Prágai Magyar Hirlap, 1936. február (15. évfolyam, 26-50 / 3875-3899. szám)

1936-02-23 / 45. (3894.) szám

i*4/*w*i*' vafadin&p*

I rodq lom *M űvészet

tUtíUmu PM wpéttykM

„Mi hozom hozzá V* ■ A Franklin Társulat kiadása

Stüsser Mátyás, ennek a regénynek a hőse megérdemli, hogy helyet kapjon kedvenc regényalakjaink között, ott, ahol a nagyok nagyjai laknak, azok, akik illusztrálják és szimbolizálják életünket, azok, akiket idézünk, ha különleges embertípust és élési módot kívánunk érzékeltetni. A háború gyilkosságaiból a háború utáni káoszba bekerült gondolkozó lény exaltált külső és belső életét ritkán sikerült jobban megragadni, mint benne, a bonni őserő korlát- talan kisugároztatójában. Szimbólum az élete (>s a hányódása. Szimbólum, hogy embert óh a háború alatt, még annál is szabályta- lanabbul ölte meg, ahogy akkor szabad volt: lelőtte társát, hogy saját életét megmentse. Ez a gyilkosság „az egy a tizenegymillió közül" súlyos lidércként követi utján, már az orosz fogságban üldözi, ahol az orosz nő szerelmén át belekerül a forradalmak és ellenforradalmak haláltáncába, a feltörekvő Dsugasvilivel viaskodik akiből később Stalin lesz, a gyilkosság üldözi Berlinben, az infláció és a földalatti kommunista propaganda őrjöngései között, üldözi Olaszországban, ahol a meggyilkoltnak az apjával találkozik és vitázik, mint Luther az ördöggel s csak akkor nyugszik meg, amikor visszatér a háboruelőtti nőhöz s egyál- íalán: az asszonyhoz.

Stüsser Mátyás exaltált alak, aki nem találja helyét, mint ahogy a regény egész futását bizonyos nyugtalan, kereső, csapongó, exaltált hang jellemzi, de lehet jobban megörökíteni a sötét kort, amelyben játszódik, mint ezzel a hanggal, amely pompásan eltalálja a huszas évek nagy berlini nyugtalanságát? A harc talán nem is annyira a külső ^események körül tombol, mint az eszmék világában. Az iró módszere az, hogy valahányszor külső bonyodalmakról ir, gyakran szinte jókais vagy wallaceos mesefeszültségét átviszi a szellemi síkokra s a feszültségek ott csattannak ki, az ideák világában, végnélküli, élet és halál között libegő, éles, fülledt, mindent átfogni akaró vitákban, mint Thomas Mann Varázshegyében Naphta és Settembrini között. Nemcsak a mese jókais, az alakok is azok: dé- monikus, mágikus férfiak és nők ágálnak, kiélezett típusok, akik énjük teljes megfeszítésével ugranak fejest abba a titokzatosan háborgó koróceánba, amelyben a külső és a belső, a szellemi és a történési csalta párhuzamosan folyik.

Az alakok függelmi viszonyban állnak a korhoz ebben a regényben. A rabjai. Nem szabadulhatnak tőle. Hiszen éppen a regény cime mondja, hogy az egyetlen nagy törekvés, amely a főhősben, Stüsser Mátyásban megtestesedik, a kavargásból való kikerülés emberi, de szinte már állatiasan ható ösztöne. Nem a kor rabja lenni. Nem alábukni ebben a förgetegben. Elmenni önmagáért élő embernek, művésznek, akit egyéni problémák hordoznak és akinek nincs köze a kor szorító polipjához. Hányszor kiált fel Stüsser Mátyás: mi közöm

hozzá? E lakar menni e hisztérikus életből, a vad hisztriók birodalmából, az exaltált viaskodásból magánembernek, ősi, nyers erejét nem akarja elfecsérelni a kor rabságában. Sikerül? A regény szerint tiz évvel az események legnagyobb kavargása után, a letisztult hősnek sikerül, de a múlt alakjai visszajárnak: Tarasszov, az őrült medikus, aki egyszer Stüsser előtt félőrült extázisbán igyekezett megragadni az anyag és a lélek határait, az orosz forradalmárok, a lelőtt társ árnyéka és apjának filozófiája, az orosz bölcsész és Leona, a német és Lioska, az orosz nő, a két asszonyi véglet Stüsser! életében.

Neubauer Pál regénye ritka jelenség aj magyar irodalomban. Filozófiai regény, amelynek középpontjában nem annyira a színes és végletes realitások rajza áll. hanem az elvek és eszmék lecsapódása, valahogy úgy, mint Aldous Huxley különös irás- modorában. A regény nem magyar környezetben játszódik, hanem németben, illetve Berlin és Moszkva között, a háboruutáni világáramlások porondján. Egy viaskodó és szellemi kérdésekre ^érzékenyen reagáló

lélek megnyilatkozása, különös keveréke az idegizgató történéseknek és az idegfeszitő szellemi riposztjátéknak. Valamit hiába keresünk benne: nyugalmat. Sem stílusában, sem gondolatfüzésében, sem az események felépítésében nincs nyugalom. Állandó láva önt el, láz az első oldaltól az utolsóig, vad száguldás a történelemben és a szellem lázában. De ez a nyugtalanság nem a logikátlanságot jelenti, ellenkezőleg, pompás aláfestése annak, amit az iró kifejezésre óhajt juttatni, pompás illusztrálása a kor fülledt, gyilkos, maláriás légkörének, melyből a főhős nagy felvijjogással, a „mi közöm hozzá‘‘-val szabadulni akar. Az olvasó szempontjából pedig egyenesen hóditó erejű e tüzes iram: ritkán jutott kezünkbe olvasmány, amely annyira lekötött volna, mint e páratlan élénkségü, érdekes Írásmód. Neubauer Pál kétségtelenül uj reveláciőt jelent a magyar olvasónak: megmutatja, hogy e finom intellektuális műfaj, amelyet eddig

nem becsült, mert nem ismert, mennyire érdekes tud lenni. Uj és nyugtalanító. A magyar olvasóközönség nemcsak e könyvet fogja szívesen olvasni, hanem kétségtelen, hogy a tjaüfaj, amit Neubauer Pál hozott nekünk, éppen a nagy, sikeres betöréssel követőkre talál, iskolát nyit, a fejlődési folyamat kiindulópontja lesz.

Kár, hogy a könyv megírási módja nem mindig egyenletes. Vannak lángoló részei, amelyek már stílusukkal elragadnak, vannak zamatos oldalai, fanyar fenségben tündöklő fejtegetései, de vannak a nagy iramban néhol fáradt mondatok is, amelyekben néhol kissé túlontúl érezni a német izt. De ez sem baj, a szürke és bizonytalan stílus nyugvópontjai után annál meggyőzőbben ragadnak előre a hihetetlen iramit többi fejezetek. A Franklin-társulatnak hálás lehet a magyar közönség, hogy megismertette ezzel az íróval, akit eddig csak német müveiből ismert. A regény nem a szlovenszkói irodalom eseménye, hanem az egyetemes magyar irodalomé, mert meggyőző erővel uj műfajt, az európai intellektualizmus és eszmekavargás egyik különös kristályát hozta hozzánk, amely szellemi felkészültségével, problémakörével, irásmodorával oly lényegesen elüt megszokott regénystilu- sunktól. Más, uj, amit kapunk, már ez is biztosítja a könyv sikerét. A mü elolvasása után nem csodáljuk, hogy Thomas Mann vagy Romain Rolland annyi elragadtatással nyilatkozott a regényről, amikor régi német formájában annakidején megismerte.

SZVATKó PÁL.

A prágai siker után a kassai műkedvelők közé vágyik Varga Lakatos István, a deregnyői nótázó legény

Prága, február 22. Megírta annak idején a PMH, hogy a prágai Magyar Akadémikusok Körének bálján élénk feltűnést keltett Varga Lakatos István deregnyői gazdalegény, aki ónody Zoltán, a MÁK elnöke meghívására jött föl az estélyre és a megjelenteket néhány gyönyörű magyar nóta elénekl ésével gyönyörködtette. Varga Lakatos István a kevéssé méltányolt magyar ős tehetségek sorába tartozik, bár nem most aratta első jelentős sikerét. Munkatársunknak beszélgetés közben panaszkodott, hogy egyedül érzi magát, nincs, aki tanítsa, pedig úgy érzi, hogy hozzáértő ember irányítása mellett még vihet né is valamire. Egyelőre csalié tehetségével emelkedik ki a falusi műkedvelők sorából, egyébként azonban nem tudott komoly sikereket elérni, mint amilyenekre vágyakozik. Nagyon szívesen vendégszerepelne nagyabb magyar városok színpadán, különösen Kassára vágyik, ahol sok ismerőse van. Nagyon szereti a népszínművet és valóban mintha csak

termetére, tehetségére öntötték volna ezt a műfajt: ideális népszinmü-bonyiván.

Bízunk benne, hogy a magyar műkedvelő egyesületek érdeklődése feléje fordul és sikerül valóra váltania egyik nagy ólmát, hogy valamelyik nagy magyar műkedvelő egyesület meghívására komoly színpadon és müértő közönség előtt csillogtathassa meg tehetségét.

Varga' Lakatos Istvánnak egyébként nagy sikere volt a prágai magyar főiskolások körében. Elmondta, hogy Prága nem ismeretlen előtte, tizennyolc hónapot töltött itt mint katona. Egyébként otthon él falujában és gazdasági munkával foglalkozik. Tavaly Budapesten is járt, ahol alkalma volt közelről megcsodálni a magyar színpad csillagait. Fedák Sárit látta a színpadon, Blaha Lujzának és Jókai ■ Mórnak pedig virágot tett a sírjára. A Városligetben felejthetetlen élményben volt része, ahol meghatóan szép magyar dalt tanult egy vak kodlusasszony- tól. Bízik benne, hogy a prágai szereplés a magyar közönség érdeklődését reá fogja irányítani.

Káíix Jenő a hassal Berzsenyi-emléheslen

Kassa, február 22. Március 4-én rendezi a Kazinczy Társaság nagyszabású kulturestjét Berzsenyi halálának százéves évfordulója alkalmából. Az est keretében — melynek Berzsenyire vonatkozó része Sziklay Ferenc ainlékbeszédébő 1 és Berzsenyi két ódájának Schalkház Lipót által való elszavalásóból áll — Kálix Jenő, a nyibrai származású magyar zongoraművész, a prágai német zeneakadémia tanára ad hatalmas és változatos prog- ramimot. Kassa városa nagy szeretetted várja a világot járó nagy művészt, aki eddigi két fellépésével már meghódította a város zeme- értő közönségét s aki utolsó itteni szereplése óta úgy a belföldön, mint Bécsibe®, Berliniben, Budapesten, legutóbb Nürnbergiben sikert- sikerre halmozott. Műsorán Liszt, Beethoven, Bartók és Debussy halhatatlan, alkotásait hozza. — A kulturest hangverseny részéiben Libay Ica énekmüvésznő fellépése is előre biztosítja a sikert, aki Zádor — Hdbay dalokat és Verdi, Puccini áriákat fog énekelni Gorzó Edit zongorakiséiretével. A Kazinczy Társaság ezen reprezentációs kulturestjét, különösen az előző kettőnek (Sárosi-est, Lisztünnepség) átürő sikere után nagy érdeklődés előzi meg.

Áprilisban jnagyar közmüve* íődési napot tartanak Galántán

Galánta, február 22. (Saját tudósítónktól.) Február 20-án tartotta közgyűlését a galántai járási magyar közművelődési testület. A közgyűlésen húsz község közművelődési bizottságának kiküldöttei jelentek meg.

A gyűlést Boross Béla alsószeli tanító, elnök nyitotta meg. Örömmel jelentette, hogy egy évvel ezelőtt a galántai testület kezdeményezésére megindult közművelődési mozgalom immár pozitív eredményre jutott: megalakult a járási közművelődési testületek országos szövetsége. Uhlárik Gusztáv titkár, kosuti tanító részletes titkári jelentést olvasott föl az elmúlt évi működésről. Statisztikát állított össze a közművelődési munkáról, a rendezett különféle előadásokról. Javaslatára kimondja a közgyűlés, hogy vetítőgépet szerez be, melyet a járás községeinek fog kikölcsönözni.

Kozma János nagydiószegi tanitó, pénztáros olvasta föl ezután a pénztár helyzetéről szóló jelentését. Ezzel kapcsolatban a közgyűlés köszönetét nyilvánította a galántai járási képviselőtestületnek, mely a közművelődési munkát évről-évre méltányos anyagi segélyben részesíti. A pénztári jelentésből az is kitűnt/ hogy a galántai magyar közművelődési testület az 1935. évre 1000 korona állami támogatást is kapott a népmü- velödési minisztériumtól.

A közgyűlés tárgyalta a Magyar Közművelődési Szövetség költségvetését, melyet tudomásul vett. de sürgősen megoldandó feladatnak tartja, hogy a szövetség mielőbb

szerezze meg a legfelsőbb hivatalos fórumok általi elismertetését.

Szkladányi Károly kismácsédi tanitó, könyvtárreferens kimeritő jelentést terjesztett elő a járáshoz tartozó magyar községek könyvtár-állapotáról. A járás területén 32 magyar községi könyvtár van.

Végül a közgyűlés elhatározta, hogy a már tavaly tervbevett közművelődési napot április 26-án rendezi meg Galántán, melynek műsorát hat, járásbeli község: Alsószeli, Galánta, Hi-askürt, Kajal, Kismácséd és Tallós helyi közművelődési bizottságai állítják össze.

O A Kárpátaljai Magyar Kulíur Egyesület

nemrégen megkezdett járási szervező munkájának újabb sikeréről számolhatunk be. A napokban Ma-csolán alakult meg a Kulíur Egyesület helyi szervezete, melynek elnöke Csernáti Lajos, alelnöke Rácz Gyula, titkára Horváth Lajos, jegyzője Nagy Sándor, pénztámoka Eis- man Dezső, ellenőrei Cselle Albert és Nagy Gáspár lettek.

O A „Szlovenszkói Magyar írók Antológiája** keresztmetszete Szlovenszkó magyar irodalmának. Rövid ideje annak, hogy nemes elgondo- lásu irodalmi kezdeményezés indult meg Nyit- rán és máris erős visszhangot keltett. Ma kettőzött figyelmet érdemel a nyitrai kezdeményezés. A szlovenszkói magyar irodalom két irodalompolitikai táborban oszlik meg. Kétségtelen, hogy eddig nem akadt olyan közös fórum, amelyen a két tábor világnézeteken fölülálló abszolút kultúrában találkozhatna: tiszta irodalmi kultúrában. A szlovenszkói magyarságnak szüksége van minden magyar kultuxértékre és ezért nőhet ki talán a nyitrai Antológiából az a fórum, mely az értékes irodalmi elemeket mindkét részről egy táborba hajtja. A napisajtó megértéssel fogadta az altruista elgondolása kezdeményezést és megállapította, hogy erre az akcióra valóban szükség volt és hogy a vállalkozás kedvező pillanatban indult meg. Az Antológia kötetei ne* gyedévenként fognak megjelenni Dallos István, a PMH nyitrai szerkesztője és Mártonvölgyl László iró szerkesztésében, összesen 800 oldalon. 75 koronás előjegyzési áron megrendelhető a szerkesztőségben: Nvitra, Methód-tér 3.

O Az érsekujvárj SzMKE a most következő héten két előadást tart. Szerdán, a rendes előadás- sorozat keretében Wimberger Anna pozsonyi írónő fog beszélni, mig február 29-én, szombaton este 8 órakor — az uj Iparház nagytermében — 6oronki- vül tart előadást a SzMKE s ekkor dr. Szvatkó Pál, a PMH szerkesztője tart előadást „Két lelkiség •— — Prága és Budapest41 címen.

O Dr. Mihola Gyuszi nótaestje Somorján. Tudósitónk jelenti: Dr. Mihola Gyuszi dalköltő és zeneszerző Somorján a helybeli dalárda közreműködésével a Katolikus Legényegylet színháztermében szerzői estet tartott. A színháztermet zsúfolásig töltötte meg a közönség. Bartal Ráf&el plébános és Kovács Mihály üdvözlő szavai után a somorjai

O A komámmá Dalegyesület nagy hangversenye. Komáromi tudósítónk jelenti: A koszorús komáromi Dalegyesület, amely hosszú évtizedek óta egyik legkomolyabb kulturegyesülete Komáromnak, mint minden évben, úgy az idén is nagyszabású hangversenyre készül. A hangversenyt március 14-én tartják a Jókai Egyesület kulturházában Schmidt Viktornak, a tehetséges fiatal karnagynak és zeneszerzőnek vezényletével. Külön érdekessége a műsornak a cigányzenekarral kísért magyar dalcsokor. A reprezentáns, komoly hangverseny elé nagy érdeklődéssel tekint Komárom művészetet kedvelő közönsége.

O Sir Thomas Beecham Toscanini utóda. Londoni jelentés szerint Toscanáim utóda a new- yorki f ilh ammónikueoknál minden való'sziiniüség szerint Sít Thomas Beecham lesz, afld eddig a londoni filharmóniát vezényelte rendkívüli sikernél.

O Liszt Ferenc élete képekben. A Journal de Gemeve április végén kiadja Bory svájci iróoaik „Liszt Ferenc élete képekben44 című munkáját. Az uj munka a nagy magyar művész életét szinte kizárólag képeikben mutatja- be, amelyeket rövid magyarázatokkal! kiisér. Boiry hatszáz képből álil-ó munkájálb-an nemcsak Liszt életét-, hanem az egész kort is bemutatja.

dalárda Regéczy Aladár ig.-tan., karnagy mesteri vez-etése mellett Mihola-nótákat adott elő. Majd a dalköltő énekelte és egyben játszotta cigánykisé- ret mellett legszebb nótáit. A közönség szűnni nem akaró tapssal köszönt meg minden dalt. A kitünően sikerült est megszervezése Kranzinger Nándor, a Legényegylet ügyvezetője, Regéczy Aladár karnagy és Balh-eim József legényegyleti elnök érdeme. Az est második részét ár. Holovicsné .,Göre Marisa lakodalma44 cirnü ónekesjátéka töltötte ki. Rendezőt és szereplőket a közönség melegen ünnepelte.

O Nemzetközi novellapályázaí. Budapestiről jelentik: Az Edj-tion Imheroomtiinieintal (Newy-oink) pály ázaiteoro zabot irt ká azzal a céllal, hogy a komoly irodalmi értékeket közvetlenül kutassa fel. E 6orozat második részeként most elbeszélésire (novella) iont ki pályázatot a magyar nyelvterületen. A pályázat 1936 március 15-én jár le. Ismertetőt a budapesti ügyvezetőségtől (IX.* Bnkáts-tér 6.) kell kérni.

O Ungár Imre kassai hangversenyét nagy érdeklődés előzi meg. Kassai szerkesztőségünk jelenti: Ungár Imre, a Chopin-dijnyertes budapesti vak zongoraművész február 25-én, kedden este hangversenyt ad Kassán a Schalkház nagytermében. A kitűnő művész hangversenyét, melyet a zeneirodalom legjobb szerzeményeiből állított ösz- sze, hatalmas érdeklődés előzi meg. Jegyek elővételben Vitéznél.

O Szergej Prokofjev a prágai rádióban. Tegnap szerepelt a prágai iádióban a jelenkor együk legnagyobb zeneszerzője és zongoraművésze, Szergej Prokofjev. VMágh'rnevét részben mesteri szerzeménye inele drámai lüktetése és haoggazdagtsága alapozta meg, részben pedig páratlan interpretáló készségének tüneményes technikája. A hangverseny kitűnőé© sikarüfflk