Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)

1936-03-11 / 59. (3908.) szám

1936 március 11, szerda. ^KÖZGAZDASÁG A Nehézségek késleltetik a burgonyamonopélium ügyét Prága, március 10. Agrár részről — mint is- meretes — az a terv merült föl, hogy a korai burgonya kereskedelmének monopolizálása érde­kében a gabonamonopólium mintájára burgonya- monopóliumot léptetnek életbe. A burgonya ter­melésének és értékesítésének irányításáról, il­letve szabályozásáról szóló kormányrendelet ter­vezete elkészült és már a tárcaközi tárgj^alások napirendjén szerepelt. A bufgonyamonopólium kérdésében most váratlan nehézségek merültek föl, amennyiben a terv meghiúsítása céljából a burgonyakereskedők szervezete mozgalmat indí­tott és sikerült megnyernie azokat a politikai 5 pártokat, amelyek nem a termelők, hanem a fo- jj gyasztók érdekeit képviselik. A burgonyakeres- J kedelemnek minden oka megvan ahhoz, hogy a monopólium megvalósítása ellen tiltakozzék, mert — amint a tervezet bírálatában is megírtuk — a burgonyakereskedelem monopolizálása a szabad kereskedelem megszüntetését jelenti s a burgonyakereskedőkre a gabonakereskedők sor­sa vár, akiket a gabonamonopólium a Gabona­társaság bizományosaivá fokozott lej a burgo­nyaügynökök pedig éppen úgy elvesztenék ke­reseti lehetőségüket*.mint ahogyan a gabonaügy­nököket kikapcsolta a Gabonatársaság a disztri­búció munkájából. A burgonyamonopólium, né­zetünk szerint, a késedelem ellenére is meg fog valósulni, mert az ehhez hasonló gazdasági ügyekben az az álláspont érvényesül, amelyet az irányított gazdaság hívei képviselnek. fl németellenes megtorló intézkedések és Csehszlovák a Prága, március 10. A Riajnuvidék k ártom- mentés sávjának megis&áiMsia világszerte ideges hang illatot keltett s föl merült az a terv is, hogy Németországgal szemben szankciós intéz­kedéseket kellene a népszövetségnek alikailraaz- nia, ha a német kormány nem rendelné vissza a Rajnavidáikre küldött csapattesteket. Ez a le­hetőség komoly aggodalmat keltett Prágáiban s illetékes gazdasági tényezők a sajtó részére adott nyilatkozatukban hívják föl a figyelmet arra,, hogy a németellenes gazdasági megtorlások Cseh­szlovákia számára komoly következménye­ket vonhatnak maguk után, mivel Németor­szág Csehszlovákia legfontosabb kereskedel­mi partnere, amennyiben a csehszlovákiai im­port relatív többsége német eredetű és a csehszlovákiai áruk legnagyobb átvevője Németország. A kilátásba helyezett szankciók elsősorban ama exportiparágakat károsítanák meg, ame­lyek a válság következtében eddig is a legtöb­bet szenvedtek. A szövő ipari és az üvegipari árukon kivüil az északcsehorsizági ipar majdnem valamennyi ága megsinyliené a megtorló intéz­kedéseket, ment évtizedek 6ta főképpen a né- metoirszági kivitelre rendezkedett be. Az invesz­tíciós és a’nehézipar sorsát a szankciók főkép­pen csak közvetve befolyásolnák, amennyiben a helyzetük rosszabbodását csupán a belföldi vásárlóerő csökkenése idézné elő. A németielle- nes gazdasági szankciók kérdésének elbírálása során nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a körülményt, hogy Csehszlovákiának igen nagyösszegü követe­lése van Németországgal szemben s e köve­telések veszélyeztetése káros hatással lehet az általános gazdasági helyzet alakulására. A Németországgal szemben fennálló csehszlo­vákiai követelések összegét 500 millió koroná­ra teszik, ebből a befagyott követelésekre 300 millió esik, ami annyit jelent, hogy ezt az ösz- szeget csak áru import révén lehet fölolvasz­tani, Németország és Csehszlovákia között évtize­des gazdasági kapcsolat van. Kölcsönös érde­keltségek és tulajdonjogok teszik intenzívvé a kapcsolatokat s ezek megbolygatása jót nem ere dményeahet. Ha a németellenes megtorló intézkedésekhez Csehszlovákiának is csatlakoznia kellene s a szankciók a gazdasági blokádig fajulnának, akkor az 1935. évi adatokat véve a számítás alapjául, 1813 millió korona értékű exporttól kellene lemondania, ami az összkivitel 14.9 százalékát teszi ki; a behozatal terén a vesz­teség 1166 millió koronára, illetve 17.3 szá­zalékra rúgna. A megtorló intézkedések Németország gazda­sági helyzetére katasztrófádé következmények­kel járnának. A kivitel korlátozása szinte meg­oldhatatlanul nehéz kérdés elé állítaná a német gyáripart s a nyersanyagok bevitelének 'ehe­tetlenné tétele súlyos * és szinte pótolhatatlan hiányt okozna számos termelési ágban. (Üj rendszer görög-csehszlovák viszonylatban.) A görög kormány március 7-én rendeletet adott ki, hogy a görög beviteli jegyzék E, HE és V. cso­portjába tartozó árukat május végéig akadálytala­nul lehet Görögországba bevinni és a szállítmányok ellenértékét kliring utján lefizetni. A II. csoportba tartozó árukat csak március 10-ig lehet bevinni s a kompenzációs üzleteket is csak abban az esetben lehet lebonyolítani, ha a kompenzációs engedélyt március 10-ig megadta a görög kormány. Cukrot csak kompenzációs alapon bor ellenében lehet Gö­rögországba szállítani, mégpedig olyan mennyiség­ben, amely 50.000 hl.-bor ellenértékének megfelel. A beviteli jegyzék I—VIII. csoportjaiban fölsorolt áruk május végéig akadálytalanul bevihetők, ha azok ellenértékét kliringben vagy kompenzációs utón március 10-ig lefizették és az áruk elvámolá­sa még nem történt meg. n magyar pénzintézetek nagyon! helyzete 1935-ben Budapest, március 10. A Pénzintézeti Központ Értesítője most megjelent uj számában összefogó jelentésben számol be a kötelékébe tartozó ma­gyarországi pénzintézetek helyzetének alakulásá­ról, szembeállítva az 1935. évi mérlegadatokat 12 előző év adataival. A tavalyi üzletévről szóló mérlegek általában az. egész vonalon bizonyos csekély emelkedést mutatnak, amit leginkább az az egy adat bizo­nyít, hogy az összes dolgozó (aktív) tőkék ösz- szege 3868 millió pengőre rúgott, vagyis 7.4 mil­lióval többre mint az 1034. évben. A növekedés azonban csak a fővárosi pénzintézetek javára esett. Az elmúlt év javulását mutatja több olyan mér­legtétel, amely mind a budapesti, mind a vidéki bankoknál párhuzamosan növekedett. így a P. K. kötelékébe tartozó összes pénzintézeteknél elhe­lyezett összbetétállomány az év folyamán 66.7 millió pengővel emelkedett, amiből 66.7 millió esik a fővárosi, 11.5 millió pedig a vidéki ban­kokra. A betétek összege az év végén 1501.4 mil­lió pengő volt. A bankok saját tőkéje 6.6 millióval 636.4 mil­lióra növekedett. Távolról sem mutat ilyen párhuzamos fejlődést a bankok egyéb kötelezettsége, amelyek közül például a budapesti intézetek hitelezőinek köve­telése 19.9 millió pengővel növekedett, a vidé­kieké ellenben 4.3 millióval csökkent. A pénzintézetek aktívái sorában már több fon­tos tétel mutat hasonló eredményeket a fővárosi és a vidéki pénzintézetek vagyoni helyzetének tavalyi alakulása tekintetében. így az értékapi- rok általános árjavulása, amely a bankok összes értékpapirtulajdonát 260.5 millió pengőről (1934) 267.1 millióra (1935) növelte, 6.4 milliós többletet jelentett a budapesti és 6.2 millióval a vidéki bankok szempontjából. Ugyanigy növekedett a bankok követeléseinek összege is: egészben 815.2 millióról 830.5 millióra, kmiből 6.8 millió pengős növekedés esik a budapesti és 8.5 millió a vidéki bankok követeléseinek növekedésére. Növekedett az ingatlanok címén kimutatott vagyon is: egészben 140.6 millióról 143.7 millió pengőre. A régebbi évekről közölt mérlegadatok rendkí­vül tanulságosak abból a szempontból, hogy a magyar pénzintézetek sokkal ellenállóbbak vol­tak a válság alatt, mint akár osztrák, akár pe­dig németországi kartársaik. (Emelkedett a nyugdíjintézet taglétszáma.) Az ál­talános nyugdíjintézet igazgatóbizottsága most tar­totta idei első ülését. Az igazgatóság elé terjesztett statisztikai adatok szerint a nyugdíjintézetnél biz­tosított tagok száma az önkéntes biztosítást folyta­tók nélkül a tavalyi év azonos szakára vonatkozó kimutatásban közölt 316.624-ről február 1-vel 330.224-re emelkedett. A létszám tehát 13.0C0 egyénnel szaporodott. A nyugdíjintézet az 1935. esztendő folyamán 472,067.550 korona összegű ille­téket vetett ki. Ez az összeg 24,637.999 koronával nagyobb az 1934. esztendőben kivetett összegnél. A helyzet javulására vall a nyugdíjintézet bevételei terén mutatkozó emelkedő irányzat, amely a válság óta az elmúlt esztendőben nyilvánult meg első íz­ben. 1934-ben a nyugdíjintézet által kivetett ille­tékek összege 11,170.228 koronával volt kisebb az 1933-ban kivetett összegnél. Az 1929. évi törvény értelmében folyósított járadékok összege 1935-ben az 1934. évben folyósított 315,987.064 koronáról 354,568.001 koronára emelkedett. Többlet 38,680.937 korona. A nembiztositott időszak beszámításával folyósított járadékok címén a nyugdíjintézet 1935- ben 68,521.884 koronát fizetett ki. Ez a tétel 3 mil­lió 892.705 koronával múlja felül az előző év 64 millió 669.179 koronás azonos tételét. Az igazga- tóbizottság legutóbbi ülésén községek, járások és országot részére 16,140.00 korona összegű kölcsö­nöket szavazott, meg, Épitési szövetkezetek részére az igazgatóság 9,224.410 koronás összegben folyó­sított kölcsönöket. Csehszlovákia kereskedelmi politikájának célkitűzései Prága, március 10. Dr. Fafl, a prágai kamara főtitkára érdekes előadást tartott Csehszlovákia kereskedelmi politikájáról. Részletesen ismertet­te Csehszlovákia válságelőtti és válságalatti ke­reskedelmi politikájának fejlődési folyamatát és adatokkal illusztrálta a kivitel csökkenését a vál­ság idején. Középeurópai viszonylatban — mondotta — Csehszlovákia kivitele inkább idegenedést, mint közeledést mutat. A régi helyzet visszaállitása érdekében szívós munkát kell végezni s főképen a klsantanthoz tartozó államokkal való viszonylatban kell a kapcsolatok kimélyitésére törekedni. Az előadó annak a nézetének adott kifejezést, hogy Hodza miniszterelnök kezdeményezése ezen á téren igen nagy jelentőséggel -bir: Hodza elsősorban a kisantantállamok között kiván gazdasági együtt­működést teremteni, illetve azt kívánja, hogy ez a gazdasági együttműködés a jövőben szorosab­bá váljon, ha ez megvalósul, akkor az együttmű­ködésbe a többi középeurópai államot is be kell vonni. Hodza miniszterelnök gazdasági tervét az érdekelt nagyhatalmak tudtával és beleegyezésé­vel kívánja megvalósítani. A terv első etappját a vámfegyverszünet meg­teremtése és a mezőgazdasági termények fö­löslegeinek elhelyezése alkotja, Dr. Fafl ezután a csehszlovák kereskedelmi po­litika további célkitűzéseiről beszélt s annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy Cseh­szlovákiának a távoli piacokkal fönnálló kapcso­latait is intenzivebbé kell tennie és a külkereske­delmi forgalom megkönnyítése érdekében revízió alá kell vennie a vámtarifáját. Az álta­lános jogbiztonságon és a valutáris stabilitá­son kívül a gyáripar és a mezőgazdaság érde­keinek összeegyeztetése a helyes kereskedel­mi politika legfontosabb előföltétele. A kereskedelempolitikai ügyekben illetékes ha­tóságok tevékenységét egyszerűsíteni s a hatás­köröket egységesíteni kell. A legcélszerűbb, ha e cél érdekében megteremti a kormány a már ré­gen kívánt külkereskedelmi hivatalt. Az engedélyezési eljárást és a devizaengedélyek agendáját a külkereskedelmi hivatal megalaku­lásáig a kereskedelmi minisztérium hatáskörébe kell utalni. Csehszlovákia kivitelre utalt állam s ezért azon kell lennie, hogy a külkereskedelmi forgalmat mi se akadályozza, az ezzel kapcsola­tos intézkedések foganatosítása során természe­tesen tekintettel kell lenni a külföldi államok politikájára is. (A morva-sziléziai gyáripar helyzete változatla­nul nem kielégítő.) A morva-sziléziai gyáripar helyzete februárban aem javult s a foglalkozta­tottság mérete a januári gyöngülés után nem élénkült meg. Egyes iparágak helyzete mérsékel­ten javult, másoké viszont rosszabbodott. A vas­művek munkaideje az előző havi kimutatásban közölt heti 4E5 munkaóráról 40.2 munkaórára csökkent. A gépgyárak foglalkoztatottsága javuló irányzatot mutat. A mezőgazdasági gépgyárak teljes kapacitással dolgoztak. A csőbutort készítő vállalatok helyzete nem változott, a hajlított bú­torokat gyártó üzemeké azonban a belföldi keres­let csökkenése miatt rosszabbodott. A téglagyá­rak üzeme szünetel. A sörgyárak foglalkoztatott­sága változást nem mutat. A villamossági müvek heti 40 órás munkaidőben dolgoztak. (A csehszlovák dohányjövedék E2 millió kilo- gram török dohányt vásárolt.) A csehszlovák do­hányjövedék vezetősége az 1935. évi kontingens terhére 36 millió koronáért 1.2 millió kilogram dohányt vásárolt Törökországban. (Állatmonopóliumot követelnek a morva gaz­dák.) A c&ehsz lovak iái mezőgazdasági szövet­ség moirvaországi fiókja most tartotta idei nem dee közgyűlését Rrünmibem. Wemz! Ferenc elnök a gazdák időszerű követeléseit sorolta föl s a gazdák nevében elsősorban annak a követelés­nek adott kifejezést, hogy a mezőgazdasági ter­melés és értékesítés irányításának mai rendsze­rét a kormány a jövőben is tartsa, fenn. A köz­gyűlés hiatáro'zati'laig kimondta, hogy ragasz­kodik a gnbonamonoipóliumhoz. A határozat továbbá leszögezi, hogy az áTlatkereskedeilmet szabályozó álatbehozatali szindikátus nem elé­gíti kii a gazdák igényeit s ezen a téren a Ga- bomatársasághoz hasonló szervet kell létesíteni. A közgyűlés végül a mezőgazdasági kamarák elvén álló gazdaszervezeteik létesítése mellett foglalt állást. (A molnárok súlyos kritikája a Gabonatársa­ság ellen.) A kis- és a közepes malmok tulajdo­nosai Brünmibem .manifesztációs nagygyűlést tartóttak. A gyűlésiem csehországi és szloven- szkói molnárok Í6 nagy számban vettek részt. Stulík, a gyűlés főszónoka azt állította, hogy a Gabonatársaiaág intézkedései csak néhány gazdaságilag erős egyén és több szövetkezet ré­szére biztosit előnyöket, ezeknek a gaizdálkodá- sára azonban az állam ráfizet, de ráfizetnek a molnárok, a sütöiiparosok és a fogyasztók is. A gabonaimomopóili'um, mondotta, elszegényíti a molnárokat, megdrágítja az őrleményeket, a takarmányárat s ezzel az állattenyésztéssel összefüggő termelést is. A manifesztációs nagy­gyűlésen elfogadott határozati javaslat azt ki­vámja, hogy a gabonamonopólinm ne avatkoz­zék a termelés és a kereskedelem törvényes jogaiba s megfelelő büntetéssel sújtsák azokat, akik hibásak abban, hogy a megvásárolt gabo­na megromlott. 11 (Olcsó takarmányt kapnak az elemi csapá-sok foly­tán károsult gazdák.) A Gabonatársaság az elemi csapások folytán károsult gazdák részére olcsó ta­karmányt ad el. Az akciót a csehszlovákiai mal­mok központi bevásárló és értékesítő szövetkezete fogja lebonyolítani. Az elemi csapások folytán ká­rosult gazdák márciusban, áprilisban és májusban korpát métermázsánként 40 koronás árengedmény­nyel kapnak, a takarmányliszt ára pedig 13 koro­nával lesz a korpa leszállított áránál magasabb. Az akció céljára a Gabona társaság 4000 vagon korpát és 1000 vagon takarmánylisztet szabadit fel. (A csehszlovákiai német GyOSz az irányított gazdaságról.) A csehszlovákiai német. GyOSz március 21-én tartja idei rendes közgyűlését Te piti tz - S ehömuham. A közgyűlés elé kerülő üaleití jelentés a többi között a német gyáripa­rosok ama kívánságának ad kifejezést, hogy a kormány tegyen intézkedéseket a kivitel meg­könnyítése érdekében. Az üzleti jelentés be­hatóan foglalkozik az irányított gazdaság idő­szerű kérdéseivel is és ezzeí kapcsolatban azt a nézetet juttatja kifejezésre, hogy a kényezer- szindikalizálás terén Csehszlovákia csak olyan intézkedéseket foganatosíthat és csak olyan szerveket kelthet életre, amelyek léte és tevé­kenysége összhangban áll az állam demokrati­kus alkotmányával. (Zuhan a német márka.) A mai prágai deviza­piacon Amszterdam 0.50 és Brüsszel 0.50 koro­nával lanyhult. Helsingfors 0.075, London 0.50, Montreal 0.08 és Newyork 0.09 koronával megszi­lárdult. A valutapiacon a német márkabankjegy árfolyama 27 koronával esett, vissza. Az ezüst­márka 20, a lengyel zloty 0.50 és a francia frank 0.25 koronával gyöngült. Egyedül a magyar pen­gő árfolyama javult 1 koronával (A vasúti vendéglősök szövetségének köz­gyűlése.) A vasúti vendéglősök országos szö­vetsége a prágai mintavásár keretében szerdán délelőtt 10 órakor a prágai Denis-pálya-udvar II. osztályú éttermében tartja idei rendes köz­gyűlését. (Hadiemlék-kiállitás a prágai mintavásáron.) A prágai mintavásár keretében az idén rendez­ték meg először a hadiemlékek kiállítását. A ki­állításnak meglepően nagy sikere van. — A mintavásár, egyébként, mai forgalmát is élénk ütemben bonyolította le. Számos érdeklődő érke­zett Amerikából, Délafrikáből, Palesztinából, Venezuelából, Kolumbiából és természetesen az európai államok mindegyikéből is. A kiállí­tók az elért üzleti eredményekkel meg vannak elégedve. (A budapesti mezőgazdasági kiállítás borbemu­tatója.) Budapestről jelentik: A március 20—25-én tartandó országos mezőgazdasági kiállítás és te­nyészállatvásár keretében ez évben nagyobb ará­nyú lesz a már eddig is mindig nagy érdeklődést keltő borkiállítás. Minden híres magyar borvidék résztvesz a borpavillonban rendezett csoportban. A bortermelők é3 borkereskedők kiállítása egy­séges, összefogó képet fog nyújtani a magyar szőlő- és borgazdaság helyzetéről és életerejéről. A kiállítás keretében országos borverseny és bor- birálat is lesz. (Spanyol aranyszállitmány Franciaországnak.) Madridi jelentés szerint a minap repülőgépen 1500 kg. aranyat szállítottak Párisba e ezeket a szállítmányokat rövidesen újabbak is fogják kö­vetni. Az arany annak az áruhitelnek a fedezé­sére szolgál, amelyet Franciaország az uj keres­kedelmi szerződés alapján Spanyolországnak nyújt. (Osztrák acélkivitel Japánba.) Bécsi adatok szerint Ausztria tavaly összesen 10.8 millió schil- iing értékű árut szállított Japánnak, amiből 7.4 milliót tett a vas- és acéláruk kivitele. Ebből 7.2 millió volt a rúdacél. Az osztrák nehézipar e cik­kének legnagyobb külfödi vásárlója Japán} amely az egész osztrák rudacélkivitelnek negyed­részét veszi át. Mit kapunk a valutákért ? Prága, március 10. Kő 100 pengőért ....... 471.50 100 schillingért ............ 483.50 10 0 zlotyért ........................... 456.50 100 lejért ............................... 13.90 10 0 márkáért . . . . 0 , . 668.— 100 ezüstmárkáért ..... 776.— 100 dinárért ...................... . 53.55 10 0 svájci frankért.... 789.50 10 0 francia frankért.... 159.95 10 0 Belgáért ....................... 408.— 100 líráért........................... . 164.40 10 0 holland forintért .... 1641.— 1 amerikai dollárért .... 23.95 1 angol fontért ...... 119.75 Mit fizetünk a valutákért? Prága, március 10. Kő 100 pengőért ....... 474.50 100 schillingért ...................... 486.50 10 0 zlotyért ............................ 459.50 10 0 lejért ........ 14.20 100 márkáért ....... 672.— 100 ezüstmárkáért ..... 785._ 10 0 dinárért ....... 53.95 100 svájci frankért ..... 792.50 100 francia frankért ..... 160.55 100 Belgáért . ....................... 410.— 10 0 Hráért............................... 165.60 10 0 holland forintért .... 1647._ 1 a merikai dollárért .... 24 15 I angol fontért....................... 120.75 /PRXGAlMA&JfeARHlRXiAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents