Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)
1936-03-15 / 63. (3912.) szám
\ ■"> IQ ^I«<ÍA!-MA!SÍ£AII-H1UIíABí 1936 március 15, vasárnap. nyes szellemi élete. Nyilvános ülései eseményei a magyar szellemi életnek. Kitűzött pályatételei ösztönzései az íróknak, költőknek, művészeknek és létrehozói a magyar irodalom halhatatlan remekeinek. Az első jutalmazott müvek: Kazinczy Gáibor dicséretet nyert s Pap Endre koszorú zott balladája I. Béla párviadaláról és Tárczy Lajos koszoruzott értekezése a drámai Literaturá- nak a nemzet erkölcsi életére való befolyásáról. Száz éven át a magyar irodalom művelőinek legjelesebbjei szerepelnek a társaság koszoruzottjai között. A társaság 1841 augusztus 15-iki ülésén Toldy Ferenc nagyhatású beszédet mond, amelynek eredménye a társaságnak egészen újjá szervezése lett. „Vannak — mondotta — költők, de ezek naturalisták, vaunak journáli critiousok, de nincsenek ptliilosophusaink, az aesthetiea valamint a műtörténet ösimeretlen. Változtatni kell ezen, ezt az évtizedet egy szebb váltsa fel.“ Necsak jutalmazzon a társaság, hanem tagjai a maguk munkálkodásával műveljék az irodalmat és az irodalom- bölcselet minden ágát. Tehát egészítse ki magát a fiatalok jeles tehetségeivel, tartsanak üléseket, közöljék egymással dolgozataikat, nyíltan mondják ej véleményüket. ... A gazdag program megélénkítette a társaság vérkeringését, a jutalmazó társaság „szépirodalmi intézet“-té fejlődött. Eddig csak rendes tagjai voltak, ettől kezdve pártoló és munkás tagokból állott. A pártolók irodalomkedvelők, a munkások a szépirodalom művelői közül választatnak. Nemzeti Könyvtár címmel a jeles írók munkáit kiadja. Első kiadványa Kisfaludy Károly minden munkái. Az első kiadás egy-kettőre elfogy, elhatározzák a második kiadást, tömören. 60 ivén és olcsón: 4 forint 40 krajcáros áron. 500 példányban nyomják, de két hónap alatt elfogy. Még ebben az évben megjelenik a harmadik kiadás is 500 példányban. Egy magyar iró, akinek összes müvei egy év alatt három kiadásban fogytak el. Megjelenik a társaság első évkönyve is, az „Évlapok". A magyar társadalomban megindul a gyűjtés munkája. Sztrókay Antalné üresen küldi vissza a gyűjtőivet. Toldy bosszúsan ráirja: „Saját emberem által visszaküldte e levelet a hazafi lelkű dáma. Sohedel.“ A könyvkiadó tevékenység 1842-ben kibővül külföldi jeles regények fordításainak közrebocsátásával. A Külföldi Regénytárban két év alatt 24 kötet látott napvilágot, az Uj Külföldi Regénytárban 1844—47 között 10 kötet jelent meg. „A Széptani Remekírók'* című vállalkozásában a társaság megkezdte az esztétikai remekírók kiadását, aztán megindul a Hellen Könyvtár. A magyar irodalomnak és szelleméletnek legjelentősebb tiz esztendeje ez. 1844-ben a társaság alapszabályai királyi megerősítést nyertek és igy nyilvános jogú intézmény lett. * A társaság százéves történetének első esztendeiből ragadtunk ki szemelvényeket annak a nagyszabású történelmi munkának alapján, amelyben Kéky Lajos megörökíti ennek a száz esztendőnek történetét. Célunk az volt, hogy a centennáris ünnepség alkalmával megvilágítsuk a PMH olvasóközönsége előtt az irodalom nemzeti fontosságú értékeit, társadalomformáló erejét. Egy ember élete és működése milyen átalakító hatással volt egy egész nemzet életében! Az a társaság, amely az ő eszméinek jegyében kezdte meg munkásságát, azt a munkát végezte a magyar szellemvilágban, mint az erjesztő kovász. „Az elveszett alkotmány" és a „Toldi" a Kisfaludy Társaság pályázatain vonult be a magyar irodalomba és a magyar szellem halhatatlan alkotásainak sorába. Ha egyéb eredménye nem is lett volna ennek a száz esztendőnek, miár ennyi is elég volna ahhoz, hogy a centennárium alkalmával az egész magyar kulturvilág emlékezzék és ünnepeljen. VENDÉGLŐBEN. A törzsvendég fáradtan ül le megszokott asztalához. — Hozhatom a rendes bifszteket, nagyságos uram? — kérdi a pincér. — Nem, köszönöm, ahhoz ma túlságosan fáradt vagyok. Hozzon egy vagdalt bélszínt. SKÓT HUMOR. A skót fia Izgatottan szalad az apjához: — Apám, Idegen tehén van a kertünkben! — Ne beszélj annyit, —• mordul fel a skót — menj ée fejd meg. Budapest rövidhullámon: e2-e4 Bécs rövidhullámon: e7-e5 Rádiósakkmérkőzésre készülnek az osztrák és a magyar sakkozók ■ A nyár folyamán Münchenben folyik le a nemzetek nagy sakkcsatája Budapest, március 14. (Budapesti szerkesztőségünktől.) A kissé különös cim mögött egy páratlanul nagyszabású sakkesemény előkészületei húzódnak meg, aminőre Európa eakk-annaleseiben még nem igen van példa. Ausztria és Magyarország sakkozói egy olyan mérkőzés lebonyolítására készülnek, amelyben a legmodernebb technikai vívmányt, a rádiót szándékoznak igénybevenni. Ha a tárgyalások sikerrel járnak, úgy az érdekes sakkesemény lebonyolítására alighanem már április havában sor kerül és az nemcsak a sakkozó világ érdeklődését fogja kiváltani, hanem a nagy- közönség legnagyobb érdeklődésére is számitálat. Az 1936. év különben is bővelkedik a jelentősebbnél jelentősebb eakkrendezésekben, úgy hogy ez az esztendő a modern sakk történetében egyike lesz a legjelentősebbeknek. A Prágai Magyar Hírlap már beszámolt az augusztusban sorr*. korülő nottinghami világ- versenyről, amelyet méltán mondhatunk a versenyek versenyének, mert a tizenöt résztvevő között ott lesz három exvilágbajnok: dr. Laeker, Capablanca és dr. Al- jechin, a tényleges világbajnok: dr. Euwe és rajtuk kívül a legeredményesebb nagymesterek, a világ- bajnoki cim méltó aspiránsai. Már ez az egy sakkesemény is óriási jelentőségű, mert a versenyzők ereje páratlanul izgalmas küzdelmekre nyújt kilátást és a sakkozók legkiválóbbjainak, a legnagyobb sakkgondolkodéknak egy mezőnyben való egybegyűjtése bizonyára forradalmi lépéssel viszi előre a sakk elméletének fejlődését is. Am Nottingham-mel egyidöben Németország is olyan eseményt készit elő, amely méltán állítható az angliai 6akkesemény színvonala és jelentősége mellé. Münchenben sakkolimpiászt rendeznek a németek. A magyar sakkozás — eddigi nemzetközi sikerei által elkötelezve — különös ambícióval készül ezekre az eseményekre, amelyekben közvetlenül érdekelve van. Mint a nottinghami verseny résztvevőinek előzetes listájából látjuk, a vereenyvezető«ég tervbe vette Steíner Lajosnak, az egyik legkiválóbb magyar versenyjátékosnak a meghívását, aki a múlt év végén a bécsi Trebitsch-verseny első dijának megszerzésével igazolta, hogy újból elsőrendű formában van és méltán tarthat számot arra, hogy a világ legjobbjai között regisztrálják. A müncheni sakkolimpiászon pedig a magyar nemzeti csapat biztos induló. Magyarország eddig mindig jelentős szerepet játszott az olimpiászok történetében, Budapesten e sö volt, Párisban második, Londonban és Hágában megszerezte a világbajnokságot és a Hamilton-Rus- sel aranyserleg védelmét, Hamburgban második volt, mig az elmúlt évben Varsóban busz résztvevő nemzet között hallatlanul erős konkurenciában szerezte meg az igen előkelő negyedik helyezést. A külföldi szakértők épen ezen fényes eredmények következtében Magyarországot ai öt sakknagyhatalom közé sorolják: az USA, Ausztria, Csehszlovákia és Lengyelország társaságába. Épen ezért, minden magyar sakkozót, de még az érdeklődő nagyközönséget is közelről ér'ni az a kérdés, hogy milyen előkészületeket tesz a szervezett magyar sakkozás arra, hogy ezeken a nagy nemzetközi összecsapásokon Magyarország méltóan állja meg helyét és a magyar sakktalentum eredményekben is kifejezett érvényesüléshez jusson. Megszólaltatjuk tehát Abonyi István kormányfőtanácsost, a Magyar Sakkszövetség ügyvezető elnökét, hogy ezekről a kérdésekről tájékoztassa a PMH olvasóközönségét. Abonyi személyét nemcsak a magyar sakkozás, hanem az egyetemes sakkélet is kellőképen ismeri és értékeli. Maga is elsőrendű játékos, méltó ellenfele lehetne a legnagyobbaknak is, de az aktív sakkozástól visszavonult és páratlan munkaerejét és szervezőképességét teljesen a magyar sakkozás megszervezésére fordítja. Ugyanazt a szerepet tölti be a magyar sakk világában, mint megboldogult Komjádi Béla az úszó- sportban, igazgat, tanít, nevel, diplomáciai tárgyalásokat folytat és az ő fáradhatatlan munkájának köszönhető, hogy Magyarország vezető szerepet játszik még az öt nagyhatalom táborában is. A nemzetek küzdelme Münchenben Első kérdésünk a müncheni eakkolimpiászra vonatkozott. — Elöljáróban ki kell jelentenem, — mondotta Abonyi, — hogy a müncheni rendezés nem a sakkolimpiászok sorába tartozik, amik a sakkozók világszövetségének rendezésében kétévenként kerülnek lebonyolításra. A FI DE rendezte legutóbbi olimpiász Varsóban volt, a következő 19Q7-ben Stockholmban kerül sorra. Ezek a küzdelmek a nemzetek világbajnokságáért folynak és a győztes állam a Hamilton-Ruseell serleg tulajdonába jut. A FIDE olimpiászain a résztvevő államok négyes csapattal indulnak. A német sakkszövetség nem tagja a FIDE-nek és igy nem is rendezhet olimpiászt. A németek maguk is Iünderwettkampfnak hívják a niost előkészületben levő nagy eseményt. A varsói FlDE-kongresszusra be is jelentették szándékukat és a FIDE tagállamainak szabad elhatározására bizta a müncheni Lánderwettkampfon való részvételt. Az a tény, hogy a müncheni csapatküzdelem nem lesz a FIDE omipiásza, természetesen mit sem von le értékéből éa jelentőségéből. A németek 15—18 résztvevőre számítanak és valószínű, hogy ennek a 18 résztvevő államnak sorában ott lesznek a vezető sakkállamok is. — A LSnderwettkampf augusztus 16-án kezdődik és 18 napig fog tartani. A berlini olimpiász után ég éppen a berlini olimpiász alkalmából tartja a német sakkszövetség a szellemi sport nagy olimpiászát. A meghívókat a német sakkszövetség már kiküldötte a mi is megkj' rnk. A magyar sakkszövetséget különösen szívélyes hangon hívták meg a németek és súlyt helyeznek annak a kijelentésére, hogy a Magyar Sakkszövetség az első volt, amely a meghívás beérkezte után azonnal bejelentette a részvételre való készségét. — A müncheni országok mérkőzése a FIDE-olim- piászokkal szemben másformáju. A németek nem négyes, hanem nyolcas csapatokat küldenek ki és minden csapatnak két tartalékjátékosa is lehet. München tehát nagyobb erőpróbát jelent, egyúttal azonban hivebb és teljesebb képet nyújt az egyes államok sakkbeli felkészültségéről és kultúrájáról. Mert négy elsőrendű játékost talán olyan ország ia ki tud állítani, amelynek eakk-kulturája nem szánt egészen mélyen, de már nyolc legelaőrendd JA tikost csak olyan állam küldhet sorompóba, ahol a sakk- kultura a mélyben gyökerez. — A németek szervezőképessége természetesen a külsőségekben is emlékezetessé teszi Münchent az olimipiáezok történetében. A versenyt a 6000 négyzetméternyi kiállítási csarnokban bonyolítják le és ugyanekkora helyiséget építenek és ren- deznek be a csarnok mellett, ahol a nagyközönség a legtökéletesebb technikai berendezkedés segítségével a versenyzők által megtett lépéseket azonnal látni fogja a demonstrációs táblákon. Egyszerre 72 táblán végbemenő küzdelmet követhet figyelemmel a demonstrációs táblákon, anélkül, hogy ver- senyasztalck körül kényszerüljön tolongani, vagy ágaskodni. — A Magyar Sakkszövetség már megkezdte az előkészületeket, hogy Müncheniben a magyar színeknek méltó képviselete legyen. Kiküldötte az olimpiai bizottságot, amelyben tevékeny szerepet játszik Maróczy Géza, a magyar nagymester, aki kilátásba helyezte, hogy a megfelelő időpontban a csapat trenirozását átveszi. A keret előkészítése is megkezdődött már: a Budapesti Sakk-körben most indult meg 15 résztvevővel a Bárász Zsigmond emlékverseny. Ez az első idei nagy versenyalkalom, amelyen a legkiválóbb mesterek és amatőrök mérik össze erejüket a feltörekvő fiatalsággal. Májusra előkészítjük a magyar nemzeti versenyt, a legnagyobb arányút az összes eddigiek közül és megkezdjük a tárgyalásokat Aljechlnnel, hogy erre a versenyre részvételét biztosítsuk. Rádiómérhőzés Ausztriával — Mindebben azonban még nem merült ki programunk. A sakk népszerűsítésére is gondolunk. Ezt a célt szolgálja az előkészület alatt álló válogatott mérkőzésünk Ausztriával. Úgy tervezzük, hogy busz játékos áll sorompóba, a küzdelmet pedig rádió utján vívjuk nieg. A műegyetem rádióklubja rövid hullámhosszon közvetíti a húsz tábla lépéseit Béccsel és ugyanígy kapjuk a választ. A küzdelem egész napot vesz igénybe, nyolc órán át folyik. Úgy tervezzük, hogy a műegyetem aulájában helyezzük el a húsz asztalt, itt fognak küzdeni játékosaink láthatatlan, több száz kilométerre levő (ellenfeleikkel, akik egy bécsi teremben várják lépéseinket, hogy a hullámck hátán adják meg feleletüket. — Ausztriával azonban még egy országközti mérkőzést tervezünk és ezt junius végén vivjuk meg Tatatóvároson, valószínűleg 30 táblán. Itt már szemtől-szembe kerülnek a két ország reprezentánsai. Amint Abonyi István nyilatkozatából láthatjuk, a magyar sakkéletnek igen nagy jelentőségű esztendeje ez a mostani. Hisszük, hogy a magyar sakkozók tehetsége és akarata megvalósítja az Abonyi kitűzte szép célt: „a müncheni olimpiászt a magyar sakkozás olyan erőpróbának veszi és olyan nemzeti célkitűzést Iát benne, mint amilyen célkitűzéssel készülnek a testi sportok Berlinre.** Gyakorlati nyomtatványok kiállítása Pozsonyban Pozsony, március 14. A nagyközönség csak keveset tud a könyvnyomdaipar viszonyairól, pedig a nyomtatott szó ma már a módéra ember napi szükségletét képezi. Az újkor emberének egyik főkövetelménye a kvalitás. Mindenki szép, célszerű és kvalitásos dolgokkal szereti magát körülvenni, csak ilyenekre vágyik és ennek ellenére a nyomtatványok terén még mindig következetlenséggel, felületességgel és lebecsüléssel találkozunk. A nyomtatvány, amelynek hivatása, hogy közvetítő kapocs legyen a kereskedelmi és társadalmi életben, már külsejével, kivitelével és helyes nyelvezetével a legjobb benyomást és hatást kell hogy kiváltsa, mert egyébként nem érhetjük el vele kitűzött célunkat. Sajnos, a közönség jelentős része rossz- kvalitású, Ízléstelen nyomtatványokat használ, amelyeket nem szakemberek tákoitak össze és gyatra kivitelük mellett csak úgy hemzsegnek a sajtóhibáktól. Az ilyen munkák rendszerint sokszorosító gépeken készülnek, tehát felületesen és tökéletlenül. Olvasásuk rontja a szemet, bántja a jóizlést Angliában, Franciaországban, Németországban, Amerikában és más nagy kulturállamokban az ilyen nyomtatványkészilés ellen már régen eredményesen vették fel a harcot és csak tökéletes, Ízléses és hibátlan nyomtatványok hozhatók forgalomba. Most szlovenszkói grafikai iparunk érdekelt testületéi is elhatározták, hogy felhívják a nagyközönség figyelmét ezekre a káros jelenségekre és gyakorlati nyomtatványok nagyszabású kiállításával akarják az érdekelteket meggyőzni arról, hogy a nyomtatványok terén is ugyanúgy súlyt kell fektetni a minőségre, mint más napi közszükségleti cikknél. Ez a kiállítás tanúságot fog tenni arról, hogy a szlovenszkói nyomdaipar feladata magaslatán áll s hogy megrendelőit minden szempontból ki tudja elégíteni. A szlovenszkói nyomdaipar az utóbbi években nagy fejlődésen ment keresztül és egyvonalban halad bármely más ország nyomdaiparával. Készítményei bátran vehetik fel a versenyt a külföldi nyomtatványokkal is. amelyekre sokan oly előszeretettel hivatkoznak. Ennek ellenére grafikai iparunkban katasztrófális a munkanélküliség, ami főleg a sokszorosítógépek térhódításának tudható be. A nagy munka- nélküliség könnyen volna leküzdhető, ha a nagy- közönség, elsősorban a kereskedelmi körök, egyesületek, intézmények és hivatalok nyomtatványaikat rendes, az ipar érdektestületeihez csatlakozott üzemekben rendelnék meg, amelyek megfelelően vannak felszerelve és szabályszerűen kitanult, rendesen fizetett alkalmazottakat foglalkoztatnak s igy ízléses, szakszerűen és hibátlanul elkészített nyomtatványokat tudnak szállítani. Ezért minden kereskedő és iparos tegyen eleget a régi elvnek, hogy kvalitásos áruját csak kvalitásos nyomtatvánnyal propagálhatja. Csak a rendes alkalmazottakat tartó nyomdák lehetnek fogyasztói más iparok áruinak, mert, ezek munkabérei vásárlás utján újból a kereskedelmi forgalmat élénkítik 8 igy a nyomtatványra kiadott ösz- szeg ismét visszatérül. Csak ilyen kölcsönös támogatással lehet a válságot leküzdeni. Aki elitéli a fusermunkát, ne támogassa ezt a nyomdaiparban sem! A szlovenszkói grafikai ipar érdekelt testületéi: a nyomdatulajdonosok pozsonyi grémiuma, a nyomdai munkások egyesülete és a Typografia szakképző egyesület által közösen rendezett nagyszabású gyakorlati nyomtatványkiállitáe dr. Krno főpolgármester védnöksége alatt március 15-től 22-ig naponta 9-től 17 óráig lesz nyitva a pozsonyi Mezőgazdasági Múzeum termeiben. Az egy- begyüjtött anyag érdekes összehasonlításra nyújt alkalmat a jó és rossz nyomtatvány, annak értéke és hatása között és hasznos tanulságul szolgál arra nézve is, miképpen intézzék a jövőben az érdekeltek nyomtatványrendeléseiket. A belépés díjtalan és kívánatra mindenki szakszerű felvilágosítást is kaphat.
