Csehszlovákia területét 39.064 kocsi hagyta el, a tranzitóforgalmat 10.102 kocsi bonyolította le, tehát a tiszta exportra 28.942 vagon jutott, vagyis 1130-cal kevesebb, mint tavaly februárban. |

(Drágulnak a legfontosabb nyersanyagok) A legfontosabb nyersanyagok világpiaci árának jelzőszáma az elmúlt héten a következőképpen változott (1927 = 1O0): manitóba búza 35.33

(előző héten 34.75), őszi búza 47.24 (47.05), rozs 34.42 (34.44)), cseh cukor ab Hamburg 20.95 (20.91), centrifugál nádcukor ab Newyork 48.74 (47.17), amerikai gyapot 52.42 (51.64), egyiptomi gyapot 40.89 (3.72), 64 sz. tops-gyapju 44.44

(43.73), 40 sz. tops-gyapju 41.74 (40.93)), vas

—(57.95), réz 39.22 (3S.77), petróleum 46.38 Í46.12), kaucsuk 23.32 (23.32) prima juta 37.06 ("36.72), santos-kávé 27.70 (28.12)), cipőtalpbőr

68.94 (68.83), angol borjubőr 55.14 (55.07), szén 52.09 (52.02).

(Hatvanmillió koronával gyarapodott a szlo- venszkói földműves kölcsönös pénztárak betét- állománya.) A szlovensztkód földműves kölcsönös pénztárak betétállománya az elmúlt esztendőben 60 millió koronával emelkedett. A folyo- számlabetétek összege 16 és a takarékbetéteké 44 millió koronával gyarapodott. A betétállomány terén megnyilvánult emelkedő irányzat ez év elején is észlelhető volt.

(Devizák és valuták.) A mai prágai devizapiacon Berlin 0.50, Kaunas 0.50, Zürich 0.25, Montreal 0.02 és Ne'wyork 0.01 koronával megszilárdult, amíg Amszterdam 1 és London 0.05 koronával gyengült. A valutapiacon 1 koronával visszament a lengyel zloty árfolyama. A német má,rka 2.50 a román lej 0.25 és az amerikai dollár 0.10 koronával javult.

(Megalakult a somorjai járási földművelési tanácsadó bizottsága.) Felsőcsallóközi tudósítónk jelenti: A nyugatszlovenszkói nemzetgazdasági

megye, keretében Somorján megalakult a járási tanácsadó bizottság.

(Emelkedett a postatakarékpénztár betétállománya.) A csehszlovák postatakarékpénztár január 1-vel 366.747 betevőt tartott nyilván. A betevők számának 75 százaléka szociális téren leggyöngébb társadalmi osztályok sorából kerül ki. Egy betevőre átlagosan 675.85 korona összegű betét esik. Az elmúlt esztendőben 409.8 millió korona összegű betétet helyeztek el a posta- takaréknál és ezzel egyidejűén 376 millió összegű betétet vettek ki onnan.

(Magyarország is védekezik az egyscgáruvzletek- kel szemben.) Budapestről jelent k: A magyar kereskedelmi minisztérium rendelet-tervcze.et készített az áruházak atapitásának és mükcdésén~k szabályozásáról. A minisztérium engedélyhez kivárja kötni az uj áruházak alapítását, a meglévő ári házak működését pedig bizonyos korlátozások közé szorítja. A rendelet előadói tervezete mindenekelőtt az áruház forgalmát tisztázza. Eszerint csak azok az üzlethelyiségek tar'.hatnak igényt az áruház elnevezésre, amelyek legalább 2000 négyzet- méter területet foglalnak el és több m'nt 50 alkalmazottat foglalkoztatnak. Uj áruházak a tervezet szernt nem foglalkozhatnak élelmiszerek árusításával. Amennyiben a meglévő áruházak foglalkoznak élelmiszerkereskedéssel, ezt a tevékenységet később is folytathatják, azonban az áruházak uccai árusítását a tervezet megszünteti. Ezenfelül a meglévő áruházaknak meg kell szüntetniük vendéglői üzemüket, úgyszintén azt az ipari tevékenységüket s, amelynek gyakorlása külön engedélyhez van kötve. A rendelet hatálybalépése után áruház alapításához hatósági engedély szükséges.

(Kollektív szerződést kérnek az ügyvédi Irodák alkalmazottai.) Az ügyvédi irodák alkalmazottai sorában mozgalom indult meg a kollektív szerződés érdekében. Az alkalmazottak azt kívánják, hogy a kollektív szerződés minimális fizetéseket állapítson meg, szabályozza a munkaidő tartamát és mondja ki, hogy a rendes munkaidőn kivül végzett munkát külön kell az ügyvédeknek dijazniok. A mozgalom kezdeményezői azt kívánják, hogy az ügyvédjelöltek kezdőfizetése legalább 800 és az egyéb irodai alkalmazottaké legalább 500 korona legyen havonta. A munkaidő tekintetében az a kívánság merült fel. hogy az a bíróságok munkaidejéhez alkalmazkodjon, vagyis az ügyvédi iroda se dolgozzék azokon a napokon, amikor a bíróság szünetel.

(Meghosszabbították a legelők használatáról szóló törvény érvényét.) A törvények és rendeletek gyűjteménye 52 szám alatt közli az 1936 február 26-án hozott törvényt, amely a szlovenszkói és a kárpátaljai legelők használatáról szóló, 1930 március 27-én kelt 43. számú törvény hatályát 1940 december 31-ig meghosszabbi t ja.

HETŐ94A6

Pecenady nemes kukorica.

Államilag kiválónak elismert nemesítés. Korán beérik. Óriási termest hoz. Korai fagyot és szárazságot kár nélkül bírja. Nagy fehérszemü kettős, csöve 12-14 soros. Csalamádénak is elsőrendű.

_,r_ Me:rendeM: Pecenady Uradalomban. Peienady.

wA Posta: Vel’ké-Kcstolany. — Vasútállomás: Leopoldov*

Vételára: Monopol ár és 50°/„ nemesítés! felár.

Vasúti tarifa 40°/n-os kedvezménnyel.

A fagykárok

Prága, március 21. A növényzet nedvességtartalmának mindenkori fokához mért arányban érzékeny a fagy iránt. A nedvességben gazdagabb növények, vagy növényi részek már a fagypont körüli, vagy csak egy-két foknyi hidegtől is kárt szenvednek, mig a nedvességben szegény, tehát például a már megfásodott hajtások, vagy éppen a kifejlett fák nagyobb hideget ie minden káros következmény nélkül kibírnak. Ez a magyarázata annak, hogy télen, amikor még nem indult meg a nedvkeringés a növényzetben, sokszor a 20 fokot meghaladó hideg sem okoz fagykárokat, mig tavasszal, amikor már nedvdus minden fa és bokor, alig néhány foknyi hideg is súlyos következményekkel járhat.

A tavaszi fagyok egyik nagy veszélye abban is rejlik, hogy a fagypont alatti hideget hirtelen váltja fel a meleg napsütés. A nagy hőingadozás még fokozza a fagy veszedelmét. így például örökzöld növényeink közüt a kényesebbeket óvnunk kell a fagyos éjjelek utáni derült napsütéstől. Félárnyékba ültetve, vagy legalább is o.yan helyre, ahol csak a délutáni napsütés éri, sokkal alacsonyabb hőfokot is kár nélkül kibírnak.

Az egyes gyümölcsnemek és fajták különbözőképpen viselkednek a faggyal szemben. Az almafa bírja el legjobban a hideget. Körténél a 20—25 fok körüli hideg válik végzetessé. A csonthéjasok közül a meggy ellentállóbb, mint a cseresznye. A sárgabaracknak a törzse szenved igen gyakran a fagykártól. Különösen akkor, ha az erŐ6 fagyot meleg napsütés követi. A nagy hőingadozás miatt ajánlatos a kajszinbarackfa és egyáltalán a fiatalabb gyümölcsfák törzsét bemeszelni. A fehér szín visszaveri a napsugarakat; a törzs nem tud oly hirtelen átmélegednL

Befolyásolja az egyes fák érzékenységét a fagy iránt a bennük felhalmozott tartaléktápanyag mennyisége is. Amerikai kíséretek számolnak be két egymás mellett álló alma.fáról, amelyeknek egyike keveset termett s a rákövetkező télen beállott 30 fokos hideget jól birta. A mellette levő almafa nagyon bőven termett és az utána következő télen annyira elfagyott, hogy tavasszal alig hajtott ki. Hiányzott belőle az a tápanyag amelyik a másik, rosszul termő, tehát ki nem merült fában még megvolt. Tápanyaghiány az oka annak is, hogy a későn hajtott, tehát későn beérett ágak, gályák elfagynak, mert azok a hajtások, amelyek tavasz végén, nyáron nőttek, nem érnek rá beérni, megfásodni és tartaléktápanyagokat gyűjteni. Ezért nem szabal sem gyümölcsöst, sem diszfát, cserjét vagy örökzöld növényt késő tavasszal vagy éppen nyáron trágyázni, .mert a trágya, különösen a dúsan nitrogén tartalmú, erős és tulkésői növésre készieti a növényt, amely azután már nem tud a tél hidege előtt kellőképp beérni.

Gyakori a fagyfoltok keletkezése a gyümölcsfák törzsén és ágain. Ennek oka valószínűleg a kéreg egyes részeinek kevésbbé ellenálló volta. Ezeket a fagyfoltokat legjobb éles késsel körülvágni és lefejteni, azután pedig oltóviasszal vagy gyümölcsfa-karbolineummal bekenni.

Gyors növésű, ezért laza szövetű fiatal gyümölcsfák törzse könnyen megreped az erős fagy következtében. Azok a repedések mindig a napos oldalon keletkeznek, ami szintén a nagy hőingadozások veszélyességét bizonyitja. Az ilyen fagyokozta repedéseket, ha lehet, erősen összcszorit- juk és szintén oltóviasszal vagy gyümölcsfa-karbolineummal kenjük be. Ha kezeletlenül hagynók, ezzel mindenféle betegség és gombák, spórák megtelepülésének útját egyengetnék. Az almafánál az ilyen beteg helyen telepszik meg a legszívesebben a vértetü. A párolgást is nagyon elősegítik ezek a repedések, tehát nagyon sok nedveit vonnak el fölöslegesen a fábóL

Hosszantartó erős hideg eseten néha a gyümölcsfák termőiügyei is elfagynak. Ezek előbb fejlődnek, mint a levélrügyek és ezért kényesebbek is a márciusi fagyokkal szemben. Az 1929. évi nagyon hideg télen az őszibarack, kajszi-barack és egyes szilvafajták virágrügyei teljesen eifagy- tak, mig a levélrügyek tavasszal rendesen kihajtottak.

Hideg iránt érzékenyek és hamar elfagynak a diófa rügyei é,s gályái is. Szlovenszkó hidegebb és késő tavaszi fagyoknak inkább kitett vidékein ezért fagy el gyakran a diótermés.

Az idei különösen enyhe január után, amikor egyes vidékeken már dagadni kezdtek a rügyek, a beállott február eleji kemény fagyok sok helyen nem alaptalan aggodalmat keltettek. Szerencsére azonban a váratlan nagy hideget nem követte azonnal a napsütéses olvadás, hanem borús maradt az idő és csak lassan emelkedett ismét a hőmérő. Bizonyára ennek a viszonylag kedvező időjárásnak köszönhető, hogy a fagy nem tett nagyobb kárt a gyümölcsösökben és vetésekben. Pedig volt olyan vidék, ahol semmi hóréteg nem takarta a földet.

A vetéseknek is könnyen megárt, ha tavasz felé gyakori a nagy hőingadozás, tehát, amikor a nagyon hideg éjszakák után több napon át erős napsütés következik. Ilyenkor a meglazuló, ösz- szehuzódó, majd olvadástól szétmálló talajban kis üregek támadnak és a gyenge vetés gyökérzete majdnem a felszínre préselődik ki. A fagy végleges megszűnte után tavasszal a vetések hengereiéi orvosolja ezt a bajt*