Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)

1936-03-03 / 52. (3901.) szám

_______________________________________________ ___________ 1936 március 3, kedd* Uk mievéí Magas Tátra, március 2. Bársony Rózsi járt Itt. Ótátrafüredről, ahol a Grand Hotelben la­kott, nap-nap után kirándult a hegyekbe. A si- ruhát nemcsak azért viselte, mert havas hegyvi­déken ez igy szokás, hanem mert tényleg sízett. Az itteniek ezen nagyon csodálkoztak. Meg­szokták, hogy hírneves színésznők csak fotogra- fáltatják magukat si-dresszben, amely elegáns, érdekes és színekben tobzódó. Bársony Rózsi a tátraiaknak ezt a tapasztalatát megingatta. Már mikor először megjelent a Grand Hotel halijá­ban si-ruhában, akkor láttuk, hogy a si-dressz ezúttal nem szolgál reklámcélokat. Mert nem volt ragyogóan uj és észbontóan elegáns, hanem kissé megviselt. Használt. És egyszínű. A sapka alól rakoncátlanul kandikáltak ki a szőke haj­fürtök, elnézően kedves mosoly fogadta a hall­ban reája bámészkodó és feléje suttogó vendé­gek pillantásait és azután megindult a Kárpát­egyesület nagyszerű síugrójának, Mörth Hans- nak a társaságában. És persze, hamar alakult ki körülötte tátrai udvara. Egy-két nap múlva már egész síelő csapat kisérte el a hegyek világába vezető utjain. Akik a sportruhát csak azért hordják, mert a Tátrában vannak, de legföljebb a Grand Hotel előtti padokon és fekvőszékeken élvezik az enyhén meleg tátrai nap sugarait, azok csak a délutáni teánál és este, a társalgó­ban csatlakozhattak ehhez a síelő társasághoz, amelynek természetesen két héten keresztül Bársony Rózsi volt a középpontja. Egyformán I kedves vol mindenkihez és szívesen osztogatta 8 az autogramokat, mikor Tátraszéplakon a si- báira egybegyült szepességi fiatalság megroha­mozta. És amikor elutazott, nagyon sajnálta, hogy hazahívja a kötelesség. Nagyszerűen érez­te magát Ótátrafüreden és megígérte, hogy ezentúl gyakran fog idejárni. * * * Hunyadi Sándor hetek óta Ujtátrafüreden tar­tózkodik. Eleinte csak pihent, szórakozott, sé­tált és nézdegélt. Nézte a havas hegyeket, ame­lyek fehér hermelinpalástja a mindent beara­nyozó napsütésben ragyog. Nézte, hogyan vív­ják „csatájukat" a simatükrü jégen a hokkicsa- patok, elnézte a síelőket, akik seregestül igye­keznek föl a hó végtelen fehérségű világába és csöndesen üldögélt a Palace-gyógypalota társal­gójában. De mert már azelőtt is szívesen dol­gozott a Tátrában — mondta is valamikor, hogy itt ir legszívesebben —, megint nekifeküdt a munkának. Most legújabb darabját Írja, ★ ★ ★ A tátraszéplaki siversenyek után, amelyek en­nek a fürdőtelepnek, a síelés tátrai őshazájának életét egy héten keresztül mozgalmassá és ele­venné tették, az érdeklődés most a nemzetközi bridzsverseny felé fordul, amely szerdán kezdő­dik meg Ótátrafüreden, Bridzs nélkül ma már nincs igazi és hamisítatlan társadalmi élet. A Grand Hotel bridzsszalonjában is, amelynek Silberberg őrnagy a koronázatlan királya, nap­nap mellett élénk bridzscsaták folynak, amelyek köré odasereglenek azok is, akik nappal a téli sport lelkes hívei. Már csak ezért is érthető, hogy a bridzsversenyt lázas várakozás előzi meg. Ezt a várakozást csak fölfokozza, hogy ebben az évben a legjobb magyarországi és a legnagyszerűbb bécsi csapatok fogják tudásukat a zöld asztalnál bemutatni. A zöld asztalnál, amely ezúttal nem hosszú, hanem négyszögletes és amely ezúttal nem a tanácskozások, hanem a bridzs szellemi tornájának szimbóluma. Vannak, akik már régen a bridzsjáték bealkonyodását jósolják. Nincs igazuk. A bridzs mind szélesebb rétegeket hódit meg és az a tény, hogy az idei ótátrafüredi verseny nagyobbszabásu lesz min­den eddigi csehszlovákiai bridzstalálkozásnál, azt bizonyítja, hogy ez a „Geistessport", ahogy a németek nevezik, mindjobban terjed.. ★ ★ ★ Különös tél volt ez az idei. Januárban majdnem hőmentes, február elején is még kevés volt a hó. A hónap közepe felé aztán megindult a havazás ée fehér lepellel vonta be a Tátra miieden részét. Köz­ben egy kié olvadás jött, de a helyeket, ahonnan el­takarította a havat, a múlt hét ele jén újabb hóesés borította be. Mo6t minden fehér a Tátrában. Lent, a szepesi fétisükön feketéUife a táj, meleg van és tavaszodik. Annál meglepőbb az elleniét, ha a vil­lamos felér a tátrai erdő határához. Itt Í6 süt a nap, nappal itt is kellemes meleg van, de minden fehér, mindenütt az a szépség, amelyet tél apó va­rázsol a Tátrába. Az ujosorbai tó környékén vakitó fehérségből emelkedik ki az a kilátótorony, ame­lyet Mory János, a Szép esség hírneves komponis­tája építtetett a tó mellett egyik magaslatra, a Mlynica-, a Furkota-völgyében, a poprádi tó kör­nyékén. a nagytarpataki völgyben, amely valósá­gos sipaTadiceoma a Tátrának, a zöld tó völgyéiben, ahol a Karburtkulustorony alatti menház százával fogadja bo a vendégeket, a Javorina vidékén és Kádáron, ahol Madárháza sportpenziója képezi a síelők világának középpontját, — mindenütt Ma­gasan fedi el kitűnő porhő a terepet. ★ ★ ★ És ez most, már, tapasztalás szerint, sok-sok hé­tig igy ifi fog maradni. És téved, aki azt hiszi, hogy a Tátrában csakis a kimondott téli hónapokban lő­het, síelni. Ellenkezőleg: a tavaszi e tel és különös élvezet és különös gyönyörűség a, Tátrában. Ilyen- 'nőidig *dlt a nap, ilyenkor márciusban és áp- i * '>;*n ,i "r r'-iii: borcügó felhők a özein elől jobboldali koalíciótól tartanak a szocialista pártok, mert Hodza Kramárékkal tárgyal Prága, március 2, A miniszterelnök lapja, a Venkov, megelégedéssel állapítja meg, hogy a konmiámy máris készített néhány javaslatot a parlament tavaszi ülésszaka számára és hogy a politikai munka valóban megindul­hat. Nean kevésbé örül a Venkov annak is, hogy „a külpolitikai égbolton tornyosuló ne­héz és sötét felhők megnyugtató hatással vol­tak a belpolitikai helyzetre és előmozdították a koalíció munkásságát. Ez már természetünk egyik vonása, közéletünk lelkének jellemzője, hogy a veszedelem tudatosításánál egységes és vas frontot vagyunk képesek alkotni a nem­zet és az állam szent és felséges jogainak védelmére14. Hogy ez a „vas front" miként fest a valóság­ban, azt a Lidové Noviny belpolitikai cikké­ből láthatjuk, melynek címe: „Bizalmatlanság a koalíciós pártok között — a nemzeti demokratákkal is tárgyalnak." E cikkből megtudjuk azt, hogy a földműves- intézet létesítése ellen az összes szakminisz­térium igen súlyos kifogásokat hozott össze, ennek ellenére a földművelésügyi miniszté­rium váltig ragaszkodik annak megszervezé­séhez. Az agrárok számos követelését Trapl pénzügyminiszter is ellenzi, ezért távozásá­nak hírét terjesztik. A politikai közvéleményt az is meglepte, hogy dr. Hodza miniszterelnök nemcsak a szlovák néppárttal, hanem a cseh nem­zeti demokratákkal is folytat tárgyaláso­kat s amikor ennek hiro terjedt, Hodza az­zal válaszolt, hogy a tárgyalások nnagán- jellegüek. Dr Hodza egy hónap előtt újságírók előtt azt jelentette ki, hogy a nemzeti demokraták kor- mámybalépésével nem számol, mert e párt imég nagyon távoláll a kormány gazdasági programjától, az irányított gazdaságtól. Köz­ben azonban a tárgyalások annyira előre­haladtak, hogy a múlt héten már oly hangok is hallatszottak, hogy Hodza széles koncentrációs többséget kíván szervezni, melyben a nemzeti demokraták is résztvennének. Ez irányban igen élénk, serény munka folyik. Emellett egyes agrárok a helyzetet úgy értel­mezik, hogy itt volna a lehetősége a szocia- Mstamentes koalíciónak. E feltevést csak erő­síti az a tény, hogy az agrárlapok nem támadták Henleint kul- turprogramja miatt, vagyis hogy az agrá­rok még mindig számolnak egy jobboldali kormány lehetőségével, amelyben a Hen- leinpárt is résztvenne, vagy amelyet leg­alább is csendesen támogatna. „Ilyen körülmények között — fejezi be cik­két a Lidové Noviny — a koalíciós pártok kö­zött levő feszültség nem enyhül, ellenkező­leg, a kölcsönös bizalmatlanság növekszik s a miniszterelnökre igazán nehéz feladatok várnak, ha a mai koalíció munkaképességét s annak politikai és léletani feltételeit meg akarja teremteni." A cseh nemzeti egyesüléssel való tárgya­lásokról már régen beszélnek, e tárgyalá­sokra azonban a politikusok és a lapok nem figyeltek fel, mert köztudomású volt, hogy a nemzeti egyesülés részéről egy oly személy tárgyal, aki ma parlamenten kí­vül áll s ez dr. Hodác. A gyáriparosok csoportjának képviselője s Hodza megbeszéléseiben a beavatottak is inkább gazdasági szakértekezfeteket láttak s azokhoz politikai kombinációkat nem fűz­tek. Ám a Lidové Noviny — e baloldali lap — elárulta, hogy a „félsznek nagy a szeme" — mint azt a cseh közmondás tartja. Egy vacsora nemzeti demokrata politikussal s kész a jobboldali ,,uri‘‘ koalíció terve. Hogy ki csinál most hirtelen nagy „esetet" a nemzeti demokratákkal való s hetek óta köztudomású tárgyalásokból, azt megítél­hetjük abból, hogy a „félsz“-t jelentő szen­záció a baloldali Právo Liduban, Národní Osvobozeníben, Ceské Slovoban látott nap­világot. Cáfol a nemzeti egyesülés Prága, március 2. A nemzeti egyesülés lapja, a Pondélní List nagyon határozottan válaszol a baloldali sajtónak a nemzeti de­mokraták állítólagos kormánybalépéséről közölt híreire: *— Ma a kormánybalépés nem csupán mi­niszteri szék kérdése, hanem a párthivek politikai meggyőződésének kérdése is. No és a mai koalíció munkájáért felelősséget vállalni nagyon kevéssé csábító feladat. Ha az állam érdeke volna s a nemzeti egyesü­lés befolyást szerezhetne az állami ügyek intézésére, ha ezzel az államnak s különö­sen a nemzetnek segítene, — akkor senki nem ellenezné a kormánybalépést. De azért, hogy a párt esetleg egy második kereske­delmi miniszter szerepét játssza, vagy hogy arra várjon, hogy félév múlva ismét kite­szik az ajtó elé, ezért nem lelkesedik a nemzeti egyesülés. A Hlínka-párt vezetősége a kormánybalépésről tanácskozik Pozsony, március 2. (Pozsonyi sízerkiesz'tosé- günk telefon jelentése.) A szlovák néppárt vég­rehajtó bizottsága ma délután öt órakoir ült ösz- sze, hogy a pánt koaimányballépéséiről végleg döntsön. A párt déli lapja, a Slovenská Pravda már sejteti, hogy a döntés nem lesz (könnyű, sőt valószínű, hogy a pártvezetőség a koirmányba­lépés ellen fog állást foglalni. A lap szerint ugyanis a szlovák néppárt nem elégszik meg a minisztecri. székkel, hanem a szlovák nép jo­gaiért küzd és ezért valamennyi föltételnek tel­jesítését követeli a kormánytól. Háziasszonyok öröme a főzőrecept- gyűjtemény, amit a NAGYASSZONY havi folyóirat praktikus kártyákon ad előfizetőinek Kérjen mutatványszámot a PMH kiadóhivatalánál a Tátra csúcsait, ilyenkor tárul csak fel igazán a havas Tátra minden pazar szépsége és pompája a síelő előtt. Ilyenkor lőhet, fenn, a hegycsúcsok tö­vében fürdőruhában napozni és igazán lebarnulni. Ilyenkor már korán reggel indulhat a síelő és este hatig-hétig maradhat kinn a szabadban. É6 ilyen­kor a legszebbek a tátrai éjszakák. A hold ezüs­tösen világítja meg ezt a káprázatosán szép hegy­vidéket, úgy tűnik ilyenkor, mintha a mesék szel­lemének titokzatos vára világítana le a völgybe. Az ezüstös fényben milliárd és milliárd hópehely csillog és a hegyekről fantasztikus formákban su­hognak le á jégkristályok. Vannak magasabb hegyek a világon, vannak nagyobb kiterjedésű hegyláncok, mindegyiknek megvan a maga szépsége és oeodálatossága és még- gis: egy se olyan, mint a Magas Tátra. Nincs egyet­len más hegységnek se meg az a varázsa, az a ti­tokzatos, megmagyarázhatatlan vonzóereje, mint a Tátrának. Az a varázsa, amely megfogja, magáévá teszi, örök szerelmesévé formárija azt, aki egyszer itt járt. Az a szivbemarkoló varázsa, amely egyet­lenné avatja a Magas Tátrát. (“*•). A Sárga-Darkóügyben béke készüt Budapest, március 2. (Budapesti szerkesztő­ségünk tetetfonjdlenté&e.) Az egyik délutáni lap jelentése szerint az utóbbi hetekben nagy port fölvert budapesti leányszöíktetéed ügyben a feleik között béke készül. A békltést Vázsomyi János országgyűlési képviselő, Darkóék ügyvédje kezdte meg. Az ügyvéd ma hosszasan tárgyalt az árvaszék vezetőjével. A tárgyalás eredmé­nyéit még nem lelkeit ‘tudni, mert azat Írásban f og­ják közölni a felekkel. Vidám cwat LEÁNY KÉRÉS _ Tegnap tudakozódtam az ön körülményei fe­lől — szól a papa. — Ugyanezt tettem én is, — feleli a kérő. Én is érdeklődtem az ön múltja iránt, kedves papa. — Úgy? Akkor beszéljünk másról. EGYSZERŰ A tanár: Mondja csak jelölt ur, hogyau lehetsé­ges az, hogy maga megbukott a szigorlaton? A jelölt; Úgy, hogy kérdezni könnyebb, mini fe­lelni. EGYKOR ÉS MOST Az asszony (duzzogva): Igen . . . valamikor azt mondtad, hogy ennivaló vagyok ... És most ha csak egy hajszálamat találod is a levesben, már kiabálszl FŐ AZ ÓVATOSSÁG Férj (a halálos ágyon): M-oet már bevallhatod, hogy megcsaltál-e? Hiszen meghalok. Feleség: Igen, de ha mégse halsz meg? SZIGORLAT Professzor: Tegyük föl, hogy' meg akarja mérni a beteg hőmérsékletét és a láz-mérőt a szájába dug­ja. És a páciens véletlenül lenyeli a lázméröt. Mit csinál ön akkor? A Jelölt (kétségbeesetten): FelüTtetem a gáztűz­helyre. A higany akkor lökésszerűen felugrik és én, kihúzhatom a szájából a hőmérőt. A mai kultúra kinövések A lapok sokszor oly eseményeket örökítenek meg, amelyek a mai kultúra széles határainak végletei gyanánt te­kinthetők. Bátran nevezhetjük azokat a kultúra furcsaságainak, az emberszeretet tulhajtásalnak, a pénzvágy tultenpésének, az élvhajhászat le- züllésének, vagy akárminek, csupán' annyi bizo­nyos, hogy a mai kultúrának becsületére nem válnak. Csak néhány ilyen esemény fölsorolásá­ra szorítkozunk. Kezdjük a legártatlanabbon. Lasso de la Vega tanár, a spanyol kórházi könyvtár igazgatója a „Bibliotherapiát" találta föl. Az ápolóinővérek a betegeknek olyan köny­veket olvasnak föl, amelyek betegségüknek meg­felelnek. Minden beteg a kórházba szállitásakor ágyfeje fölé „olvasótáblát" kap ama könyvek cimeivel, amelyek neki fölolvashatók. A kísérle­tek állítólag jó eredménnyel járnak. — James Quill jacksoni (Missisippi) szenátor máskép akar embertársairól gondoskodni. Javasolja, hogy az emberek részére „természetvédő par­kot" állítsanak föl. A parkban, amelyet a külvi­lágtól áthatolhatatlan kerítés választ el, a kultu- rafáradt emberek tetszésük szerinti életet foly­tathatnak, akár a kőkorszak emberének szoká­sait vehetik föl. Gond nélkül élhetnek, sem adó- végrehajtó, sem rendőrség, de még az emberi törvényhozás sem zavarhatja meg őket. Az „em­bervédelem" megzavarása büntetendő cselek­mény. Állítólag eddig már ezerszámra fordultak Quillhez az embervédelmi területre való fölvétel végett. — Más. Canabal mexikói miniszter há­rom fiát az egyház iránti gyűlöletből e három kénszagu néven nevezi: Lucifer, Sátán, Lenin. — Más. A 21 éves miss Anne Cooper Hewitt San Franciscóban 500 ezer dolláros kártérítési port indított anyja ellen, aki kiskorában rajta vakbélmütétet, a valóságban azonban sterlizá- ciós műtétet végeztetett. Miért? Miss Hewittnek egy végrendelet értelmében 10 millió dollárt kellene kapnia első gyermeke születésekor. Hogy e pénzt az anya magának megtarthassa, ilyen eszközökhöz folyamodott. — Más. Gauley Bridge városában (Virginia) alagutat fúrnak. Az ott alkalmazott 2000 munkás közül eddig már ötszázan meghaltak a kovasavas föld belé­legzése következtében. A többiek is már a mér­gezés tüneteit mutatják. A vállalat a meghaltak családtagjainak és a betegeknek már eddig több, mint 5 millió dollár fizetett ki. E proletárok mind a kultúra áldozatai. Hogy uj vizierőforrúst nyerjenek és a villanyvilágítás áramköltségeit csökkentsék, azért kell százaknak életüket ül­dözniük. — De mit törődik ezzel a világ, ami­kor egy newyorki híres fogadós legutóbb egy tengeralattjárót vett meg, hogy azt luxusétte­remmé átalakíthassa. Az U-hajó esténként el­hagyja a kikötőt és néhány kilométernyire a parttól a tenger fenekére száll. A mélységet erős fényszórók világítják meg s a vendégek osztriga- szürcsölés és pezsgőzés mellett a tenger mélyé­nek állat- és növényvilágát bámulhatják. A ten­geralatti vendéglő az óriási árak dacára szokat­lan nagy látogatottságnak örvend. Mindezt pe­dig a kultúra nagy diadalának tekintik! 4

Next

/
Thumbnails
Contents