Prágai Magyar Hirlap, 1936. február (15. évfolyam, 26-50 / 3875-3899. szám)

1936-02-07 / 31. (3880.) szám

1936 február 7, péntek. ^RSGAItMACítARHlRLAP 3 A dcu/osi yyiUcotsáfy újból heves politikai vitákra ad ókot Európában. Ugyanúgy elitéljük, ha anti­fasiszta öl meg nemzeti szocialistát, mint el­ítéltük, amikor megfordítva történt. Sajnos, mindkét „világnézet" egyformán alkalmazza politikai eszközei között a gyilkosságot, az egyik megölte Lessínget és Fór mist, a másik Gustloffot, — az egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz, szemrehányást egyik sem te­het a másiknak. A baj az, hogy mégis teszi. Ezek az újfajta politikai gyilkosságok tulaj­donképpen két részből állanak: az első rész a merénylet, a második a féktelen agitáció, amely az elkövetett telt után igyekszik kí­méletlenül kiaknázni a saját politikai előnyé­re az esetet, s ámbár a lapok hasábjain a gyász krokodilkönnyeit sírja és megrendül­tén bánatot fuvoláz, titokban örül, hogy tör­tént valami, amiből fegyvert kovácsolhat azok ellen, akiket gyűlöl. A politikai reklám, a felfújás, az általánosítás undorító magavi­seleté ez, csúf és veszedelmes dolog. Tegnap láttunk kicsiben hasonlót az uccán: két autó összeakadt, csak apró horzsolás történt, semmi más, de a két sofőr veszekedni, vere­kedni kezdett, csakhamar csődület támadt körülöttük, a járókelők beleszóltak s végül a rendőrök csak nagy üggyel-bajjal válasz­tották szét az izgatott tömeget. — Szomorú, de aránylag kis ügyekből világbotrányokat, veszedelmes gyülöletcsirákat dagaszt a fele­lőtlen politikai reklám és a kíméletlen kihasz­nálási törekvés, most Gustloff meggyilkolása után, előbb Lessing és Forrnis meg gyilkolása­kor. A féktelen agitáció természtesen mindkét részen azt eredményezi, hogy a közvélemény tovább forrong, a hangulat nem csillapodik s a talajt e vad heccelés minduntalan újból és újból előkészíti a további rémtettekre és merényletekre. — Hogy is mondta Darvas kollegánk az újságírók prágai bankettjén? A lelkek konszolidálása legyen a cél. A meg­értés, az önuralom s nem az, hogy az ellenfél minden apró hibáját százszoroson kihasznál­va szítsuk a tüzet, amely embert ember, poli­tikát politika, népet nép ellen uszít. A lelkek konszolidálása! Nálunk háV Istennek szárny­ra kapott a szó, a legilletékesebbek örömmel magukévá tették az eszmét s büszkék va­gyunk, hogy mi kezdeményeztünk, mi mer­tünk békejobbot nyújtani, nem mint erre a célra alkalmazott kreatúrák, hanem mint a másik oldal szabad és független képviselője. (foaemcdfetószlást követel az angol parlamentben Lansbury, a munkáspárt egyik vezére és Lloyd George, az antimperialista liberálisok képviselője. — Nem furcsa, hogy az olasz ér­dekeket az alsóházban a baloldal képviseli a konzervatívok imperializmusával szemben? Az angol fabianizmus megvesztegethetetlen s elméletek kedvéért nem áldoz fel igazságokat. Az abesszin háborút szivvél-lélekkél elitéli, mint minden értelmes ember, de csak a há­borút, s nem annak okait. Amikor igazságot tesz, látja, hogy Olaszországot rutul kisem- mizlék a békeszerződésben s inig a többi nagyhatalom töméntelen vagyont kapott, Itá­liának alig jutott néhány apró gyarmalkonc. Látja, hogy az ötvenmiüiós olasz népet gaz­dasági szükségszerűség taszítja szűk és sze­gény hazájából uj kiaknázatlan és elvadult területek felé. Látja, hogy néhány nyugati hatalom a dúsgazdagok kapzsi pózában ül óriási birtokok fölött és nem hajlandó éhező proletárnépeket kenyérhez juttatni. Mi lenne, mondja Lloyd George, ha a százötvenmillió orosz nem tizenhétmillió négyzetkilométer szűzi földjén élne, hanem olasz vagy japán arányoknak megfelelően — hatszázezer négy­zetkilométer szegényes, kisajtolt földön? Mennyi harchoz, háborúhoz vezetne a kény­szerű orosz agresszivitás! Itt csak egy segít­het, ha, nem akarunk háborút, mondja: a nyersanyagok uj, becsületes, szinte kommu- nisztikus felosztása. Dréhr Imre összeesett és meghalt a kúriai Ítélet hallatára Öngyilkosságot követett el, mert a Kúria három és félévi börtönre Ítélte? Budapest, ifeibnuiáir '6. (Budapesti szerkesztő- Bégümk teleiomjeleraitése.) A királyi Kúria ma hirdetett ítéletet Dréhr Imre volt államtitkár ismert bünperében. A törvényszék ötéves bün­tetését az ítélőtábla két és fél évre szállította le. A Kúria most Dréhr büntetését jogerősen három és félévi börtönbüntetésben állapította meg. Az egész délelőttöt igénybevevő indokolás szerint a királyi Kúria helybenhagyta a tábla jogi érvelését kétrendbeli csalás bűntettét ille­tőleg. E kétrendbeli csalást Dréhr a 28.000 pen­gő kifizetésénél és a Holzbach-féle üdülőtelep megvásárlásánál követte el. Az indokolás meg­állapítja, hogy a per folyamán nem merült fel oly adat, amely bizonyítaná, hogy a Holzbach- féle ügyletről az elhunyt Vass József miniszter is tudott volna. A Kúria súlyosbító körülmény­nek vette, hogy az elitéit az államkincstárt ká­rosította meg és hogy mint magasrangu hiva­talnoknak fokozottabb kötelessége volt a tör­vény tisztelete. Budapest, február 6. (Budapesti szorkeezitő- iségünik beleifonjelentélie.) Dréhr Imre volt ál­lamtitkár ma délután hirtelen meghalt. A hir­telen halál okát nem tudják. Az a feltevés, hogy öngyilkosságot követett el. A vizsgálat folyik. Amikor ma délelőtt a Kúria ítéletét kihirdet­ték előtte, eszméletlenül esett össze. Dréhrt eszméletlen állapotban szállították pasaréti vil­lájába. Háziorvosa déli tizenkét órától megsza­kítás nélkül mellette tartózkodott. Annál na­gyobb meglepetést keltett, hogy a család egyik tagja délután kihívta a mentőket. Délután öt órakor a mentők Dréhr Imrét már halva talál­ták. A mentők megtagadtak egyelőre minden felvilágositást. Biztosra veszik azonban, hogy Dréhr Imre öngyilkosságot követett el. Dréhr Imre védője, Gál Jenő máris bejelen­tette, hogy perujitási kérelmet készít s annak anyagát már ma elkezdte gyűjteni. A perujitási kérelmet védencének időközben bekövetkezett halálára való tekintet nélkül beadja. ■több izíben tett tamivaUomáEt a Dré'hr-ügyiben. Küllő nősen, arra vonatkozóan igyekezett Diréhr védője bizonyiitéikjokat produkálni, hogy Dréhr miiiiident utasításra tett 6 hogy semmiért nem tenhoti felelősség. A törvényszék azon az álláisr ponton volt, hogy felelős állásban lévő magyar köztisztviselő miég utasításra sem cselekedhet olyat, ami beleütközik a büntetőtörvéuykönyv paragrafusaiba és Dréhr Imrét hetekig tartó izgalmas tárgyalás után ötévi börtönre ítélte. Dréhr Imre akkor kijelentette, hogy becsületéért utolsó csöpp véréig fog harcolni s ha nem tudja vissza­harcolni becsületét, inkább megválik az élet­től is. A táblád tárgyalás is bővelkedett izgalmakban, a védelemnek sikerült a Dréhr elllen felvonul­tatott koronatanú vallomásának értékét alapo­san leszállítani s igy a tábla mérsékelte a bün­tetést. A Kúria most magáévá tette a tábla ál­láspontját. de abból indulva ki, hogy ennyire felelős állásiban, mint amilyenben Dréhr volt, a törvények tiszteiktbentartása fokozott mérték­ben kőtelező, büntetését fölemelte egy évvel. Dréhr, ugylászik, most beváltotta fenyegeté­sét, amit a törvényszéki tárgyalás alkalmá­val tett az utolsó szó jogán és megvált az élettől. Valamikor, karrierje elején, mindenki nagy jö­vőt jósolt Dréhmek, aki kis banktisztviselőből emelkedett magas közéleti méltóságba. Mint Veszprém város képviselője szerepet játszott a parlamenti életiben 'is, államtitkárságának ideje alatt a magyar sportélet egyik vezető és irá­nyító személyisége volt. Dréhr már az első bírósági tárgyaláson bejelentette, hogy öngyilkos lesz Dréhr Imre sokáig nagy szerepet játszott a magyar közéletben. Mént egészen fiatalember került be a népjóléti minsztériuimíba. Vass Jó­zsef bizalmi emberének békintette és összes ma­gántermészetű ügyeit vele intéztette, ezenkívül az összes bizalmasabb természetű ügyek is. az ő kezén mentek keresztül Vass József halála után vizsgálat indult meg a népjóléti minisztériumban s a vizsgálat so­rán terjedelmes vádiratot állítottak össze több népjóléti minisztériumi tisztviselő, közöttük Dréhr Imre államtitkár eben is. A per iránt óriási érdeklődés nyilvánult meg s a Bethlen-rezsimnek úgyszólván valamennyi számottevő személyisége fel vonult a főtárgya- láson a tanuk sorában. Maga Bethlen István is Jj szerdai szélmkar Jtyugatsztovenszkán Rombadolteh az áram- és telefonvezetékek ■■■■ Halába sújtott áltatok, suyosan sebesüli ember, veszélyes áradás tombolt a város fölött, aminek következté­ben a Nyitra folyó a város északi részén, ahol még nincs szabályozva, kilépett medréből és elöntötte a Molhos felé fek­vő külvárosi uccákat. A tűzoltók és mentők többizben vonultak ki, sőt a katonaságot is ki kellett vezényelni a veszélyeztetett szakaszokra. A szélvihar jelentékeny károkat okozott a város belte­rületén is. Több nagy cégtáblát leszakított, lehordta a katonai laktanya cseréptetejét és igen sokhelyütt szétszakította a telefon- és vil­lanyvezetéket. A városban a vihar idején szerencsére alig tartózkodott valaki az uccán és igy ember­életben nem esett kár. Súlyos baleset A közeli országúton Nyitragerencsér kö­zelében azonban súlyos baleset érte a vihar következtében Czakó Katalin 38 éves asz- szonyt. A hirtelen viharszél úgy földhözvágta, hogy a szerencsétlen nő többrendbeli csonttörést szenvedett és súlyos állapotban szállították be a kór­házba. A vihar a határban is jelentékeny káro­kat okozott. Fákat csavart ki tövestől, ház­tetőket sodort le és kazlakat hordott széjjel. Megáradt a Vág Vághosszufalu, február 6. (Saját tudósí­tónktól.) Az utóbbi napok nagy esőzései következtében a Vág újra megáradt és több helyen kilépett medréből. Az áradás még egyre tart. Kedden és szerdán hatalmas vihar tom­bolt Mátyusföld felett és úgy a földeken, mint a falvakban nagy károkat okozott. A szélvész sok szalmakazalt teljesen fölforga­tott és igen sok fát tövestől tépett ki. .Komárom, február 6. (Tudósitónk jelen­tése.) A szerdai váratlan hatalmas hóvi­har súlyos károkat okozott Komáromban és környékén. A telefon, táviró és a magasfe­szültségű áram vezetékeit sokhelyütt meg­rongálta, úgy hogy a forgalmat be kellett szüntetni. A komáromi városi telefonok fele elromlott, de szünetel a forgalom számos vá­rosközi vonalon is. Számos telefonpóznát és évszázados fát döntött ki a vihar az ország­utak mentén és a Párkány—Komárom között közlekedő autóbusz valósággal felgöngyölte az or­szágúton heverő huzalokat. A megrongált vezetékek rendbehozatala több napot vesz igénybe. A leszakadt villanyhuzalok a komáromi Tó-uccában ráestek Mohapl Ferenc föld­birtokos két igáslovára és az áram halál­ra sújtotta a két álíatot. A kocsisnak szerencsére semmi baja nem történt. Komárom uccáin nagy mennyiségben le­het látni szétszakadt, összegabalyodott hu­zalokat, amelyek sokhelyütt életveszedelmet is jelenthetnek. A legnagyobb károkat a délszlovenszkói villanymüvek szenvedték. Komárom és Őrsujfalu között a vihar tel­jesen tönkretette a vezetéket, ugyancsak kidöntötte a tizennégy méter magas vil­lanyoszlopokat és a vastraverzeket. Ezen a szakaszon teljesen megszűnt az áramszolgáltatás. A kár egyelőre fölbecsül- hetetlen. Áradás Nyitrán Nyitra, február 6. (Saját munkatársunk­tól.) Kedden és szerdán hatalmas vihar A KAIRÓI DIÁKTÜNTETÉSEK egyik jelenete. Az egyiptomi diákok kövekkel támadták meg az angol rendőröket

Next

/
Thumbnails
Contents