Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)

1936-03-21 / 68. (3917.) szám

2

1936 március 21, szombat.

EGÉSZ VILÁGON UNIKUM

Aj 1 fy/tMtt'TI keterűvíi,

mén dúsabb sótartalmánál fogva a leghatásosabb. Elég már fél pohárral, kapható klstiveg Is.

rendezésére. Brüsszel és Róma válasza még nem érkezett meg, de bizonyosra vehető, hogy Róma szívesen belenyugszik az európai konferenciába, mert az uj nyersanyag és gyarmatfölosztásnál Olaszország jól járhat Ha mást nem, megkaphatja Abesszíniát. Az abesszin kérdéssel foglalkozó tizenhármas tanácsbizottság egyébként szombaton Londonban ülést tart. Edvárd angol király ma fogadta Paul Boncourt, Ribbentropot és Edent, azaz aktivan bekapcsolódott a tárgyalásokba s bizonnyal mindent elkövet, hogy a nagy konferencia megszületését lehetővé tegye.

Megjelent az angol Fehér Könyv

London, március 20. Az angol fővárosban ma délután hozták nyilvánosságra azt a fehérkönyvet, amely a londoni tanácskozások eredményével foglalkozik és tartalmazza a locarnói hatalmak megegyezéséből származó szerződés teljes szövegét. A tervezet egyes pontjai már ismeretesek:

1. a francia-szovjetorosz szerződést a hágai bíróság elé utasítják, 2. Németországot fölszólítják, hogy 20 kilométeres katonamentes sávot létesítsen a francia-belga határon és ezt a sávot angol-olasz katonák szállják meg.

3. Németország Ígéretet tesz, hogy nem épít erődöket a rajnai övezet többi részén, 4. a rendszabályok keresztülvitelét nemzetközi bizottság ellenőrzi, 5* a francia-angol és belga

vezérkar azonnal érintkezésbe lép, hogy megbeszélje a szükség esetén életbdéptetend ő rendszabályokat, 6. az uj Locamo tárgyalásának

előfeltétele az, hogy Németország á felsorolt pontokat elfogadja.

Ha Németország nem fogadja el a tervezetet, akkor 1. a brit kormány katonailag azonnal támogatni fogja Franciaországot és Belgiumot és Olaszország is csatlakozik a támogatáshoz, 2. Anglia, Belgium és Franciaország azonnal tanácskozásokba bocsátkozik, 3. a három hatalom kölcsönös nyilatkozatot tesz, hogy közösen fog védekezni a nem várt támadás esetén, 4. a vezérkarok összeülnek tárgyalni, 5, a három hatalom felszólítja a népszövetséget, hogy hozza meg a szükséges büntető intézkedéseket.

Elutasító hangok Berlinben

Berlin, március 20. A londoni fehér- könyv hivatalos szövege még nem érkezett meg, de német hivatalos körök máris tiltakoznak az ellen, hogy a locarnói hatalmak a rajnai sáv egy részények kiürítését kérjék, mert ez a Versailleshez való visszaesést jelenti. Az angolok az európai konferencia tervére helyezik a fősulyt azért, hogy a közbeeső büntető intézkedéseket leplezzék.

De Németország változatlanul kitart eredeti álláspontja mellett és semmiesetre, sem egyezik he a rajnai zóna újabb demilitarizálósába, ha ugyanezt nem teszi Franciaország is. Berlinben a tervezetet a francia álláspont teljes győzelmének nevezik és ellenséges hangon kommentálják. Az előtérbe állított májusi világkonferencia tekintetében is nagyon tartózkodó a német álláspont, A számtalan kifogás ellenére mégsem valószínű, hogy a birodalom azonnal visszautasítja a locarnói hatalmak meghívását s valószínűleg hosszú tárgyalásokra kerül a sor, amig ez megtörténik.

Brüsszelből érkezett jelentések szerint a belga minisztertanács elfogadta a londoni tervezetet

A béketerv

London, március 20. Mimi tegnapi számunkban jelentettük, a londoni konferencia csütörtökön eseményeké em rendkívül gazdag volt. Nemcsak a tanács hozta meg Németországot elitélő határozatát, hanem a locarnói hatalmak is megállapodtak abban a tervezetben, amelyre Európa békéjét föl akarják építeni. A tervezet főbb pontjait tegnap ugyancsak ismertettük. Időköziben kitűnt, hogy a locar- nói hatalmak hosszú és nehéz munkájának eredménye nagyobfbarámyu megoldási kísérletet jelent, mint bárki gondolhatta volna.

Az általános európai megbékülés tervéről van szó, egy uj enrópai konferenciáról, amely hatalmasabb méretekben óhajtja a világ rendjét kiszabni, mint a tizenegy év előtti locarnói konferencia tette.

A versaillesi békeszerződés ideje óta nem volt a tervhez hsaonló arányú szabályozási kísérlet, amelyről az angol sajtó méltán mondja, hogy „békekonferencia a háború kitörése előtt".

A/mdkor Flandiin csütörtökön hajnalban kijött a locarnói hatalmak konferenciájáról, boldog arcára rá volt írva, hogy Anglia feladta eUentállását és a francia felfogáshoz közelálló tervezetet fogadott el. A négy, Londonban tanácskozó hatalom közös tervét az angol kormány még csütörtökön délután ratifikálta, min? Flandiin, aki azonnal a népszövetségi tanács déüutáni ülése után Párisba röpült, este bemutatta a francia miniszter- tanácsnak, amely szintén örömmel fogadta. A tervezet névy alapvető pontja, mint jelenetük, a következő:

1. Németország nem vonja vissza csapatait a Rajna-vidékről, de a volt katonamentes övezet keleti részén csoportosítja őket.

2. A nyugati részt angol és olasz katonák szállják meg.

B. A francia—orosz szerződés elleni német kifogásokat a hágai döntőbíróság elé utasítják.

4. Az angolok már a tárgyalások folyaméra biztosítják katonai támogatásukról a franciákat és a belgákat.

A feltételek

és a tárgyalási alap

A tervezetet (különböző záradékkal látták el, amelyek a következők:

1. A szerződések szentségét a hatalmak ünnepélyesen megerősítik és szigorú rendszabályokat dolgoznak ki az újabb szerződésszegések ellen, valamint ellenintézkedéseket a már megtörtént szerződésszegésekkel kapcsolatban.

2. A locarnói hatalmak leszögezik azokat a rendszabályokat, amelyeket abban az esetben foganatosítanak, ha a Németországgal való tárgyalások összeomlanáik, vagy a birodalom elutasítja a locarnói hatalmak által diktált tárgyalási alapot A rendszabályok rendkívül határozottak és élesek.

3. A tárgyalók állandóan tájékoztatják a tárgyalás menetéről a népszövetséget és az uj szerződési láncolatot beépítik a népszövetségbe, azaz az európai konferenciák után Németország is visszatér Genfbe.

Ezenkívül természetesein a hatalmak már fölállították a tervezett európai konferencia programját is és a következő hat alapvető pontot állapították meg:

1. Nyugateurópa biztonságának uj garantálása.

2. Garanciaszerződések a közép- és keleteurópai államok számára az osztrák fügetlenség és Csehszlovákia teljes épségének biztosításával.

3. Az európai konferencián szóba kerül a gyarmati probléma is és Németországnak az a kívánsága, amely a nyersanyagok biztosítása érdekében a nyugateurópai államokkal való gazdasági együttműködésre vonatkozik.

4. Légi paktum és a légi fegyverkezés korlátozása, valamint a kölcsönös megsegítés kérdése.

5. Szerződés a szárazföldi fegyverkezés korlátozására.

6. A tengeri fegyverkezés korlátozásának szerződése.

Az uj pák tűmre® ds zeirbe® a közép- ée keilet- európai államok helyzetére nagy enlyt fektetnek és <aiz eredeti angol tervvel ellenfélben sem- mleseire sem áldozzák föl a kellet- és a közép- európai államok helyzetét a nyugati problémák megoldása érdekében.

Németország elvben beleegyezik

Berlin, március 20. A világ érdeklődése most arra összpontosul, hogy miként fogadja a német birodalom a locarnói hatalmak Londonban kidolgozott általános megbékülési tervét. Az angol kormány csütörtökön este éjfél után pontosan tájékoztatta Ribbentropot és a német delegációt a kidolgozott tervről és az United Press illetékes körökből még éjjel úgy értesült, hogy Németország hajlandó részt venni a kilátásba helyezett világkonferencián, de természetesen csak bizonyos föltételek mellett* Az első föltétel az, hogy Németországot mint teljesen egyenrangú felet vegyék be a tárgyalásokba. Ha az megtörténik, akor szívesen közreműködik a jelenlegi gazdasági és kereskedelempolitikai korlátozások

eltávolításánál is. A konferencia előtt a birodalom végérvényes választ kér az ismert két német föltételre és a lefegyverzési és gazdasági konferencián csak akkor vesz részt, ha a locarnói javaslatokat előbb alapos tanulmány tárgyává tette. Ha a hatalmak tényleg elálltak attól a szándékuktól, hogy a német csapatokat vissza kell vonni a megszállt Rajnavidékről a tárgyalások folyamán, akkor a helyzet megenyhült és kilátás van a megegyezésre. Ennek ellenére a birodalom némi csalódással néz a tervezetekre és bosszantja, hogy a franciák és az angolok az utolsó pillanatban megegyeztek. A birodalom többször kifejezésre juttatta, hogy a Rajnavidék katonai ujramegszállása politikai dolog, • ezért

nem tartozik a hágai döntőbíróság elé. Péntek délelőtt a német külügyminisztérium illetékes körei kijelentették, hogy a rajnai megszállás kérdésében a német álláspont változtathatatlan és ebben a kérdésben a birodalom nem engedhet. Ha a locarnói hatalmak továbbra is kitartanak amellett, hogy Németország vonja vissza csapatait, ugyanilyen mértékben kötelezniük kell Franciaországot és Belgiumot is a csapatok visz- szavonására. Más körülmények között a birodalom nem teljesítheti a londoni kívánságot.

Francia vélemény

Páris, március 20. A világkonferencia francia fölfogás szerint csak akkor valósulhat meg, ha Németország aláveti magát a hágai döntőbírósági ítéletnek. Anglia viszont azt az álláspontot képviseli, hogy a konferenciát, tekintet nélkül a hágai döntésre, mindenképen meg kell tartani. A Havas-ügynökség úgy értesül, hogy a locarnói hatalmak mindenekelőtt fölkérik a hágai bíróságot a döntésre, majd intézkednek arról, hogy a német határ mentén húsz kilométer széles katonamentes övezetet létesítsenek. A huszkilométe- res sávot átmenetileg nemzetközi katonák száll- nák meg, a megszállás mindaddig tartana, amig a tárgyalások eredményesen be nem fejeződnek. Időközben az angol, a francia és a belga hadve- zetŐség pontosan megállapodik abban, hogy Anglia milyen módon garantálja a francia és a belga biztonságot.

Ilyen alapon tehát a tárgyalások három korszakra oszlanának. Az első már megtörtént és a német szerződésszegés megállapításából áll, a második a Németország és a locarnói hatalmak között meginduló elő tárgyalásokra vonatkozna és az európai biztonság uj szabályozására, a harmadik az általános nagy Európa-konferencia megtartása volna. Ez az utóbbi négy fontos tételt tisztázná:

1. A német békejavaslatokat,

2. a középeurópai problémát,

3. a fegyverkezés korlátozását.

4. a gazdasági helyzetet.

Öröm Parisban

Páris, március 20. Flandin visszaérkezése után a francia kormány este minisztertanácsot tartott,

—MMMejririTOtmi'ffliiiiiiiiiiii ■Iliin min i ■

amelynek befejezése után 23 óra 40 perckor hivatalos kommünikét adtak ki. A kommüniké szerint 9 órakor Lebrun elnöklete alatt összeült konferencián Flandin miniszter beszámolt a tanácskozás eredményéről és miután a miniszterek elfogadták a jelentést, megköszönték Flandinnak és Paul Boncoumak azt a páratlan erélyű munkát, amelyet Franciaország érdekében Londonban kifejtettek. A kommüniké bejelenti, hogy a külügyminiszter pénteken a kamarában expozét mond.

Flandin több, mint egyórás beszédben vázolta a londoni eredményt. A kormány elvben el i3 fogadta megállapításait, de a végérvényes döntés csak a kamara pénteki vitája után történik meg. Az a hir, hogy az angol kormány elfogadta a javaslatokat, a miniszterek tanácskozása közben érkezett Párisba.

Ribbentrop megkezdi

londeni tanácskozásait

Berlin, március 20. Ribbentrop pénteken délelőtt egy óra hosszat tárgyalt a Foreign Officén Edén külügyminiszterrel, akivel a tegnap átnyújtott megbékülési tervezetről beszélgetett. Hivatalosan megcáfolják azt a hirt, hogy Edén és Ribbentrop csütörtöki megbeszélése folyamán az angol külügyminiszter nem tudott megegyezni Hitler követével s ezért fogadta el azután a locarnói hatalmak konferenciáján a franciák javaslatait.

A német fővárosban a birodalom elitélése ne a keltett nagy föltünést, mert ezt mindenki várta. Viszont Flandin és Ribbentrop szócsatáját a tanács ülésén rossz előjelnek tekintik. Németország úgy érzi, mintha tőrbe csalták volna a konferencián s befejezett tények elé állították, még mielőtt a német álláspont kibontakozhatott volna Londonban. A locarnói hatalmak tervezetével kapcsolatban is bizonyos pesszimizmus terjedt el pénteken a német fővárosban. Gazdasági szankcióktól ugyan senki sem tart többé, de a túlontúl franciás indítványokat nem tulszivesen fogadják Hitler környezetében. A birodalom határozottan nagyobbarányu követelésekkel áll elő, mielőtt megadja hozzájárulását az európai konferencián való részvételhez. Elsősorban az a törekvése, hogy megbontsa a németellenes francia szövetségi rendszer erejét.

Májusban vagy júniusban lesz a világkonferencia

Páris, március 20. Ha a brüsszeli és a római kormány elvileg ugyancsak elfogadja a locarnói aláiróhatalmak londoni tervezetét, amelyet az angol és a francia kormány már tegnap éjjel elfogadott, akkor Flandin francia külügyminiszter hétfőn visszatér LonFáradtságnál, lankadtságnái és fejfájásnál

sósborszesz

donba, mert a népszövetségi tanácsot hivatalosan értesíteni fogják az angol, francia, olasz, belga megállapodásról és az üggyel a továbbiak folyamán a népszövetség is foglalkozni fog. Egyelőre nem történt döntés a tanács jövő heti tárgyalásának sorrendjéről. Ha Németország nem gördít akadályt a munka elé, akkor az európai konferencia májusban Brüsszelben, vagy Londonban megkezdheti tanácskozásait. Nagy-Britannia szívesen látná, ha az európai konferenciából világkonferencia nőne ki, amelyre az amerikai Uniót és Japánt is meghívnák. Ilyen körülmények között a* „uj Locarno“ sokkal nagyobbarányu volna, mint a régi és bizonyos fokig egyet jelentene az európai biztonság végleges kollektív megszervezésével. Nemcsak Hitler javaslatait, hanem a többi biztonsági problémát is elintéznék vele kapcsolatban, ezenkívül lefegyverzési, pénzügyi és gazdasági konferenciákban tisztáznák a gyakorlati problémákat is. Páris természetesen nem túlsókat remél a konferenciától és nincsenek illúziói. Figyelme főleg a rajnai paktum aláírói további tanácskozásaira irányul. Franciaország nagy fontosságot tulajdonit a meginduló angol—francia katonai tárgyalásoknak, mig Londonban ezt a tárgyalást mellékesnek tartják és fontosnak a világkonferenciát nevezik. Illetékes francia körök már most hangoztatják, hogy májusban csak ideiglenes francia kormány tárgyalhat a többi hatalommal, mert az április végén megválasztott uj francia parlament csak junius elsején ül össze. Ilyen körülmények között nem lehetetlen. hogy az európai konferenciát is júniusra halasztják.

Edén és Flandin beszámol a parlamentéiben

London, március 20. VHI. Edvárd király ma fogadta Paul Boncour francia államminisztert és Ribbentrop német fődelegátust. A fogadtatásoknak az európai kibontakozás szempontjából illetékes körök általában nagy jelentőséget tulajdonítanak.

Az alsóház ma délután 15 óra 30 perckor angol időszámítás szerint összeült, hogy meghallgassa Edén expozéját a tegnapi megegyezésről.

A külügyminiszter rendkívül optimista hangon nyilatkozott a helyzetről és komoly reménységnek nevezte a világkonferenciát. Megállapította, hogy nagyobb bajokra most már nem kerülhet sor és a mérséklet győzött amellett, hogy a hatalmak az igazságosságnak is eleget tettek.

Mint ismeretes ugyanebben az időben Flandin a francia kamarában ismertette a képviselőkkel a londoni döntéseket. Flandin francia győzelemnek nevezte a londoni megállapodást, amely teljes mértékben gondoskodik a francia biztonságról az angol—francia katonai megegyezés révén s ezenkívül

az igazságnak is eleget tesz, mert megbünteti Németországot.

Ma van Zeeland belga miniszterelnök is visszarepült Londonból Brüsszelbe és tájékoztatta minisztertársait a Londonban elért eredményről.

A népszövetségi tanács a késő délutáni órákban az alsóház ülésének befejezése után ismét ülést tartott Londoniban és megkezdte a további lépések programjának megbeszélését.

Szenátus: március 24

Prága, március 20. A szenátus legközelebb., március 24-én, kedden 16 órakor tart ülést, amelyen a lengyel kereskedelmi szerződés egy pótegyezményét s két szenátor mentelmi ügyét tárgyalja. A jövő héten tartandó további illésekéin a szenátus a lakásgx>ndoskodási novellát s az építkezési mozgalomról szóló kormán) - javaslatot intézi ek

%