Prágai Magyar Hirlap, 1936. február (15. évfolyam, 26-50 / 3875-3899. szám)

1936-02-06 / 30. (3879.) szám

1936 február 6, csütörtök*

Esterházy János elnöki megnyitóig Zsolnán

„Nem helyezkedhetünk rideg visszautasító álláspontra"

Nekünk nem hangulatokkal, hanem realitásokkal kell számolnunk — mondotta a parielnök ■ ■ ■ „Hűvös tejjel, de meleg szívvel hozzák meg határozatukat'*

UNIKUM AZEGÉSZ VILÁGON!

Az B53ESHB keieitsví?,

mert dúsabb sótartalmánál fogva a leghatásosabb. Elég mar fél pohárral, kapható klstivesc Is.

pontunkat. Lehetséges, hogy a katolikus kérdéshez fűződő kijelentéseink itt-ott félreértést okoztak. Teljesen alaptalanul. Azokból csak az olvasható ki, hogy most elsősorban a Szentszék és a kormány gondja kell legyen a katolikus magyarok sérelmednek orvoslása. Itt sem mondtunk le semmiről és nem vágtunk elébe az eseményeknek és változatlanul fennáll ellenzéki álláspontunk.

A saifdvifa

Prága, február 5. Az országos keresztényszocialista párt országos pártvezetőségének mai történelmi fontosságú ülésén, amely a magyar kisebbségi politika legközelebbi fejlődésének irányára döntő befolyással lesz, Esterházy János, országos pártelnök, nemzetgyűlési képviselő nagyszabású elnöki megnyitót mondott. A beszéd egyike kisebbségi életünk legfontosabb dokumentumainak, ezért hosszabb volta dacára is teljes terjedelmében ismertetjük meg olvasóinkkal.

„Minden szenvedélytől és egyéni érzésektől mentesen"

— Mai ülésünk napirendjén — kezdte beszédét a pártelnök — olyan kérdés szerepel, amely sorsdöntő fontossággal bir pártunk életében.

Ha meg is vagyok győződve arról, hogy a pártvezetőség igen tisztelt tagjai, fölismerve a helyzet komolyságát, minden szenvedélytől és egyéni érzésektől mentesen az összes figyelembe veendő körülmények lelkiismeretes mérlegelésével, higgadtan, tárgyilagosan és felelősségük teljes tudatában fognak hozzászólni a kérdéshez és ugyanilyen módon hozzák majd meg döntésüket is,

mégis még külön hangsúlyozottan kérek mindenkit, hogy egy pillanatra se téríttesse le magát arról az útról, amely nagy céljaink felé vezet. Bizom abban, hogy már maga a tárgyalás módja és a megnyilatkozások hangja és alakja is méltó lesz ahhoz a szellemi és erkölcsi értékhez, amelyet a mi pártunk minden tagja és keresztényszocialista programunk képvisel.

Sk legszorosabb testvéri viszony és leghatékonyabb fegyverbarátság a magyar nemzeti párttal

— Hangsúlyozom azt és azt hiszem, ebben vélem mindenki egyetért,

mi a magyar nemzeti párttal továbbra is fönn akarjuk tartani a legszorosabb testvéri viszonyt és a leghatékonyabb fegyverbarátsá- got,

Amikor harcra föl kell vonulni nemzeti, kisebbségi, hitbéli jogainkért, mi mindenkor velük együtt akarjuk vállvetve megvívni a harcot. Minket az itteni magyarság és a vele együtt- küzdő őslakos testvérek összességének önzetlen szolgálata irányit. Ennek érdekében vállaljuk a legfáradságosabb munkát, kellemetlenségeket és aki velünk ebben osztozni akar, azt mint egyen- lőrangu bajtársat fogadjuk akár körünkbe, akár magunk mellé, de viszont megköveteljük, hogy senkise kételkedjék nemzeti érzésünknek az övével egyenértékű voltában.

— Az itteni magyarság és őslakosság súlyos helyzetét csak kedvezőtlenebbé tenné, ha mai tárgyalásunkból és döntésünkből bárki is azt a következtetést vonhatná le, hogy a magyar nemzeti párttal közös frontunk megrepedezhetne, vagy megszűnhetne. Erről szó sem lehet,

ezért ezt mint irányvonalat kifejezetten ki is tűzöm és tudom, hogy ebben egyek vagyunk mindnyájan.

Az egységes pirt tervének előzményei

— Mai döntésünk csak akkor lehet alapos is, ha a legutóbbi eseményeket nem kiszakítva a folytonosságból vizsgáljuk, hanem az előzmények teljes ismeretével é leljük meg határozatunkat. Ezeket az előzménye' st kivánom röviden a tények felsorakoztatásává. ismertetni.

— Az áta' .kulás után az itteni magyarságnak egy pártja v rlt. Ebből vált ki 192>0-ban a parlamenti válasz ás előtt a magyar kisgazda és kisiparos párt, r mely 1025 ben magyar nemzeti párttá alakult át. 1 z igy kifejlődött két-párt rendszer mellett helyezkedett el az ellenzéki érzelmű magyarság, va -y az átfogó programú és az egész őslakosságra .dterjedő országos keresztényezocia- Ü6ta pártba, a, vagy a kezdetben főleg gazdasági és igy mai mlalista programot valló, utóbb azonban egyre nacionalistább irányú magyar nemzeti pártban. A két párt harmonikus együttműködését a közös vezérlő bizottság biztosította, amelynek hatékonysága azonban az idők folyamán elhalványult. A parlamenti választásokon a közös listák rendszere mégis fönnmaradt és igy történt ez a múlt esztendőben is. Az 1935. május 19-én tartott parlamenti választás után egyre erőteljesebben nyilatkozott meg a magyar nemzeti párt vezetői részéről az a kívánság, hogy a magyarság egy egységes pártban tömörüljön, mert bizonyára nem tudták elkerülni a csehszlovákiai németek egységesítő mozgalmának hatását, amely némei mozga.om tagadhatatlan választási, de hangsúlyozom. csak választás; sikereket tudott fölmutatni. 1935 október 23-án az ellenzéki pártok közös parlamenti klubja elhatározta a szlovenszkói és ruszinszkói nemzeti kisebbségek politikai nagybizottságának megszervezését, amihez utóbb hozzájárultak mind a két pártnak arra hivatott vezető szervei. A szervező munka meg is indult és december havában már konkrétebb alakot is kezdett ölteni.

— December 18-án volt Prágában az elnökválasztás, amely alkalommal pártjaink törvényhozói Benes külügyminiszter urra adták, szavazatukat Az elnökválasztás kísérő körül' ínyeire, amelyekkel sajtónyilatkozatok is bőven foglalkoztak, nem kívánok részletesebben reá térni, csak ismételten hangsúlyozom azt, hogy semmilyen jogunkról, követelésünkről, programunkról le nem mondottunk, amidőn szavazatunkat odaígértük hanem csak az itteni össz- magyarság létérdekét biztosító, törvényben is lefektetett jogoknak maradéktalan végrehajtását követeltük minden téren, természetesen minden egyéni előny, haszon vagy anyagi érdek teljes kikapcsolásával. Ezúttal történt meg először, hogy a köztársaságnak egyik felelős tényezője a tárgyaló asztalhoz hivott meg bennünket, amelyhez tehát nem mi tolakodtunk oda. De amikor arról volt szó, hogy magyar testvéreinken segíthetünk, ez elől ki nem tértünk, ki sem térhettünk, mert felelősségünkből folyó kötelességünknek éreztük, hogy ezen a módom is iparkodjunk enyhíteni az itteni magyarság egyre súlyosbodó helyzetén.

— Ennek az állásfoglalásunknak, mint első lépésnek további folytatása az lett volna, hogy most már pontróApontra rendszeresen egybefoglalva föltárjuk a változatlanul fönnálló sérelmek minden még legaprólékosabb részletét is, rámutassunk az orvoslás módjaira és előterjesszük erre nézve alaposan kidolgozott javaslatainkat hogy igy módot adjunk az irányunkban megnyilatkozott jóindulat tevőleges megnyilatkozására. Ha ez eredménnyel jár, úgy segítettünk sorstest- véreimken, ha nem jár eredménnyel, akkor még fokozottabban kell hangsúlyoznunk ellenzéki magatartásunkat, amelytől való letérésre eddig semmilyen ok nem volt, és ma sincsen. Mert ha meg is kapjuk azt, ami az isteni és emberi törvények szerint megillet, ez nem valamilyen felsőbb kegyből származó előny, amelyért meg kellene hajtani gerincünket és bármit kellene engednünk nemzeti öntudatunkból!

— Sajnos, ebben a konstruktív ellenzéki muri- j kánkban megakadályozott és megakadályoz még 2 ma is egy olyan lépés, mely olyan oldalról jött, | ahonnét azt a legkevésbé sem vártuk. Értem a jj magyar nemzeti pártnak január 10-én kibocsátott 1 felhívását. Minden előzetes megállapodás ellenére, meglepetésszerűen történt ennek a felhívásnak kibocsátása mely őszintén mond' atom, bel- és külpolitikai szempontból is a legkedvezőtlenebb időpontban látott napvilágot és legkevésbé sem szolgálja azt a célt, amelynek érdekében megteremtődni látszott, hogy akármilyen viszonylatban is megszilárdítsa és megerősítse az itteni magyarság pozícióját.

A keresztényszocialista álláspont

— Ha nem éreznők a súlyos felelősséget az it- j

teni magyarság és őslakosság helyzetének kiala-! kulásával kapcsolatban, akkor könnyű volna

helyzetünk, akkor

egyszerűen a mi táborunk közhangulatára és híveink tömeges megnyilatkozásaira hivatkozva rövidesen kimondhatnék a nemet.

De nekünk, akiknek a múlt tanulságaiból kell merítenünk okulást, nekünk, akiknek a jövőbe kel] tekintenünk, nekünk, akiknek észlelnünk kell, hogy a világháború óta egyre kaotikusab- bá váló nemzetközi helyzetben most olyan idő közeledik, amelyben népek, nemzetek és államok sorsa fog eldőlni, nem szabad egy pillanatra sem letérnünk a komoly mérlegelés és józan megfontolás útjáról.

Nekünk nem a hangulatokkal, hanem a realitásokkal kell számoljunk, jelszavaktól, akármilyen csillogó ábrándoktól*

el nem vakittathatjuik magunkat. Minden uj eszmét, gondolatot, tervet meg kell vizsgálnunk, hogy egészséges-e, hogyan, mikor, mily eszközökkel hajtható végre, mert a legszebb törekvés is megbukhat, ha kontár-kézzel, alkalmatlan időben kísérlik ineg megvalósítását. A mai viszonyok közt kísérletezéseknek nem lehet helyük.

Az ideiglenes válasz

— Mindennek elgondolása vezérelt már akkor is. amikor dr. Szüllő Géza klubelnök úrral megadtuk az ideiglenes választ a magyar nemzeti párt felhívására. Aki gondosan és tárgyilagosan elolvasta válaszunkat, nem találhatott ebben semmilyen prejudiciuniót az országos pártvezetőség állásfoglalására. Elvben helyesnek mondottuk az egy-pártrendszert, a továbbiakban pedig kimutattuk, hogy

ez a rendszer a mi pártunk révén a múltban

már meg is volt és nem mi bontottuk meg.

Az adott körülmények között nem mondhattunk sem többet, sem kevesebbet. Sőt az a kijelentés, hogy nem az a lényeg, hogy hány párt van, hanem miként tudunk mint ellenzék jobban verekedni, eléggé sejteni engedte állás-.

— A nemzeti párt felhívása és a mi válaszunk érthetően keltett élénk feltűnést, egymást követték a sajtónyilatkozatok és sajtókommen- tárok, mondhatni, minden sajtóorgánumban, de azonnal megindult a mi táborunkban a teljesen spontán állásfoglalás is, úgyhogy a mai napig teljesen tisztán kialakult előttünk párthiveink- nek felfogása.

— A magyar nemzeti párt részéről az akció megindulása óta történt megnyilatkozások közül figyelmet érdemel a lapjainkban január 29- én megjelent cikk, amelyben a párt elnöksége kijelenti, hogy

„A keresztény-szocialista nyilatkozatok egyik fontos elvi jelentőségű kijelentése az, hogy a keresztény világnézet és a „szociális politika" fenntartását és biztosítósát akarják az egységes pártban is érvényesíteni. Meggyőződésünk, hogy ennék a két feltételnek telj esi tése minden akadály nélkül lehetséges, hiszen a keresztény világnézet és a szociális igazság teljességének követelése a magyar nemzeti pártnak is alapvető programja."

Ezzel befejeztem a tények regisztrálását és most leszűröm a következtetéseket.

A keresztényszeciaiisfa szervezetek állásfoglalásai

—- A pártunk szervezeted és hívei részéről történt állásfoglalások az egységesítés kérdésében részben pozitívumokat, részben negatívumokat tartalmaznak. Pozitívumok:

1. Határozott egyöntetűséggel kívánja mindenki az egység megteremtését és örömmel veszik tudomásul, hogy a MNP ennek a célnak érdekében hajlandó feláldozni pártkereteit és velünk kész fuzionálni*

2* Ugyanilyen egyöntetűséggel kívánják a keresztény gondolat és szociális alap fenntartását,

3* Egyhangúan kívánják a szlovák, német, ruszin, román, egyszóval a velünk eddig egy pár Tereiben lévő őslakos testvéreinkkel a közösség fenntartását és pedig csakis egy párt kötelékében, mert ez egységesítés megvalósításának nem lehet az az ára, hogy mint egyetlen becsületes ellenzéki párt bárhol is feloszlassuk kádereinket, hogy azok más pártok martalékává váljanak.

— Negatívumot jelent a magyar nemzeti párt elgondolásával szemben, hogy

1. Az egy-pártrendszert nem kívánják egy uj alakulatban megvalósítani, hanem az országos keresztényszocialista pártban, amely itt tulajdonképpen a törzs, az anyapárt és erről vált le a kisgazda, később magyar nemzeti párt.

2. Nem kivannak olyan uj alakulatot* amelyben a többi őslakos nemzet fiai már az uj alakulat neve miatt sem vehetnek részt, hanem meg akarják tartani az országos keresztényszocialista párt elnevezését.

3. Nem hajlandók elejteni egy pontot sem a kcresztényszocialista programból ma tetszetős jelszavak kedvéért

— A magyar nemzeti párt, mint azt előzőén említettem, közeledést mutatott annyiban, hogy maga is a keresztény és szociális alapra helyezkedett

m kell a parlküss bizottságnak mér'esefne ?

— Úgy látom, hogy táborunknak nyílt színvallása, mely tulajdonképpen válasz a magyar nemzeti párt felhívására és amely színvallást országos pártvezetőségünknek is figyelembe kell vennie, rendkívül világos, egyszerű, logikus és nagyban hozzájárul a helyzet tisztázásához.

Készséggel elismerem, hogy a magyar nemzeti pártot becsületes jószándék vezérelte, amikor kibocsátotta felhívását és meg vagyok győződve arról is, hogy komoly és súlyos érveket tud felsorakoztatni egységesítő elgondolása mellett.

Éppen ezért bizom abban, hogy ha a két párt kiküldöttei összeülnek, hogy megtárgyalják a felvetett problémát, akkor

a testvéri együttérzés és kölcsönös baráti megértés jegyében fogják keresni azokat az utakat, amelyek oly megoldást tesznek lehetővé, hogy a megindult mozgalomnak ne vallja kárát az itteni magyarságnak és őslakosságnak még legkisebb érdeke sem.

— Sohasem szabad idegenkedéssel, még kevésbé rosszalással fogadni semmilyen jószándékkal felvetett uj gondolatot, vagy uj tervet. Sem lekicsinyelnünk, sem túlbecsülnünk nem szabad azt.

Ha akadályok tornyosulnak elébe, gondosan meg kell ezeket vizsgálnunk, nem háriíha- tók-e el. És ha nem volnának elháríthatok, akkor sem helyezkedhetünk valamilyen rideg, visszautasító vagy ellenséges álláspontra.

Élő szervezetek, ha egészségesek és ha romlatlan életösztön táplálja őket, természetesen és szükségszerüleg reagálnak a különböző eszme- áramlatokra. Ezt nem kerülheti el sem a mi pártunk, sem a testvér magyar nemzeti párt. Ezt tapasztalhatjuk a jelen esetben is. A reakció mértékének következményei azután a cro és kontra állásfoglalások.

Magyar pártokról, őslakos testvérekről lévén

szó, a vélemények küzdelméből, az érvek összecsapásából nem szabad veszteseknek vagy legyőzötíeknck hátramaradniok és mindenképpen győztesnek kell kikerülnie a mozgalomból a keresztény felebarát szeretetnek, a magyar becsületnek és az őslakos ösz- szetaríozandóság és elienezékiség gondolatának.

Hogy igy történjék, ezért felelősek vagyunk mindnyájan a mi Istenünknek, embertársainknak és a jövő generációnak!

Hüv5s télié’, de restes szívvel...

— Nyílt szívvel, teljes őszinteséggel, mint magyar ember magyar becsületességgel tártam fel a helyzetet. Felfogásom és nézetem eléggé ismeretesek lehetnek mindenki előtt, mert sohasem lepleztem őket, keresztény magyarnak vallottam magam mindenkor és vallom magam utolsó lehelletemig, amivel természetszerűen nem helyezem magyarságomat semmilyen szűkítő korlátok közé. Ennek konzekvenciáit mindenben levontam és ezért találtam meg helyemet az országos keresztényszocialis+a pártban, kezdetben mint közkatona és később, mint annak elnöke is.

— Úgy szeretném, ha az igen tisztelt párt- vezetőség tagjai

minden befolyástól mentesen, tisztán lelkiismeretűk szavára hallgatva, a krisztusi életfelfogás állhatatosságával, önzetlenségével és tisztaságával mérlegelnének minden most számba veendő körülményt és hűvös fejjel, de meleg szívvel hoznák meg azután döntésüket.

— Az isteni igazságosságba vetett bizalmunk hassa át ma is a döntő és súlyos órában mindnyájunk lelkét!

3