Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)
1936-03-11 / 59. (3908.) szám
1936 március 11, szerda. OD TOV«M-7VW^!AR-HIRIiAI> A búzatermő vidéken fekszik az Egyesült Államok igazi kulturális gócpontja Kansas City-ben ismerhető meg az amerikai néplélek ■ • „Newyork oly messze van Amerika szivétől, mint bármely európai főváros" Kansas City, március. Newyonkban s a keleti partvidék többi nagy városaiban többen mondották nekem: — Addig nem fogja megéretni, mi is Amerika, amig nem járt a Middle Westben, amig nem beszélt a farmerjainkkal. Ezért roppant kiváncsi voltam Kansas Cityre, amely a buzaöv kellős közepén fekszik s annak a legfontosabb gócpontja, amelyen a világ gabonatermésének igen nagy hányadát szállítják át. Óriási terjedelmű vidéki várost vártam tehát, alacsony épületekkel, néhány bankkal, rengeteg mozival. S szinte csodálkoztam, miért is hozattak ide az emberek, harminc- hatórás utazással, hogy nekik Európáról előadjak: ez úgy sem érdekelheti őket. Soha még alaposabban nem tévedtem. Kansas City múzeuma Kansas Citynek félmillió lakosa van. Gyönyörű épületei, kedves, barátságos villanegyede, szép uj iskolái és kórházai s egy olyan múzeuma, amelynek csodájára járnak a világ minden részéről. Tipikusan amerikai történet ennek a múzeumnak felépülése: egy Mr. Nelson, jellegzetes amerikai „rablóbáró“, aki éhbéren dolgoztatta munkásait és agyonsanyargatta alkalmazottait s aki ilyen módon horribilis vagyont szerzett, minden fillérét szülővárosára hagyta azzal a feltétellel, hogy Kansas Cityben muzeum épüljön s abba a legszebb műkincseket gyűjtsék össze. Mivel vagyona igen sok millió dollárból állt, a muzeum épülete fantasztikusan szép. Klasszikus stílusban óriás park közepén épült s minden irányból jól látható. Véletlen szerencse folytán a muzeum fiatal, lelkes igazgatót kapott, akinek nagy tudásán kívül tökéletes Ízlése is van. Az alapítványnak minden fillér jövedelmét úgy ruházta be, — főképpen a depresszió idején, amikor hihetetlen olcsón lehetett vásárolni, — hogy ma már világhíres a kansasi kollekció. A londoni kínai kiállításra több darabot kölcsönzött a kansasi muzeum s valamennyit bámulattal említették meg a keleti művészet szakértői! Művészi hatású elevátorok — Sokszor esik szó kultúráról. Maguk is emlegették. De tudják is, hogy mit értenek alatta? Én szerintem kultúra az a mód, ahogy egy nép él, dolgozik, gondolkozik, érez. Ebből levezethető minden. Ha ezekben a fogalmakban rend van, akkor a kultúra is jó. Nekünk amerikaiaknak eddig az volt a fő bajunk, hogy nem termeltünk ki eredeti kultúrát. Majmoltunk: a keleti part Európát utánozta, a nyugati Ázsiát nézte. De mind kifelé nézett, ahelyett hogy magában kereste volna a megoldást: a feleletet azokra a kérdésekre, amelyeket az amerikai élet nekünk feltesz. — Ezért nem bírtam ki Newyorkot. Nem tudtam abban a városban megmaradni, mert az a város olyan messze van Amerika szivétől, mint akármely metropolis Európában. S elkezdtem bolyongani. S bolyongásaim közben világosodott meg bennem az a tény, hogy ide, szülővárosomba kell visszatérnem, mert ez Amerika közepe, mert ez közel van az amerikai földhöz s mert ez az egyetlen pont, ahonnét egy igazi amerikai kultúra kiindulhat. S lássa, barátaim és jó magam el vagyunk határozva, hogy minden erőnkkel hozzá fogunk járulni ennek a kultúrának ki- fejlesztéséhez. Ha munkánk nem fog sikerrel járni: akkor Amerika elveszett. De mi azt hisz- szitk, hogy előbb elérjük célunkat, mint eredetileg gondoltuk volna. Ennek is megmondom az okát: sikerült a gyermekek s az ifjúság irányítását kézbe vennünk. Kansaa Citynek olyan nagy s olyan szép ifjúsági mozgalma van, amilyenről nem is hallottak más amerikai városokban. S ezeket a fiatalokat mi megtanítjuk, hogy ami speciális amerikai kérdéseinket megértsék s azokra ölyan feleleteket találjanak, amelyék harmóniában vannak a prairiekkel is; melyek igazak kinn a földieken is,a mélyek a farmernek is elfogadhatóak, Amint észreveheti, igazi célunk, hogy az amerikaiakat visszavezessük a földhöz — a kezdethez és a véghez — s elvezessük az ipari centrumokból, amelyekben dolgozni megtanultak, de élni elfelejtettek. — Mi hiszünk Amerika jövőjében, de azt is hisszük, hogy ez a jövő csak innét, Kansas Ci- tyből indulhat ki, mert Kansas City a buzaöv közepén s egyúttal kontinensünknek is a szivében van. Ha innét nem jön az uj mozgalom, amely az amerikaiakat meg fogja váltani mostani helyzetükből, akkor úgyis minden hiába. De mi hisszük, keserűen és szenvedélyesen, hogy munkánk sikerrel fog járni. Néhány percig halálos csend volt. Tóm Ben- tam szavait nem fogadta .éljenzés: hanem oly mély meghatottság, hogy mindnyájan egyideig az asztalon égő gyertyákba bámultunk. Talán villanyfény mellett nem is beszélt volna ilyen őszintén és vehemensen egy idegen előtt... De a többiek arcán láttam, mily pontosan fejezte ki gondolataikat: lassan valamennyien elmosolyodtak s azután elkezdték személyes tapasztalataikról beszélni, egyes epizódokat előadni. Amilkor elutaztam Kansas Cityből, egészen más szemmel néztem a múzeumot, az iskolákat, a villákat és a sokemeletes munkásházakat. Ezekben laknak azok az amerikaiak, akikre az az óriás feladat vár, hogy honfitársaiknak megmutassák az utat nem az anyagi boldogulás, hanem a lelki megelégedettség felé... S mikor a vonat ablakából láttam az óriás földtáblákat, némelyeken a kukoricaszárak még magasan álltak, sötéten emelkedve ki a mindent beborító hólepelből; amikor messze- messze farm-house világlott istállóval és graná- riummal, úgy éreztem, mintha közel lennék — Középeurópához.., LISTOWEL JUEHTH. I ro dg lom-Mü vészét ■■■■■■■■■■■■hhhhubbhhhbmhbbhhhbb A városon kívül vannak a buzael evátorok, amelyekben tárolják a kenyérmagvakat: ezek is oly szépek s oly tökéletes érzékkel vannak felépítve, hogy felejthetetlen benyomást tesznek a látogatóra. Természetesen Kansas Cityből sem hiányoznak a „drug store"-ok, azok a mi drogériánkra emlékeztető üzletek, amelyekben kozmetikai cikkeken, orvosságokon kívül alkoholos és alkohol- mentes italokat s egész sor ételt is kapni. Továbbá a Woolworth-üzletek, amelyekben egy cikk sem kerülhet többe, mint 10 centbe, továbbá a mozik és tánchelyiségek is szép számmal szerepelnek minden uccában. Milyen a Midlewest amerikai? A legérdekesebbek azonban az emberek, a sokat emlegetett Middle West-amerikaiak. Igaz, nem olyanok, mint a „keletiek", — ahogy ők nevezik a newyorkiakat. Egyikük igy fejezte ezt ki előttem: Több hasonlatosság van a newyorkiak és a londoniak között, mint a newyorkiak és mi közöttünk. S arcikifejezése elárulta azt, amit ő nem tett hozzá: ezeknek a „nagyvárosiaknak" a lenézését. S ekkor éreztem meg tisztán azt, amit már sejtettem hosszú ideutazásom alatt: ezek az emberek közelebb állnak hozzánk, középeurópaiakhoz, mint a newyorkiakhoz! S nem is véletlen ez. Ezeknek a sorsa is a búzával A prágai Liszt-hangverseny A prágai Magyair Akadémikusok Köre március 13-án, pénteken este 8 órakor Liszt-hangversenyt rendez a következő műsorral1: Bevezető beszéd: Ónody Zoltán. Liszt Ferenc zenéje: Jablánczy László. Kálix Jenő Liszt-szerzeményeket ad elő zongorán. Rose Book Liszt-dalokat és operaáriákat énekel1. A hangverseny helye: Odborovy Düm, Na Persíyné 11. Jegyek elővételben a MAK-ban (Vencel - tér 64. IV.) kaphatók 4—15 koronáért. O Józef főherceget választották a Magyar Tudományos Akadémia elnökévé. Budapesti szerkesztőségiünk jelenti telefonon: A Magyar Tudományos Akadémia ma délután hat órakor elnökválasztó ülést tart. Elnökül József királyi herceget jelölik. Dr. Berzeviczy Albert már az ősszel lemondott s azóta csak ideiglenesen vezette az akadémia ügyeit. Egészen biztos, hogy a közgyűlés József főherceget választja elnökül. O Kálix Jenő a pozsonyi Bartók Béla-Dal- egyesület hangversenyén. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: A pozsonyi Bartók Béla- Dalegyesület március 22-én délelőtt féltizenegyórai kezdettel a Vigadó nagytermében hangversenyt rendez. A műsor keretében Kálix Jenő, a prágai német zenefőiskola tanára, a neves zongoraművész is föllép. O Berzsenyi-est az alsószeli Evangélikus Kultúrkörben. Vasárnap rendezte meg az aló,szeli Evangélikus Kultúrkör Berzsenyi-emlékestjét az evangélikus kulturházban. A „tiszta erkölcs" költőjéről Boross Béla tanító tartott előadást. Ismertette Berzsenyi életét, munkásságát s költeményeiből szemelvényeket mutatott be. Rámutatott arra a hatásra, melyet a költő vallásos, evangéliumi érzülete gyakorolt költészetére. Ezzel kapcsolatban utalt arra is, hogy az evangélikus egyház mennyi szellemi nagyságot adott a magyarságnak, közelebbről a magyar irodalomnak. — Az előadást a kultúrkör tagjainak a szavalatai követték. Szavaltak: Hálák Julis (Fohászkodás), Szabó Kornélia (Életphlloso- phia), Patócs Rezső (Búcsú Kemenesaljától) és Dóra Kálmán (A táncok). A lelkes hangulatú estét a kultúrkör férfi- és vegyeskarának egy- egy alkalmi éneke fejezte be. O A Rózsaliget mellett állítják fel1 Madách Imre budapesti szobrát. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A székesfőváros közmunkatanácsa mai ülésén egyebek között Madách Imre szobrának elhelyezéséről is dönt. Valószínű, hogy Madách szobrát a Rózsaliget mellett állítják föl. Rövidesen sor kerül a szobormű nyilvános tervpályázatának kiírására. O Berzsenyi-emlékest Pozsonyban. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: A pozsonyi Magyar Közművelődési Testület Berzsenyi Dániel százéves halálának évfordulója alkalmából március 24-én este félnyolc órai kezdettel a városháza előadótermében irodalmi estet rendez. van összekötve, éppen úgy, mint a mienk; ők is egy kontinens közepén élnek, ők is úgy érzik, hogy az igazi élet nem az ipari gócpontokon van, hanem a földhöz közel, amely az aranykalászokat termi. Ezek értékeiket egészen másképpen határozzák .meg, mint a keletiek, akik szerintük Európát majmolják s eredeti dolgokat nem produkálnak. Igaz, hogy a felhőkarcolókat megépítették, — de az is csak véletlen volt, mert másképpen nem fértek volna el Manhattan szigetén! Talán nyolcán ültünk az asztal körül, amikor Tóm Bentan, Amerika ma leghíresebb freskóMagyar háziasszonyok lapja ► NAGYASSZONY ^ Megrendelhető a PMH kiadóhivatalánál Afrikában, a tábortűz körül Átdolgozta Tárnok Gyula A német keletafrikai misszió, — ahogy Tárnok Gyula lelkipásztornak a kis füzethez fűzött zárószavából ki lehet venni, — nemcsak a szorosan vett hittérités ügyével törődik, de igyekszik megérteni a lelki újjászületésre szoruló vad népek lelki világát is. Ennek a, megértés-keresésnek eredményei a Betliel bei Bielefeld nevű német szeretetintézménv kiadásában megjelent „Ha- bayeho** (Egyszer volt.. .1 és „Akarni** (Nyulacska) c. füzetek, melyekben az „Afrikában, tábortűz mellett** elhangzott egyszerű, naiv népmeséket, gyűjtötték össze 6 melyeknek magyar nyelvre való átültetése az előttünk fekvő kis füzet. Nagyon tanulságos volt nekem ezeknek a meséknek az elolvasása. Meglepetéssel látjuk mindenek előtt, hogy a mese lényege ugyanaz az afrikai vad, néger törzsek népirodalmában is, mint a mi népmeséinké. Vágy a nyomorból, szegénységből, szenvedésből való kiszabadulás felé, melynek képzeletbeli megvalósulása vigasztalja, enyhíti az élet bajait. — A babona, a gonosz mostoha elűzi NYAMUGURÁT a szülői házból, szépsége és jósága meghódítja fi király szivét s a trónra emelt földönfutó leányzó áldása lesz a népnek, az apjának is, aki elkergette. — A telhetetlen SZEBGUGUGU történetében a tehetetlen magyar mesebeli halászember históriájának mását találjuk meg. Az őzike-nyomból vizet ivó s igy őzikévé változott jótestvér mese-motivuma ismétlődik mag MULENZI esetében, csak ez a néger testvér oroszlánná változik a figyelmeztetés ellenére megivott víztől. Nagyon érdekesek az állatmesék is. A típus ugyanaz, mint az ABSOPUS óta örökéletü tanitó- me-séké, csak a célzat és beállítás más, mint a ,kulturnépek“ meseirodalmában. Az állatvilág lelkivilágába való beleéltség mélyebb, mint a mi meséinkben. Nálunk az állatok „egyéni** sajátságai az emberi tulajdonságok szimbólumaivá lesznek, a négerek képzelete az állatokat ruházza fel az emberek jellemvonásaival, sőt életmódjával is. A néger állatmesének igy nincs erkölcsi tanulsága, legalább is nem közvetlen, csak egy alapjában, jó naiv, romtalan néplélek önmaga gyönyörködtetésére való. A füzet kiadásának célja nemes. Az, hogy az európai emberrel megismertesse a megváltásra váró pogány nép lelkületét, melynek alapvonása éppen úgy a szeretet, mint a kereszténység. „Ha látsz egy beteg, vagy bánatos embert, ne menj el mellette**, — mondja a néger közmondás, nem ismerünk-e ebben az irgalmas szamaritánus evangéliumi példázatának megfelelőjére. Ha igy van, ha a „pogány**, — „vad“ népek lelkületű alapjában fogékony a kereszténység befogadására, ez a tény maga igazolja a missziós tevékenység jogosultságát s a kis füzet megvásárlása, mig egyrészt elolvasása valóban tiszta lelki élmény, a kiadásból eredő hasznon keresztül, közvetve, anyagilag is támogatja a missziók önzetlen munkásságát. —yf— O A rimaszombati magyar közművelődési bizottság előadásciklusának keretében vasárnap délután a Polgári Kör nagytermében Dósa József pénzügyi titkár tartott nagy figyelemmel hallgatott előadást az egyeneeadókról. A ciklus legközelebbi előadása március 22-én lesz, amikor is Misecska Bemát állami reálgimnáziumi tanár fog az uj szlovák irodalomról előadni. O Rákóczi-ünnepély Királyházán. A királyházai magyar kulturegyesület vasárnap tartotta meg Rákóczi-emlékünnepélyét. Wellmann Mihály, a Kárpátaljai Magyar Kulturegyesület központi ügyvezetője tartott megnyitóbeszédet, lelkesen buzdítva a magyar kultúra munkásait a további kulturküzdelemre. Az emlékbeszédet dr. Sárkány Lajos református lelkész mondotta. Szööx Krisztina és Valéria, Kolozsváry Etelka, Kerekes Ila és Szilágyi Júlia alkalmi verseket szavaltak. Pázsit József egy melodrámát szavalt Szabó Mártuska zongora-kísérete mellett. A vis- ki híres táncos-gárda régi magyar táncokat mutatott be. A nagyszőllősi dalegyesület és a királyházai református gyenmekdalárda kuruc- dalokat énekeltek. Befejezésül Török Dezső egyik egyfelvonásos vigjátékát aták elő az egyesület műkedvelői nagy sikerrel. A nagyszámú közönség Hokky Károly szenátorral az élén méltóan ünnepelte meg a nagyfejedelem emlékét. O Magyar résztvevők a newyorki nemzetközi verspályázaton. Budapesti ezeikesiztíbégünk telefonom jelenti: Az Edition Intercontinental Newyork nemzetközi verismü pályázatára az első csoportban a következő magyar pályázók vettek részt: DyJius Deroény Ilona, Ruttkay Endre Rém, Bállá Károly Arad, Sármay Róbert' Budapest, Liszkay Zsuzsanna Komárom. — Az lemi'ékdij-pályázaton résiztvettek: dir. Bossán Sándor Zsabka (Jugoszlávia), Gaál Balázs Losonc, Jemey István Kolozsvár, dr. Bazay Gézá- né Eomomna. A díjjal jutalmazott müveket a. Magyar Antológiában adják íki és a budapesti Magyar Zeneakadémia nagytermében mutatják be. A bírálóbizottság Dylus Diemiény Hona és Ruttkay Endre válogatott költeményeit javasodta djjasáfsna, Hot teremhet meg az er 9 | jukat megmagyarázni. Ezeket az emlékezetes | szavakat mondotta Tóm Bentan: festője is megszólalt. Addig csak hallgatta, ba-j rátái miképpen igyekeztek énnekem álláspont-1
