Prágai Magyar Hirlap, 1936. február (15. évfolyam, 26-50 / 3875-3899. szám)

1936-02-23 / 45. (3894.) szám

i*4/*w*i*' vafadin&p* I rodq lom *M űvészet tUtíUmu PM wpéttykM „Mi hozom hozzá V* ■ A Franklin Társulat kiadása Stüsser Mátyás, ennek a regénynek a hőse megérdemli, hogy helyet kapjon ked­venc regényalakjaink között, ott, ahol a nagyok nagyjai laknak, azok, akik illusz­trálják és szimbolizálják életünket, azok, akiket idézünk, ha különleges embertípust és élési módot kívánunk érzékeltetni. A há­ború gyilkosságaiból a háború utáni káosz­ba bekerült gondolkozó lény exaltált külső és belső életét ritkán sikerült jobban meg­ragadni, mint benne, a bonni őserő korlát- talan kisugároztatójában. Szimbólum az éle­te (>s a hányódása. Szimbólum, hogy embert óh a háború alatt, még annál is szabályta- lanabbul ölte meg, ahogy akkor szabad volt: lelőtte társát, hogy saját életét meg­mentse. Ez a gyilkosság „az egy a tizen­egymillió közül" súlyos lidércként követi ut­ján, már az orosz fogságban üldözi, ahol az orosz nő szerelmén át belekerül a forradal­mak és ellenforradalmak haláltáncába, a feltörekvő Dsugasvilivel viaskodik akiből később Stalin lesz, a gyilkosság üldözi Ber­linben, az infláció és a földalatti kommunis­ta propaganda őrjöngései között, üldözi Olaszországban, ahol a meggyilkoltnak az apjával találkozik és vitázik, mint Luther az ördöggel s csak akkor nyugszik meg, ami­kor visszatér a háboruelőtti nőhöz s egyál- íalán: az asszonyhoz. Stüsser Mátyás exaltált alak, aki nem ta­lálja helyét, mint ahogy a regény egész fu­tását bizonyos nyugtalan, kereső, csapongó, exaltált hang jellemzi, de lehet jobban meg­örökíteni a sötét kort, amelyben játszódik, mint ezzel a hanggal, amely pompásan el­találja a huszas évek nagy berlini nyugta­lanságát? A harc talán nem is annyira a külső ^események körül tombol, mint az esz­mék világában. Az iró módszere az, hogy valahányszor külső bonyodalmakról ir, gyakran szinte jókais vagy wallaceos mese­feszültségét átviszi a szellemi síkokra s a feszültségek ott csattannak ki, az ideák vi­lágában, végnélküli, élet és halál között li­begő, éles, fülledt, mindent átfogni akaró vitákban, mint Thomas Mann Varázshe­gyében Naphta és Settembrini között. Nem­csak a mese jókais, az alakok is azok: dé- monikus, mágikus férfiak és nők ágálnak, kiélezett típusok, akik énjük teljes megfe­szítésével ugranak fejest abba a titokzato­san háborgó koróceánba, amelyben a kül­ső és a belső, a szellemi és a történési csa­lta párhuzamosan folyik. Az alakok függelmi viszonyban állnak a korhoz ebben a regényben. A rabjai. Nem szabadulhatnak tőle. Hiszen éppen a re­gény cime mondja, hogy az egyetlen nagy törekvés, amely a főhősben, Stüsser Má­tyásban megtestesedik, a kavargásból való kikerülés emberi, de szinte már állatiasan ható ösztöne. Nem a kor rabja lenni. Nem alábukni ebben a förgetegben. Elmenni ön­magáért élő embernek, művésznek, akit egyéni problémák hordoznak és akinek nincs köze a kor szorító polipjához. Hány­szor kiált fel Stüsser Mátyás: mi közöm hozzá? E lakar menni e hisztérikus életből, a vad hisztriók birodalmából, az exaltált viaskodásból magánembernek, ősi, nyers erejét nem akarja elfecsérelni a kor rabsá­gában. Sikerül? A regény szerint tiz évvel az események legnagyobb kavargása után, a letisztult hősnek sikerül, de a múlt alak­jai visszajárnak: Tarasszov, az őrült medi­kus, aki egyszer Stüsser előtt félőrült ex­tázisbán igyekezett megragadni az anyag és a lélek határait, az orosz forradalmárok, a lelőtt társ árnyéka és apjának filozófiája, az orosz bölcsész és Leona, a német és Lioska, az orosz nő, a két asszonyi véglet Stüsser! életében. Neubauer Pál regénye ritka jelenség aj magyar irodalomban. Filozófiai regény, amelynek középpontjában nem annyira a színes és végletes realitások rajza áll. ha­nem az elvek és eszmék lecsapódása, vala­hogy úgy, mint Aldous Huxley különös irás- modorában. A regény nem magyar környe­zetben játszódik, hanem németben, illetve Berlin és Moszkva között, a háboruutáni világáramlások porondján. Egy viaskodó és szellemi kérdésekre ^érzékenyen reagáló lélek megnyilatkozása, különös keveréke az idegizgató történéseknek és az idegfeszitő szellemi riposztjátéknak. Valamit hiába ke­resünk benne: nyugalmat. Sem stílusában, sem gondolatfüzésében, sem az események felépítésében nincs nyugalom. Állandó láva önt el, láz az első oldaltól az utolsóig, vad száguldás a történelemben és a szellem lá­zában. De ez a nyugtalanság nem a logi­kátlanságot jelenti, ellenkezőleg, pompás aláfestése annak, amit az iró kifejezésre óhajt juttatni, pompás illusztrálása a kor fülledt, gyilkos, maláriás légkörének, mely­ből a főhős nagy felvijjogással, a „mi kö­zöm hozzá‘‘-val szabadulni akar. Az olva­só szempontjából pedig egyenesen hóditó erejű e tüzes iram: ritkán jutott kezünkbe olvasmány, amely annyira lekötött volna, mint e páratlan élénkségü, érdekes Írásmód. Neubauer Pál kétségtelenül uj reveláciőt je­lent a magyar olvasónak: megmutatja, hogy e finom intellektuális műfaj, amelyet eddig nem becsült, mert nem ismert, mennyire ér­dekes tud lenni. Uj és nyugtalanító. A ma­gyar olvasóközönség nemcsak e könyvet fogja szívesen olvasni, hanem kétségtelen, hogy a tjaüfaj, amit Neubauer Pál hozott nekünk, éppen a nagy, sikeres betöréssel követőkre talál, iskolát nyit, a fejlődési fo­lyamat kiindulópontja lesz. Kár, hogy a könyv megírási módja nem mindig egyenletes. Vannak lángoló részei, amelyek már stílusukkal elragadnak, van­nak zamatos oldalai, fanyar fenségben tün­döklő fejtegetései, de vannak a nagy iram­ban néhol fáradt mondatok is, amelyekben néhol kissé túlontúl érezni a német izt. De ez sem baj, a szürke és bizonytalan stílus nyugvópontjai után annál meggyőzőbben ragadnak előre a hihetetlen iramit többi fe­jezetek. A Franklin-társulatnak hálás lehet a magyar közönség, hogy megismertette ez­zel az íróval, akit eddig csak német müvei­ből ismert. A regény nem a szlovenszkói irodalom eseménye, hanem az egyetemes magyar irodalomé, mert meggyőző erővel uj műfajt, az európai intellektualizmus és eszmekavargás egyik különös kristályát hozta hozzánk, amely szellemi felkészültsé­gével, problémakörével, irásmodorával oly lényegesen elüt megszokott regénystilu- sunktól. Más, uj, amit kapunk, már ez is biztosítja a könyv sikerét. A mü elolvasása után nem csodáljuk, hogy Thomas Mann vagy Romain Rolland annyi elragadtatással nyilatkozott a regényről, amikor régi német formájában annakidején megismerte. SZVATKó PÁL. A prágai siker után a kassai műkedvelők közé vágyik Varga Lakatos István, a deregnyői nótázó legény Prága, február 22. Megírta annak idején a PMH, hogy a prágai Magyar Akadémikusok Körének bálján élénk feltűnést keltett Varga Lakatos István deregnyői gazdalegény, aki ónody Zoltán, a MÁK elnöke meghívására jött föl az estélyre és a megjelenteket néhány gyö­nyörű magyar nóta elénekl ésével gyönyörköd­tette. Varga Lakatos István a kevéssé méltá­nyolt magyar ős tehetségek sorába tartozik, bár nem most aratta első jelentős sikerét. Mun­katársunknak beszélgetés közben panaszkodott, hogy egyedül érzi magát, nincs, aki tanítsa, pedig úgy érzi, hogy hozzáértő ember irányítá­sa mellett még vihet né is valamire. Egyelőre csalié tehetségével emelkedik ki a falusi műked­velők sorából, egyébként azonban nem tudott komoly sikereket elérni, mint amilyenekre vá­gyakozik. Nagyon szívesen vendégszerepelne nagyabb magyar városok színpadán, különösen Kassára vágyik, ahol sok ismerőse van. Nagyon szereti a népszínművet és valóban mintha csak termetére, tehetségére öntötték volna ezt a mű­fajt: ideális népszinmü-bonyiván. Bízunk benne, hogy a magyar műkedvelő egyesületek érdeklődése feléje fordul és sikerül valóra váltania egyik nagy ólmát, hogy valame­lyik nagy magyar műkedvelő egyesület meg­hívására komoly színpadon és müértő közönség előtt csillogtathassa meg tehetségét. Varga' Lakatos Istvánnak egyébként nagy si­kere volt a prágai magyar főiskolások köré­ben. Elmondta, hogy Prága nem ismeretlen előt­te, tizennyolc hónapot töltött itt mint katona. Egyébként otthon él falujában és gazdasági mun­kával foglalkozik. Tavaly Budapesten is járt, ahol alkalma volt közelről megcsodálni a ma­gyar színpad csillagait. Fedák Sárit látta a szín­padon, Blaha Lujzának és Jókai ■ Mórnak pedig virágot tett a sírjára. A Városligetben felejthe­tetlen élményben volt része, ahol meghatóan szép magyar dalt tanult egy vak kodlusasszony- tól. Bízik benne, hogy a prágai szereplés a ma­gyar közönség érdeklődését reá fogja irányítani. Káíix Jenő a hassal Berzsenyi-emléheslen Kassa, február 22. Március 4-én rendezi a Kazinczy Társaság nagyszabású kulturest­jét Berzsenyi halálának százéves évfordulója alkalmából. Az est keretében — melynek Berzsenyire vonatkozó része Sziklay Ferenc ainlékbeszédébő 1 és Berzsenyi két ódájának Schalkház Lipót által való elszavalásóból áll — Kálix Jenő, a nyibrai származású magyar zongoraművész, a prágai német zeneakadé­mia tanára ad hatalmas és változatos prog- ramimot. Kassa városa nagy szeretetted várja a világot járó nagy művészt, aki eddigi két fellépésével már meghódította a város zeme- értő közönségét s aki utolsó itteni szereplése óta úgy a belföldön, mint Bécsibe®, Berliniben, Budapesten, legutóbb Nürnbergiben sikert- sikerre halmozott. Műsorán Liszt, Beethoven, Bartók és Debussy halhatatlan, alkotásait hozza. — A kulturest hangverseny részéiben Libay Ica énekmüvésznő fellépése is előre biztosítja a sikert, aki Zádor — Hdbay dalo­kat és Verdi, Puccini áriákat fog énekelni Gorzó Edit zongorakiséiretével. A Kazinczy Társaság ezen reprezentációs kulturestjét, különösen az előző kettőnek (Sárosi-est, Liszt­ünnepség) átürő sikere után nagy érdeklődés előzi meg. Áprilisban jnagyar közmüve* íődési napot tartanak Galántán Galánta, február 22. (Saját tudósítónktól.) Február 20-án tartotta közgyűlését a ga­lántai járási magyar közművelődési testü­let. A közgyűlésen húsz község közműve­lődési bizottságának kiküldöttei jelentek meg. A gyűlést Boross Béla alsószeli tanító, el­nök nyitotta meg. Örömmel jelentette, hogy egy évvel ezelőtt a galántai testület kezde­ményezésére megindult közművelődési moz­galom immár pozitív eredményre jutott: megalakult a járási közművelődési testüle­tek országos szövetsége. Uhlárik Gusztáv titkár, kosuti tanító részletes titkári jelen­tést olvasott föl az elmúlt évi működésről. Statisztikát állított össze a közművelődési munkáról, a rendezett különféle előadások­ról. Javaslatára kimondja a közgyűlés, hogy vetítőgépet szerez be, melyet a járás községeinek fog kikölcsönözni. Kozma János nagydiószegi tanitó, pénztá­ros olvasta föl ezután a pénztár helyzetéről szóló jelentését. Ezzel kapcsolatban a köz­gyűlés köszönetét nyilvánította a galántai já­rási képviselőtestületnek, mely a közműve­lődési munkát évről-évre méltányos anyagi segélyben részesíti. A pénztári jelentésből az is kitűnt/ hogy a galántai magyar köz­művelődési testület az 1935. évre 1000 ko­rona állami támogatást is kapott a népmü- velödési minisztériumtól. A közgyűlés tárgyalta a Magyar Közmű­velődési Szövetség költségvetését, melyet tudomásul vett. de sürgősen megoldandó feladatnak tartja, hogy a szövetség mielőbb szerezze meg a legfelsőbb hivatalos fórumok általi elismertetését. Szkladányi Károly kismácsédi tanitó, könyvtárreferens kimeritő jelentést terjesz­tett elő a járáshoz tartozó magyar közsé­gek könyvtár-állapotáról. A járás területén 32 magyar községi könyvtár van. Végül a közgyűlés elhatározta, hogy a már tavaly tervbevett közművelődési napot április 26-án rendezi meg Galántán, mely­nek műsorát hat, járásbeli község: Alsószeli, Galánta, Hi-askürt, Kajal, Kismácséd és Tallós helyi közművelődési bizottságai ál­lítják össze. O A Kárpátaljai Magyar Kulíur Egyesület nemrégen megkezdett járási szervező munkájá­nak újabb sikeréről számolhatunk be. A napok­ban Ma-csolán alakult meg a Kulíur Egyesület helyi szervezete, melynek elnöke Csernáti La­jos, alelnöke Rácz Gyula, titkára Horváth La­jos, jegyzője Nagy Sándor, pénztámoka Eis- man Dezső, ellenőrei Cselle Albert és Nagy Gáspár lettek. O A „Szlovenszkói Magyar írók Antológiája** keresztmetszete Szlovenszkó magyar irodalmá­nak. Rövid ideje annak, hogy nemes elgondo- lásu irodalmi kezdeményezés indult meg Nyit- rán és máris erős visszhangot keltett. Ma kettő­zött figyelmet érdemel a nyitrai kezdeményezés. A szlovenszkói magyar irodalom két irodalom­politikai táborban oszlik meg. Kétségtelen, hogy eddig nem akadt olyan közös fórum, amelyen a két tábor világnézeteken fölülálló abszolút kultúrában találkozhatna: tiszta irodalmi kultú­rában. A szlovenszkói magyarságnak szüksége van minden magyar kultuxértékre és ezért nőhet ki talán a nyitrai Antológiából az a fórum, mely az értékes irodalmi elemeket mindkét részről egy táborba hajtja. A napisajtó megértéssel fo­gadta az altruista elgondolása kezdeményezést és megállapította, hogy erre az akcióra valóban szükség volt és hogy a vállalkozás kedvező pil­lanatban indult meg. Az Antológia kötetei ne* gyedévenként fognak megjelenni Dallos István, a PMH nyitrai szerkesztője és Mártonvölgyl László iró szerkesztésében, összesen 800 olda­lon. 75 koronás előjegyzési áron megrendelhető a szerkesztőségben: Nvitra, Methód-tér 3. O Az érsekujvárj SzMKE a most következő hé­ten két előadást tart. Szerdán, a rendes előadás- sorozat keretében Wimberger Anna pozsonyi írónő fog beszélni, mig február 29-én, szombaton este 8 órakor — az uj Iparház nagytermében — 6oronki- vül tart előadást a SzMKE s ekkor dr. Szvatkó Pál, a PMH szerkesztője tart előadást „Két lelkiség •— — Prága és Budapest41 címen. O Dr. Mihola Gyuszi nótaestje Somorján. Tudó­sitónk jelenti: Dr. Mihola Gyuszi dalköltő és zene­szerző Somorján a helybeli dalárda közreműködé­sével a Katolikus Legényegylet színháztermében szerzői estet tartott. A színháztermet zsúfolásig töltötte meg a közönség. Bartal Ráf&el plébános és Kovács Mihály üdvözlő szavai után a somorjai O A komámmá Dalegyesület nagy hangverse­nye. Komáromi tudósítónk jelenti: A koszorús komáromi Dalegyesület, amely hosszú évtizedek óta egyik legkomolyabb kulturegyesülete Komá­romnak, mint minden évben, úgy az idén is nagyszabású hangversenyre készül. A hangver­senyt március 14-én tartják a Jókai Egyesület kulturházában Schmidt Viktornak, a tehetséges fiatal karnagynak és zeneszerzőnek vezényleté­vel. Külön érdekessége a műsornak a cigány­zenekarral kísért magyar dalcsokor. A repre­zentáns, komoly hangverseny elé nagy érdeklő­déssel tekint Komárom művészetet kedvelő kö­zönsége. O Sir Thomas Beecham Toscanini utóda. Lon­doni jelentés szerint Toscanáim utóda a new- yorki f ilh ammónikueoknál minden való'sziiniüség szerint Sít Thomas Beecham lesz, afld eddig a londoni filharmóniát vezényelte rendkívüli si­kernél. O Liszt Ferenc élete képekben. A Journal de Gemeve április végén kiadja Bory svájci iróoaik „Liszt Ferenc élete képekben44 című munkáját. Az uj munka a nagy magyar művész életét szin­te kizárólag képeikben mutatja- be, amelyeket rövid magyarázatokkal! kiisér. Boiry hatszáz kép­ből álil-ó munkájálb-an nemcsak Liszt életét-, ha­nem az egész kort is bemutatja. dalárda Regéczy Aladár ig.-tan., karnagy mesteri vez-etése mellett Mihola-nótákat adott elő. Majd a dalköltő énekelte és egyben játszotta cigánykisé- ret mellett legszebb nótáit. A közönség szűnni nem akaró tapssal köszönt meg minden dalt. A kitü­nően sikerült est megszervezése Kranzinger Nán­dor, a Legényegylet ügyvezetője, Regéczy Aladár karnagy és Balh-eim József legényegyleti elnök ér­deme. Az est második részét ár. Holovicsné .,Göre Marisa lakodalma44 cirnü ónekesjátéka töltötte ki. Rendezőt és szereplőket a közönség melegen ün­nepelte. O Nemzetközi novellapályázaí. Budapestiről jelentik: Az Edj-tion Imheroomtiinieintal (Newy-oink) pály ázaiteoro zabot irt ká azzal a céllal, hogy a komoly irodalmi értékeket közvetlenül kutassa fel. E 6orozat második részeként most elbeszé­lésire (novella) iont ki pályázatot a magyar nyelv­területen. A pályázat 1936 március 15-én jár le. Ismertetőt a budapesti ügyvezetőségtől (IX.* Bnkáts-tér 6.) kell kérni. O Ungár Imre kassai hangversenyét nagy ér­deklődés előzi meg. Kassai szerkesztőségünk je­lenti: Ungár Imre, a Chopin-dijnyertes budapesti vak zongoraművész február 25-én, kedden este hangversenyt ad Kassán a Schalkház nagytermé­ben. A kitűnő művész hangversenyét, melyet a zeneirodalom legjobb szerzeményeiből állított ösz- sze, hatalmas érdeklődés előzi meg. Jegyek elővé­telben Vitéznél. O Szergej Prokofjev a prágai rádióban. Teg­nap szerepelt a prágai iádióban a jelenkor együk legnagyobb zeneszerzője és zongoramű­vésze, Szergej Prokofjev. VMágh'rnevét részben mesteri szerzeménye inele drámai lüktetése és haoggazdagtsága alapozta meg, részben pedig páratlan interpretáló készségének tüneményes technikája. A hangverseny kitűnőé© sikarüfflk

Next

/
Thumbnails
Contents