Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)

1936-03-15 / 63. (3912.) szám

\ ■"> IQ ^I«<ÍA!-MA!SÍ£AII-H1UIíABí 1936 március 15, vasárnap. nyes szellemi élete. Nyilvános ülései ese­ményei a magyar szellemi életnek. Ki­tűzött pályatételei ösztönzései az íróknak, költőknek, művészeknek és létrehozói a magyar irodalom halhatatlan remekeinek. Az első jutalmazott müvek: Kazinczy Gáibor dicséretet nyert s Pap Endre koszorú zott bal­ladája I. Béla párviadaláról és Tárczy Lajos koszoruzott értekezése a drámai Literaturá- nak a nemzet erkölcsi életére való befolyásá­ról. Száz éven át a magyar irodalom művelői­nek legjelesebbjei szerepelnek a társaság koszoruzottjai között. A társaság 1841 augusztus 15-iki ülésén Toldy Ferenc nagyhatású beszédet mond, amelynek eredménye a társaságnak egészen újjá szervezése lett. „Vannak — mondotta — költők, de ezek naturalisták, vaunak journáli critiousok, de nincsenek ptliilosophusaink, az aesthetiea valamint a műtörténet ösimeretlen. Változtatni kell ezen, ezt az évtizedet egy szebb váltsa fel.“ Necsak jutalmazzon a tár­saság, hanem tagjai a maguk munkálkodásá­val műveljék az irodalmat és az irodalom- bölcselet minden ágát. Tehát egészítse ki magát a fiatalok jeles tehetségeivel, tartsanak üléseket, közöljék egymással dolgozataikat, nyíltan mondják ej véleményüket. ... A gazdag program megélénkítette a tár­saság vérkeringését, a jutalmazó társaság „szépirodalmi intézet“-té fejlődött. Eddig csak rendes tagjai voltak, ettől kezdve pártoló és munkás tagokból állott. A pártolók iroda­lomkedvelők, a munkások a szépirodalom művelői közül választatnak. Nemzeti Könyv­tár címmel a jeles írók munkáit kiadja. Első kiadványa Kisfaludy Károly minden munkái. Az első kiadás egy-kettőre elfogy, elhatároz­zák a második kiadást, tömören. 60 ivén és olcsón: 4 forint 40 krajcáros áron. 500 pél­dányban nyomják, de két hónap alatt elfogy. Még ebben az évben megjelenik a harmadik kiadás is 500 példányban. Egy magyar iró, akinek összes müvei egy év alatt három ki­adásban fogytak el. Megjelenik a társaság első évkönyve is, az „Évlapok". A magyar társadalomban megindul a gyűjtés munkája. Sztrókay Antalné üresen küldi vissza a gyűjtőivet. Toldy bosszúsan ráirja: „Saját emberem által visszaküldte e levelet a hazafi lelkű dáma. Sohedel.“ A könyvkiadó tevékenység 1842-ben kibő­vül külföldi jeles regények fordításainak köz­rebocsátásával. A Külföldi Regénytárban két év alatt 24 kötet látott napvilágot, az Uj Kül­földi Regénytárban 1844—47 között 10 kötet jelent meg. „A Széptani Remekírók'* című vállalkozásában a társaság megkezdte az esz­tétikai remekírók kiadását, aztán megindul a Hellen Könyvtár. A magyar irodalomnak és szelleméletnek legjelentősebb tiz eszten­deje ez. 1844-ben a társaság alapszabályai királyi megerősítést nyertek és igy nyilvános jogú intézmény lett. * A társaság százéves történetének első esz­tendeiből ragadtunk ki szemelvényeket an­nak a nagyszabású történelmi munkának alap­ján, amelyben Kéky Lajos megörökíti ennek a száz esztendőnek történetét. Célunk az volt, hogy a centennáris ünnepség alkalmá­val megvilágítsuk a PMH olvasóközönsége előtt az irodalom nemzeti fontosságú érté­keit, társadalomformáló erejét. Egy ember élete és működése milyen átalakító hatással volt egy egész nemzet életében! Az a társa­ság, amely az ő eszméinek jegyében kezdte meg munkásságát, azt a munkát végezte a magyar szellemvilágban, mint az erjesztő kovász. „Az elveszett alkotmány" és a „Toldi" a Kisfaludy Társaság pályázatain vonult be a magyar irodalomba és a magyar szellem halhatatlan alkotásainak sorába. Ha egyéb eredménye nem is lett vol­na ennek a száz esztendőnek, miár ennyi is elég volna ahhoz, hogy a centennárium alkal­mával az egész magyar kulturvilág emlékez­zék és ünnepeljen. VENDÉGLŐBEN. A törzsvendég fáradtan ül le megszokott asz­talához. — Hozhatom a rendes bifszteket, nagyságos uram? — kérdi a pincér. — Nem, köszönöm, ahhoz ma túlságosan fáradt vagyok. Hozzon egy vagdalt bélszínt. SKÓT HUMOR. A skót fia Izgatottan szalad az apjához: — Apám, Idegen tehén van a kertünkben! — Ne beszélj annyit, —• mordul fel a skót — menj ée fejd meg. Budapest rövidhullámon: e2-e4 Bécs rövidhullámon: e7-e5 Rádiósakkmérkőzésre készülnek az osztrák és a magyar sakkozók ■ A nyár folyamán Münchenben folyik le a nemzetek nagy sakkcsatája Budapest, március 14. (Budapesti szerkesztősé­günktől.) A kissé különös cim mögött egy páratla­nul nagyszabású sakkesemény előkészületei húzód­nak meg, aminőre Európa eakk-annaleseiben még nem igen van példa. Ausztria és Magyarország sakkozói egy olyan mérkőzés lebonyolítására készülnek, amelyben a legmodernebb technikai vívmányt, a rádiót szán­dékoznak igénybevenni. Ha a tárgyalások sikerrel járnak, úgy az érdekes sakkesemény lebonyolítására alighanem már áp­rilis havában sor kerül és az nemcsak a sakkozó világ érdeklődését fogja kiváltani, hanem a nagy- közönség legnagyobb érdeklődésére is számitálat. Az 1936. év különben is bővelkedik a jelentő­sebbnél jelentősebb eakkrendezésekben, úgy hogy ez az esztendő a modern sakk történetében egyike lesz a legjelentősebbeknek. A Prágai Magyar Hírlap már beszámolt az augusztusban sorr*. korülő nottinghami világ- versenyről, amelyet méltán mondhatunk a versenyek versenyé­nek, mert a tizenöt résztvevő között ott lesz három exvilágbajnok: dr. Laeker, Capablanca és dr. Al- jechin, a tényleges világbajnok: dr. Euwe és rajtuk kívül a legeredményesebb nagymesterek, a világ- bajnoki cim méltó aspiránsai. Már ez az egy sakk­esemény is óriási jelentőségű, mert a versenyzők ereje páratlanul izgalmas küzdelmekre nyújt ki­látást és a sakkozók legkiválóbbjainak, a legna­gyobb sakkgondolkodéknak egy mezőnyben való egybegyűjtése bizonyára forradalmi lépéssel viszi előre a sakk elméletének fejlődését is. Am Nottingham-mel egyidöben Németország is olyan eseményt készit elő, amely méltán állítható az angliai 6akkesemény színvonala és jelentősége mellé. Münchenben sakkolimpiászt rendeznek a né­metek. A magyar sakkozás — eddigi nemzetközi sikerei által elkötelezve — különös ambícióval készül ezekre az eseményekre, amelyekben közvetlenül érdekelve van. Mint a nottinghami verseny résztvevőinek előzetes listájából látjuk, a vereenyvezető«ég tervbe vette Steíner Lajosnak, az egyik legkiválóbb magyar versenyjátékosnak a meghívását, aki a múlt év vé­gén a bécsi Trebitsch-verseny első dijának meg­szerzésével igazolta, hogy újból elsőrendű formá­ban van és méltán tarthat számot arra, hogy a vi­lág legjobbjai között regisztrálják. A müncheni sakkolimpiászon pedig a magyar nemzeti csapat biztos induló. Magyarország eddig mindig jelentős szerepet ját­szott az olimpiászok történetében, Budapesten e sö volt, Párisban második, Londonban és Hágában megszerezte a világbajnokságot és a Hamilton-Rus- sel aranyserleg védelmét, Hamburgban második volt, mig az elmúlt évben Varsóban busz résztvevő nemzet között hallatlanul erős konkurenciában szerezte meg az igen előkelő negyedik helyezést. A külföldi szakértők épen ezen fényes eredmények következtében Magyarországot ai öt sakknagyhatalom közé so­rolják: az USA, Ausztria, Csehszlovákia és Len­gyelország társaságába. Épen ezért, minden magyar sakkozót, de még az érdeklődő nagyközönséget is közelről ér'ni az a kérdés, hogy milyen előkészületeket tesz a szer­vezett magyar sakkozás arra, hogy ezeken a nagy nemzetközi összecsapásokon Magyarország méltóan állja meg helyét és a magyar sakktalentum ered­ményekben is kifejezett érvényesüléshez jusson. Megszólaltatjuk tehát Abonyi István kormányfőta­nácsost, a Magyar Sakkszövetség ügyvezető elnö­két, hogy ezekről a kérdésekről tájékoztassa a PMH olvasóközönségét. Abonyi személyét nemcsak a magyar sakkozás, hanem az egyetemes sakkélet is kellőképen ismeri és értékeli. Maga is elsőren­dű játékos, méltó ellenfele lehetne a legnagyob­baknak is, de az aktív sakkozástól visszavonult és páratlan munkaerejét és szervezőképességét telje­sen a magyar sakkozás megszervezésére fordítja. Ugyanazt a szerepet tölti be a magyar sakk világá­ban, mint megboldogult Komjádi Béla az úszó- sportban, igazgat, tanít, nevel, diplomáciai tárgya­lásokat folytat és az ő fáradhatatlan munkájának köszönhető, hogy Magyarország vezető szerepet ját­szik még az öt nagyhatalom táborában is. A nemzetek küzdelme Münchenben Első kérdésünk a müncheni eakkolimpiászra vo­natkozott. — Elöljáróban ki kell jelentenem, — mondotta Abonyi, — hogy a müncheni rendezés nem a sakkolimpiászok so­rába tartozik, amik a sakkozók világszövetségének rendezésében kétévenként kerülnek lebonyolításra. A FI DE ren­dezte legutóbbi olimpiász Varsóban volt, a követ­kező 19Q7-ben Stockholmban kerül sorra. Ezek a küzdelmek a nemzetek világbajnokságáért folynak és a győztes állam a Hamilton-Ruseell serleg tu­lajdonába jut. A FIDE olimpiászain a résztvevő államok négyes csapattal indulnak. A német sakk­szövetség nem tagja a FIDE-nek és igy nem is ren­dezhet olimpiászt. A németek maguk is Iünderwettkampfnak hív­ják a niost előkészületben levő nagy eseményt. A varsói FlDE-kongresszusra be is jelentették szándékukat és a FIDE tagállamainak szabad elha­tározására bizta a müncheni Lánderwettkampfon való részvételt. Az a tény, hogy a müncheni csapat­küzdelem nem lesz a FIDE omipiásza, természete­sen mit sem von le értékéből éa jelentőségéből. A németek 15—18 résztvevőre számítanak és valószínű, hogy ennek a 18 résztvevő államnak sorában ott lesznek a vezető sakkállamok is. — A LSnderwettkampf augusztus 16-án kezdő­dik és 18 napig fog tartani. A berlini olimpiász után ég éppen a berlini olimpiász alkalmából tartja a német sakkszövetség a szellemi sport nagy olimpiászát. A meghívókat a német sakkszövetség már kikül­dötte a mi is megkj' rnk. A magyar sakkszövetséget különösen szívélyes hangon hívták meg a néme­tek és súlyt helyeznek annak a kijelentésére, hogy a Magyar Sakkszövetség az első volt, amely a meg­hívás beérkezte után azonnal bejelentette a részvé­telre való készségét. — A müncheni országok mérkőzése a FIDE-olim- piászokkal szemben másformáju. A németek nem négyes, hanem nyolcas csapato­kat küldenek ki és minden csapatnak két tartalékjátékosa is lehet. München tehát nagyobb erőpróbát jelent, egyút­tal azonban hivebb és teljesebb képet nyújt az egyes államok sakkbeli felkészültségéről és kul­túrájáról. Mert négy elsőrendű játékost talán olyan ország ia ki tud állítani, amelynek eakk-kulturája nem szánt egészen mélyen, de már nyolc legelaőrendd JA tikost csak olyan állam küldhet sorompóba, ahol a sakk- kultura a mélyben gyökerez. — A németek szervezőképessége természetesen a külsőségekben is emlékezetessé teszi Münchent az olimipiáezok történetében. A versenyt a 6000 négyzetméternyi kiállítási csarnokban bonyolítják le és ugyanekkora helyiséget építenek és ren- deznek be a csarnok mellett, ahol a nagyközönség a legtökéletesebb technikai berendezkedés segítsé­gével a versenyzők által megtett lépéseket azonnal látni fogja a demonstrációs táblákon. Egyszerre 72 táblán végbemenő küzdelmet követhet figyelem­mel a demonstrációs táblákon, anélkül, hogy ver- senyasztalck körül kényszerüljön tolongani, vagy ágaskodni. — A Magyar Sakkszövetség már megkezdte az előkészületeket, hogy Müncheniben a magyar szí­neknek méltó képviselete legyen. Kiküldötte az olimpiai bizottságot, amelyben te­vékeny szerepet játszik Maróczy Géza, a magyar nagymester, aki kilátásba helyezte, hogy a meg­felelő időpontban a csapat trenirozását átveszi. A keret előkészítése is megkezdődött már: a Budapesti Sakk-körben most indult meg 15 részt­vevővel a Bárász Zsigmond emlékverseny. Ez az el­ső idei nagy versenyalkalom, amelyen a legkivá­lóbb mesterek és amatőrök mérik össze erejüket a feltörekvő fiatalsággal. Májusra előkészítjük a ma­gyar nemzeti versenyt, a legnagyobb arányút az összes eddigiek közül és megkezdjük a tárgyalásokat Aljechlnnel, hogy erre a versenyre részvételét biztosítsuk. Rádiómérhőzés Ausztriával — Mindebben azonban még nem merült ki prog­ramunk. A sakk népszerűsítésére is gondolunk. Ezt a célt szolgálja az előkészület alatt álló válogatott mérkőzésünk Ausztriával. Úgy tervezzük, hogy busz játékos áll sorompóba, a küzdelmet pedig rádió utján vívjuk nieg. A műegyetem rádióklubja rövid hullámhosszon közvetíti a húsz tábla lépéseit Béccsel és ugyanígy kapjuk a választ. A küzdelem egész napot vesz igénybe, nyolc órán át folyik. Úgy tervezzük, hogy a műegyetem aulájában helyezzük el a húsz asztalt, itt fognak küzdeni játékosaink láthatatlan, több száz kilométerre levő (ellenfeleikkel, akik egy bé­csi teremben várják lépéseinket, hogy a hullámck hátán adják meg feleletüket. — Ausztriával azonban még egy országközti mér­kőzést tervezünk és ezt junius végén vivjuk meg Tatatóvároson, valószínűleg 30 táblán. Itt már szemtől-szembe kerülnek a két ország reprezentán­sai. Amint Abonyi István nyilatkozatából láthatjuk, a magyar sakkéletnek igen nagy jelentőségű eszten­deje ez a mostani. Hisszük, hogy a magyar sakko­zók tehetsége és akarata megvalósítja az Abonyi kitűzte szép célt: „a müncheni olimpiászt a magyar sakkozás olyan erőpróbának veszi és olyan nemzeti célkitűzést Iát benne, mint amilyen célkitűzéssel készülnek a testi sportok Berlinre.** Gyakorlati nyomtatványok kiállítása Pozsonyban Pozsony, március 14. A nagyközönség csak ke­veset tud a könyvnyomdaipar viszonyairól, pedig a nyomtatott szó ma már a módéra ember napi szükségletét képezi. Az újkor emberének egyik főkövetelménye a kvalitás. Mindenki szép, célszerű és kvalitásos dolgokkal szereti magát körülvenni, csak ilye­nekre vágyik és ennek ellenére a nyomtatványok terén még mindig következetlenséggel, felületes­séggel és lebecsüléssel találkozunk. A nyomtat­vány, amelynek hivatása, hogy közvetítő kapocs legyen a kereskedelmi és társadalmi életben, már külsejével, kivitelével és helyes nyelvezetével a legjobb benyomást és hatást kell hogy kiváltsa, mert egyébként nem érhetjük el vele kitűzött cé­lunkat. Sajnos, a közönség jelentős része rossz- kvalitású, Ízléstelen nyomtatványokat használ, amelyeket nem szakemberek tákoitak össze és gyatra kivitelük mellett csak úgy hemzsegnek a sajtóhibáktól. Az ilyen munkák rendszerint sok­szorosító gépeken készülnek, tehát felületesen és tökéletlenül. Olvasásuk rontja a szemet, bántja a jóizlést Angliában, Franciaországban, Németországban, Amerikában és más nagy kulturállamokban az ilyen nyomtatványkészilés ellen már régen ered­ményesen vették fel a harcot és csak tökéletes, Ízléses és hibátlan nyomtatványok hozhatók for­galomba. Most szlovenszkói grafikai iparunk ér­dekelt testületéi is elhatározták, hogy felhívják a nagyközönség figyelmét ezekre a káros jelensé­gekre és gyakorlati nyomtatványok nagyszabású kiállításával akarják az érdekelteket meggyőzni arról, hogy a nyomtatványok terén is ugyanúgy súlyt kell fektetni a minőségre, mint más napi közszükségleti cikknél. Ez a kiállítás tanúságot fog tenni arról, hogy a szlovenszkói nyomdaipar feladata magaslatán áll s hogy megrendelőit min­den szempontból ki tudja elégíteni. A szlovenszkói nyomdaipar az utóbbi években nagy fejlődésen ment keresztül és egyvonalban halad bármely más ország nyomdaiparával. Készítményei bátran vehetik fel a versenyt a külföldi nyomtatványok­kal is. amelyekre sokan oly előszeretettel hivat­koznak. Ennek ellenére grafikai iparunkban katasztró­fális a munkanélküliség, ami főleg a sokszorosító­gépek térhódításának tudható be. A nagy munka- nélküliség könnyen volna leküzdhető, ha a nagy- közönség, elsősorban a kereskedelmi körök, egye­sületek, intézmények és hivatalok nyomtatványai­kat rendes, az ipar érdektestületeihez csatlako­zott üzemekben rendelnék meg, amelyek megfele­lően vannak felszerelve és szabályszerűen kitanult, rendesen fizetett alkalmazottakat foglalkoztatnak s igy ízléses, szakszerűen és hibátlanul elkészí­tett nyomtatványokat tudnak szállítani. Ezért minden kereskedő és iparos tegyen eleget a régi elvnek, hogy kvalitásos áruját csak kvali­tásos nyomtatvánnyal propagálhatja. Csak a ren­des alkalmazottakat tartó nyomdák lehetnek fo­gyasztói más iparok áruinak, mert, ezek munka­bérei vásárlás utján újból a kereskedelmi forgal­mat élénkítik 8 igy a nyomtatványra kiadott ösz- szeg ismét visszatérül. Csak ilyen kölcsönös tá­mogatással lehet a válságot leküzdeni. Aki elitéli a fusermunkát, ne támogassa ezt a nyomdaiparban sem! A szlovenszkói grafikai ipar érdekelt testületéi: a nyomdatulajdonosok pozsonyi grémiuma, a nyomdai munkások egyesülete és a Typografia szakképző egyesület által közösen rendezett nagy­szabású gyakorlati nyomtatványkiállitáe dr. Krno főpolgármester védnöksége alatt március 15-től 22-ig naponta 9-től 17 óráig lesz nyitva a po­zsonyi Mezőgazdasági Múzeum termeiben. Az egy- begyüjtött anyag érdekes összehasonlításra nyújt alkalmat a jó és rossz nyomtatvány, annak ér­téke és hatása között és hasznos tanulságul szol­gál arra nézve is, miképpen intézzék a jövőben az érdekeltek nyomtatványrendeléseiket. A belépés díjtalan és kívánatra mindenki szakszerű felvilá­gosítást is kaphat.

Next

/
Thumbnails
Contents