Prágai Magyar Hirlap, 1936. február (15. évfolyam, 26-50 / 3875-3899. szám)

1936-02-29 / 50. (3899.) Második kiadás

Elkobzás után második kiadás ————————.i i XV. évf. 50. (3899) szám • SlOmbat • 1936 február 29 , Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Kő., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. O fl képes melléklettel havonként 2,50 Kő-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— KI A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská nlíce 12, 1L emelet • Kiadóhivatal: Prága II„ Panská ulice 12, UL emelet. • • TELEFON: 303-11. • 9 SÜRQÖNYCIM: HÍRLAP, PRfiHfL HADIFLOTTAK (sp) Prága, február 28. Amióta az angol—olasz feszültség aktuá­lissá tette a Földközi-tengeri háború lehe­tőségét, a „szárazföldi patkányok** közvé­leménye nagyobb érdeklődéssel fordult a haditengerészet kérdései felé, mint amikor a háború kizárólag lövészárokcsata, csuka- szürke egyenruha, pergőtűz s legfeljebb bi­zonytalan légi bombázás vagy gáztámadás képében jelent meg horizontján. Csuzima gyermekkori emlék s a világháború tengeri csatái, — Falkland, Skagerak, a Dardanel­lák. Otranto — soha nem férkőztek közvet­lenül érdeklődésébe. De aki ma a térképre néz, látja, hogy a jövő háborújában a flotta ismét nagy szerepet játszik, mert a jövő há­borúja aligha marad földrészünk belügye, hanem interkontinentális lesz. A jövő prob­lémáiból Ízelítőt adott a Földközi tenger Szerepe s éppen e napokban bontakozik ki teljes jelentőségében a Sárga tenger hely­zeti energiája, amely döntő szót szólhat a Távol Kelet küzdelmeiben. Nem csoda te­hát, ha Angliát a; Londonban ülésező flotta- konferencia eltér ftette stz abesszin kérdéstől Is s ma, amikor a haditengerészeti értekez­let kudarca biztosnak látszik, minden más­nál veszedelmesebbnek érzi a helyzetet. A flottakonferenciáról Japán kivonult, Olaszország pedig bejelentette, hogy sem­miféle épitéskorlátozó megállapodást nem ir alá őszig. Az öthatalmi értekezleten te­hát mindössze hárman maradtak: Amerika, Anglia és Franciaország. Egyedül nem igen dönthetnek a méregdrága tengeri fegyver­kezés korlátozásáról, különösen, ha meg­gondoljuk, hogy Japán és Olaszországon [kívül Németország és Szovjetoroszország is lázasan építi flottáját. Annakidején. 1920- ban, a flottahatalmak — akkor csak öt volt, ma hét van — megállapodtak abban, hogy érdekeiknek megfelelően szigorúan betartott arányt ismernek el flottáik nagysága között. A kulcs, számos átértékelés után, a követ­kező lett: 5:5:3:3:2, ami annyit jelent, hogy amíg Amerika tegyük föl 5000 tonna hajó­teret építhet, Anglia is ötöt, Franciaország és Japán három-hármat, Olaszország ket­tőt. Különböző tárgyi korlátozást is elfo­gadtak, igy például azt, hogy a cirkálók ne legyenek nagyobbak 10.000 tonnánál, a csatahajók 35.000-nél. E megállapodásnál többet Washingtonban sem értek el, de tiz évig úgy ahogy kitartott a szerződés. Köz­ben azonban a haditengerészet technikája ugrásszerűen fejlődött, a repülőgéptől való félelem átalakította a flották szervezetét, a hajók sebessége nőtt, a hatalmak különféle­képpen kijátszották az engedélyezett tonna­számot, ha nem is mennyiségben, de minő­ségben és beosztásban, úgy hogy az első londoni flottakonferencia nem tudott már a washingtonihoz hasonló szép eredmény­nyel végződni. Amikor pedig Németország 1930 után az uj 10.000 tonnás csoda-csata­hajóval valóságos forradalmat okozott a haditengerészetben, —» mint 1850 körül a páncélos, 1880-ban a torpedó, 1900-ban a tengeralattjáró, 1910-ben a Dreadnought- tipusu hadihajó és 1920-ban a hidroplán — végleg felbomlott minden közös elv s a flot- tahatalmak hanyathomlok és idegesen lát­ják hozzá tengerészetük átépítéséhez. Az első, aki kiugrott a washingtoni egyezményből. Japán volt 1932-ben. Az 5:3 (arányt nem fogadta el Amerikával és An­gliával s 5:5-öt követelt, jogot ugyanak­kora flottára, mint a két angolszász, bíródat Araki katonai diktatúrája előtt ? Drámai feszültség Japánban A lendülök nem teljesítették a békefeltételeket Hadihajók Tokió alatt — Győz a katonapárt I „A külpolitika változatlan Toklo, február 28. Kashüri tábornok, Toklo katonai parancsnoka rádióbeszédé­ben közli, hogy a felkelők még mindig ke­zükben tartják Nagacso kerületet, de a kor­mánycsapatok mindent elkövetnek, hogy az utolsó megszállt vidéket is kezükbe kerítsék. Kashihi hangsúlyozza, hogy a kormány csa­patok hangulata kitűnő és megbízható, Uj krízis Tokiában Tokió, február 28. A japán helyzet meg- nyngodásáróí beszámoló tegnapi hivatalos hírek koraiaknak bizonyultak. Péntekem dél­után az ország és a külvilág között ismét megszakadt az érintkezés s ámbár pozitív hírek nem érkeztek Tokiéból, valószínűnek látszik, hogy a zendülést még mindig nem sikerült teljesen leszerelni. Két óra alatt meg­szakadt a San Francisco és Tokió közötti összeköttetés is. A kerülő utón érkező jelen­tések szerint a lendülök a tegnapi megegye­zés ellenére még mindig nem vonultak ki a középületekből, úgyhogy a kormány ulti­mátumot intézett hozzájuk. A tokiói öbölben lévő hadihajók ágyaikat a város felé irányí­tották. Az United Press úgy értesül, hogy a zendü- lők az utolsó pillanatban nem teljesítették a feltételeket, nem tértek vissza kaszárnyáik­ba, hanem továbbra Is harrikáxíjaik mögött maradtak. A cenzúra még mindig éles, úgy­hogy pontos jelentéseket nehéz kapni Tokió­ból ügy látszik, a felkelőkhöz ultimátumot intéztek és azzal fenyegették őket, hogy bom­bázná fogják állásaikat, ha nem ürítik ki a megszállt épületeket A hivatalos jelentés egyes részeiből az tűnik ki, mintha Tokió bi- mnvm negyedeiben mégis közvetlen harcok­ra került volna a sor, amibár hivatalosan cá­folják as összeütközéseket A rendőrparancs- nokság még mindig a felkelők kezében van, úgyszintén a császári palotával szemben fek­vő terület, Katonai diktatúra! A Reuter-iroda Shanghaiból úgy értesül, hogy Araki tábornok, volt hadügyminiszter máris megalakította a katonai diktatúrát. A hirt pénteken délig nem erősítették meg, mert Tokióval megszakadt az összeköttetés. Kínai politikai körökben most már biztosra veszik, hogy a tokiói események nagy meg­rázkódtatást okoznak Északkináiban is, mert az uj kormány a hadsereg megnyugtatása érdekében kénytelen lesz agresszív politikát folytatni Ész&kkinában. A japán haditengeré­szet álitólag beavatkozott a küzdelembe és állandóan tengerészcsapatokat szállít partra Tokiónál lom. Másodiknak Olaszország szólalt fel s 3:2 arány helyett 3:3-at kívánt Franciaor­szággal. A harmadik meglepetést a német birodalom jelentette, amikor villámgyorsan flottát kezdett építeni, sőt megegyezett An­gliával, hogy hadiflottája elérheti a min­denkori angol flotta 35 százalékát. A német hajógyárakban máris négy, egyenként 26 ezer tonnás csatahajó épül, amelyek a hadi- tengerészet újabb csodái lesznek, azonkívül sorra készülnek a Deutschland-tipusu, 10.000 tonnás hajók s a tengeralattjárók. Negyedik meglepetésként a szovjet jelent­kezett a flottahatalmak közé s az uj orosz gyárakban máris készülnek 10.000 tonnás cirkálók és két 30.000 tonnás hipperdreadnought. Az uj versenyfegyver­kezés ilyen körülmények között természe­tesen lázasan megindult. Különösen a gaz­dag Franciaország látott hozzá szokatlan hévvel a hajóépitéshez, mert őt veszélyez­tette a legközvetlenebbül a szomszédos flották váratlan erősödése, s a párisi kor­mány számos 10.000 tonnás villámgyors cirkálón kívül egyszerre négy, egyenként 35.000 tonás csatahajót rendelt, a „Dunker- que"-tipusu szörnyeket, amelyekhez hason­ló erejű hadihajót még sehol senki nem épí­tett. De az olasz gyárakban is készen áll a vizrebocsátásra két 30.000 tonnás óriáshajó ü természetesen a japánok, az amerikaiak,, az angolok sem maradnak el. Ebben a verseny fegyverkezési légkörben ült össze az előre halálraítélt második lon­doni flottakonferencia 1936-ban. Mig 1920- ban a csatahajók tulajdonképpen problema­tikus értéket jelentettek, mert a szakértők a háború tapasztalatai nyomán úgy vélték, hogy a nagy flották korszaka lejárt —■ s igy könnyű volt megegyezni —, ma a flotta a szakértők közfelfogása szerint ismét a léte­ző legnagyobb erő, amivel egy hatalom ren­delkezhet, mert egyrészt a jövő háború problémái a tengereken fognak eldőlni, más­részt a technika uj, titokzatos és lebirhatat- lan csataszőrnyeket állított a flották szolgá­latába, harmadrészt a repülőgép nem bizo­nyult oly döntő fegyvernek a hajók ellen, mint tiz-tizenot év előtt gondolták. A görög forradalom idején például a legmodernebb repülőgépek meg sem tudták közelíteni a felkelők Krétánál horgonyzó ócska hadiha­jóit. Ma minden flottának ismét titkai van­nak, elsősorban a németnek s az ellenflot­ták félnek e titkoktól, igyekeznek még jobb ellentitkokat kieszelni, amiből vad hajsza keletkezik az egyre félelmetesebb és rette- gettebb hadihajók felé. Olaszország érzi, hogy addig kutyaszorítóban él a Földközi tengeren, amíg nem rendelkezik az angol­hoz hasonló erejű hajórajjal, Franciaország afrikai pyajunatai miatt, kénytelen erős Bot­tá r tartani, mert ma a gyarmatok erejét és nyersanyagát nem nélkülözheti többé egy európai háborúban s ezért mindenáron biz­tosítania kell az összeköttetést a tengeren­túli országrészekkel, Németország Kelet- poroszországgal csak tengeren érintkezhet, Japán pedig valóságos nemzeti üggyé tette a flotta kiépítését, mert érzi, hogy ázsiai hegemóniáját csak akkor valósíthatja meg. ha flottája erősebb, mint akár az angol akár az amerikai flotta. Az újabb években a haditengerészet tehát jobban a hatalmi álmok és ábrándok előte­rébe ugrott, mint közvetlenül a háború utá­ni időkben, amikor nem látták be szükséges­ségét. Körülbelül ott vagyunk, ahol 1912- ben, Tirpitz és Ficher német—'angol flotta fegyverkezése idején voltunk, amikor min­den nagynép jövője „a tengereken feküdt44 s a flottamánia tényleg a háborúba sodor­ta a világot. Ma Japán játsza az akkori Németország szerepét, d'e némileg Olaszor­szág és ismét Németország is. A flottakon­ferencia csődje szomorú mementó és sok­ban emlékeztet a veszedelmes szakításra, amely 1912-ben történt az angol—német flottatárgyalásoknál. Az emberek nem ta­nultak. A harag, a félreértés, a gyűlölet formái és eszközei a régiek maradtak. Új­ból a szakadék szélére sodorja a világot a tenderek, .hideg .acélvárainajk .sokaságai A mlniszferetnBfefelBltek Tegnap Tokiéban az roll a terv, hogy a császári hercegekből kormányzótanácsot ala­kítanak, de este elejtették ezt a megoldási módot. Miniszterelnökjelöltekként a követ­kezők szerepelnek: Ugaki tábornok, Korea főkormányzója, Araki tábornok, volt hadügy­miniszter, M&vaiki tábornok, akinek vezető heíyőről való eltávolítása & lorratíalom köz­vetlen rugói között szerepel és Konoyiki her­ceg, a felsőház elnöke. Az ostromállapot tarl és a tokiói öbölbe befutott az első hajóraj, amelynek ágyai a városra irányulnak. A külpolitika változatlan marad! A Döméi távirati ügynökség szerint a ja­pán külügyminisztérium hivatalosan kijelen­tette, hogy a japán külpolitika nem változik meg. A külügyminisztérium megcáfolta azo- jj kát a híreket, amelyek szerint a japán kor- 1 mány a legújabb események hatása alatt jagresszivabbá változtatja kínai és szovjet po­litikáját. Az elmúlt napok eseményei kizáró­lag belpolitikai jelentőségűek és a külpoli­tikához semmi közük. Az sem felel meg a valóságnak, hogy a forradalomra a japán I külpolitika engedékeny magatartása adott okot.

Next

/
Thumbnails
Contents