Prágai Magyar Hirlap, 1936. február (15. évfolyam, 26-50 / 3875-3899. szám)
1936-02-29 / 50. (3899.) Második kiadás
Elkobzás után második kiadás ————————.i i XV. évf. 50. (3899) szám • SlOmbat • 1936 február 29 , Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. O fl képes melléklettel havonként 2,50 Kő-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— KI A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská nlíce 12, 1L emelet • Kiadóhivatal: Prága II„ Panská ulice 12, UL emelet. • • TELEFON: 303-11. • 9 SÜRQÖNYCIM: HÍRLAP, PRfiHfL HADIFLOTTAK (sp) Prága, február 28. Amióta az angol—olasz feszültség aktuálissá tette a Földközi-tengeri háború lehetőségét, a „szárazföldi patkányok** közvéleménye nagyobb érdeklődéssel fordult a haditengerészet kérdései felé, mint amikor a háború kizárólag lövészárokcsata, csuka- szürke egyenruha, pergőtűz s legfeljebb bizonytalan légi bombázás vagy gáztámadás képében jelent meg horizontján. Csuzima gyermekkori emlék s a világháború tengeri csatái, — Falkland, Skagerak, a Dardanellák. Otranto — soha nem férkőztek közvetlenül érdeklődésébe. De aki ma a térképre néz, látja, hogy a jövő háborújában a flotta ismét nagy szerepet játszik, mert a jövő háborúja aligha marad földrészünk belügye, hanem interkontinentális lesz. A jövő problémáiból Ízelítőt adott a Földközi tenger Szerepe s éppen e napokban bontakozik ki teljes jelentőségében a Sárga tenger helyzeti energiája, amely döntő szót szólhat a Távol Kelet küzdelmeiben. Nem csoda tehát, ha Angliát a; Londonban ülésező flotta- konferencia eltér ftette stz abesszin kérdéstől Is s ma, amikor a haditengerészeti értekezlet kudarca biztosnak látszik, minden másnál veszedelmesebbnek érzi a helyzetet. A flottakonferenciáról Japán kivonult, Olaszország pedig bejelentette, hogy semmiféle épitéskorlátozó megállapodást nem ir alá őszig. Az öthatalmi értekezleten tehát mindössze hárman maradtak: Amerika, Anglia és Franciaország. Egyedül nem igen dönthetnek a méregdrága tengeri fegyverkezés korlátozásáról, különösen, ha meggondoljuk, hogy Japán és Olaszországon [kívül Németország és Szovjetoroszország is lázasan építi flottáját. Annakidején. 1920- ban, a flottahatalmak — akkor csak öt volt, ma hét van — megállapodtak abban, hogy érdekeiknek megfelelően szigorúan betartott arányt ismernek el flottáik nagysága között. A kulcs, számos átértékelés után, a következő lett: 5:5:3:3:2, ami annyit jelent, hogy amíg Amerika tegyük föl 5000 tonna hajóteret építhet, Anglia is ötöt, Franciaország és Japán három-hármat, Olaszország kettőt. Különböző tárgyi korlátozást is elfogadtak, igy például azt, hogy a cirkálók ne legyenek nagyobbak 10.000 tonnánál, a csatahajók 35.000-nél. E megállapodásnál többet Washingtonban sem értek el, de tiz évig úgy ahogy kitartott a szerződés. Közben azonban a haditengerészet technikája ugrásszerűen fejlődött, a repülőgéptől való félelem átalakította a flották szervezetét, a hajók sebessége nőtt, a hatalmak különféleképpen kijátszották az engedélyezett tonnaszámot, ha nem is mennyiségben, de minőségben és beosztásban, úgy hogy az első londoni flottakonferencia nem tudott már a washingtonihoz hasonló szép eredménynyel végződni. Amikor pedig Németország 1930 után az uj 10.000 tonnás csoda-csatahajóval valóságos forradalmat okozott a haditengerészetben, —» mint 1850 körül a páncélos, 1880-ban a torpedó, 1900-ban a tengeralattjáró, 1910-ben a Dreadnought- tipusu hadihajó és 1920-ban a hidroplán — végleg felbomlott minden közös elv s a flot- tahatalmak hanyathomlok és idegesen látják hozzá tengerészetük átépítéséhez. Az első, aki kiugrott a washingtoni egyezményből. Japán volt 1932-ben. Az 5:3 (arányt nem fogadta el Amerikával és Angliával s 5:5-öt követelt, jogot ugyanakkora flottára, mint a két angolszász, bíródat Araki katonai diktatúrája előtt ? Drámai feszültség Japánban A lendülök nem teljesítették a békefeltételeket Hadihajók Tokió alatt — Győz a katonapárt I „A külpolitika változatlan Toklo, február 28. Kashüri tábornok, Toklo katonai parancsnoka rádióbeszédében közli, hogy a felkelők még mindig kezükben tartják Nagacso kerületet, de a kormánycsapatok mindent elkövetnek, hogy az utolsó megszállt vidéket is kezükbe kerítsék. Kashihi hangsúlyozza, hogy a kormány csapatok hangulata kitűnő és megbízható, Uj krízis Tokiában Tokió, február 28. A japán helyzet meg- nyngodásáróí beszámoló tegnapi hivatalos hírek koraiaknak bizonyultak. Péntekem délután az ország és a külvilág között ismét megszakadt az érintkezés s ámbár pozitív hírek nem érkeztek Tokiéból, valószínűnek látszik, hogy a zendülést még mindig nem sikerült teljesen leszerelni. Két óra alatt megszakadt a San Francisco és Tokió közötti összeköttetés is. A kerülő utón érkező jelentések szerint a lendülök a tegnapi megegyezés ellenére még mindig nem vonultak ki a középületekből, úgyhogy a kormány ultimátumot intézett hozzájuk. A tokiói öbölben lévő hadihajók ágyaikat a város felé irányították. Az United Press úgy értesül, hogy a zendü- lők az utolsó pillanatban nem teljesítették a feltételeket, nem tértek vissza kaszárnyáikba, hanem továbbra Is harrikáxíjaik mögött maradtak. A cenzúra még mindig éles, úgyhogy pontos jelentéseket nehéz kapni Tokióból ügy látszik, a felkelőkhöz ultimátumot intéztek és azzal fenyegették őket, hogy bombázná fogják állásaikat, ha nem ürítik ki a megszállt épületeket A hivatalos jelentés egyes részeiből az tűnik ki, mintha Tokió bi- mnvm negyedeiben mégis közvetlen harcokra került volna a sor, amibár hivatalosan cáfolják as összeütközéseket A rendőrparancs- nokság még mindig a felkelők kezében van, úgyszintén a császári palotával szemben fekvő terület, Katonai diktatúra! A Reuter-iroda Shanghaiból úgy értesül, hogy Araki tábornok, volt hadügyminiszter máris megalakította a katonai diktatúrát. A hirt pénteken délig nem erősítették meg, mert Tokióval megszakadt az összeköttetés. Kínai politikai körökben most már biztosra veszik, hogy a tokiói események nagy megrázkódtatást okoznak Északkináiban is, mert az uj kormány a hadsereg megnyugtatása érdekében kénytelen lesz agresszív politikát folytatni Ész&kkinában. A japán haditengerészet álitólag beavatkozott a küzdelembe és állandóan tengerészcsapatokat szállít partra Tokiónál lom. Másodiknak Olaszország szólalt fel s 3:2 arány helyett 3:3-at kívánt Franciaországgal. A harmadik meglepetést a német birodalom jelentette, amikor villámgyorsan flottát kezdett építeni, sőt megegyezett Angliával, hogy hadiflottája elérheti a mindenkori angol flotta 35 százalékát. A német hajógyárakban máris négy, egyenként 26 ezer tonnás csatahajó épül, amelyek a hadi- tengerészet újabb csodái lesznek, azonkívül sorra készülnek a Deutschland-tipusu, 10.000 tonnás hajók s a tengeralattjárók. Negyedik meglepetésként a szovjet jelentkezett a flottahatalmak közé s az uj orosz gyárakban máris készülnek 10.000 tonnás cirkálók és két 30.000 tonnás hipperdreadnought. Az uj versenyfegyverkezés ilyen körülmények között természetesen lázasan megindult. Különösen a gazdag Franciaország látott hozzá szokatlan hévvel a hajóépitéshez, mert őt veszélyeztette a legközvetlenebbül a szomszédos flották váratlan erősödése, s a párisi kormány számos 10.000 tonnás villámgyors cirkálón kívül egyszerre négy, egyenként 35.000 tonás csatahajót rendelt, a „Dunker- que"-tipusu szörnyeket, amelyekhez hasonló erejű hadihajót még sehol senki nem épített. De az olasz gyárakban is készen áll a vizrebocsátásra két 30.000 tonnás óriáshajó ü természetesen a japánok, az amerikaiak,, az angolok sem maradnak el. Ebben a verseny fegyverkezési légkörben ült össze az előre halálraítélt második londoni flottakonferencia 1936-ban. Mig 1920- ban a csatahajók tulajdonképpen problematikus értéket jelentettek, mert a szakértők a háború tapasztalatai nyomán úgy vélték, hogy a nagy flották korszaka lejárt —■ s igy könnyű volt megegyezni —, ma a flotta a szakértők közfelfogása szerint ismét a létező legnagyobb erő, amivel egy hatalom rendelkezhet, mert egyrészt a jövő háború problémái a tengereken fognak eldőlni, másrészt a technika uj, titokzatos és lebirhatat- lan csataszőrnyeket állított a flották szolgálatába, harmadrészt a repülőgép nem bizonyult oly döntő fegyvernek a hajók ellen, mint tiz-tizenot év előtt gondolták. A görög forradalom idején például a legmodernebb repülőgépek meg sem tudták közelíteni a felkelők Krétánál horgonyzó ócska hadihajóit. Ma minden flottának ismét titkai vannak, elsősorban a németnek s az ellenflották félnek e titkoktól, igyekeznek még jobb ellentitkokat kieszelni, amiből vad hajsza keletkezik az egyre félelmetesebb és rette- gettebb hadihajók felé. Olaszország érzi, hogy addig kutyaszorítóban él a Földközi tengeren, amíg nem rendelkezik az angolhoz hasonló erejű hajórajjal, Franciaország afrikai pyajunatai miatt, kénytelen erős Bottá r tartani, mert ma a gyarmatok erejét és nyersanyagát nem nélkülözheti többé egy európai háborúban s ezért mindenáron biztosítania kell az összeköttetést a tengerentúli országrészekkel, Németország Kelet- poroszországgal csak tengeren érintkezhet, Japán pedig valóságos nemzeti üggyé tette a flotta kiépítését, mert érzi, hogy ázsiai hegemóniáját csak akkor valósíthatja meg. ha flottája erősebb, mint akár az angol akár az amerikai flotta. Az újabb években a haditengerészet tehát jobban a hatalmi álmok és ábrándok előterébe ugrott, mint közvetlenül a háború utáni időkben, amikor nem látták be szükségességét. Körülbelül ott vagyunk, ahol 1912- ben, Tirpitz és Ficher német—'angol flotta fegyverkezése idején voltunk, amikor minden nagynép jövője „a tengereken feküdt44 s a flottamánia tényleg a háborúba sodorta a világot. Ma Japán játsza az akkori Németország szerepét, d'e némileg Olaszország és ismét Németország is. A flottakonferencia csődje szomorú mementó és sokban emlékeztet a veszedelmes szakításra, amely 1912-ben történt az angol—német flottatárgyalásoknál. Az emberek nem tanultak. A harag, a félreértés, a gyűlölet formái és eszközei a régiek maradtak. Újból a szakadék szélére sodorja a világot a tenderek, .hideg .acélvárainajk .sokaságai A mlniszferetnBfefelBltek Tegnap Tokiéban az roll a terv, hogy a császári hercegekből kormányzótanácsot alakítanak, de este elejtették ezt a megoldási módot. Miniszterelnökjelöltekként a következők szerepelnek: Ugaki tábornok, Korea főkormányzója, Araki tábornok, volt hadügyminiszter, M&vaiki tábornok, akinek vezető heíyőről való eltávolítása & lorratíalom közvetlen rugói között szerepel és Konoyiki herceg, a felsőház elnöke. Az ostromállapot tarl és a tokiói öbölbe befutott az első hajóraj, amelynek ágyai a városra irányulnak. A külpolitika változatlan marad! A Döméi távirati ügynökség szerint a japán külügyminisztérium hivatalosan kijelentette, hogy a japán külpolitika nem változik meg. A külügyminisztérium megcáfolta azo- jj kát a híreket, amelyek szerint a japán kor- 1 mány a legújabb események hatása alatt jagresszivabbá változtatja kínai és szovjet politikáját. Az elmúlt napok eseményei kizárólag belpolitikai jelentőségűek és a külpolitikához semmi közük. Az sem felel meg a valóságnak, hogy a forradalomra a japán I külpolitika engedékeny magatartása adott okot.
