Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)

1936-03-13 / 61. (3910.) szám

"m

lojjjad^ saÁSa zb qizÁupiq

ytn £Soq ‘Sara qox9fj?lBX 1uí«Iba qizjíupiq jpjjqqpjn raojpq b ;C3oq ‘qoj?fíBqH**IIP -Sara ‘jesjozb qajízsaA aj^Sqraazs íreqqof Bq ap ‘jjjzs;?! qcuprajojXSa djq £890 y

as^inddj sopueien jeABeiu sih A6a

|oqeAÁuo>i^|ZBA pu-j zs>|Bj>izs>j!J>j

gjjnj^gjjjj^jy^y^j^^y^^^UíiiUlÜétíUitoUlULíllUtallliliUJílliíiiilüUiJUfliyáüUUii ■bjíbj JJBazoqjBjnra lajaf S?sjpBjpj JoqrraB ‘jspjmiBt B BqqB BfAjÍBq jojjjjb iquapuira í S9jaSnasa pzjat jaSaA BJ9 sauiu Jjaza aadd? ‘jBqnSBiu q^&sajjoja au Sara qpjnuBj b XSoq ‘bjjb jjeuzb^S >!A ‘ajs^Aqaj 9puBj|9 jjjazs/íu^q raan qnS -^sSajaq jaqiqB ‘jsbjiubj b qBfjBqjBSj Bq qaqemjaXS Sajaq b qoze ijeso uasajazs

1111)111 !i "’!^'1 ^'111'1! 1' ■; 111" -1IIi:■ i■1"';^'í11”|j'|;111111!|n11'jj11''|j[mu|[jffttiuflUjr-9nuax ’PBqBzs jjbso ‘„fpzsnni" ma« ipa -más *jj XSoq ‘i9J9ioqsi iqqg| e qizoquojipi UBqqB qqpqujSai zg *qaua)isaj9i ipjOíjgi uaqajajnd? zpqjpq y 'BJprapzs qaqauua£S ,,ozaAj94 jpjopqBA njazs^ufq netra npí -^sSajaq B aq j^ajazaA JsEjifn souzsnsq «f saqapj? zpqjpqqauuaÁS isa^q qjASa zy

ueqz9yi9>| jsuaq A§3 bjo^sj

•9393 qajaqTna zb jjpzs masBqos bzssia ap ‘iíjpSBdBd J?qaj b 19 UBSopjoq Bjpzy :a^ai -[ajajja JBuiBq sí 9 npjzB ÍSt -a^ai-ig nia? iqnas }}{ }jam ‘Siejjosi raau a<j uaqgpaaso zr upH Bijosopqu — iSBS.onzBq uapuij^ —

•Bjpj 1Z9S3UI ASa

tH^zsra uBSopjoq ugq 99 Bncqiiuiq Z93 a;aq -aj áSO Ip^lJIBsiuBJB zb Joqsjg qBdBSOXjpS «BdBd pBqez8 ÁSo naqgSaAdj b bao; Jifpzs

ubSia ‘pmp[3j Bui|pdzsn^95f gsja rr jro^ -ira ‘ííopoiBul'Bn iaraj ^09Sazs HOjLöfABZEH ■aqa^aj b }ja[ qqusnq púira 'qaipaiezö^ 30; -jBd pap b pijuiB sg uojn zb jjjqg Bliodt? v:Siozsqu.i ajaqag qipzs BapfBq d«n Áog

•j'joXSpA ajqqg; j-punB ‘buoXSba « 1}8{ qqoÁSBa J9nira ‘siSajj m9qoq * jjaziazs laptaq ';Bzpq ubsoíbÜtbpj -zu9d * Jipm iBU«qioa«3 azisof

— JSí

•ZjaqBpaazsBnn<q ‘9949 f\ ‘upAjsj isadp^j jSam pzaXSaf Joquapuira Ug :qauuapujra aqiaj e puajj •jgzssaA sgdiso b raoznq ppa ‘ppdja b zsaj sojps Bq piaft iU«d ‘H«d ‘jsauBf zzp^SjA — :j)i£uajSam juajjapuaj y :;apuai b o uip jjajazg qauuaj ‘jgsad^ b jJdgsj^ •Bfpioq 9 jajauiazs b jjajq ‘eSjop uba qBUjsopq soupf •Bqp.oqsj zb qpfpjoqaq s *UBqaps XSbb uaijaqauaj y jpf auuaq Xirpaj ‘njg ‘jps b í£Sbu uoqBjn zy TjBunnq uqjns qaddasagsg •qBnjnso^iuoj q9qja| J9J9S

XaNNHaMIW 3M131 V dN3a

•SaZ99IQ ‘S3A9 xi ‘Joqjx ^bsjbíj

•3J9pngj d9Z8 zsbabj b qj 3JS9A 89 J9X B jjnraja Uajy 'jnjiiA sí jq Bjpqosraau g ptpzora uaputra ‘pajq9 napiqjy •BfXBSorajs lBqq9SD Sajaj\[ jpSnsdBu b uaq9raojQ •BfSnpoja ubssbj ‘uBSSBg J9{9qsaaraj SpjjA9q y *TXaSjap9p ouazs sapuaso ‘jjaS;zsajq9 B[Bp JEpej^ •Bqraojp Ajjtra jpra qjzsjB raajq ‘BU19U ‘sapuasa uras ppja zy •jpjBq s ozara b qqBrappjA ‘jpra ;ns uaqqaSajara dsu y ‘9ÜB19X b jjoSBjjBqia sg *9q b jpBAioja ASoq Síjy

•as^asaag zsvavi

*P9Íaaqjag ‘saA9 oi ‘aquag bjjbq

"SpjjA zs9Sa zb zsaj qu9JW SpsrappiA b jajzs9q eJina •jzsBqBj jpszpj EJqunoJB zy ‘zsbabj fn zb ‘pnazs ssijj y •qunSnj XaAoq 9ia|BZss;A ‘qunjSnajaq Bqpqooq y •BflpjEjja ‘sa^Sn iqy ‘Bqpqaoq b qunqop í3ao>j •aíjzsjpf jpqsaEjoqsi 9iSfj qjzykuEj íjo íaaEsqauua^o •jps b pEJpiJzs U9J9ZS jn zy jpra UBA ZSBABJ XJ9P zpq y •39 zb snjap ‘sodpu jpra bq ‘8901 qosBABq sí qaASaq y •9dBi9i b [npuj jpra 3Q •pq b jjo Spra uoqmiJBApfi

’OyiIA V ZS3T MN3IW

•B8SB3 ‘S3A9 Zl *®qíA3 JyPFS

•UoqpSara Apaq9f b ajppj fit* íW

‘qBupjsiJoSuoz b azaq b jpBJPlJM •qrajApaq b uai qqof S91U J9JJB 69 qnnjioaupx *quppi9jBZs8iA Bifn upjn buuoszu zy ~qun;uara juzpuuoszn Sipad upjn aupj y •qunxioaupí Xjsatq itSa upjn q9J?f B PÍBjd •>j9lz9uSaui jzb qrqB ‘qozB qBjiOA UBqog *q9jzapuaj qo^upj b "‘qBJBpuiZ6 spj ^Sa JJOA •jjajsaj raan aj jquas UBqpuqp S91D ja^H ‘jajsa zb jza qnjjpA jEraraoiBSzj itSpu-XSBíí •qunqpj b Xjipiq XSoq ‘qunqoaupj jiíCudb sg ‘qunjpn a;sa jjoa SpsjBjnra jSuBSJBj

US3V3X

•pqso'paCy

‘83A9 gx ‘BpSepí Jajppjsuv

*EjpfdBii A9U arpvCuBsapg BqsopAjp ‘npdijn; |q •qojoq jojqoso JpqqoSpjjA ‘qojnjo ASn aaoja jpj^ •afjozoApn jzsbabj b jCSoh ‘a^Wnj 9SU b inpuasoioj ‘JBpBUX SOJBp B UOfBZ88JA •jpjBq b s ;jaq b zsaj soSubH •jaSjj ‘gpja zb inpiozj^j ‘xajaqjq b qjpajazo^

•jpf pijazs ASp[ wezoq 5i9J Y ‘jpra dEU b jtjs uaqqaSajajjj

•333 ZSVAVI

•&9Dazs9sjy ‘saAp XX ‘“?»I<>Z ^Qpnxax •inuaA qnfSoj 9jg pÍBra BAjnra A9 A3g quuaqjd qnfjaqax ;pÁlO80J0q Jpqupzg •qaqajaAQ qonjBqipqzsnsD raau sg ‘qazjA y juASBjaq qBuSoj raajq *9q b s Sapjq y aqqoj bzssia uof raajq •9dÉ;9i y jpra jjoSojjnqjg

•QdV33X

•p^aopuiÁSB^ ’saAp gx ‘jopupg BqnQ •qnjjoqqBZs raau J9Zg jaquiwdjo b qqpjBSag ‘qun-(zpA;osojoq sí raa^

‘pjSBjBq b aq jjoASbj raaM •jazs b qpqfnj raau g 9q b jjasa uiajsl *191 lapj zy qunjpuiui Jjoa 9f

‘331 I3QI ZV

Itfsyai XOHVADVN SIS

— Ki —

— 459 —

Egy papagály története

Irta: VALYI SAROLTA.

ValahoJ az Óperenciás tengeren is túl, .két kis febér papagály üldögélt egy hatalmáé fa odvábán. Egyszerre csak egy néger legény máezott fel a fára. Belenyúlt a fészekbe és mig a nagyobbik madár elrepült. a kieebbik, szegény, fogva maradt. A fekete legény a papagályt eladta a tengerparton a legelső hajó szakácsának egy pár tarka üveggyöngyért. A szakács a szegény kis papagály szárnya végét nyomban levágta s a kalitkát a bajókonyha ablakába akasztotta Reggeltől estig nézte a papagály az embereket, akik a hajén össze-vissza szaladgáltak és sehogy sem értette, miért is került ide? A szakács magányos ember volt. Nem szeretett senkit s csak a papagállyal beszélgetett:

— Ne higyj az embereknek, mert téged is becsapnak. Hidd el, gonosz a világ. Minden hazugság!

Addig mondogatta, mig a papagály megtanulta. — Minden hazugság! — S ezután reggel és este ezt kiabálta s a szakács nagyokat nevetett. Tovább is próbálkozott, elmondott még sok-sok 6zót, de a papagály nem mondta utána s többet soha meg nem tanult.

Egyszer, késő e6te lejött a konyhába a bajé kapitánya e a szakácsot összeszidta, mert rossz vacsorát tálalt az asztalra.

— A pecsenye szénné égett, a gombóc kemény volt, mint a kő ! . . . — kiabálta, mikor nagyot rikácsolt a papagály:

— Minden hazugság!

Tátva maradt a kapitány szája, amint a X>apagály szavát meghallotta s úgy elfutotta a méreg erre. hogy a szakácsot papagályával együtt a legelső kikötőben hajójáról elkergette. Hej! busult. a szakács nagyon, öreg volt már, mihez is foghatott? Vett hát egy kis ládát s bele sok planéta-cédulát, melyre rá volt irva. hogy kinek mi le6z a sorsa. A papagályt felültette a vállára s kiállott az uccasarokra Ha aztán valaki a jövendőjére kiváncsi volt, az öregnek pár garast adott ezért Lóri a csőrével egy cédulát kihúzott s ket.tőt-hármat rikácsolt, így éldegéltek, mig egy napon fényes hintó állott meg az uccasarkon és selyembe-bár- sonyba öltözve, egy gazdag ember szállott ki belőle.

— Huzz számomra planétát! — szólt és kíváncsian várta, milyen jó lesz holnap is. meg azután is sorsa. De biz’ szörnyű haragra gerjedt, amikor elolvasta, amit kihn- zott Lóri a, számára:

— Addig boldog nem leszel, míg két kezed munkájával nem keresed kenyered! A kincs nem boldogít!

— Verjétek össze! Vessétek tömlöcbe! — kiabálta szolgáinak s azok máris megragadták Lóri szegény gazdáját. Sirt, jajgatott az öreg szakács, mire ijedten rikácsolta a papagály:

— Minden hazugság!

— Minden hazugság! — zengett Léri hangja s ekkor az emberek ámulatára igfy

szólott a gazdag:

— Engedjétek szabadon azt az embert! Adjatok pénzt néki, miből életét leélheti! De a papagály mától fogva az envém!

Fényes palotába vitte Lórit a hintó. Aranyosan ragyogott a szobák fala, gyémántból volt valamennyi ablaka. Ingó-ringé fényes kalitkát kapott Lóri a legszebb szobában. Cukorral etette, harmattal itatta az egyik pirosrubás, sárgacsizmás szolga. Es- ténkint pedig szólt a zene és mindenki a gazdag embert éltette:

— Házad a legszebb! Kincsed a legtöbb! Az emberek között te vagy a legktilönb! — hízelegtek néki s ekkor valaki az ajtót félénken megkopogtatta.

Az ajtó felnyílt. Rongyos koldus lépett be 6 asztalról lehulló morzsákból kért.

— Takarodj! Én is munkával kerestem valaha kenyerem s ha koldusokra költőm, maholnap nem lesz mit ennem! — kiáltott rá mérgesen a gazda és szolgáival elzavarta.

— Minden hazugság! — rikoltotta ekkor T/óri, aztán kíváncsian félrehajtva bóbitás fejét, nézte mily nagy csend lett a mulatozás vége. Vigan himbálódzott aranyos karikáján még akkor is, mikor odalépett a gazda és őt kalitkástél együtt a koldus után dobta.

Soha koldusnak jobb napja nem volt, mint ennek, örömében cigáuykereket hányt és boldogan énekelte:

— Lesz már mit ennem, nem kell kére- getnem! Fehér papagály, ezt néked köszönhetem! Én bohóc vagyok s a cirkusz porondján termett a kenyerem. Te leszel a jobbkezem, a segítségem! — és boldogan nézte a sok-sok embert, akik a madár láttán köré sereglettek.

— Nincs vigabb ember a bohócnál, egész nap csak játszik, cigánykereket hány! Nem cserélnék száz királlyal, talán csak egy papagállyal!

— Minden hazugság! — mondta érre Lóri és az emberek nevettek rajta, nem értették, hogy a fehér papagály ezt honnam tudhatta,

HÓKA

BENNE VAN!

— Mondj egy mondatot, amiben benne van ez a szó „néni“.

— A piacon a néni húst vásárol.

— Helyes.

Most te mondj egyet, amiben benne van a , papámu.

— A kávéházban jó kávét lehet inni.

— Ejnye, de hát hol van a papád!?

— A kávéházban.

AZ OKOS FERI.

A kis Ferit megkérdezi az édesanyja:

—- Tudod-e, Ferkó, miért kel ki a kis csirke a tojásból?

— Azért — feleli Feri. — mert fél, hogy őt is belefőzik.

A FRANCIA KIEJTÉS.

Vera franciául tanul. Egy napon azt mondja neki a tanárnő:

— Vera, _te határozottan visszafelé haladsz. Tegnap kitűnő kiejtésed volt, ma pedig egészen rosszul hangsúlyozod a szavakat.

— Ez azért van — feleli Vera, — mert tegnap nagyon náthás voltam.

LEGEZA TIVADAR MÓKÁJA.

Peti hazajön az iskolából s az édesapja megkérdezi:

— Na, mennyire haladtatok a hittanban?

— A vilá? teremtésével készen vagyunk. — mondotta Peti.

MADARFOGAS.

Karcsi: Édesapám, madarat fogtam.

Apa: Csak nem?

Karcsi: De igen, hallom a rádióban.

Olyan szépen fütyül.

KIS LEVELEK

Dzubay László, Hajnovlcs János, Zlrcz

Hugó. Fölvettelek a kis magyarok táborába írjátok meg pontos címeiteket » azt, hogy hány évesek vagytok és hányadik osztályba jártok. — Kenessey Ildikó. Kedves képeteket megkaptam. Nagyon köszönöm. Megmutatom János bácsinak s azután elteszem

magamnak emlékbe. — Lovász Magda. Ax

általad irt név találó, de hogy megfelel-e, azt a pályázatot hirdető hivatal dönti el. Ha pályázni akarsz a névvel, küldd be oda közvetlenül. — Kemény Zoltán. Küldeményedet köszönjük s alkalomadtán fölhasználjuk.

MEGFEJTÉSEK

Az 56. szám rejtvényeinek helyes megfejtése:

Keresztrejtvény: hó, hal. eh, vad, el, kiránduló. re agg. bő, izü, mór, ah, harangozó, ól, eke, hir, vág. add. elő, bői, id, ür. — Mikus László gularejtvénye: Tátra, kád, patak. Amerika kis magyar. — Nagy Géza rejtvénye: Kóborol. — Babják Márta oszloprejtvénye: Farsangi kalács. — Mágory Juci láncrejtvénye- Hal, lel, les, sin, nap, por. — Vácz Nóra fésürejtvénye: Gar- misebban.

A rejtvényeket helyesen fejtették meg:

Altstádter Magda;

Baán Jolán;

Czópa Laci, Czintula Géza, Csory Hús;

Dzubay László, Dzubay Sándor;

Farkas Janki, Farkas Marosa;

Gönczy Évi, Gyurián Ferenc;

Herczeg Babci, Hurin Géza:

Jankovicb Imre. Jankovioh Médi, Janda Lóránd;

Korponay János, Kucs Rózsi, Kucs Gyula. Kemény Zoltán, Kenessey Ddikö;

Legeza Tivadar, Lükő Emma;

Molnár Ilonka, Matina László, Mikus László, Minarovits Sasa, Mágory Juci, Molnár Jolán, Meissels István. Meissels Márta;

Négyesy Sarolta, Nagy-Osomor István, Nagy Sándor, Nameeánszky Aliz;

Papp Kató, Pető Irénke, Pénzéé Joákim, Fálka Magda, Polányi Gyurka, Polányi Imre:

Rakusz Márta, Riszner Jenő, Rozlosnik Bözsi, Riszner Karcsi;

Sebők Évi, Sebők Judit;

Szklár Évike, Szecsey Klára;

Ványay Pisti, Vácz Nóra;

Zirkelbach Tibor, Zirkelbach Dóra, Zircx Hugó.

Sorshúzás utján az első dijat Keneásey Ildikó, Móra ..Dióbél királyfi'1 cimü könyvét, a második dijat Czintula Géza, Komáromi „Pataki diákok'4 cimü könyvét nyeftó.

%

— 455 —