Prágai Magyar Hirlap, 1936. február (15. évfolyam, 26-50 / 3875-3899. szám)

1936-02-23 / 45. (3894.) szám

1936 február 23, vasárnap* t>rxgaiAWAarhiklat>x 15 Magyarország-Japán 4:0 Hamburg, február 22. Magyarország olimpiai jég- korongcsapata 6000 néző előtt Japánt 4:0 (1:0 2:0, 1:0) arányban győzte le. Szombatot! a magyarok az északnémet Tátogatott ellen játszanak Hamburg* - bán, vasárnap pedig Berlinben a városi válogatott ellen állanak ki. — A mükorcsolyabemutatón az angol Cliff, a magyar Szekrényessy- és Botond- • testvérek arattak sikert. ~ Kanada—Ausztria 2:1 _ Bécs, február 23. 4000 néző előtt Kanada válo­gatott csapata Ausztriát csak nehezen tudta 2:1 (0:0 0:1, 2:0) arányban legyőzni. Az osztrákok az első két szakaszban egyenrangú ellenfeleknek bizonyultak, sőt a vezetőgólt is megszerezték Demmer révén. Az utolsó harmadban azután Ka­nada fölénybe került és Thomson, valamint Sin­clair gólja révén győzni is tudott. ~ r : ' ■> * . )( A német jégkorong bajnokság első eredmé­nyei: EV Ftissen—EHC Hindenburg 18:0, Berliner SE—Stuttgarter SS 7:0, S0 Riessersee—HC Nürn- berg 3:0. )( Londonban az angol bajnokságban a Stre- athani az Earls Court Rangerst 8:1 arányban győzte le. — — )( A magyar' főiskolás gyorskorcsolyázó baj­nokságot Enyedy nyerte Osterer és Belházy előtt )( A mükorcsjolyázás női világbajnokságában --Párisban a norvég Henie Sonja vezet a kötelező gyakorlatok után 237.65 ponttal az angol Taylor -'238.72 és a svéd Hultén 222.58 pontja előtt. 4.- Buttler (angol), 5. Lindpaitner (német), 6. Put- zingér (osztrák). A versenyen 9 állam 17 verseny- zőnője indult ~ ~ ‘ ­)( A csehszlovák jégkorong játékosok gar- misch-partenkircheni vis:lkedése ügyében a cseh­szlovák legfelsőbb sportbizottság vizsgálatot in­dított. Ugyancsak vizsgálat tárgyává tette az LTC és a Sparta a téli olimpiára -kiküldött játé- kneainak magaviseletét • A tMuótMt sf&űdja l~A nemzetközi fronton BARCELONÁBAN Né­metország és Spanyolország futballválogatott csapatai találkoznak' Laögenus biró vezetése mel­lett. PRÁGÁBAN az állami ligában a Sparta az AFK Kolinnal játszik. TEPL1TZBEN a brünni Zsidenice a TFK, SAAZBAN a Slavia a DSV, PROSNITZBAN a prágai DFC az SK ée NA- CHODON a brünni Moravská Slavia az SK ven­dégéi. PILSENBEN a helyi derbi folyik Te az SK és a Viktória között. — POZSONYBAN az SK Bralislava az SK Kladnót' fogadja, SZLOVENSZKÓN a magyar klubok barátsá­gos mérkőzéseket bonyolítanak le. így ÉRSEK- UJVÁROTT a Komáromi FC ád revánsot az ÉSE-nek múlt heti súlyos vereségéért. — FÜLE­KEN a Rimaszombati PS és RME vegyesceapat játszik az FTC ellen. — A LOSONCI ,AFC a kör­nyékbeli egyletek kombináltját látja vendégül. BUDAPESTEN a vezető csapatok, idegen pá­lyán játszanak. A Hungária a Törekvés ellen, a Ferencváros a III. kerülettel és az Újpest a Phő- büsszal mérkőzik. A Budai XI. a debreceni Bocs­kait fogadja. — Kispesten a Zugló, Budafokon a Salgótarjáni BTC és Miskolcon — amennyiben a Szövetség addig az Attilát fel nem függeszti — a Szegedi FC játszik. ■ • BECSBEN a bajnokság során az Adtodra a Floridsdorfer AC-bal, a Víemna a Favoritnér AC- bal, a Rapid a Wackerrel, az FC Wien a Liber- tasszal. a WAC az Austriával és á Hakoah. a •Sportclubbal mérkőzik. Az olasz bajnokságban derbi-mérkőzés lesz a vezető Bologna és a Juventus között.. „MISTER G.“ r- A SVÉD KIRÁLY már megkezdte tavaszi tenisz-idényét Cannes-ban, :­A keleti divízió módosított sorsolása és egyéb kárpátaljai sporthírek Március 15-én, Kaseán: Kassai CoSK—MSE, Be­regszászon: BFTC—SK Rusj, Ungváron: Ungvá­ri CsSK—KAC, Iglón: AC Igló—Kassai Törekvés. Március 29-én, Kassán: Törekvés—Kassai CsSK, Iglón: ÁC Igló—Ungvári CsSK, Kassán: KAC— BFTC, Ungváron: SK Rusj—MSE. Április 5-én, Kassán: Kassai ÖsSK— SK Rusj, Munkácson: MSE—KAC, Beregszászon: BFTC— AC Igló, Ungváron: Ungvári ÖsSK—Törekvés. Április 19-én, Kassán: KAC-—SK Rusj és Tö:ek- vés—BFTC, Ungváron: Ungvári CsSK—Kassai ÖsSK, Iglón: Igló—MSE. Május 3-án, Kassán: Kassai CsSK—KAC, Ung­váron: SK Rusj—AC Igló, Munkácson: MSE—Tö­rekvés, Beregszászon: BFTC—Ungvári ÖsSK. Május 10-én, Kassán: Kassai CsSK—BFTC ée Törekvés—SK Rusj, Ungváron: Ungvári CsSK— MSE, Iglón: AC Igló—KAC. Május 17-én, Kassán: Kassai CsSK—AC Igló, és KAC—Törekvés. Ungváron: SK Rusj—Ungvári CsSK, Munkácson: MSE—BFTC. * A CsAF—MLSz kerületben a bajnoki mérkőzé­sek szintén megkezdődnek március 15-én, vasárnap. A szokatlanul korai kezdés azért szükséges, mert a CsAF—MLSz idén feltétlenül végig akarja ;át zani az országos magyar bajnoki dönlőmérkőzéseket, amelyeket tavaly a késői kezdés és a divízióé selej­tezők miatt nem tudtak befejezni. A Királyhelmeci Sport Club közgyűlésén Barnai Ödönné ügyvezető elnök számolt be az elmúlt év eseményeiről, kiemelve a labdarugó szakosztály ki- lönő szereplését, amellyel veretlenül érték el az el­ső helyet az őszi fordulóban. A törekvő vidéki egyesületnek 97 igazolt játékosa van. A játszott Ü0 mérkőzésből csupán hármat veszhettek el, tizenki­lencet megnyertek, nyolc pedig döntetlenül végző­dött. Csekély eltéréssel újra a multévi bevált veze­tőket választották meg. Elnök Kabát Béla járásfÖ- nök, ügyvezető elnök Barnai Ödönné, társelnökök Sohídhmann Jenő, Zinimermann Emil dr. és Bartók Béla dr., főtitkár Baran János, pénztáros Horváth Tibor, örökös disziaggá választották a Tornaijára járásfőnöknek kinvezett Malinovszky István volt királyhelmeci szolgabirót. Az Ungvári Atlétikai Club március 8-án, vasár* nap délelőtt 11 órakor az Ungvári Társaskör nagy­termében tartja rendes évi közgyűlését, amelynek műsorán az elmúlt évről 6zőló beszámolók, íelment- vémy és tisztujitás szerepel. Két békéscsabai labdarugó jön Ungvárra, egyik az UMTE-be, a másik pedig az SK Rusj bán fog ját­szani. Ignác, az UAC fedezetjátékosa, aki már az elmúlt évben kérte a Vsesportovni Klub Mikulás­hoz átigazolását, most távozott el Liptószentmiklós- ra. Bartha, az UAC volt csatára és közép fedezete, aki legutóbb Rózsahegyen szerepelt, vsszaté.t Ungvárra. A CsÁF érvénytelenítette Fialkó Dezuő MSE átlépését az SK Náobodba. Pipka Vladimírt az UAC balszélsöjét hosszas huzavona után 200 ko­rona ellenében az Ungvári CsSK-hoz igazolták. A CsAF—MLSz intéző bizottsága nem adta ki Karral - rin Józsefet, a Palánkai Testvériség labdarugóját, aki az SK Divinhez jelentette átlépését. BOX )( A csehszlovák Jaks Párisban Tenettől 10 me­netben pontozással vereséget szenvedett. )( A budapesti Ferencváros ökölvívó! Helsinki­ben 4:3 arányban győzték le a Voimailiját. Szántó, Kubinyi és • Németh kiütéssel győztek, Tanamor pontozással verte a finn Valtonent. Berkessy, Mándy és Maráczy kikapott. £ SAKK 1 & Befejeződött az ersekujjvári sakkverseny. Érsekitjvári tudósítónk jelenti: Az érsekitjvá- jri sakkör által, Érsekújvár város bajnokságá­ért rendezett verseny végétért s heves küzde­lem után, fél pont előnnyel S c h m i d t nyerte meg a bajnokságot. A 2. és 3. helyen dr. Frank és Marák osztozkodtak 6—6 pont­tal. Fél pont hátránnyal ezután dir. BlaSkoviö és Tatarik tanító következtek 5 és fél egy­séggel. A két Grósz-fivér testvériesen osztoz­kodott meg a 6. és 7. helyen. A sakkör köz­gyűlését március 3-án tartja. •©■ Eperjesi sakkhirek. Tudósitönk jelenti: Eperjes város sakkbajnokságának külön meg­lepetése dr. Dessew'ify Béla pompás szerep­lése, aki eddig egyetlen vereséget sem szen­vedett, két döntetlen játsznája volt a többit pedig biztosan nyerte. A tegnapi tizedik for­dulón újabb győzelmet aratott Stanek felett. Továbbá Sebőn being győzött Klein Béla Nyáry pedig Odehnal ellen. Az els<? hely kérdését csak az utolsó két forduló fogja eldönteni.., A Társadalmi Egylet által rendezett házi sakkbajnokság a tegnapi -nappal befejezést nyert és azt dir. Domokos József nyerte. giKÖZGAZDASÁG f C$ökkentheiő-e a munkanélküliség ? Irta: Varecha József Komárom, február 22. A népjóléti minisz­térium decemberre szóló kimutatása a mun­kanélküliség nagyobbarányu növekedésé­ről számol be. A kimutatás szerint a múlt év december végén a köztársaság területén 794.407 volt a nyilvántartott munkanélkü­liek száma a november havi 678.871 fővel szemben. A december havi szaporulat te­hát 15.536. Rádupláz erre az emelkedésre a minisztérium január hóról szóló jelentése. E jelentés szerint január végén már 846.400 főre emelke­dett az ország különböző részen működő munkaközvetítő hivatalok jelentése sze­rint a munkanélküliek száma, ami a de­cemberi szaporulattal szemben 51.993 fő­vel való szaporulatról tanúskodik. A kimutatás számadatai a köztársaság la­kosságának figyelmét ismét a munkanélkü­liség felé fordította. Politikusok, és közgaz­dászok, tudományos előadások, hirlapi cik-1 kék és parlamenti viták, állandó .és mind-fl untalan visszatérő témája az egész állami! életre reánehezedő munkanélküliség prob­lémája. Az őszi mezei munkák bevégzése után a munkanélküliek száma rendszerint emel­kedni szokott, amely emelkedés rendesen januárban éri el legmagasabb fokát. A de­cember és januári emelkedés azonban erő­sen elüt a már évek óta megszokott emel­kedéstől. ■ Tagadhatatlan, hogy a gazdasági válság és annak velejárója a munkanélküliség el­szigetelten, országhatárok közé szorítva, má­ról-holnapra meg nem szüntethető, hiszen maga az okozat, a válság is világgazdasági jelenség. Más kérdés azonban, hogy okos és célirányos gazdaságpolitikai intézkedé­sek által csökkenthető-e és miképpen, mi­lyen módok és eszközök alkalmazásával csökkenthető a súlyos munkanélküliség? Ennek a kérdésnek a legszélesebb körben való nyílt megvitatása annál kétségtelenül helyénvaló és szükséges. A munkanélküliség emelkedésének meg­akadályozása és csökkentése tekintetében lehetnek eltérők a vélemények, mi azonban azok közé tartozunk, akik nemcsak vallják és hirdetik, hanem reá is mutatunk azokra a hibákra és okokra, amelyeknek kiküszö­bölése mellett a munkanélküliség terén je­lentős javulást érhetünk el. Ennek előfel­tétele azonban, hogy a kormányzat a szük­séges intézkedéseket, minden melléktekintet nélkül hajtsa végre. Mert hiszen a cél nem lehet más, mint az állam boldogulásának és a nép jólétének az előmozdítása. Közismert közgazdasági törvény, hogy a gazdasági válság első és legfőbb oka a fo­gyasztó néptömegek vásárlóerejének csök­kenésében rejlik. Ebből a közgazdasági tanból folyik tehát az, hogy emeljük a nép széles tömegeinek kereseti lehetőségét s ez­zel vásárló erejét és azon pillanatban javul a gazdasági élet, fellendül az ipar és ke­reskedelem, megnyílnak a gyárak kapui, eltűnnek a raktárakban felhalmozott ipari és mezőgazdasági termények és nyomban alábbszáll, a munkanélküliség. Mi okozza a fogyasztás csökkenését? Egyrészt az árak indokolatlan és mesterséges emelkedése, másrészt pedig a fogyasztó nép kereseté­nek mélyen a minimális életszinvonal alá való süllyedése. Ez a gazdasági disparitás elkerülhetetlenül a gazdasági egyensúly felborulásához és a munkanélküliség emel­kedéséhez vezet. Felmerül az a kérdés is, hogy milyen okok idézik elő az árak mai emelkedését? Az egyik főok a tőkefelhalmozcdás kö­vetkeztében gombamódra szaporodó kar­tellek, amelyek a termelés egyrészét ke­zükben tartva, gyakran a fogyasztó ér­dekeinek és teherviselőképességének fi­gyelembevétele nélkül egyoldalúan szab­ják meg az általuk termelt cikkek árát. Ennek bizonyságképpen szolgáljon példá­val a cukor- és cementkartell. A cukorkar- tell% cukor kilogramját hat koronában ál­lapította meg kisfogyasztásban, -ugyanez a csehszlovák cukor a világpiacon Hamburg­ban 100 kilogramként 7 márka 20 pfennig, vagyis csehszlovák pénzértékre átszámítva 72 korona. A cukor indokolatlan magas ára természetesen maga után vonja a cukor f<=*- gyasztásának csökkenését. E csökkenés kö­vetkeztében a történelmi országok minden lakosára évi 29 kilogram jut, Szlovenszkón pedig nem haladja meg a fogyasztás a 15 kilót. Semmivel sem kedvezőbb a helyzet a cement­ipar terén sem. Pár év előtt, amikor a cement­kartell még megingathatatlannak látszott, a ce­ment kiskereskedelmi ára 100 kilogramonként 42—44 korona volt. Ez az ár a kartell későbbi fölbomlása után egyszeriben 18—20 koronára szállott alá. Most, hogy a cementkartell ismét megalakult, a cement ára ismét vígan szökik föl 38—40 koronára. Hogy a cementnek, mint leg­fontosabb építőipari cikknek a megdrágulása maga után vonja az építőipar pangását és ezzel a munkanélküliség emelkedését is, azt bővebben bizonyítanunk nem szükséges. Hasonló helyzet áll fönn a gyufa, vas stb. kartelleknél is, sőt legújabban a csokoládé- és cukorkakartell is megalakult, amely már az alakulás pillanatában kimondotta a csokoládé és cukorkák árának 10 százalékos emelését. A kartellek tultengése még a normális gazda­sági viszonyok között sem kívánatos, még ke­vésbé ma, amikor a gazdasági élet a legkisebb rezgésre is azonnal reagál. Azt mondhatnék, hogy a kartellek számának növekedésével egyre súlyosabbá válik a gazdasági élet. A kartellek száma pedig egyre emelkedik. Amíg 1931-ben még alig 1C4 volt a kartellek száma, ma ez a szám már jóval túlhaladta a 800-atI A kartellek helytelen közgazdasági tevé­kenysége következtében önkéntelenül is föl­hangzik a kívánság: Oszlassa föl a kormány a kartelleket, vagy legalább is szorítsa erős korlá­tok közé és tegye szabaddá a versenyt. A ver­seny pedig automatikusan maga után vonja az árak csökkenését, a gazdasági élet javulását és a munkanélküliség csökkenését. A munkanélküliség csökkenésének másik igen hathatós módjának kínálkozik a szertelenül el­harapózott álláshalmozások megszüntetése. Sú­lyos erkölcsi és gazdasági következményei van­nak annak, hogy mig egyesek négy-öt jövedelmet élveznek, ad­dig rengetegen egyetlen fillér jövedelemmel sem rendelkeznek. Nem szorul bővebb magyarázatra, hogy az ál­láshalmozás megszüntetése — legalább átmene­tileg — sokezer állástalan egzisztenciának adná vissza az elveszített kenyeret és ugyanannyi csa­ládnak az életörömét és boldogságát. Rá kell mutatnunk arra is, hogy a maradékbirtokok fölparcellázása a mező- gazdaságban egy csapásra megszüntetné a munkán élkiiliséget, vagy legalább is nagy mértékben csökkentené. Köztudomású, hogy a maradékbirtokosak nagy része a maradékbirtok jövedelmére nincs rászo­rulva, mivel életfönntartásuk más oldalról biz­tosítva van. A maradákbirtokoknak kisebb parcellákban való kiosztása, vagy ahol ez bármi okból ke- reszíülvihetetlen volna, ott az erre alakult szövetkezeteknek való bérbeadásával több­ezernyi, hatósági támogatásra szoruló nincste­len mezőgazdasági családnak biztosítana meg­élhetést. Végezetül még arra is reá akarunk mutatni, hogy különösen a mezőgazdaságban és a kisipar terén egyenesen elősegítik és mesterségesen növelik a munkanélküliséget a horribilis beteg­ség élyző és különböző szociális járulékok terhei. Számos mezőgazda és kisiparos, ha még annyira szükséges is volna az idegen munkaerő, inkább lemond ennek alkalmazásáról, mert nem tudja viselni az ez után járó szociális terheket. Föl­merül a kérdés, nem volna-e helyénvaló, ha az állam — legalább addig', amíg a gazdasági élet némileg megerősödik — magára vállalná ezeket a terheket, illetőleg ezek nagyrészét, hogy ezál­tal is elősegítse á mezőgazdaság és kisipar terén az idegen muhkáefő alkalmazását. Mindezzel rámutattunk arra, hogy amíg a kényszerüségszülte radikális gazdaságpolitikai intézkedések a gazdasági élet vérkeringéséből kiszorult munkások jelentékeny részét a produk­tív munkához vissza nem vezetik, addig minden más megoldási kisérlet .csak céltalan tapogató­zás és erőlködés marad. (520 millió koronás beruházás 1936-ban Morvaor­szágban és Sziléziában.) Briinnből jelentik: A mor­va-sziléziai országos képviselőtestület szcc'álp- ld- tikai bizottsága tegnapi ülésép. a két országban véghezviendő . beruházások tervével foglalkozott. 1935 'ben a munkaviszonyok könnyebb javu’ást mu­latnak. A munkanélküliek évi átlaga 202.975 volt és az előző éwel szemben 3£ százalékkal csök­kent. A munkanélküliek közül 41.3 százalék lakott városokban, 5S.7 százalék vidéken volt. 1935-b?n 257 millió korona értékű közmunkát vittek keresz­tül, 1936-ban 519.38 millió koronát irányozták elő erre a célra.

Next

/
Thumbnails
Contents