Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)

1936-03-14 / 62. (3911.) szám

4 ,PM<m-jV\AGÍXft-HTKLa& 1936 március 14, szombat* „Az egyesülés a magyar ellenzék megerősödését jelenti*1 A cseh és szlovák sajtó elismerő véleménnyel van a magyar tábor fúziójáról Prága, március 13. A csehszlovák saj' fó az ügy jelentőségének megfelelő mérték­ben bőven foglalkozik a magyar pártfúzió­val* A sajtóvélemények nem nélkülözik a szokásos tendenciát, de ennek ellenére egy­öntetűen elismerik, hogy a két párt egye­sülése a magyar tábor megerősödését je­lenti. A lapvéleményeket az alábbiakban ismer­tetjük: Egységes magyar front ­régi gyökerek Lidové Noviny: A két magyar ellenzéki párt berkeiben az egyesülésre vonatkozó elvi ellentétek és viszálykodások hosszas tárgyalások után elsimultak s az Érsekúj­váréit és Pozsonyban megtartott tárgyalá­sok pozitív eredménnyel jártak. A két párt összeolvadásával megalakult az egységes magyar front, azonban az uj elnevezésben mindkét párt megőrizte régi gyökereit. Az egyesülés vezérei azt akarják, hogy az uj elnevezésben kifejezően örökítsék meg az államfordulat utáni magyar történelmi múltat. Az egységes front megalakítása kö­rül felmerült nehézségek nem annyira az eszmei ellentétben gyökereztek, amelyet egységes nézettel és közös parlamenti te­vékenységgel már régen áthidaltak, hanem ezek a nehézségek abban lelik magyaráza­tukat, hogy egyesek aggódtak, nehogy az egyesülés külső elgyengülést és szervezke­dési nehézségeket vonjon maga után. Az ellenvetések csiráját a vallási kérdés és az ezzel külsőleg és belsőleg összefüggő egyéb kérdések alkották és az uj magyar totali­tást hirdető apostolok részéről hosszú meg­győző munkára volt szükség a kételyek el­oszlatásához. Esterházy képviselőnek mégi a legutolsó döntő tárgyaláson is hangsú­lyoznia kellett, hogy a keresztényszocialista párt szervezetéi érintetlenül maradnak, sőt a nemzetiségi szakosztályokat még meg /fogják erősíteni. Tehát, mint Esterházy be­bizonyítani igyekezett, kifelé minden meg­maradt a régiben s csupán kiszélesítették és szabályozták a magyar ellenzék közös .munkájának alapjait. Hogy mi minden ját­szott döntően közben a végeredmény kiala­kításában, az a nyilvánosság előtt titokban maradt. A magyar politikusok nem dolgoz­nak nyitott ajtók mellett, hűvösségük és mosolygásuk azonban annál nagyobb fi­gyelmet tanácsol. Nem kétséges, hogy po­litikai rekonstrukciójuk példájául a szudéta- német párt szolgál. (?) A magyar egységesítés nem hasonlítható össze a Henlein-mozgalommal A Ceské Slovo -— ama tegnapelőtti hír­adásával ellentétben, hogy a magyar nem­zeti párt indítványa megbukott — tegnap kimerítően ismerteti az egyesülésre vonat­kozó előkészítő tárgyalásokat, majd a kö­vetkezőket írja: A két párt tegnap egész nap tárgyalásokat folyhatott Pozsonyban. A tárgyalások elhúzódtak a késő éjjeli órákig és olyan megoldást eredményeztek, amely ugyan formálisan meghozza a két párt egyesülését, a valóságban azonban mind­két pártnak meghagyja programját és poli­tikai szervezkedésének lehetőségeit. Ha fi­gyelemmel kisérjük a két magyar párt politikai tényezőinek mai nyilatkozatait, fölismerjük, hogy tulajdonképpen csak kö­zös elnevezésről van szó és nem tényleges egyesülésről. A valóságban azonban mind­két párt megtartja önállóságát, fenntartja szervezeti hálózatát s csupán delegátusait küldi be a közös direktóriumiba, amelynek elnöke dr. Szü'llő keresztényszocialista párti képviselő lesz. Egyébként mindkét párt belső szervezete érintetlen marad. Nem kétséges, hogy ez a többé-kevésbbé formális egyesülés a magyar ellenzék bi­zonyos megerősödését jelenti, bár a valóságban mindkét párt már évek Óta közösen lépett föl a politikai kérdések­ben, úgy hogy a mai változás nem egyéb. I mint az eddigi közös politikai föllépésnek I kihangsulyozása. Nincs itt szó olyan mozgalomról, amelyet a Henl'ein-féle mozgalomhoz lehetne ha­sonlítani, itt csupán annak a formális kíhangsulyozá- sáról van szó, ami már megvolt. A két párt berkeiben fennálló belső, politikai és val­lási ellentétek, amelyek az egyesülés útjá­ban állottak, nem engedélyezték többet a formális jelentőségű egyesülésnél. Úgy­szintén az egyesülés tervének fölmerülése idején keletkezett, úgynevezett magyar ka­tolikus pántot sem sikerült likvidálni. Az agrárpárti Venkov véleménye Venkov: A magyar keresztényszocialis- ták és a magyar nemzeti párt között egy­séges magyar párt alakítására vonatkozó megállapodás jött létre. Érdekes, hogy az uj párt továbbra is meg akarja tartani szlo­vák és német osztályát. Az uj párt elnöke dr. Szü'llő képviselő lesz. A magyar pártok döntése az úgynevezett katolikus pártok blokkjának megalkotásába vetett remények első eltemetésének számit. Dr. Rückl pápai kamarás a decemberi események után a „Lidové Listy“ hasábjain vetette fel a ka­tolikus pártok bizonyos föderatív jellegű alakulatának létrehozását. Eme alakulat­hoz tartozott volna a cseh- és a szlovák néppárt, a magyar- és a német kereszteny- szocialista párt. A magyarok most egysé­ges nemzeti politikai csoportba olvadnak össze, mert a keresztény kívánságokat úgy a katolikus szempontból, mint a Vatikánnal kötött egyezségünk helyes fölfogása szem­pontjából is teljesitetteknek tartják. így el­bukott a katolikus pártok úgynevezett egy­ségének eszméje, amely már a kezdet kez­detén is minden alapot nélkülöző technikai manőverezés volt. Belpolitikai szempontból a magyar keresztényszocialisták lépése .azért is jelentőségteljes, mert ők a katóli- .cizmus védelmét nem korlátozzák egyetlen politikai pártra, amint azt a cseh néppárt iSajtója a cseh és szlovák nyilvánosságnak .gyakran bebeszélni törekszik. A magyarok nálunk bebizonyítják, hogy nincs szükségük külön felekezeti jellegű politikai pártra. „Az egység teljes1* Národní Politika: A múlt évi elnökvá­lasztás után, amelynél mindkét magyar párt a kormánytöbbséggel szavazott, a ma­gyar nemzeti párt kifejezésre juttatta az összes magyaroknak egyetlen politikai pártban való egyesítésére vonatkozó óha­ját. Az indítványt elég kedvezően fogad­ták, azonban a helyzet részletes kivizsgá­lása során főleg a keresztényszocialista pártban kisebb ellentétek merültek föl és volt idő, mikor úgy látszott, hogy az egye­sülési eszmét eltemették. A magyar nemzeti párt szívós megbízottait azonban nem kese­rítették el a kezdet nehézségei és tényleg sikerült is nekik áthidalni az ellentéteket, úgy hogy ma már joggal lehet beszélni az egyesü­lési eszme híveinek teljes győzelméről és a magyar egységről mint befejezett tény­ről. Az egyesülésben mindkét párt egyen­értékű és mindkét párt öt-öt tagot küld a direktóriumba. A magyaroknak egy párt­ba való összeolvadása teljes, mert az egyesült párthoz csatlakoztak a keresz­tényszocialista párt szakadárai is. Az egyesülés jelentősége inkább szervezeti jelleggel bir, politikai szempontból ugyanis semmi újat sem hoz, mert a magyar pártok a törvényhozó testületben már az egyesü­lés előtt évek óta egységesen léptek föl. A „Slovák“ háromhasábos cikket szented a pártok egyesülési kérdésének. Részlete­sen ismerteti a pártegyesülés létrehozásá­nak történetét s az előkészítő tárgyaláso­kat, majd a következőket írja: — Rövid időre még mindkét párt szer­vezetei önállóan megmaradnak. A pártszervezetek likvidálására direktó­riumot küldtek ki. Most mindkét pártnak a direktórium a re­prezentánsa. Hogy mikor kerül sor a párt- szervezetek föloszlatására, a képviselőházi és szenátusi két klub föloszlatására, vala­mint a két párt nevének megváltoztatására és főképp, hogy mikor kerül sor a közös párt programjának körvonalazására, azt a közeljövő mutatja meg. Ma csupán annyi biztos, hogy a magyar politikai egyesülés | egy lépéssel előrehaladt. A bukaresti főfoglárnak meg kell kóstolni Grosz Jenő ételét Attól félnek, hogy Groszt „befolyásos" barátai megmérgezih Bukarest, március 13. A Prágai Magyar Hír­lap is beszámolt Grosz Jenő bukaresti nagyvál­lalkozó szenzációs panamaperéről, amely egész Romániát izgalomban tartja. Grosz Jenő, — akit az összes utódállamokban nemcsak keres­kedelmi körökben ismernek, hanem a bűnügyi hatóságok nyilvántartóiban is szerepel a neve, — néhány évvel ezelőtt tűnt fel a román fővá­rosban, ahol tüneményesen rövid idő alatt nagy karriert futott be. ,,Cagera“ nevű olajvállalata nagyszabású üzleteket bonyolított le, utolérte azonban az ilyen túlságosan merész spekulá­ciókra alapított vállalkozások sorsa, megbukott és a bukásból a csalási és sikkasztási perek la­vinája indult meg. Többszázmilliő lejjel károsította meg Grosz Jenő rész-ben a román államot, részben több nagy bukaresti céget. Az ügy sokáig nem pattant ki, mert Grosz Jenő üzleteibe tekintélyes közéleti és politikai szemé­lyiségek is be voltak keverve. Grosz Jenő még karácsony előtt elhagyta Romániát és az egyik előkelő bécsi szállodában telepedett le, ahonnan pontosan egy nappal az elfogatási parancs meg­érkezése előtt utazott el. Grosz Jenő Párisba készült és az osztrák hatóságoknak az elfoga­tási parancs alapján sikerült őt a svájci határon letartóztatni és visszaszállítani Romániába. Grosz Jenőt egyébként a csehszlovák ható­ságok is jól ismerik, mert közvetlenül az ál- lamforduiat után Kassán, majd Pedig Po­zsonyban tűnt fel, ahol gyanús pénzlebé- lyegzési üzletekkel foglalkozott, mig azután a hatóságok kiutasították a köztársaság terüle­téről. Grosz Jenő kihallgatása során a bukaresti Háziasszonyok öröme a főzőrecept- gyűjtemény, amit a NAGYASSZONY havi folyóirat praktikus kártyákon ad előfizetőinek Kérjen mutatványszámot a PMH kiadóhivatalánál szigurancán rendkívül kényes leleplező adato­kat tárt fel befolyásos politikusokról. Az esetet a román lapok nap-nap után hasábokon keresz­tül szellőztetik. Grosz Jenő kihallgatása véget* ért és a szigurancáról át akardták szállítani a vacaresti fogházba, ahol azonban jelenleg ve­szélyes tífuszjárvány dühöng. Grosz Jenőt kény­telenek voltak tehát tovább a szigurancán tar­tani. Azt a kérését azonban, hogy saját maga élelmezhesse magát, nem voltak hajlandók tel­jesíteni. Erre Grosz Jenő kijelentette, hogy éhség- sztrájkba kezd, mert egyes befolyásos sze­mélyiségeknek érdekük fűződik hozzá, hogy minél előbb eltűnjön a színről és ezért meg akarjak mérgezni. A fogházigazgató erre elrendelte, hogy a főfog- lámak minden tál ételt előbb meg kell kóstolni, mielőtt Grosz Jenő elfogyasztaná. LEGÚJABB SPORT A prágai asztali tenisz­világbajnokság délutáni eredményei Románia előretört — a magyar nők vesztettek SWAYTHLING-CUP: Litvánia—Lettország 5:2. Lengyelország—Hollandia 5:0. Románia—Franciaország 5:1* CORBDXON-CUP: Anglia—Hollandia 3:2. Németország—Magyarország 3:0. Csehszlovákia—Amerika 3:1, Franciaország—Belgium 3:0. Emberölésért 6 évi fegyházra ítélték Ferenc József cigányzenészt Kassa, március 13. (Kassai szerkesztőségünk te- lefonjelentése.) A kassai esküdtbiróság ma tárgyalta Ferenc József petrovici cigányzenész ügyét. Tavaly októberében Ferenc több barátjával együtt a ci­gánytáborban egy esküvőn vett részt, ahol hevesen udvarolt Purnác Hanna cigányleánynak. A leány udvarlója, Kajlák Imre, nem Dézte jó szemmel Fe- renc udvarlását és a részeg cigánylegények hama­rosan hajbakaptak. Ferenc elmenekült és nővére házában rejtőzött el. Kajlák és társai csakhamar bezörgettek a ház ajtaján, a megijedt cigánylegény ekkor egy baltát ragadott, kinyitotta az ajtót és az ottálló Kajlák Imrét fej-bevágta, úgyhogy eszmélet­lenül esett össze s rövidesen meghalt. Ferenc ez­után a többi cigánynak rontott és többet közülük súlyosan megsebesített. Az egyiknek, Dávid Imré­nek, sebesülése életveszélyes volt és csak hosszú orvosi kezeléssel tudták megmenteni az életnek. A mai tárgyaláson mintegy húsz tanút hallgattak ki. A vallomások ellentmondóak voltak, mert Ferenc József cigánybandája azt állította, hogy Kajlák Im­re volt a támadó fél, viszont a többi tanú ellenke­zőleg vallott. A biróság végül az esküdtek verdikt­je alapján súlyos testi sértésben és emberölésben találta bűnösnek Ferencet, mire hatévi fegyházra ítélték. VÍZUMOT (magyart, románt, lengyelt, bol­gárt) igen t> előfizetőinknek és olvasóink­nak gyorsan és megbízhatóan megszerez pozsonyi kiadóhivatalunk: Bratislava, Lő- rinckapu-ucca 17, II. (Central Passage). Ilyen útlevelek meghosszabbítását Is vál­laljuk. A többi országba szóló vízumot és meghosszabbítást prágai kiadóhivatalunk eszközli: Praha IL, Panská ul. 12, IIL — AZ ELSŐ PUSZTAI MUZEUM MA­GYARORSZÁGON. Budapesti szerkesztősé­günk jelenti telefonon: A kecskeméti madártani intézet bugaci megfigyelője, Annok F. Szabó János a külföldiek által is sűrűn látogatott ma­dárvártáját múzeumnak rendezte be. A nádfő- deles kis kunyhóban több szobában a gubaci puszta állat- és növényvilágának egy-egy példá­nya látható. Ez az első pusztai muzeum Ma­gyarországon. xx Fürdőzés utáni legjobb utókura a SALVATOR Forrásvíz rendszeres használata. Frissít, üdit, gyógyít. (3) — ÖNÁLLÓ SZLOVÁK GIMNÁZIUM KÉS­MÁRKON. Lőcsei tudósítónk jeleníti: A szlo­vák Lapok híradása szerint az iskola ügyi mi­niszter mér aláírta azt a rendeletét, amely­ben a késmárki német gimnázium szlovák tagozatát megszünteti és önálló csehszlovák reálgnnunázkiimimá minős iti. A tanítási nyelv szlovák lösz. %

Next

/
Thumbnails
Contents