Prágai Magyar Hirlap, 1936. február (15. évfolyam, 26-50 / 3875-3899. szám)

1936-02-08 / 32. (3881.) szám

1936 február 8, szombat* Mi történik V. György értékes gyűjteményeivel? Izgalommal várják az elhunyt király végrendeletének végrehajtását London, február 7. Mint ismeretes, az elhunyt V. György király végrendeletét nem hozzák nyilvánosságra. A végrendeletet lepecsételt bo­rítékban a Somerset House okmánytárában fog­ják elhelyezni. Az elhunyt uralkodó utolsó aka­ratának végrehajtásáról a következő érdekes részleteket közlik: A királyi ház tagjai föl vannak mentve a tör­vény előirása alól, amely szerint az elhunyt örö­kösei kötelesek a végrendeletet hites jegyző ál­tal igazoltatni, mielőtt azt végrehajtják. így te­hát senki sem fogja megtudni az angol király utolsó akaratának szövegét. A végrendelet vég­rehajtói, a személyes rokonok vagy a korona­tanács kiváltságos tagjai, hallgatni kénytelenek, hacsak a király utolsó akarata szerint nem ke­rülnek abba a helyzetbe, hogy a végrendelet egyes részleteit nyilvánosságra hozzák. így azt várják, hogy az elhunyt király magángyűjteményeinek sor­sáról a nyilvánosság is értesülni fog, mert valószinünek tartják, hegy azoknak egy részét V. György a nemzetre hagyta. A világ legelső bétyeggyüjteménye Edvárd király nem örökölte atyja bélyeg­gyűjtő szenvedélyét. Nem nagyon érdeklődik a bélyeggyüjtés iránt, de atyja iránti kegyeletből szívesen venné, ha a gyűjtést bélyegszakértők tovább folytatnák. V. György bélyeggyüjteményét a világ leg­teljesebb és legértékesebb bélyeggyüjteményé- nek tartják. A gyűjtemény hatszáz darab hatvanoldalas bé­lyegkönyvben van elhelyezve és értéke objektív becslés szerint is meghaladja* a félmillió fontot. A gyűjteményt azonban ez összeg kétszereséért, 8 sőt háromszorosáért sem lehet megvásárolni, | mert a 750.000 bélyeg között igen sok egyetlen példány van és ezek egymagukban is nagy vagyont kép­viselnek. Csak kevés ember került abba a hely­zetbe, hogy a pompás darabokat megszemlélje, mert évente alig tiz ember részesült abban a szerencsében, hogy a Buckingham-palota föld­szintjén lévő terembe léphetett a király meghí­vására és az ott elhelyezett bélyeggyüjteményt tanulmányozhatta. Néhány évvel ezelőtt lefilmezték a gyűjtemény legértékesebb darab­jait. A rendkívül érdekes filmet néhány hónap múlva, a newyorki nemzetközi bélyegkiállitás megnyi­tásakor fogják először bemutatni Roosevelt el­nök jelenlétében. A filmet eddig VIII. Edvárd: királyon kívül senki sem látta. Általában arra j számítanak, hogy a film első nyilvános bemuta­tásával egyidejűleg a nemzet ajándékba kapja a gyűjteményt. Valószinüleg a király végrendeletében pontosan \ meghatározta, hogy a gyűjteményt bizonyos föl- * tételek mellett, elsősorban épségének garantáló- j sával valamely nyilvános múzeumban helyez­zék el. A legértékesebb képek A királyi magánvagyon legértékesebb részei­hez tartoznak a Buckingham-palota képcsarno­kának pompás képei, valamint a windsori kas­télyban elhelyezett rendkívül érdekes gyűjtemé­nyek. V. György nem volt szenvedélyes mű­gyűjtő, csupán arra szorítkozott, hogy az örö­költ gyűjteményeket megtartsa és világhírű windsori könyvtárát bővítse. A palota tróntermében lévő csodaszép mester­művek sem vehetik föl talán a versenyt a wind­sori királyi képtár különleges képeivel. A Buckingham-palotában Rembrand és Rubens a legjelentősebb képviselői a festészetnek, Wind- sorban viszont Holbein, Dürer és Leonardo rajzai képvisel­nek egyedülálló értékeket. A könyvtárhoz csatlakozik egy terem, amely­ben negyvenezer lapot őriznek és ezek tökéletes áttekintést nyújtanak a nagy festők leghíresebb müveinek keletkezéséről. Itt vannak például az összes vázlatok, amelyeket Holbein festményei­hez készített, rajzok, amelyekről évszázadokig senki sem tudott és amelyek csak az évszázad elején kerültek ismét napvilágra. V. György maga is értékes fölfedezést tett, amikor elren­delte a képcsarnok közepén lévő háromtagú kép tisztogatását, öt évvel ezelőtt a képet átvilágí­tották és megtisztították és a munka elvégzése után Duccio egy ismeretlen festménye került napvilágra. A király kedvenc képe és egyben bizonyára a képtár legértékesebb müve Rembrand egyik festménye: „Pancras polgármester és felesé­ge", amely 1645-ből, Rembrand alkotóképes­sége virágzásának idejéből származik. Vili. Edvárd tényhépgyüjteménye VIII. Edvárd főleg a modern művészet iránt érdeklődik és ezért kézenfekvő a föltevés, hogy a királyi képtárat modern gyűjteményekkel is ki fogják egészíteni. Az V. György hagyatéká­ból származó képek ez esetben is az első helyet fogják elfoglalni a kirájjd palotákban. VIII. Ed­várd állítólag arra is gondol, hogy a Fort Bel- vedere-n, Sunnigdaleban lévő magánbirtokán modern képtárat rendezzen be. Ha ez a terve sikerül, úgy a modern művészet számára, főleg pedig az angol modern festészet számára uj vi­rágzás korszaka következik el. VIII. Edvárd bizonyára kegyelettel fog őr­ködni afölött, hogy atyjának műkincsei, minde­nekelőtt a nagyszerű könyvtár értékei érintetle­nül megmaradjanak. A hagyatéknak csak azt a részét fogják eltávolítani, amelyet az elhunyt uralkodó kifejezetten az angol népnek hagyott örökbe. Mig V. György mindenekelőtt művészi nyomatokat és különleges történelmi müveket 9 gyüitött, addig Vili. Edvárd érdeklődése a modern könyvek,! főleg életrajzok és útleírások felé fordul. | A fiatal király még egy rendkívül érdekes gyűj­teménnyel fogja díszíteni a királyi termeket, ez pedig az óriási fényképgyüjteménye, amelyet el akar helyezni a királyi palotában. Tizezerszámra vannak e gyűjteményben fényké­peit, Edvárd saját fölvételei, amelyek az ural­kodó különböző útjairól származnak. Az időrendben fölsorakozó képekből VIII. Edvárd egész életének története tárul a szem­lélő elé. Az érdekes emlékekből, az idegen, egzótikus or­szágokban tett utazások alatt eszkimók, zuluk, busmanok, kínaiak, indiánok között készült föl­vételekből a legszemléltetőbb módon lehet ösz- szeállitani Edvárd eddigi életét. Merényletek és ellenmerényletek a Iranciaországi h o emigránsok életének hátterében Sándor k rály gyilkosai biinpörének uiabb szenzációt Aix en Provence, február 7. Az Usz- tasi-pör tegnapi tárgyalásának szenzációja az volt, amikor Pospisil vádlott kijelentette, hegy néhány nappal 1034 október 11-én történt le­tartóztatása után büntetlenséget és szabad- lábrahelyezést ígértek neki, ha Olaszországba megy és ott meggyilkolja Ante Pavelicset, az emigrációban elő horvát vezért. A jugoszláv rendőrtisztek, akik Pospisilt vallatták, ezen­kívül olyan okiratot akarlak aláíratni a vád­lottal, amelyben terhelő adatok voltak vádlot- társai ellen. Pospisil ezt a kívánságot sem tel­jesítette s akkor különféle dologgal meg­fenyegették. Pospisilt két jugoszláv rendőr­tiszt, Mihanovics és Simonovics vallatta. Francois Loison biró keresztkérdései nem értek el eredményt. Valahányszor a biró kér­dést tett föl, a vádlott több percig gondolkozott és csak azután felelt annak ellenére, hogy a fordítás francia nyelvről horvát nyelvre gyor­san történt. Rajics vádlott kijelentette, hogy ártatlan paraszt, aki emigrációba kényszerült és a külföldön természetesen alávetette magát az emigráns horvát vezérek parancsainak. Évekig mint ártatlan paraszt élt Jugoszláviá­ban s ugyanezt az életet folytatta Jankapusz- tán is, ahol mezőgazdasági munkálatokkal foglalkozott, amig az emigráns központ kül­földre parancsolta. Amikor Jankapusztáról el­ment, fogalma sem volt, hogy milyen célból hívják hranciaországba és nem ismerte a ter­vezett politikai akció természetét, mert a részletekbe soha sem avatták be. A biró kü­lönösnek találta, hogy az egyszerű paraszt hamis okiratokkal utazik és külföldi luxus­hotelekben száll meg. Rajics és Pospisil ki­jelentette, hogy ez gyakran megtörténik, ha politikai akciókra használják őket, de az ak­ció céljáról nem volt tudomásuk. A mai tárgyafási nap Aix en Provence, február 7. Az Usztasa ©zer- vezet tagjainak btapetrében ma délelőtt meg­kezd ődöót a tanuk kihallgatása. Elsőnek Geor- gee tábornokot hallgatták ki, aki a merény­letkor Sándor király autójában ült és meg is sebesült, A tábornok elmondja, hogy azonnali a merénylőre vetette magát, aki azonban nálőtt és ártr.ihnatlianná tette. A tábornokot meglop be, hogy a merénylő mily ügyesen használja fegy­verét, arai azt jelentette, hogy a revolverkeze- ’ésben jó iskolája volt. A vádlóttakmak nem volt megjegyzése a tanú szavaihoz. Georges után Pirlo’ilet ezredest belVgatták ki, aki a király au­tója .mellett lovagolt é3 kardjával leütötte a tá­madót. Később a rendőrség több tagját hallgat­ták ki, akik valamennyijein aizt á’fiitohbák. hogy a merénylő hihetetlen gyorsasággal és pontos­sággal hajtotta végre tettét. Ék csth szociáldemokrata párt efejtette eddigi ukránbarát Irányzatát Kütóo.tt.kai számításból hagyja abba az ukrán nációnál sták támogatósé! Munkács, február 7. Kárpátalján az ukrá­noknak és az ukránositásnak a csehszlovák szociáldemokrata párt volt eddig a protek- tora. E pártban helyezkedtek el az oroszor­szági és galíciai emigráns ukránok. A szo­ciáldemokrata párt támogatta minden vo­natkozásban az ukrajnizmust, főként a ru­szin tanítóság körében és a tanügyi vonat­kozásokban. Ruszin-ukrán volt a párt parla­menti képviselője mind az előző, mind a mostani parlamenti ciklusban, a párt ukrán­jai uralkodtak a tanügyi, személyi és nyelvi vonatkozásokban Kárpátalján. A csehszlovák szociáldemokrata párt ed­digi ukrántámogató politikájában most hir­telen nagy fordulat állott be. A párt kárpátaljai vezetése egyik napról a másikra elejti az ukrán irányzatot, kiíes- sékeli a pártból az ukránokat, a galíciaia­kat s parlamenti képviselőjét, Julij Révayt is felszólította, hogy vagy a ruszin-ukrán tanítók egyesületének elnöki tisztéről, vagy képviselői mandátumáról mondjon le. Ennek a nagy fordulatnak hivatalosan nem adják indokolását. Maguk a szociáldemo­kraták is többféleképpen magyarázzák. Egy verzió szerint azért nem favorizálják tovább az ukránizmust, mert a múlt évi választások alkalmával csalódtak az ukránokban. Az ag­rárok is szerveztek egy agrár-ukrán csopor­tot s ennek egyre több tagja kezd lenni a ruszin-ukrán tanítóság köréből. A másik magyarázat valószínűbb. Ez pe­dig az, hogy az ukránirány elejtése a párt­központ rendelkezésére történik — külpoli­tikai elgondolásból. Az ukrán nacionalista mozgalom ugyanis a német birodalmi nagypolitika főprotekto­rátusa alatt áll és az mozgatja elsősorban. A csehszlovák szociáldemokrata párt te­hát állítólag a német törekvésekkel és po­litikával fordul szembe, amikor elejti a kárpártaljaj ukránizmust és pedig főleg azért, mert a Csehszlovákia és a Szovjet közti szövetség számára kellemetlen az a sovén ukrán nacionalizmus, mely az ukrá­nokat Kárpátalján is jellemzi. Ugylátszik, hogy azt, amit a csehszlovák de­mokrata párt nem tett meg a Lengyelország­gal való jobb viszony megteremthetése érde­kében, arra most kész a szovjet politikája érdekében. A dolgok pikantériája az, hogy a szovjet és a kommunista párt is ukrán­barát. de az ukrán nacionalisták szeparatiz­musa nélkül. . Az ukránokkal szemben megváltozott kur­zus következményének tartják azt is, hogy az utóbbi hetekben a hatóságok felléptek az ukrajnizmus ellen. így a napokban Ungvárt a rendőrség házkutatást tartott az ukrán- ruszin tanítóegyesület főtitkáránál. Kusi- leszkónál. Hire járt annak is. Hogy ugyan­csak házkutatás volt dr. Stéfán Ágostonnál, a munkácsi állami kereskedelmi akadémia igazgatójánál, a kinevezett kormánybiztosi. városi tanács tagjánál. E hír azonban nem felel meg a valóságnak, mert mindössze annyi történt, hogy Blecha kormánybiztos mint rendőrtanácsos felkereste Stéfán igaz­gatót és elkérte tőle a tanítóegyesület kör­levelét. Olvedi-emlékiinnep Budapesten Budapest, február 7. (Budapesti szer­kesztőségünk telefon jelentése.) ölvedi László­nak, a korán elhunyt nagytehetségü érsekuj- vári költőnek budapesti bará/íai mozgalmat indítottak, hogy a költőnek farkasréti temető­ben levő sírja fölé megfelelő síremléket emel­tessenek. A sircmiék-alap javára tegnap a Magyar—Bolgár Egyesület estélyt rendezett. Az estélyen Szántó László azt hangsúlyozta, hogy ölvedi László volt a Magyar—Bolgár Egyesület megszervezésének kezdeményező­je. Dr. Marék Antal, a szlovenszkói szárma­zású orvos-iró ölvedi költészetét méltatta, Wakots Margit ölvedi-dalokat énekelt Ker­gék Árpád zongorakiséretével. Dr. Urr Ida verseiből olvasott föl, majd Jócsik Imre a szlovák lírikusok költeményeiből szavalt. NYILATKOZAT Az alábbi nyilatkozat közlésére kérték fel la­punkat: A Prágai Magyar Hírlap folyó évi február 5-i számának negyedik oldalán a perbenyiki Hi­telszövetkezet ügyéről megjelent tudósítással kapcsolatban kijelentem, hogy nem feled meg a valóságnak a cikk azon tétele, mely szerint én 1924-ben azért mondtam volna le a szövetke- i zeti elnökségről, mert már akkor is szabályelle­nes dolgokat tapasztaltam volna a szövetkezet ügyvezetésében. Ilyesmit én nem ta-oasztaltam, s lemondásom magántermészetű okokból tör­tént. Perbenyik, 1936 február 6. Máthé Miklós s. k. ref. lelkész. Mostclsafia lőtte agyon Szlarovics szőgyéni gazdát Komárom, február 7. (Saját tudósitónkrtól.) A PMH 'közölte 'legutóbbi számába®, hogy Szó- gyen községben agyonlőtték Sztarov'cs János ötvenéves gazdát, aiki állandó viszályban élt feleségével és mostohái iával. A gazdát holtan találták meg házának udvarán, a tettes pedig eümieneikü't. Mára kiderült, hogy a gyilkosságot Sztarovics mostohafia, Fábián András 33 esztendős szabésegéd követte el. A gazda felesége Fábián Andrásnál lakott aiz utóbbi időben, mivel Sztarov'cs állandóan bán­talmazta és legutóbb lugikőoldatot öntött az asz- szo-ny fejére. A gazda ki akarta semmizni fele­ségét a vagyonból és ezért egész birtokát saját édeeflára íratta. Fábián András meggyőződött a telekönyvi hivatalban, hogy az ifjabb Sztaro­v'cs nevére került a birtok és ekkor elhatároz­ta., hogy leszámol moslohaaipjával. Késő éjjel bekopogtatott a ház ablakán. Sztarovics kétség­telenül! felismerte látogatóját, mert fejszével a kezében ment ki fogadtatására az udvarba. Fá­bián bizonyára azonnal elsütötte fegyverét, mi­helyt a fejszével felfegyverzett gazdát meglát­ta, mert dulakodásnak eeir.mi nyoma sem volt a helyszínen. A golyó az öregember szivébe fú­ródott és azonnal megölte. Fábián András a gyilkosság után megszökött a faluból. A esend­őiméig körözi, eddig eredmény télén üL Szloíák drótozó gyerekek szomorú sorsa Prága, február 7. A Ve cári ti Gesiké Slovo irja: Podjebiádon és környékén a napokban több fiatalkorú drótosgyerck tűrt föl, alkok dcó- tozá'Si munka keresésének ürügye alatt végig- kolduliják az egész vidéket. A rendőrség figyel­ni kezdte őket s a napokban több drótosgyene­ket őrizetbe vett. Kihallgatásuk során megdöb­bentő adatok kerültek nyilvánosságra. A letar­tóztatott gyermek-drótosok előaditák, hogy Szlovenszkóra valók s rossz anyagi viszonyok között élő szüleik 200—300 korona évi bér fejében bérbeadták őket néhány gazdának. A bérbevevők fölsze­relték őket drótozó szerszámokkal s elküld­ték őket koldulni. Az utat Csehországba és vissza gyalog kénytelenek megtenni. Egy-egy kolduló útról való visszatérés után naponta legalább 20—30 koronát kell beszolgáltat­niuk. A rendőrség azt Is megállapította, hogy néhány gazda négy, sőt hat gyermeket kol­dul tat ilyen módon és ebből naponta 80—100 korona hasznot húz. Ha a kiis drótos nem szolgáltatja be naponta a ikivámt összeget, úgy a „vállalkozó11 kegyetle­nül bánilk velük, ©őt meg is veri őket. LEGÚJABB SPORT )( Magyarország kardvivócsapatát a sanre- mól versenyre az elmúlt napokban rendezett próbaversenyek alapján a következőképen je­lölték ki: Dr. Rajczi, Gerevich és dr. Szilassy. — A hölgyek csapatát az európabajnokl verse­nyeken a régi, bevált Elek I., Elek M.. Bogáthyj E., Vargha ]. együttes fogja alkotni. 4

Next

/
Thumbnails
Contents