Prágai Magyar Hirlap, 1936. február (15. évfolyam, 26-50 / 3875-3899. szám)

1936-02-02 / 27. (3876.) szám

1936 február 2, vasárnap* ASSZONYOK LAPJA A menyasszonyi runákró Vasárnapi divatlevél — Mai beszámolónk elüt a megszokottól. Ugyan továbbra is a divatujdoneágok körül forog, de nem egyezem ruhákat, kabátokat vagy koratavaszi ka­lapvariációkat, hanem a farsangoló leányoknak legszebb álmát, a menyasszonyi ruhákat ismerteti. Legrégibb időkből származó szokás szerint a házass ág kötési szertartást fényes külsőségek te­szik még ünnepélyesebbé. Ez a szokás a századok folyamán — különösen a középkorban — egész fényűzéssé fajult. Akkoriban még a férfiak is vi­lágos selyemből készült, kihimzett és dúsan fel- ékszerezett menyegzői ruhát viseltek. Ma, az egyszerűség századában kevésbé fénye*, de tagadhatatlanul kényelmesebb szokásokat vezet­tek be. Ezek — az öltözködés terén — jóval kisebb áldozatot kívánnák a vőlegénytől, mint a 200—SCO év előtti, arannyal-ezüsttel hímzett selyemruhás elődeitől. A menyasszony felöltöztetésénél azonban a divat továbbra is az omló fehér selymeket, habos fáty­lakat és dekoratív virágokat alkalmazza. A meny­asszonyi ruhák — praktikus századunkra való te­kintet nélküi — ma is pazarló bőkezűséggel fel­dolgozott selymekből, áttetsző csipke és fátyoldisz- szel készülnek Egyedül az anyagok minősége vál­tozott meg. Valódi selyem helyett inkább a mü- selyemmei kevert zsorzsettet, a szatént vagy ma­róként, varrott csipke helyett pedig az olcsó tüil- fátylat hordják, Maga a menyasszonyi ruháik szabása az általános divatirányzat szerint változik és alakul. A háború utáni rövid ruhadivat a menyasszonyi ruhákat ie csaknem térdig érővé kurtította. Akkoriban csak a hosszú fcüllfátyo] volt az, amely a ruhák rövidsé­gét kissé ünnepélyesebbé változtatta. Az utóbbi években a ruhák hossza egyre diszkrétebb lett. Az általános viselettel párhuzamosan a menyasszonyi ruhák is bokáig, majd földigérővé hosszabbodtak. Pillanatnyilag — a nagy estélyi ruhákhoz hason­lóan — a sleppes menyasszonyi ruhák a divatosak. Általában az úgynevezett nagy estélyi ruhák éa a menyasszonyi ruhák vonalvezetéee között eok a hasonlatosság. A különbség csak ott kezdődik, hogy mig a nagy estélyi toalettek — kevés kivételével *— mélyen dekoltáltak és többnyire ujjatlanok, ad­dig a menyasszonyi ruhák egészen kis kivágással és félhosszu vagy teljesen hosszú ujjakkal készül­nek. plisszérozott fodrok és a virág tűz ékek állanak. A hosszú ujjak helyett a rövidebb, pultos ujjakat al­kalmazzák. A biedermeyer jellegű menyasszonyi ruháknál a kivágás is nagyobb. A fátyol felfűzésének módja szintén a ruha stílusá­hoz alkalmazkodik. A fodordiszec, könnyed bie­IP i mCHARD W j HUDNUT 1 \ ||| TELJES Jk | TfíREE FLOWERS ffaM m w ' - ' * . .€$r • .^/szépségápolási JwM 49'5° Kc-ért kapható | jo!>h ^ 1 í. ■ y ' ruha model, amely három-négy évestől kezdve egé­szen a bakfiekorban lévő nyoszolyólányok számára előnyös. A bájos, biedermeyer jellegű ruha paszteli- ámyalatu rózsaszín taflból mutatós. A evögeletes kívágásu rövid dereka sűrűn húzott s széles plék- kel disz!tett hosszú szoknyába folytatódik. A de­rekát világoskék bársonyszalag emeli ki Képünk bal oldalán áll a kis nyoezolyóleáuy párja, aki ró. zsaszinü selyemblúz és fekete bársonynadrág ösz- azeállitásu ünneplőt, visel. A blúzt plisszé fodor, Zeimchenek és váll alatt behúzott ujákk díszítik. Az elegáns menyasszonyi ruhák közül a bal szél­ső ábra fehér szaténból készül. Érdekes a drapiro­zott nyakrésze és a mélyen bedolgozott, drapiro- zott uijjai A tunikája hátul bosszú uszályba végző­dik. Nagyon szép a második menyasszonyi ruba- modellünk, különösen ha rózsaszínű foszfor-szatén­ból állítják elő. A ruhának magas nyaka van, de két oldalt keskeny, háromszög alakú kivágások di- szitik. Hasonlóan a szalagésokrokkal élénkített, vállaknál behasitott ujjait. A harmadik ábra fehér tártból szabott, bieder­dermeyer-jellegü menyasszonyi ruháikhoz például fátylat viselnek, amit fodrosán a fej hátsó részé­hez erősítenek. A koszorút, amely mirtuszból, narancsvirágból vagy ezüs tűzött apró művirágokból lehet, kerek koszorú alakban erősítik a hajhoz. A ei mavonalu menyasszonyi ruhákhoz viszont pártaalaku fejd-isszel, fehér gyöngysorokkal vagy félköralaku, viTágdiadémmal megerősített, simán feltett fátylakat hordanak. A fátylak színe — ha fehér vagy ezüsttel kombinált fehér ruhához vise­lik, fehér marad. Csak a rózsaszínű és elefánt- csőn tszinü menyasszonyi ruhákhoz viselnek a ruha árnyalatával harmonizáló halvány rózsaszínű vagy sárgás fátylakat. A halvány selymekbe öltözött menyasszony mel­lett a nyoszolyólányok — szigorúan egyforma sza­bású — pasztellkék, rózaszin vagy halványzöld ru­hái képviselik az erősebb színárnyalatokat. A di­vatképünk baj 6zélén látható egy ilyen nyoszolyó­18 ft sonkástészta nagyszerűen ízlik, ha a gazd- asszony nem takarékos­kodik a sonkával, amely a tésztát Ízletessé és pi­kánssá teszi. Ezt a háziasz- szonynak nem kell magya­rázni. A kávéba is elegendő valódi FRANCK kell, hogy teljes és kitűnő izü, jó és arómás legyen. Valódi Sranclz kell minden kávéba. meyer stiiü menyasszonyi nihát visel. Érdekes a testhezálló felsőrésze és fodordiszes. puffos ujjak. A negyedik modelünk marok én bél vagy szaténból mutatós. Jellegzetes a keresztezett, fisü-szabásu fel­sőrésze. Naigyon dekoratív a fátyla, feltiizésmódja. RADVÁNYI MAGDA. Van-e szerelem első látásra? Amerikában „tudományosan megvizsgálták*1 a problémát ■■ Filmsztárok véleményei Szerelem „utolsó látásra** Természetesen a díszítésük s az anyaguk is más. A menyasszonyi ruhák többségét hagyományos fe­hér 6zinben tartják. Zsorzsett, nehezebb esésű ma­rokén, szatén, majd taft, moaré Ottómén és újab­ban a csipkeszövet a menyasszonyi ruhák divat­anyaga. A sima selymekben többnyire a fehéret alkalmazzák. A csipkeazöveteknél azonban az ele- fántcsontfehér és a régi, valódi csipkék sárgáig szí­nére emlékeztető sárgás árnyalatok a divatosak. Az angol királyi családban nemrégiben lezajlott nászok kapcsán érdekes változások történtek a menyasszonyi ruhadivatban. Az első szokatlan újí­tásnak kiindulópontja. Marina kenti hercegné menyegzői ruhája volt. Ez a híres ruha — tradí­cióktól] eltérően — nem fehér selyemből, de ezüst fémezövetből készült. A feltűnően szép és eredeti menyasszonyi ruhának nagy sikere volt. A legrö­videbb időn belül nemcsak Londonban, de Paris­ban is utánozni kezdték. Ma már minden nagy di­vatház kollekciójában ott szerepelnek a fehórfényü ezüst fétnszövétből készült vagy ezüsttel kombi­nált fehér szatén menyasszonyi ruhák. Hasonló szenzációt keltett Lady Alice Scott-nak, a gloucesteri hercegnének esküvői ruhája, amely még inkább elütött a megszokottól, mert — rózsa­színű foszfor-szatén anyagú volt. Természetesen ezt az újszerű variációt is sok változatban kopiroz- zák. A most leírt, fémszövetböl vagy halvány rózsa­szín szaténból készült ruhák teljesen simán sza­bottak. Akár a simavonalu nagy estélyi ruháknál, itt is a kivágás körüli drapirozás vagy a sűrű be­húzás a felsőrész dísze. Az ujjakat is a divatos drapirozott vagy puffos szabással készítik. A sima­vonalu menyasszonyi ruhák derékrésze egészen ezük. A szoknyák vagy tunikák kibővülése csak a csípőn alul kezdődik. A dús redőkben omló, glok- B'is szoknyák divatosak, melyek hátul bosszú s!ep- ben végződnek. Hasonló szabással készülnek a csip­kéből és zsorzaetből előállított ruhák is. Azoknál a modelekn'él, melyek nem drapirozott vállrészesek, a nyakrészt csavart pántokkal, sürü behúzással, be­hasitott kivágásokkal vagy csipkeapplikációval élénkítik. Akár az estélyi ruháknál, a menyasszonyi ru­háknál is kétféle, egymástól elütő rühatipue diva­tos. Az egyik a most leírt, magasan csukódó, egy­szerű vonalvezetésű változat. A másik díszesebb összeállítású ée a késő biedermeyer viseletre em­lékeztet. Ezeket nem lágy esésű selymekből, de merev taftból vagy moaréból állítják elő. A díszí­tésük is változatosabb. Első helyem a húzott vagy Newyork, január hó. Régen foglalkoztatja már az embereket a kérdés, hogy lehet-e első látásra be'e- fizeretni valakibe. A költők sokszor megénekel,ék az ilyen „villámszereimet“, de az olvasók nagy többsége erős kétkedéssel fogadta kijelentései.oet. Komoly tanulmány tárgyává azonban nem tették ezt a problémát. Egy amerikai tudós most pótolta ezt a hiányt. Elhatározta, hogy lélektani alaposság­gal megvizsgálja az első látásra fellobbanó szere­lem titkát. Vizsgálódásának eredménye röviden a követ­kező: szerelem első látásra egyáltalán nincs. De elismeri az amerikai tudós, hogy szerelmesek lehetünk olyanba, akit csak egyszer láttunk. Az ilyen szerelem azonban nem „szerelem első látásra", mert a szerelem már megvolt, az első látás csak egy régen meglévő érzést váltott ki, csak megerő­sített egy ideált, amely már régen élt a lélekben. Azok a férfiak és nők, akik látszólag első látásra esnek szerelembe, tudat alatt már régen magnk- han hordották annak a lénynek a képét, akivel össze szeretnék kötni az életüket. Ha ez az elképzelés hirtelen alakot ölt, azt hiszik, hogy első látásra született meg a szerelem. Van­nak férfiak, akik szerelmesek nőkbe, mielőtt még látták volna őket. Az ideál gyakran egészen tuda­tossá is válhat. Az amerikai tudós gyógyszert is ajánl a hirte­len fellépő szerelem ellen. Ez a gyógyszer pedig nem máé, mint maga a szerelem. Azok ugyanis, akik gyakran esnek szerelembe, bizonyos ellenálló- képességre tesznek szert, mig a félénkek és tar- Btózkodók könnyebben esnek hirtelen szerelem ál­dozatául. Aki tehát óvakodni akar a villámként Ie- g csapó rajongó szerelemtől, az legyen minél gyak­rabban szerelmes. Ezek a megállapítások nagy feltűnést keltettek az amerikai közönség körében. Élénken tárgyalják őket. Vannak, akik határozottan szembehelyezked­nek velük. Rudolf Valentino kijelentését idézik: „Hiszek az eLső látásra felébredő szerelemben Hiszem, hogy titokzatos vonzóerő kapcsolhat egy­máshoz két embert, aki először látja egymást. De nemcsak az első látásra, hanem az utolsó látásra fellobbanó szerelemben is hiszek. Előfordul, hogy az ember évek óta ismer egy nőt s csak akkor jön rá, hogy szereti, ha elbucsnzik tőle*. Több élő filmsztár nyilatkozott különben a prob lémáról. Pola Negri kijelentette, hogy az első látás­ra felébredő szerelmet megfejthetetlen titoknak tartja. Már régen szeretjük ideálunkat, mondta, mielőtt találkoztunk volna vele. Ha aztán megtör­ténik a tényleges találkozás, a szerelem csak újra ébred. A filmsztár véleménye tehát nagyjában megegyezik a tudós eredményével. SAJTOK MEGÓVÁSA. Az elférge séd estei oly­módon óvják meg a sajtot, hogy felületét erős só- oldattal, olajjal vagy szesszel dörzsölik be. Ahol sok sajt van éltévé, időnként meg kell ismételni az eljárást. * ÉDESSÉ VÁLT BURGONYÁT élvezhetővé lehet tenni, ha néhány na.pra olyan helyiségbe visszük amelynek hőmérséklete húsz fok, esetleg magasabb. Ha a burgonya erősen megfagyott, akkor 5—8 fokos legyen a helyiség. Különösen nagymennyiségű fagyott burgonyát lassan enged­jünk fel, mert rothadásba megy át. Kismennyi- ségü fagyott burgonyát élvezhetővé tehetünk oly módon is, hogy hideg vízbe rakjuk, melybe egy marék sót adunk. * REZET ecettel ittatott fiirészporral is lehet tisz­títani. * HA RUHÁT FESTETÜNK, néhány darab rongyot festessünk vele, hogy az esetleges javí­táshoz legyen, anyagunk. * KÖTÉSRE egyformán vastag kötőtűket kell használná. Ha több tü közül kell őket összeválo- gotni, akkor az egyikkel szúrjunk lyukat egy keménypapirosba s ebbe próbáljuk bele a párját. * SZEMMÉBTÉK. Az újabb szakácskönyvek pontosan grammokban adják meg a használandó anyagok mennyiségét. Méricskélni azonban a házi­asszony nemigen ér rá, azonfelül valahogy be is idegződött, hogy szemmértékre adja össze a hoz­závalókat. Hogy a szakácskönyvek adatait nagy­jából össze lehessen hasonlítani a szemmértékkel megbecsült mennyiségekkel, néhány általános adatot közlünk. Egy púpozott evőkanálnyi liszt, vagy cukor súlya körülbelül 20 gramm, tehát 2 deka. Ugyanezek íesimitott evőkanállal csak 15 grammot tesznek ki. Púpozott gyermekkanállal a cukor vagy liszt szintén 15 gramm, mig lesi- mitva 12 gramm. Púpozott kávéskanállal 9 gramm, lesimitva 5 gramm a cukor és liszt meny- nyisége. Késhegynyi só mintegy 2 gramm. Egy kockacukor 6 gramm. Egy csésze tartalmának sú­lya körülbelül 150 gramm, egy borospoháré 90 gramm, egy vizespoháré 100 gramm. Kávéska­nálnyi tej vágj’ viz súlya 5 gramm, tehát fóide- ka; gvermekkanálnyi tej vagy viz 12 gramm és evőkaláuayi tej vagy viz 15 gramm. Magyar háziasszonyok lapja NAGYASSZONY Megrendelhető a PMH kiadóhivatalánál 19

Next

/
Thumbnails
Contents