Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)

1936-03-21 / 68. (3917.) szám

1936 március 21, szombat. d.KÖZGAZDASÁG £ nézeteltérések az ipartörvény módosítása körül A kamarai központ az állami ipartanács módosító indítványai ellen foglalt állást Pozsony, március 20. A csehszlovákiai ke­reskedelmi kamarák központja tegnap Szlo- venszkó fővárosában ült össze. Az ülés tárgy- sorozatán az ipartörvény novellázásának ügye szerepelt. A novella javaslatát a kereskedelmi minisztérium, mint ismeretes, véleményezés céljából áttette az állami ipartanácshoz. Az ipartanács szakvéleményében mélyreható mó­dosításokat kiv'ánt, miért is a minisztérium újabb huza-vonától tartva, a kamarai közpon­tod kérte fel a szakvélemény felülbírálására. A kamarai központ az ipartanács szakvéle­ményét felülvizsgálta és több módosító indít­vánnyal szemben elutasító álláspontra helyez­kedett. így a többi között nem teszi magáévá az ipartanács ama kíván­ságát, hogy a novella a nagykereskedelem gyakorlását képesítéshez kösse, nem osztja azt a nézetet, hogy kisipari szakmában ne le­hessen gyári üzemet létesíteni, állást foglal a köteles mestervizsgák rendszerének bevezeté­se ellen és nem helyesli azt az indítványt, hogy az eddig szabad iparnak minősített egyes iparágakat koncesszióhoz kötött iparrá minősítsék át. (Az állami ipartanács azt kívánja, hogy az ipar­törvény novel'lázása során koncesszióhoz kötött iparnak minősítse a kormány a borbély- és fod­rászipart, az állatkereskedelmet, az élesztő- gyárfást, az optikai üvegekkel való kereskedel­met és á szeszes italoknak zárt palackokban történő kereskedelmét stb.) Az arány- és ezüstáru kereskedelme kérdésé­ben á kamarai központ későbbi időpontban fog állást foglalni. Az állami ipartanács a kereskedelmi minisz-1 tériumhoz intézett szakvéleményében olyan rendelkezés felvételét kérte, mely kimondja, hogy ne lehessen perelni az olyan megrende­lésekből eredő követeléseket, amely megren­delésekhez a cég a megrendelő jogosulatlan megakvirólása révén jutott. A kamarai köz­pont a kérelem elutasítása mellett foglalt ál­lást. A központ azt sem helyesli, hogy a kis ipar- törvény készülő novellája oldja meg a fényképészipar és a fényképészeti cikkek kereskedői közötti viszályt, mert ezt a kérdést a kereskedelem szempontjá­ból kívánatos módon ideiglenesen már rendez­ték s a végleges rendezés a fénykápészlpar sza­bályozásáról szóló törvény novellázása során történik majd meg. A kamarai központ az állami ipartanács szakvéleményében foglalt több kívánság jogo­sultságát elismerte és a kívánságokat a magáé­vá tette. Ezek sorában kívánatosnak tartja, hogy a novella a gyáripar fogalmát olyképpen határozza meg, ahogyan azt az ipartanács kívánja. (A fogalom kritériumai: raktárra való dolgo­zás, gyárépület, nagyobb üzemtőke stb.) Igen helyesli a központ az ipartanács ama kívánsá­gát, hogy a novella korlátozza az egyesületek iparjogait. A büntető szankciók kérdésében a kamara a rendelkezések novellázását fölöslegesnek tartja s úgy véli, hogy a büntetések valorizálása teljesen megfelel a célnak. A kamarai központ szakvéleményét az ügy jelentőségére való tekintettel soron kívül a ke­reskedelmi minisztérium elé terjeszti. A világgazdasághoz való vituatéiét nélkül nincs gazdasági megújhodás Hotowetzvolt kereskedelmi miniszter előadása Prága, március 20. Dr. Hotowetz Rudolf volt' kéreskedelmi miniszter érdekes., elő­adást tartott az időszerű gazdasági kérdé­sekről. A figyelemreméltó előadás, mely az utóbbi., időben divatossá vált gazdasági irányzatokkal szembeni tiltakozást is jelent, a többi között a következőket tartalmazza: *—■ Csehszlovákia Európa területének 1% százalékát foglalja el, lakossága az európai lakosság számának 3 százalékát teszi, kül­kereskedelmi forgalma az európai államok külforgalmának 2 százalékára rúg, száraz­földi állam, ezer kilométernyi távolságra van á tengertől, földrajzi fekvése előnyte­len, gazdaságilag önállótlan és nincs is ki­látása ahhoz, hogy autark legyen. — Majdnem minden ruházati cikkünk idegen nyersanyagból készült, még a cipő' gyártáshoz és a kesztyükészitéshez kellő bőrprodukció terén sem vagyunk függetle­nek, á fémgyártáshoz szükséges nyersanya­gokkal sem rendelkezünk, nincsen termé­szetes foszfátunk, salétromunk és egyéb savunk, nincsenek vegyi nyersanyagaink stb. és ásványolajat külföldről kell behoz­nunk. Számos mezőgazdasági terméket szin­tén külföldről kell importálnunk, legyen az gyarmatáru, zsir vagy olaj stb. Csehszlová­kia még ama árukban sem autark, amelye­ket különben belföldön készíthetne. — Az elmúlt esztendőben külföldről im­portált áruk 40 százalékát a mezőgazda­sági cikkek tették ki, ami annyit * jelent, hogy a behozatalt ezen a téren az életszín­vonal és a kulturnivó leszállítása nélkül nem lehet csökkenteni. A kivitel 77 száza­léka iparcikkekre és bányatermékekre esik. — Az autarkia olyan szörnyeteg, amely még akkor is fölfalja a híveit, ha azok a legnagyobb állami hatalommal vértezik föl magukat és vámokkal, szindikátusokkal és monopóliumokkal védekeznek. — A gazdasági megújhodás másképpen, mint a világgazdasághoz való visszatéréssel nem érhető el. Ez az állítás elsősorban Csehszlovákiára vonatkozik, mert a cseh­szlovák köztársaság a szomszédállamokkal történő árucserére van utalva. Az előadó ezután egyes nagy államalakulatok tepődési folyamatát ismertette és annak a meg­győző, lésének adott kifejezést, hogy ezek gazda­ságilag és politikailag csak akkor erősödtek meg, amikor egységes vámterületben szövetkez­tek. Hotowetz ezzel kapcsolatban leszögezi, hogy Csehszlovákia kereskedelmi szerződései révén maga korlátozza szuverénitását 8 ez a korlá­tozás nem csak a vámtarifában nyer kifeje­zést, hanem a vasúti forgalomban, a postában, a pénzügyekben, az egészségügyi resszortban, az igazságszolgáltatásba^ és a közigazgatásban is megnyilvánul. A kormány, többek között, olyan szerződéseket és olyan egyezményeket köt, amelyek szükség­szerűen maguk után vonják a szabad kereskedel­met korlátozó törvények, rendeletek és rendsza­bályok kiadását. — Nem helyes az a nézet — mondotta Hoto­wetz volt kereskedelmi miniszter —, hogy a gazdasági közeledés azonos valutát, azonos tör­vényeket és azonos közigazgatást igényel. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az USA-t alkotó államok sorában egymástól eltérő szellemű törvények, parlamentek és közigazga­tási rendszerek vannak. A gazdasági kisantant kérdésével kapcsolat­ban az előadó csupán annak a véleményének adott kifejezést, hogy a kisantant is alkothatja azt a magvat, amelyhez több állam csatlakozha- tik. Egész Európát nem lehet egyszerre össze­fogni, előbb a kis államokat kell egymáshoz kö­zelebb hozni, mert ezzel ellensúlyozni lehet az európai hatalmakat. Kezdetnek a preferenciás vámok rendszere is elég lesz és gondoskodni kell arról, hogy a szomszéd ál­lamok gazdasági és politikai érdekeit ne sértsük meg, de tekintettel kell lenni Olaszország, Né­metország, Franciaország és a Szovjet érdekeire is. A nyugati államokkal és a szovjettel történő közeledés megvalósítása az európai egyesült ál­lamok eszményképének megvalósítását jelentené. Az érdekes előadást Hotowetz miniszter a kö­vetkezőképen fejezte be: — Az európai államok egyesülése előbb-utóbb úgyis megtörténik, mint ahogyan bizonyos, hogy a nemzetközi árucsereforgalomnak is egyszer föl kell szabadulnia. — Az autarkia nem lehet politikai alap, a leg­kevésbé szolgálhat egy kis szárazföldi állam po­litikai alapjául. (Milliárdos jugoszláv beruházási kölcsön.) Bel­gráditól jelentik: Az uj költségvetési törvény fel­hatalmazza a kormányt, hogy vasútépítési cé­lokra 500 millió, a vasutak kocsiparkjának ki­egészítésére ugyancsak 500 millió, továbbá az ál- laAd nyomda részére 30 millió és végül köritázi célokra 26 millió dinár kölcsönt vehessen fel A fakitermelési kvóta fölemelését kéri a faszíndlkátus Prága,: március 20. A faiszindlikátus legutóbbi üléséin elihutánozta., hogy a kormánytól a fa- kitöníielésd hányad 60 százalékról 70 százalékra váló fölemelését főig,ja kérni. A szindikátus a fa­kitermelési hányad fölemelésétől a szakma vál­ságának enyhüléséi; reméli. A gazdák kényszeregyességi ügyé ről szóló rendelet akadályai Prága, március 20. A gazdák kényszeregyez- feégi Ügyeinek szabályozásáról szóló kormányrem delet,.mint ismeretes, már régóta a tárcaközi tanácskozások tárgysorozatán szerepel. A rende­let az adósságrendezés komplexumának kiegészí­tő része, megjelenését azonban a következő okok késleltetik: ""1. A kormányrendelet kezdeményezői azt kí­vánják, hogy a gazdák 35 százalékos egyezségi kvóta mellett köthessenek egyezséget hitelezőik­kel. A kényszeregyezségi kvóta alsó határa ez­zel szemben 45 százalék. 2. Gazdakörökben azt kívánják, hogy a gazda 5 év alatt fizethesse meg a tartozás részleteit, a mai gyakorlat viszont azt igényli, hogy a kény­szeregyezségi eljárás során vá'Ialt fizetéseket 2 esztendőn belül eszközölje az adós. 3. A ma érvényben levő rendelkezések sze- rinf a kényszeregyezség nem vonatkozhatik adó­tartozásra és népjóléti intézmények követelé­seire, a gazdák ezzel szemben azt kívánják, hogy ezeket, a tartozásokat is be kell vonni a kény­szeregyezségi eljárásba. 4. A fölsoroltakon kivtíl az a kívánság is aka­dályozza a rendelet kiadását, hogy a jelzáloggal biztosított követelések csak abban az esetben nyerjenek teljes' kielégítést, ha a követelések összege nem haladja meg az ingatlan becsértéké­nek 80 százalékát. Á legnagyobb nehézséget az egyezségi kvóta alsó határának megállapítása okozza. Ebben a kérdésben valóeziniileg kompromisszumos meg­oldás lesz. amely — amint azt már beavatott he­lyen szerzett értesülésünk alapján közöltük — abból áll. hogy csak az 50 hektárig terjedő bir­tokkal rendelkező gazdák igényelhetik a 35 szá­zalékos egyezségi kvóta megállapítását s a na­gyobb birtokosok csupán 45 százalékra egyezhet­nek’ ki hitelezőikkel. (Miért nem indul meg az érsekujvári olajgyár üzeme?) Érsekujvári tudósitónk jelenti: Néhány hónappal ezelőtt nagy megnyugvást keltett Ér­sekújvárod az a hír, Hogy a Jacober és Társa cég: amelynek Ausztriában é6 Jugoszláviában vat olajgyára, megvette az érsekujvári ;Guzdasági Ipartelep 1934-ben leállított, olajgyárát s rövide­sen megindítja üzemét. Noha a gyár több mint félesztendeje a Jacober-cég tulajdona, az üzem még nem indult meg. Egyes verziók szerint a Jacpberpcég az érsekujvári ipartelepen müzsirt kíván gyártani s mindaddig nem kezdi meg üze­mét, amíg nem kap a kormánytól kontingenst. Ez á 'hír nem látszik' valószínűnek, mert köztu­domású, hogy a kormány uj vállalatok számára nem' ad részt a kontingensből. Sokkal hihetőbb az a kombináció, hogy az olajkontingens egy része az érsekujvári olajgyárat illeti s az olaj­kartell megváltja a Jacober és Társa cég kon­tingensét, ha a gyár,— nem dolgozik... A vá­ros érdeke azonban azt kívánja, hogy a gyár mielőbb meginduljon s minél több munkást fog­lalkoztasson. (Öt koronával emelkedett a magyar pengő árfolyama.) A mai prágai devizapiacon Amszter­dam 1, Berlin 1, Buenos Aires 1, Tál linó 1, Brüsszeli 0.25, Hterfngfotrs 0.10. Kopenhága 0.50, Üss zabon 0.05, London 0.075. Montreal 0.03. Newyoiflk 0.03 és Stockholm 0.50 koronával miegszdiláirdnlt. A zürichi kifizetés 0.25 koronád vail lanyhult. A valutapiacon 5 koronával emel­kedett a magyar pemgöibamikjegy árfolyama, a német márka 5, az olasz líra 5, a holland forint 0.50, á francia frank 0.25 és a jugoszláv dinár 0.125 koronával megszilárdult. Egyedül az ame­rikai dollár árfolyama gyöngült 0.05 koronával. (Inségjárássá nyilvánították a somorjai járást.) Felsőcsallóközi tudósitónk jelenti: A somorjai já­rási hivatal hirdetménye szerint a kormány a somorjai járást inségjárássá minősítette. A járás gazdái a március 10-ón kelt 48. számú kormány- rendeletben foglalt kedvezményes áru vetőmagra és takarmányra tehát igényt tarthatnak. (Nagyszombatban rövidesen megkezdik a Ba- fa-palota építését.) Nagyszombati tudósítónk je­lenti: A Bafa-vállalat, mint ismeretes, még tavaly megvásárolta a Masaryk-ucca 7. szám alatti sa­rokházat. hogy annak helyére áruházat építtes­sen. Az építkezésnek már régen meg kellett vol­na indulnia, azonban a város csak azzal a föl­tétellel adta meg az építési engedélyt, hogy az uj ház másfél méterrel keskenyebb lesz a régi­nél, mert a város szabályozási tervei a gyalog­járó kiszélesítését igényelik. Bafáék megkísérel­ték a várost szándékainak megmásitására rá­bírni, fáradságuk azonban nem járt eredménnyel, mire most elhatározták, hogy a város föltételeit elfogadják és megkezdik az építkezést. (Csőd.) ZvolSky Ferenc volt élelmiszerkeres­kedő Ligetfalu. Csődtömeggondnok dr. Kohn Kordics ügyvdójelölt dr. Salamon ügyvéd irodá­jában Pozsony. Az első tárgyalást március 27-én tartják a pozsonyi kerületi bíróságon. A követe­léseket április 5-ig kell bejelenteni. Világhírű jósm oiistü 24 és 50 HP. TRAKTOROK Vezérképvliclcti J ÉRTÉKTŐZSDE Prága egyenetlen Prága, március 20. (Pragoradio.) Az érték­tőzsde mai forgalmát egységes irányzat híján bonyolította le. A tőzsdeidő elején szilárd irány­zat uralkodót a piacokon és több papír árfo­lyama feljavult, később azonban likvidálások következtében az irányzat ellanyhult és a felja­vult árfolyamok részben visszaestek. A forga­lom egyenetlen zéróirányzat mellett ért véget. Drágultak: Bánya és Kohó 5, Rothkosteletzi 10, Budweisi Sör 25, Cseh-Morva Gépgyár 5, Hellmann 4, Schőnprieseni 4, Rézmüvek 7, Prágai Vas 10, Rakó 18, Ringhoffer 11, Északi Vasút 90, régi Északi Vasút 150, uj Északi Vasút. 135 és Aussigi Finomító 5 koronával. Olcsóbbodtak: Apollo 9, Krizsik 5, Malom Rt. 5, Orion 10, Poldi 5, Sellier 5, Csehszlovák Solo 7, Aussigi Vegyi 7, Walter 5, és Skoda 4 koronával. A szilárdkamatozásu értékek piacán jóltar­tott irányzat uralkodott. Nemhivatalos kuliszban Bolgár Cukor 9, Cupria 10, Dráva 5, Jagodina 5 és Epiag 5 ko­ronával drágult, amig Sphinx 5, Magnezit 5, Cseh Fegyvergyár 15 és Bécsi Solo 10 koro­nával. olcsóbbodott. A nemhivatalos kulisz szi­lárdkamatozásu értkel közül a frankra szóló Skoda-obligádó árfolyama 5 és az osztrák C. C. arany járadéké 2.50 koronával emelkedett. A bankrészvények magán forgalmi piacán 7.50 koronával megszilárdult a Cseh Iparbank, ez­zel szemben a Zsivnó árfolyama 2.50 koronával gyöngült. A magánlomlbardkölcsönök kamatlába nem változott. BUDAPEST BARÁTSÁGOS Budapest, március 20. A 'külpolitikai feszült­ség enyhülése következtében ae értéktőzsde maii forgalmát baináteágoe irányzat m cl tett bonyolí­totta le. Kedvező külföldi jelentések nyomán már a tőzisdeidö elején megindult az árfolyam- eimelkedéseik folyamata. Az érdeklődés előteré­ben hány apa pirók, forgalmi értékek és ipari részvények álltak. A tőzsde idő későbbi folya­mán az éirdekilődés a bányapapirok piacára kon­Mit kapunk a valutákért ? Prága, március 20. Kő 100 pengőért ... . . . . , 481.— 100 schillingért ...... 473.50 100 zlotyért 458.50 100 lejért ................................. 14.85 10 0 márkáért............................. 688.— 10 0 ezüstmárkáért . .. . . 755.— 100 dinárért ......................... 53.55 100 svájci frankért.................... 788.50 100 francia frankért.................... 159.95 100 Belgáért ...... 408.— 100 líráért.................................. 171.90 10 0 holland forintért.................... 1643.— 1 amerikai dollárért .... 23.90 1 angol fontért ...... 119.50 Mit fizetünk a valutákért? Prága, március 20. KŐ 100 pengőért ............................. 484.— 10 0 schillingért ........................ 476.50 10 0 zlotyért ............................. 461.50 10 0 lejért .................................. 15.15 10 0 márkáért............................. 692.— 10 0 ezüstmárkáért ................... 765.— 10 0 dinárért ............................. 53.95 10 0 svájci frankért.................... 791.50 10 0 francia frankért .... 160.55 100 Belgáért ............................. 410.— 10 0 líráért ................................. 173.10 10 0 holland forintért.................... 1649.— 1 amerikai dollárért .... 24.10 1 angol fontért 120.5$ 9

Next

/
Thumbnails
Contents