Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)

1936-03-01 / 51. (3900.) szám

12 TOW<M-MAGtaR-HlRLAP 1936 márcfoa 1, vasárnap. ■Bl Hubay szimfonikus balettjét, az „Önző óriás“-t nagy sikerrel mutatták be a budapesti Operaházban Radnai-emlékrepriz: Az infánsnő születésnapja Budapest, február 29. Dr. Hubay Jenő, a ma­gyar zenei élet európai látkörü doyenje, a leg­termékenyebb magyar zeneszerzők közé tarto­zik, amellett, hogy az alkotó munkásság nem meríti ki sokoldalú zenei géniuszát, hanem an­nak •csupárn egyik, de legérdekesebb területe. Hosszú ut vezet a ..Cremonai hegedűs", „Kare- nin Anna", „Álarc", ,,A milói Vénusz", a „Dante"- és „Petőfi"-szimfóniák, a brilliáns he- gedüdarabok, tüzes csárdajelenetek és bensősé­ges liráju dalok szerzőjének magasan ivelő pá­lyafutásán keresztül a legújabb színpadi kompo­zícióhoz: „Az önző óriás“-hoz. Wilde Oszkár­nak „The happy prince and other tales" című szimbolikus meséket, az angol elbeszélő művé­szet remekeit tartalmazó müve adta meg az im­pulzust Hubay Jenőnek e színpadi mü megírá­sára. Mint a kitűnő szövegírók: Márkus László cs Mohácsi Jenő nyilatkozataiból megtudjuk, a zeneszerző ötlete volt, hogy Wilde meséjét szín­padra kell vinni. Ugyancsak ő gondolt arra, hogy újszerű formában oldódjék meg a szinpad- ravitel. Mohácsi Jenő vitte színpadra az anya­got, Márkus László irta meg a szövegrészeket, s a művészi megformálás is az ő munkája volt. Mit jelent „Az önző óriás" újszerű formája? Maga Hubay úgy jellemzi legújabb müvét, hogy tjKz önző óriás" nem opera, nem pantomim, nem is táncköltemény, sem pedig melodráma. Egyfölvonásos, szimfonikus mesejáték, amelynek játéktartama körülbelül egy óra. Vannak ön­álló zenekari részei, pantomim jelenetei, táncré­szei, láthatatlan kórusokkal és végül van benne melodramatikus jelenet is, amelynek során be­szélnek a szereplők. A szereplők közül az óriás és a gyermek beszélőszerep, van azonkívül két énekszerep is: a madár — ez koloraturszerep j »— és a jégmadár — ez basszus. . Hubay Jenő nem esik soha az ismétlés sab-j Ionjába, mert folyton újabb és újabb lehetősé­geit fedezi föl a zenei kifejezésmódnak, amelyet rugalmasan fejleszt tovább ott, ahol a tradíciók hiányoznak és éppen az ő teremtő géniuszától várják megszületésüket. A fönt fölsorolt müvei­nek témái is merőben más-más fejezetei az em­beri életnek, a világ- vagy a műtörténetnek, de mindegyikük szoros kapcsolatot tart fönn a va­lóság törvényeivel és önmaga testére szabja egyéni müformáját is. Mindezekben a müvekben azonban közös vo­nás, hogy a színpadi páthosz mindig át van itatva az abszolút zene légkörében alkotó instrumentális véna aranyértékü fluidumával. Ez teszi müveit elhihetővé, ez varázsolja illúzióit művészi valőrőkké és hozza egyszersmind a hall­gató és néző számára meghitt emberi közelség­be. Viszont szimfonikus alkotásaiból sem hiány­zik az ékesszólás lendülete és igy egész oeuvre- je egy bizonyos belső kohéziót nyer, amely át .van szőve kölcsönhatásokkal. Erre a kohézióra a szimfonikus mesejátékban, ahogy Hubay „Az önző óriás“-t nevezi, foko­zott szükség is van. Itt a „Gesammtkunstwerk", az összmüvészet a wagneri kereteket kitágítja és újabb szcenikai és zenetechnikai komponenseket kapcsol be a mü elemeiként. Hogy emellett az elágazó és számtalan színpadi erőtörvénnyel számot vető bonyolult apparátus mégis termé­szetesen, biztosan és magávalragadóan mozog, lélegzik és egyre magasabb szférába szárnyal, az annak a lapidáris, de egyben elegáns mű­vészi kifejezésmódnak, világosságában és [ mélységében egyaránt átható lekerekített és | kicsiszolt zenei frazeológiának köszönhető, I amely az ellenállhatatlan vitalitásu, egyre ma- jjj gasabb szempontokon keresztül filtráló és biz­tos tapintattal exponáló zeneszerzőnek elvi­bujkáló elejtett foszlányai felől szinte észre­vétlenül emelkedik a gonosz indulatok egyre kisértetiesebben terpeszkedő árnyéka. Ez a cladr-obscure hanghatás különböző irányoikbain ágazik el, aszerint, hogy merre visz a színpadi cselekmény, de mégis alaptónusát adja az egész vezérkönyvnek. A vidáman csilingelő szinpadmögötti fúvós- együttes és láthatatlan vegyeskar alkalmazása mellett azonban kd kell emelni a madárhangnak emberi hanggal, finom kolonaitur szólammal tör­ténő hangszerhatásu, ujitó jelentőségű alkalma­zását. Ugyancsak nagy hatást kelt, amikor az óriás által üldözött gyermekek sivitása egyet­len glisszandóba sűrítve, kereszt ül cikkázik az óriási döngő lépteinek szaggatott, motívuma fu­gáié ján. Miként Hubay minden müvében, úgy itt is tanúságot tesz magyar mivolta mellett. Müve át van szőve magyar dalokkal, amelyek a gyermekjátéknak sajátos naiv bájt kölcsö­nöznek. Ki kell emelni a nagyon szép tavaszi keringőt, amely igazi „Valse noble" (C-dur) és a gyere­kek katonadalát (D-dur). A himnikus, minden földi nehezék alól felszabadító B-durban irt záró kórusa, amelynek vox sarenissima-ha ngula~ tát a hegedűk teremtik meg és boldog imitáció­ban zárják le a rézfuvók, mintegy utalva a be­vezető taktusokra, ahol a klarinétok és kürtök lefelé haladó párbeszéde közben friss tavaszi szellők susogásától hajladozik a zenekari szó­lamok aranyló kalásztengere. így a poétikus kör még hangszerelésben is arányos harmóniá­ban zárul le. Az előadás valóban díszelőadás-számba ment nemcsak fényes külsőségei miatt, hanem forró hangulata és igazán kitűnő teljesítménye folytán. Fleischer Antal karnagy acélos egy­ségbe foglalta a partitúrát és pálcája a legap­róbb részletekre is a kényes, lobogó lendületű művész lelkiismeretességével irányított, simo­gatott, szikrázott. A címszerepben Szende Fe­renc szuggesztiv színészi produkciót nyújtott. Szabó Ilonka madáréneke igazi üde tavaszt va­rázsolt koloraturájának gyémántos tüzével, uj­jongó selymes madárpihegésével. Bordy Bella forró tavaszi tündére, Ottrubay Melinda ham­vas bája díszítették Brada mozgalmas koreo­gráfiájú balettjét. Fülöp Zoltán díszletei stílu­sosak, valóban meseszernek. Az összes szereplőiket és a kitűnő szerzőt lel­kes ünneplésben részesítették, A bemutatót kegyeletes repriz követte: A [ tragikus hirtelenséggel, férfikora virágjában el­hunyt operaigazgató, Radnai Miklós 1913-ban; bemutatott színpadi müve került felújításra. A j ! pompás kis mü most is megtalálta útját a kö­zönséghez és megnyitotta, most már bebizonyi- tottan, Radnai előtt a halhatatlanság kapuját. Az előadás koreográfiáját Cieplinszki János sok Ötlettel készítette és minden szereplőt, a balett gyermekkarát és szólistákat a maguk he­lyére állított. Különösen megragadó Harangozó Gyula a törpe nehéz szerepében, de ahogyan a bonyolult lplki folyamatokat gazdag mimiká­val és sokrétű ritmikájával, lenyűgöző egyéni­ségével érzékeltetni tudja, az valóban feledhe­tetlen élményt jelent. Szalay Karola tempera­mentumos cigánylány, Fábry Erzsébet pedig ügye a Bika-epizód szerepében, de jók Csányi, Hidas és Tóth László is. Ferencsik gondosan vezényelte az előadást. Ifj. Oláh Gusztáv és Fülöp Zoltán uj díszletei és jelmezei itt is ma- gasrendü művészi értéket képviselnek. A díszelőadáson megjelent Horthy Miklós kormányzó és felesége vezetésével a magyar közéletnek úgyszólván minden előkelősége. A díszelőadás után az ünnepi közönség a Hungá- ria-szállóban társasvacsoréra gyűlt össze, ahol Hulbay Jenőt úgy a Karenin Anna bécsi sikere, mint „Az önző óriás" bemutatója alkalmából lelkesen ünnepelték. VÁRADI MIKLÓS. (*) Fedák Sári a Hortobágyon fi'mmütermet állít fel. Budapesti szerkesztőségünk jelenti tele­fonon: A Pesti Napló jelentése szerint Fedák Sári elhatározta, hogy pályázni fog a debreceni színház bérletére s egyidejűleg a Hortobágyon fiknmü- termet állít, fel. ('•'■') Magyar nőt játszik Sybille Schmitz uj filmjében. HőbbIgor Pál uj filmjének címe „Csókos órák". A film színhelye Welmar. A cső kos órák zenés vígjáték, amelynek hősnője Liszt Ferenc hires tanítványa, Radács Ilonka. Ezt a szerepet Syibille Schmiízre bízták és ő alakítja az előkelő magyar bárónőt, aki Lisztért lelkesedik. Közte és a nagy magyar mester között szerelmi kaland pereg le. Az uj fáim igen sok muzsikával és rengeteg humorral tarkított. (*) Megkezdték az „Ember a hid alatt'* forgatását. Budapestről jelentik: Most kezd­ték meg az „Ember a hid alatt" forgatását a Filmiroda műtermében. Vajda László ren- fi dezi, Keleti Márton a segédrendező és ő se- | gitett a forgatókönyv megírásában is. A film fi gyártási vezetője Gaál Ernő és a főszere- Ipekben Csortos Gyula, Lázár Mária és J Kiss Ferenc vannak foglalkoztatva. Irodalma Művészet tathaíatlan, sajátos varázsa. Márkus és Mohácsi dramatizált meséje Wilde poétikus elbeszélését — nemcsak az esz- eszmék, de a belőlük áramló megindító emberi érzések forró hullámait — viszi színpadra. Meg­kapó képsorozatban, de folyton ugyanazon szi- nen mutatják be az elvakult, szűkkeblű, önző óriás lelki vándorlását a krisztusi szeretetnek fölszabadító fényővezete felé. Ifj. Oláh Gusztáv Tolnay Pál szcenikai ötletességét és a saját bril­liáns képzeletét állította az újszerű színpadi problémák megoldásának szolgálatába. így pél­dául a tavasz és a tél verőfényben pompázó, vagy rideg dermedtségében borzongató ellen­téte színpadi elmozdulás nélkül aszerint való­sítható meg, hogy ugyanazon díszlet melyik ol­dalról kapja a világítást. Ez a finom ötlet azután visszfényt kap a partitúrában is, amely érzéke­nyen forr egybe a természetfestés kifogyhatatlan és ellentétes processzusaival, a lombhullással, hervadással, jégvirágokba merevült nippek ke­serű mosolyával, majd ismét a szárbaszökkenés- sel, sziromoaomlással, pillangókergetéssel, ezer szint játszó rétek, virágok és égbolt sejtelmes il­latával, álomszerű zsongásával. Mái az első taktusokban egy bizonyos zson- gitó, elbeszélő tónus lesz uralkodóvá; arpeggiók aranysárga csúcsai fölött édesen vibráló hege- düszólamok, ezüstösen csengő fafuvók sütké­reznek a természet mámorában, eltalálják a mesehangot, amelyet még vonzóbbá testz a lát­hatatlan női kórusnak önfeledt boldogságban ölelkező szólam csoportja, míg lenn, a mélyben, ► • mint távoli mennydörgés, — baljóslatú fa- f/xtok, félelmetesen erjedő aiézfuvók óvatosan A Magyar Minerva uj száma A havonként megjelenő Magyar Minerva februári száma isimét méltóan sorakozik az eddig napvilágot látott füzetekhez. A 36 olda­las 2. szám tartalmából eznttal a szorosan vett szépirodalmi részt emeljük ki, de igen változatos a tudományos rész is, amelyben főképpen a világháború alatt a volt pozsonyi 72. gyalogezrednél szolgált dr. Mező Ferenc olimpiai bajnoknak „Oiympia" cimü Írása számiihat általának érdeklődésre. A 36 oldalas szám részletes tartalma a kö­vetkező: Farkas Geiza (Nemacki Elamir): Játék-élet. — Viktor Dyk-Sipos Győző (Vár­na): Akkor. — Fetneházy Ferenc (Kassa): Dúdoló. — Kristály István (Padej): Örvény. Gondolatok. — Dr. Mező Ferenc olimpiai baj­nok: Oiympia. — Reményi József (Gfeve- land): Üzenet három húgomnak. — Szenes Erzsi (Nagyimihály): A költőnő halála. — Farkas István (Ipolyság): A korcsolya. — Farkas Geiza: Élünk, mert vagyunk. — Ta- káts Gyula (Kaposvár): A berekkirály. (VI.) Tamás Lajos (Pozsony) kritikája Szenes Erzsi legújabb- verskötetéről. — Mezei Gábor (Po­zsony) írása Molnár Antal „Az uj magyar zene" cimü könyvéről. — Hunyadi György (Kassa) és W. Wimberger Anna (Pozsony) filimbeszámolóL A Magyar Minerva előfizetési ára fél évre 15, egy évre 30 korona. A kiadóhivatal (Po­zsony, Kertesz-ucca 1.) kívánságra az 1. szám­tól kezdve küldi meg a folyóiratot és kész­séggel szolgál csekklappal is. Uj egész éves előfizetők — 3.60 korona postaköltség meg­küldése esetén — könyvjutalmat kapnak. Egyes számok Pozsonyban 3 koronáért a Steiner-, Stampfel- és Szent József-könyv- kereskedésben, valamint Weiss M. ujságüz- letében kaphatók. Berzsenyi élő rokonai Prága, február 2". Berzsenyi Dániel halá­lának centennáriuma alkalmából az egész magyar sajtó megemlékezett a nagy költő még életben levő rokonságáról. A PMH bu­dapesti szerkesztőségének jelentései nyo­mán ugyancsak foglalkozott Berzsenyi Szé­kesfehérvárott és Niklán élő rokonaival. Egyik közleményünk helyreigazításaképpen az alábbi érdekes levél érkezett szerkesztő­ségünk cimére: „A PMH február 21-iki számának „Hí­rek" rovatában a következőket olvasom: „Székesfehérvárott él Berzsenyi egyetlen rokona, aki most 100 éves." Ez a közlés annyiban téves, hogy a nevezett Berzse­nyi Kornélia nem lemenő ágbeli, sem pe­dig egyetlen élő rokona a költőnek. Ber­zsenyi Kornélia tényleg Székesfehérvárott él, csakugyan 100 éves és a költő egyik felmenőjének egyik oldalági rokonságá­ból származik, épp úgy, mint alulírott és testvérei. Berzsenyi Dániel egyetlen lemenő ágbeli élő rokona: unokája, Berzsenyi Mariska 65 év kö­rüli hajadon, áld a somogymegyei Niklán lakik, az ősi birtokon ugyanabban a házban, ahol a költő lakott és meghalt. A házat azóta természe­tesen átépítették. Ez az írnoka a költő fiának, Berzsenyi Farkasnak öt gyermeke közül a leg­fiatalabb és egyetlen élő. Személyesen ismerem úgy a százéves Berzsenyi Kornéliát, mint a nik- lai Berzsenyi Mariskát és családommal együtt fönntartjuk a rokoni kapcsolatot és személyes érintkezést velük. A történelmi hűség kedvéért szíveskedjenek eme helyreigazító soroknak lapjukban helyet adni. Szenice, 1936 február 22. Kiváló tisztelettel Dr. Markovich Lajosné sz. Berzsenyi Mária, néhai dr. Berzsenyi Gerő volt keszthelyi kir. közjegyző leánya," Novák Andor ruszinszkói magyar festő nagysikerű budapesti kiállítása Budapest, február 29. (Budapesti szer­kesztő sógiink tői.) Előkelő közönség gyűlt összie a pesti Vigadó kiállító helyiségében, ahol báró WLassics Gyula államtitkár nyi­totta ímeg a ruszinszkói Novák Andor kiállítá­sát A szlovenszkói és ruszinszkói magyar irodalom az utóbbi esztendőben már polgár­jogot nyert az egyetemes magyar szellemi életben, de a festészetről ezt még nem lehet elmondani. Éppen eizért jelentős Novák. An­dor kiállítása. Nem tartozik semmiféle iskolához és sző­kébb hazájában is csak azok tudnak róla, akik igazán értékelik a művészi egyéniséget. Neun uj ember és neon Ígéret, hanem mű­vészi beteljesedés. A század elején kezdte művészi formáiban kifejezni érzéseit, keresz­tülment a modern piktorában megnyilatkozó forrongó törekvések árnyalatain és most az érett férfi tapasztalatával itt áll képeivel minden iskolán kívül, ő maga mondja, hogy csak arra törekszik, hogy a még meglevő naivitását mentesítse mindattól, amit lát vagy átél. Novák Müinohenben, Hollósy Simon hí­res mü vésziskolájában töltött öt évet, nyaran­ként pedig Nagybányán és a Balaton mellett festegetett. München után Páris következett, majd Svédországban és Norvégiában élt 'és a nyarat többnyire Gotland szigetén töltötte, így került szembe a skandináv tájakkal, íj ondókkal, a aubatagokban rohanó hegyi folyókkal és a nagy tavak mélaibus környeze­tével. 1907-ben Stockholmban debütál egy kiállítással és a siker visszhangja mindenüvé elkallatszi'k. A háború előtt egyre-másra ren­dezte kiállításait a budapesti Nemzeti Szalon­ban és a Műcsarnokban. Jelenleg egy Bereg­szász és Csap közötti magányos urilakbau festeget és kis birtokán dolgozik. Romániá­ban is sokat állított ki, ahol nagy elismerés­ben volt része. Prágai kiállítása is nagy siker­rel járt. Most huszonkét év múlva ismét meg­jelent Budapesten. Huszonnyolc olajat és tizenegy grafikát ho* zott magával. Portréi különös figyelmet ér­demelnek. Egyes piáin air portréi könnyed­ségükkel lepnek meg. Igen érdekesen oldja meg a modern megvilágitási problémát. Zsánerképei kifejező erejűek és a művész modellizáló készségével hatnak. „Vörös tollas nő a zöld asztal mellett" cimü képe: a hiva­tásszerű szerelmet megunt nő minden kese­rűsége, de az életösztöntől mégis prédára kényszeritett ragadozó le sásé fejeződik ki ezen az arcon. Tájképei bensőségesek és a terembe varázsolják Ruszinszkó hangulatát. „Nő a napsütésben" cimü aktjában a francia mesterek minden finomsága él. Grafikája finom vonalvezetésével és biztonságával a művészi gondolat precíz kifejezése. Komoly művészi értéket reve Iái ez a kiállítás Buda­pest közönségének. —n O Magyar-Mannheimer hetvenéves, Bu­dapestről jelentik: Magyar-Mannheimer Gusztáv, a világhírű magyar festőművész most töltötte be hetvenedik életévét. Ez al­kalomból a Szinnyey-Társaság küldöttsége átadta neki a társaság tiszteleti tagságáról szóló oklevelet. Az ősz mester meghatottan mondott köszönetét a kitüntetésért. Szüle­tésnapja alkalmából a magyar társadalom 'legszélesebb körei ünneplik a nagy festőt. O A ToMy Kör vajdasági irodalmi estje. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti: A Toldy Kör, amely legutóbb már nagyszabású iro­dalmi est keretében hódolt a legnemesebb tradíciókból kifejlődött erdélyi magyar iro­dalomnak, március 15-én Jugoszlávia virág­zásnak indult, de nálunk kevésbbé ismert magyar irodalmának elbeszélőit és költőit mutatja be. Az est külön érdekessége lesz, hogy azon megjelenik a vajdasági magyar irodalom egyik legkiválóbb képviselője, dr. Farkas Geiza, az ismertnevü regényíró és szociológus is, akinek munkái német, fran­cia szerb és szlovák fordításokban is napvi­lágot láttak. Kívüle a korán elhunyt Szent- eleky Idoméinak, továbbá Csuka Zoltánnak és Fekete Lajosnak versei, valamint Kris­tály Istvánnak „Áradás" cimü reprezentatív jellegű novellája és ének- és zongoraszámok szerepelnek még a nagysikerűnek ígérkező est műsorán. A pozsonyi kereskedelmi gré­mium nagytermében (Goethe-ucca 15) 6 órai kezdettel megtartandó estre a belépés ingyenes*

Next

/
Thumbnails
Contents