Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)

1936-03-21 / 68. (3917.) szám

2 1936 március 21, szombat. EGÉSZ VILÁGON UNIKUM Aj 1 fy/tMtt'TI keterűvíi, mén dúsabb sótartalmánál fogva a leghatásosabb. Elég már fél pohárral, kapható klstiveg Is. rendezésére. Brüsszel és Róma válasza még nem érkezett meg, de bizonyosra vehető, hogy Róma szívesen belenyugszik az európai konferenciába, mert az uj nyersanyag és gyarmatfölosztásnál Olaszország jól járhat Ha mást nem, megkap­hatja Abesszíniát. Az abesszin kérdéssel foglal­kozó tizenhármas tanácsbizottság egyébként szombaton Londonban ülést tart. Edvárd angol király ma fogadta Paul Boncourt, Ribbentropot és Edent, azaz aktivan bekapcsolódott a tárgya­lásokba s bizonnyal mindent elkövet, hogy a nagy konferencia megszületését lehetővé tegye. Megjelent az angol Fehér Könyv London, március 20. Az angol fővá­rosban ma délután hozták nyilvánosságra azt a fehérkönyvet, amely a londoni tanács­kozások eredményével foglalkozik és tar­talmazza a locarnói hatalmak megegyezé­séből származó szerződés teljes szövegét. A tervezet egyes pontjai már ismeretesek: 1. a francia-szovjetorosz szerződést a há­gai bíróság elé utasítják, 2. Németországot fölszólítják, hogy 20 kilométeres katona­mentes sávot létesítsen a francia-belga ha­táron és ezt a sávot angol-olasz katonák szállják meg. 3. Németország Ígéretet tesz, hogy nem épít erődöket a rajnai övezet többi részén, 4. a rendszabályok keresztülvitelét nemzetközi bi­zottság ellenőrzi, 5* a francia-angol és belga vezérkar azonnal érintkezésbe lép, hogy meg­beszélje a szükség esetén életbdéptetend ő rend­szabályokat, 6. az uj Locamo tárgyalásának előfeltétele az, hogy Németország á felsorolt pontokat elfogadja. Ha Németország nem fogadja el a terveze­tet, akkor 1. a brit kormány katonailag azon­nal támogatni fogja Franciaországot és Belgiu­mot és Olaszország is csatlakozik a támogatás­hoz, 2. Anglia, Belgium és Franciaország azon­nal tanácskozásokba bocsátkozik, 3. a három hatalom kölcsönös nyilatkozatot tesz, hogy kö­zösen fog védekezni a nem várt támadás ese­tén, 4. a vezérkarok összeülnek tárgyalni, 5, a három hatalom felszólítja a népszövetséget, hogy hozza meg a szükséges büntető intézkedé­seket. Elutasító hangok Berlinben Berlin, március 20. A londoni fehér- könyv hivatalos szövege még nem érkezett meg, de német hivatalos körök máris tilta­koznak az ellen, hogy a locarnói hatalmak a rajnai sáv egy részények kiürítését kérjék, mert ez a Versailleshez való visszaesést je­lenti. Az angolok az európai konferencia ter­vére helyezik a fősulyt azért, hogy a közbe­eső büntető intézkedéseket leplezzék. De Németország változatlanul kitart eredeti álláspontja mellett és semmiesetre, sem egyezik he a rajnai zóna újabb demilitarizálósába, ha ugyanezt nem teszi Franciaország is. Berlinben a tervezetet a francia álláspont teljes győzelmé­nek nevezik és ellenséges hangon kommentálják. Az előtérbe állított májusi világkonferencia te­kintetében is nagyon tartózkodó a német állás­pont, A számtalan kifogás ellenére mégsem való­színű, hogy a birodalom azonnal visszautasítja a locarnói hatalmak meghívását s valószínűleg hosszú tárgyalásokra kerül a sor, amig ez meg­történik. Brüsszelből érkezett jelentések szerint a belga minisztertanács elfogadta a londoni tervezetet A béketerv London, március 20. Mimi tegnapi számunk­ban jelentettük, a londoni konferencia csütör­tökön eseményeké em rendkívül gazdag volt. Nemcsak a tanács hozta meg Németországot elitélő határozatát, hanem a locarnói hatal­mak is megállapodtak abban a tervezetben, amelyre Európa békéjét föl akarják építeni. A tervezet főbb pontjait tegnap ugyancsak ismertettük. Időköziben kitűnt, hogy a locar- nói hatalmak hosszú és nehéz munkájának eredménye nagyobfbarámyu megoldási kísér­letet jelent, mint bárki gondolhatta volna. Az általános európai megbékülés tervéről van szó, egy uj enrópai konferenciáról, amely hatalmasabb méretekben óhajtja a világ rendjét kiszabni, mint a tizenegy év előtti locarnói konferencia tette. A versaillesi békeszerződés ideje óta nem volt a tervhez hsaonló arányú szabályozási kísérlet, amelyről az angol sajtó méltán mondja, hogy „békekonferencia a háború ki­törése előtt". A/mdkor Flandiin csütörtökön hajnalban ki­jött a locarnói hatalmak konferenciájáról, boldog arcára rá volt írva, hogy Anglia fel­adta eUentállását és a francia felfogáshoz közelálló tervezetet fogadott el. A négy, Lon­donban tanácskozó hatalom közös tervét az angol kormány még csütörtökön délután rati­fikálta, min? Flandiin, aki azonnal a népszö­vetségi tanács déüutáni ülése után Párisba röpült, este bemutatta a francia miniszter- tanácsnak, amely szintén örömmel fogadta. A tervezet névy alapvető pontja, mint jelen­etük, a következő: 1. Németország nem vonja vissza csapatait a Rajna-vidékről, de a volt katonamentes övezet keleti részén csoportosítja őket. 2. A nyugati részt angol és olasz katonák szállják meg. B. A francia—orosz szerződés elleni német kifogásokat a hágai döntőbíróság elé uta­sítják. 4. Az angolok már a tárgyalások folyamé­ra biztosítják katonai támogatásukról a fran­ciákat és a belgákat. A feltételek és a tárgyalási alap A tervezetet (különböző záradékkal látták el, amelyek a következők: 1. A szerződések szentségét a hatalmak ünne­pélyesen megerősítik és szigorú rendszabályo­kat dolgoznak ki az újabb szerződésszegések el­len, valamint ellenintézkedéseket a már megtör­tént szerződésszegésekkel kapcsolatban. 2. A locarnói hatalmak leszögezik azokat a rendszabályokat, amelyeket abban az esetben foganatosítanak, ha a Németországgal való tár­gyalások összeomlanáik, vagy a birodalom el­utasítja a locarnói hatalmak által diktált tár­gyalási alapot A rendszabályok rendkívül ha­tározottak és élesek. 3. A tárgyalók állandóan tájékoztatják a tár­gyalás menetéről a népszövetséget és az uj szer­ződési láncolatot beépítik a népszövetségbe, azaz az európai konferenciák után Németország is visszatér Genfbe. Ezenkívül természetesein a hatalmak már föl­állították a tervezett európai konferencia pro­gramját is és a következő hat alapvető pontot állapították meg: 1. Nyugateurópa biztonságának uj garantá­lása. 2. Garanciaszerződések a közép- és keleteuró­pai államok számára az osztrák fügetlenség és Csehszlovákia teljes épségének biztosításával. 3. Az európai konferencián szóba kerül a gyarmati probléma is és Németországnak az a kívánsága, amely a nyersanyagok biztosítása érdekében a nyugateurópai államokkal való gazdasági együttműködésre vonatkozik. 4. Légi paktum és a légi fegyverkezés korlá­tozása, valamint a kölcsönös megsegítés kér­dése. 5. Szerződés a szárazföldi fegyverkezés kor­látozására. 6. A tengeri fegyverkezés korlátozásának szerződése. Az uj pák tűmre® ds zeirbe® a közép- ée keilet- európai államok helyzetére nagy enlyt fektet­nek és <aiz eredeti angol tervvel ellenfélben sem- mleseire sem áldozzák föl a kellet- és a közép- európai államok helyzetét a nyugati problémák megoldása érdekében. Németország elvben beleegyezik Berlin, március 20. A világ érdeklődése most arra összpontosul, hogy miként fogadja a német birodalom a locarnói hatalmak Londonban kidol­gozott általános megbékülési tervét. Az angol kormány csütörtökön este éjfél után pontosan tájékoztatta Ribbentropot és a német delegációt a kidolgozott tervről és az United Press illeté­kes körökből még éjjel úgy értesült, hogy Né­metország hajlandó részt venni a kilátásba helye­zett világkonferencián, de természetesen csak bizonyos föltételek mellett* Az első föltétel az, hogy Németországot mint teljesen egyenrangú felet vegyék be a tárgyalásokba. Ha az megtör­ténik, akor szívesen közreműködik a jelenlegi gazdasági és kereskedelempolitikai korlátozások eltávolításánál is. A konferencia előtt a biroda­lom végérvényes választ kér az ismert két né­met föltételre és a lefegyverzési és gazdasági konferencián csak akkor vesz részt, ha a locar­nói javaslatokat előbb alapos tanulmány tár­gyává tette. Ha a hatalmak tényleg elálltak attól a szándékuktól, hogy a német csapatokat vissza kell vonni a megszállt Rajnavidékről a tárgyalá­sok folyamán, akkor a helyzet megenyhült és kilátás van a megegyezésre. Ennek ellenére a birodalom némi csalódással néz a tervezetekre és bosszantja, hogy a franciák és az angolok az utolsó pillanatban megegyeztek. A birodalom többször kifejezésre juttatta, hogy a Rajnavidék katonai ujramegszállása politikai dolog, • ezért nem tartozik a hágai döntőbíróság elé. Péntek délelőtt a német külügyminisztérium illetékes kö­rei kijelentették, hogy a rajnai megszállás kérdé­sében a német álláspont változtathatatlan és eb­ben a kérdésben a birodalom nem engedhet. Ha a locarnói hatalmak továbbra is kitartanak amellett, hogy Németország vonja vissza csapa­tait, ugyanilyen mértékben kötelezniük kell Franciaországot és Belgiumot is a csapatok visz- szavonására. Más körülmények között a biroda­lom nem teljesítheti a londoni kívánságot. Francia vélemény Páris, március 20. A világkonferencia francia fölfogás szerint csak akkor valósulhat meg, ha Németország aláveti magát a hágai döntőbíró­sági ítéletnek. Anglia viszont azt az álláspontot képviseli, hogy a konferenciát, tekintet nélkül a hágai döntésre, mindenképen meg kell tartani. A Havas-ügynökség úgy értesül, hogy a locarnói hatalmak mindenekelőtt fölkérik a hágai bírósá­got a döntésre, majd intézkednek arról, hogy a német határ mentén húsz kilométer széles kato­namentes övezetet létesítsenek. A huszkilométe- res sávot átmenetileg nemzetközi katonák száll- nák meg, a megszállás mindaddig tartana, amig a tárgyalások eredményesen be nem fejeződnek. Időközben az angol, a francia és a belga hadve- zetŐség pontosan megállapodik abban, hogy Anglia milyen módon garantálja a francia és a belga biztonságot. Ilyen alapon tehát a tárgyalások három kor­szakra oszlanának. Az első már megtörtént és a német szerződésszegés megállapításából áll, a második a Németország és a locarnói hatalmak között meginduló elő tárgyalásokra vonatkozna és az európai biztonság uj szabályozására, a har­madik az általános nagy Európa-konferencia megtartása volna. Ez az utóbbi négy fontos té­telt tisztázná: 1. A német békejavaslatokat, 2. a középeurópai problémát, 3. a fegyverkezés korlátozását. 4. a gazdasági helyzetet. Öröm Parisban Páris, március 20. Flandin visszaérkezése után a francia kormány este minisztertanácsot tartott, —MMMejririTOtmi'ffliiiiiiiiiiii ■Iliin min i ■ amelynek befejezése után 23 óra 40 perckor hi­vatalos kommünikét adtak ki. A kommüniké sze­rint 9 órakor Lebrun elnöklete alatt összeült konferencián Flandin miniszter beszámolt a ta­nácskozás eredményéről és miután a miniszterek elfogadták a jelentést, megköszönték Flandinnak és Paul Boncoumak azt a páratlan erélyű mun­kát, amelyet Franciaország érdekében London­ban kifejtettek. A kommüniké bejelenti, hogy a külügyminiszter pénteken a kamarában expozét mond. Flandin több, mint egyórás beszédben vázolta a londoni eredményt. A kormány elvben el i3 fogadta megállapításait, de a végérvényes dön­tés csak a kamara pénteki vitája után történik meg. Az a hir, hogy az angol kormány elfogadta a javaslatokat, a miniszterek tanácskozása köz­ben érkezett Párisba. Ribbentrop megkezdi londeni tanácskozásait Berlin, március 20. Ribbentrop pénteken dél­előtt egy óra hosszat tárgyalt a Foreign Officén Edén külügyminiszterrel, akivel a tegnap átnyúj­tott megbékülési tervezetről beszélgetett. Hiva­talosan megcáfolják azt a hirt, hogy Edén és Ribbentrop csütörtöki megbeszélése folyamán az angol külügyminiszter nem tudott megegyezni Hitler követével s ezért fogadta el azután a lo­carnói hatalmak konferenciáján a franciák ja­vaslatait. A német fővárosban a birodalom elitélése ne a keltett nagy föltünést, mert ezt mindenki várta. Viszont Flandin és Ribbentrop szócsatáját a ta­nács ülésén rossz előjelnek tekintik. Németor­szág úgy érzi, mintha tőrbe csalták volna a kon­ferencián s befejezett tények elé állították, még mielőtt a német álláspont kibontakozhatott vol­na Londonban. A locarnói hatalmak tervezetével kapcsolatban is bizonyos pesszimizmus terjedt el pénteken a német fővárosban. Gazdasági szank­cióktól ugyan senki sem tart többé, de a túlon­túl franciás indítványokat nem tulszivesen fo­gadják Hitler környezetében. A birodalom hatá­rozottan nagyobbarányu követelésekkel áll elő, mielőtt megadja hozzájárulását az európai kon­ferencián való részvételhez. Elsősorban az a tö­rekvése, hogy megbontsa a németellenes francia szövetségi rendszer erejét. Májusban vagy júniusban lesz a világkonferencia Páris, március 20. Ha a brüsszeli és a ró­mai kormány elvileg ugyancsak elfogadja a locarnói aláiróhatalmak londoni tervezetét, amelyet az angol és a francia kormány már tegnap éjjel elfogadott, akkor Flandin fran­cia külügyminiszter hétfőn visszatér Lon­Fáradtságnál, lankadtságnái és fejfájásnál sósborszesz donba, mert a népszövetségi tanácsot hivata­losan értesíteni fogják az angol, francia, olasz, belga megállapodásról és az üggyel a továb­biak folyamán a népszövetség is foglalkozni fog. Egyelőre nem történt döntés a tanács jövő heti tárgyalásának sorrendjéről. Ha Né­metország nem gördít akadályt a munka elé, akkor az európai konferencia májusban Brüsszelben, vagy Londonban megkezdheti tanácskozásait. Nagy-Britannia szívesen látná, ha az európai konferenciából világkonferen­cia nőne ki, amelyre az amerikai Uniót és Japánt is meghívnák. Ilyen körülmények között a* „uj Locarno“ sokkal nagyobbarányu volna, mint a régi és bizonyos fokig egyet jelentene az európai biztonság végleges kol­lektív megszervezésével. Nemcsak Hitler ja­vaslatait, hanem a többi biztonsági problémát is elintéznék vele kapcsolatban, ezenkívül lefegyverzési, pénzügyi és gazdasági konfe­renciákban tisztáznák a gyakorlati problémá­kat is. Páris természetesen nem túlsókat remél a konferenciától és nincsenek illúziói. Figyelme főleg a rajnai paktum aláírói to­vábbi tanácskozásaira irányul. Franciaország nagy fontosságot tulajdonit a meginduló angol—francia katonai tárgyalásoknak, mig Londonban ezt a tárgyalást mellékesnek tart­ják és fontosnak a világkonferenciát neve­zik. Illetékes francia körök már most han­goztatják, hogy májusban csak ideiglenes francia kormány tárgyalhat a többi hatalom­mal, mert az április végén megválasztott uj francia parlament csak junius elsején ül össze. Ilyen körülmények között nem lehe­tetlen. hogy az európai konferenciát is június­ra halasztják. Edén és Flandin beszámol a parlamentéiben London, március 20. VHI. Edvárd ki­rály ma fogadta Paul Boncour francia állam­minisztert és Ribbentrop német fődelegátust. A fogadtatásoknak az európai kibontakozás szempontjából illetékes körök általában nagy jelentőséget tulajdonítanak. Az alsóház ma délután 15 óra 30 perckor angol időszámítás szerint összeült, hogy meg­hallgassa Edén expozéját a tegnapi megegye­zésről. A külügyminiszter rendkívül optimista hangon nyilatkozott a helyzetről és komoly reménységnek nevezte a világkonferenciát. Megállapította, hogy nagyobb bajokra most már nem kerülhet sor és a mérséklet győzött amellett, hogy a hatalmak az igazságosságnak is eleget tettek. Mint ismeretes ugyanebben az időben Flandin a francia kamarában ismertette a képviselőkkel a londoni döntéseket. Flandin francia győzelemnek nevezte a londoni meg­állapodást, amely teljes mértékben gondos­kodik a francia biztonságról az angol—fran­cia katonai megegyezés révén s ezenkívül az igazságnak is eleget tesz, mert megbünteti Németországot. Ma van Zeeland belga miniszterelnök is visszarepült Londonból Brüsszelbe és tájé­koztatta minisztertársait a Londonban elért eredményről. A népszövetségi tanács a késő délutáni órákban az alsóház ülésének befejezése után ismét ülést tartott Londoniban és megkezdte a további lépések programjának meg­beszélését. Szenátus: március 24 Prága, március 20. A szenátus legközelebb., március 24-én, kedden 16 órakor tart ülést, amelyen a lengyel kereskedelmi szerződés egy pótegyezményét s két szenátor mentelmi ügyét tárgyalja. A jövő héten tartandó további illé­sekéin a szenátus a lakásgx>ndoskodási novellát s az építkezési mozgalomról szóló kormán) - javaslatot intézi ek %

Next

/
Thumbnails
Contents