Prágai Magyar Hirlap, 1936. február (15. évfolyam, 26-50 / 3875-3899. szám)
1936-02-20 / 42. (3891.) szám
1936 február 20, csütörtök. *T®S€MrA\Afi^AÜITIia^ 11 /fikOZBAZDASÁB £ A dunavölgyi államok gazdasági Ssszefogásának kérdése 25 svájci frank lehetne a búza ára • Az agrárállamok kartellje! Prága, február 19. Dr. Hodza miniszterelnök felvetette tárgyalásai során a dunavölgyi agrárállamok mezőgazdasági terményeinek közös szervezet utján történő értékesítését. Ezt magyar agrár oldalról is már hosszabb idő óta propagálják. Magyar részről azt javasolták, hogy a dunamenti gazdaországok fogjanak össze, mert ez a kooperáció biztosítaná a jobb búzaárakat és ezen a réven az őstermelés jobb fogyasztóképességét, ami érdeke az iparosországoknak is. Ez a magyar terv a londoni buzakonferen- ciát is foglalkoztatta. A romló gabonaárak folytán világszerte megindult a fogyasztási összezsugorodás és ez könnyen igen nagyméretű gazdasági válságot válthat ki. Csehszlovákia ebbeli statisztikai adatai igazolják, hogy a köztársaság ipari kivitele fokozatosan olyan arányban süllyed, mint amilyen mértékben csökken a mező- gazdasági terményele világpiaci ára. Nyilvánvaló, hogy Hodza miniszterelnök a dunai államok összefogásától a csehszlovákiai iparcikkek elhelyezési lehetőségének ki- terjesztését várja. A búzaár valorizálása csakis olyképpen érhető el, ha a világ tizenegy buzaexportáliama nemzetközi kereskedelmi szervezet utján központosítja a kivitelt és megvalósítja a buza- poolt. Érdekes példa ezen a téren Svájc, amelynek évi belföldi termése 800.000 métenmázsa búza, amelyért 32—38 svájd frankot fizet mázsánként az ottani vásárló. Ennek dacára Svájcban olcsóbb a kenyér, mint például Magyarországon és ez csak olyképpen érhető el, hogy Svájcnak a beviteli szükségletet, ' amely évenként a 4 millió mázsát meghaladja, módijában áll a világpiaci árletörés folytán 30—35 Csehszlovák koronás áron beszerezni. Ha tehát a nemzetközi buzapool megvalósul és az árak a kontemplált 25 svájd frankot tennék ki, úgy a 4 millió mázsa búza megvásárlására évi 60—80 millió svájci frank kiadási többletet jelentene Svájc számára. Különböző beavatkozások folytán a nemzetközi búzákonferendák a kérdés megoldására képtelenek. A bőrgyárosok sem csinálhattak [volna soha kartellt, ha ahhoz a cipészek küldötteit mint egyenrangú feleket hívták volna meg. A gabonamonopólium tervezetéből kimaradt az árak lépcsőzetes emelkedésének, mint a siker előfeltételének megvalósítása. A probléma másképpen meg nem oldható, mint ha a agrárai! am, Magyarország, Románia, Jugoszlávia és Bulgária egy közös értékesítési szervezetet hiv életre, elsősorban a kukorica, másodsorban a búza, sőt esetleg az állatok értékesítésére is. Csakis központi szervezet segítségével szüntethető meg az a mai lehetetlen helyzet, hogy a (Csehszlovák-román kereskedelmi tárgyalások.) A gazdasági kisantant tárgyalásai keretében e napokiban Prágában megkezdődnek a tanácskozások Románia és Csehszlovákia delegációi között. A tárgyalások a közős árucsere keretének kiépítését célozzák. Valószínűnek tartják, hogy a prágai tárgyalások folytatása márciusban lesz, és pedig Bukarestben. Mivel mindkét részről az a kívánság, hogy az 1905-ös gazdasági év tapasztalatait értékesítsék, elvben elhatározták, hogy technikai jellegű félreértéseket kiküszöbölnek. Ha a Román Nemzeti Bank elhatározná, hogy Csehszlovákiának megadja a kért devizakönnyítéseket, akkor Romániának Csehszlovákiába irányuló kivitele erősen fejlődhetne. (A prágai deviazpiacoon) Zürich 0.75, Hel- singfors 0.05, Kopenbága, Oslo és Stokholm 0.50, London 0.10, Montreal 0.015 koronával javult. (18.000 zsirsertés és 130 vagon zsir behozatalát tették szabaddá.) A csehszlovák állatszindikátus tegnapi plenáris ülésén elhatározták. hogy márciusra 18.000 zsirser- tésnek a behozatalát olyan feltételek mellett teszik szabaddá, amelyeket még az állatszindikátus elnöksége közelebbről meg fog határozni. A kérdést úgy akarják megoldani, hogy az összes sertésszállitmányt egy- Időben bonyolítsák le behozatali jegyekkel. Márciusra ezenfelül 130 vagon zsir behozatalát tették szabaddá. négy agrár állam egymás árainak alálicitálásával igyekszik terményeit értékesíteni a szomszéd államokban, noha a közösen elhelyezhető mennyiségnek végső eredményben az importszükséglet szab határt. A kooperáció esetén elérnék az érdekeli államok, hogy ezt az importálandó mennyiséget a búza rotterdami ára alapján tudnák értékesíteni, amely ár növelhető lenne a Rotterdamtól például Pozsonyig vagy Récsig fölmerülő szállítási költségekkel. Ezzel szemben ma az a helyzet, hogy a közópeurópai importállamok a rotterdami árakból levonásba hozzák a vasúti fuvardíjat. A világ agrárállamaiból kivitelre kerülő évi mintegy 40 millió mázsa búzánál és tengerinél a kooperáció mázsánként körülbelül 17.50 koronát, tehát évi 700 millió koronát meghaladó bevételi többletet jelentene. Magának a kukoricának megdrágulása azonban ezenfelül azt is maga után vonná, hogy a beviteli államokban megdrágulna a hús, zsir és tejpro- dukcié, ami viszont az agráráUamok állati termékeinek hasznot hajtó áron való exportálása számára nyújtana lehetőséget Valószínű, hogy a szükséges megoldást elsősorban a négy dunai agrárországnak kellene kezdeményezni. Figyelembe kell azonban azt is venni, hogy 1930 óta különösen az agrártermékek behozatalánál az „egy kéz rendszerre** tértek át és hogy minden állam arra törekszik, hogy minél olcsóbb áron fedezze az importszükségletét. Példa erre Németország, ahol megfelelő szervezetek Írják elő az importőröknek azon legmagasabb árakat, amelyek mellett külföldön vásárolhatnak és ennek köszönhető a zsir, hús és takarmánymagvak árának állandó leszorítása. Csehszlovákiában viszont a gabonamonopólium ad el 75 koronás áron olyan kukoricát is, amelyet Romániában vagy Jugoszláviában 30—80 koronáért vásárolnak. Ausztriában hasonló a helyzet, mert az ottani kormány azonnal argentínai vagy orosz buzabehozatallal fenyegetőzik, amint például a magyar búza ára eléri a 17 pengőt. Az agrárállamok külön szervezkedése egyenesen előmozdítaná Hodía miniszterelnök tervét. Az autarkiás irányzat következtében az agrárállamokban nagy mértékben fejlődik az ipar és igy Csehszlovákiának iparcikkek értékesítésére csak olyan mértékben van kilátása, ha a mezőgazda- sági termények árainak emelkedésével kapcsolatban növekednék a falusi lakosság vásárlóképessége. Természetes, hogy a kooperáció csak úgy képzelhető el, ha az agráráUamok védővámjaikat megfelelően leépítenék, hogy az ipar és a mezőgazdaság árucseréjét elősegítsék. A gazdasági kooperáció iránti tárgyalásokból azonban a politikai kérdéseket teljesen ki kellene re- keszteni, mint ahogy kirekesztették azoknak az államoknak a vállalkozóit, akik nemzetközi jellegű ipari kartelleket hívtak életre. Ilyen kartellek a gyufakartell, az izzólámpakarfell, az ónkartell, az acélkartell, stb. Erre a mintára ugyanilyen eszközökkel meg lehetne valósítani a búza-, kukorica- és esetleg az állatkartellt is. (Magyar—olasz—osztrák tárgyalás a fiumei és trieszti kikötőkről.) Milánóból jelentik: Az utóbibi napokiban fontos olasz—osztrák és olasz—magyar tárgyalások folytak a fiumei és a trieszti kikötők forgalmának fejlesztésével kapcsolatban. A bizottsági üléseken a vasúti-, vám- és kikötői hatóságok megbízottai is résztvettek. Az üléseken fontos határozatokat hoztak, amelyek végrehajtása nagymértékben fejleszti majd a két kikötő forgalmát. A három államot érdeklő általános kereskedelmi kérdések is szóbakerültek. (Utazási ég vizumkedvezmények a budapesti mezőgazdasági kiállításra.) Budapestről jelentik; A budapesti mezőgazdasági kiállítás tartamára Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia, Ausztria, Bulgária, Görögország, Lengyel- ország és Olaszország 25—50%-iig terjedő utazási és vizumkedvezményeket adott és ezt a kiállítási igazolványok alapján minden látogató igénybe veheti. Március 14-től 25-ig a kiállítási igazolvány és útlevél fölmutatása mellett vizűm nélkül lehet Budapestre utazni. A vízumot utólag 2.50 pengő kezelési költség lefizetése mellett kell megszerezni (Budapest IX. Fő vámpalota). Az összes magyar vasúton és hajón Budapestre a határtól féláru menetjeggyel lehet utazni. Ez a kedvezmény bármely vonatnem és kocsiosztály használatánál élvezhető. A kedvezményekre jogosító igazolványokat a magyar külképviseletek, követségek és konzulátusok, valamint utazási irodák állítják kd A kivitel jegyében készül az idei tavaszi prágai mintavásár Prága, február 19. A prágai mintavásár rendezősége tegnap este sajtóbankettet adott a minta vásári palota francia éttermében. A banketten megjelent mintegy 200 újságírót dr. Baxa, Prága főpolgármestere üdvözölte. Majd Barta Rudolf •kereskedelmi tanácsos, az Igazgatótanács elnöke informálta a sajtó képviselőit az idei tavaszi prágai mintavásárról, amelyet március 6-tól 15-ig tartanak meg. A mintavásór előkészítő munkálatai során ez idén hatalmas szerep jutott a belföldi, s különösen a külföldi propagandának. Ez a m<unka eredménnyel is járt, ami abból állapítható meg, hogy a mintavásár rendezőségéhez rengeteg külföldi jelentkezés érkezett. Számos newyorki, londoni, •párisi, amszterdami és. zürichi nagy kereskedőcég jelentette bo részvételét Barta tanácsos bejelentette, hogy a mintavásár rendezősége Németországgal és Ausztriával mintavásári kompenzációs egyezményt akart kötni Ezt azonban nem sikerült megvalósítani A mintavásári jelentkezők száma a nehéz gazdasági viszonyok ellenére is kielégítőnek mondható. Különösen nagy arányban van képviselve az exportipar. A mintavásár jelentősége azonban a belföldi piac szempontjából ie egyre nő. Az idei mimtavásár uj szakcsoportokkal gyarapodik, mint például a fényképészeti, film és optikai csoporttal. Ugyancsak az idei tavaszi mintavásáron tartják meg először a drogisták szakvásárát. Jó üzleti eredményekkel kecsegtet az autóvásár, a/mely az uj gépkocsik és motorkerékpárok seregszemléje lesz. A használt gépkocsik vásárát szintén megrendezik. Újdonság lesz a repülőkiállitás, valamint a háborús emlékek kiállítása, Az idei tavaszi mintavásár jelentőségét nagyban növeli az is, hogy egyéves szünet után Franciaország és Portugália ismét bejelentette részvételét. A csehszlovák államvasutak a mintavásári vasúti forgalom zavartalan lebonyolitása érdekében az idén a köztársaság minden részéből, igy Szloveuszkóról és Kárpátaljáról is nagyobb számban fognak ktilönvonatokat indítani (A szankciók következtében emelkedett a magyar kenderkivitel.) Budapestről jelentik: A magyar kenderkivibel a szankciók következtében Olaszország felé erősen emelkedett. A múlt év végéig a magyar szállítások megkétszereződtek és az árak 30 százalékkal emelkedtek. (Vetésállomány Szlovenszkón.) A vetés állományéról érkező hírek kielégd tők. A meleg időjárás után befcö^kezett januári fagyok Szilovenszkó dőli és nyugati réseiében neon ártottak a vetésnek. Csak Északszlovenszkón, ahol napipail és éjszaka között erősebben érezhető a változás, szenvedett a vetés károkat, amelyek azonban jelentéktelenek. Délszlo- venszkó búzaterületein a januári fagyok beállta előtt nem esett elegendő hó, amely a vetést teljesen megóvta volna. (Az adó eltörlése óta fellendült az osztrák autóforgalom.) Bécsi jelentés szerint az idei téli hónapok alatt a személyautók száima Ausztriában 7000-rel, azaz 20%-kai nagyobb, mint a múlt év hasonló időszakában. Az emelkedés arra vezethető vissza, hogy az autóadó megszűnése következtében emelkedett az autóforgalom és a téli hónapokiban kevesebben állították le autójukat, miint a megelőző években. (Lisztfülszabaditás március hónapra.) A Metro- prese jelenti: A malomi termékek elosztásával foglalkozó tanácsadó testület és a kereskedelmi malmok csoportjának megbízottai tegnap a kereskedelmi minisztériumban tartott ülésén március hónapra 8% búza és 9% rozslisztet szabadítottak föl. A kis malmosok érdekeit képviselő malmosok szövetségének megbízottai nagyobb kontingenst kértek, minthogy több kismalomnak az 1935. évi 168. számú kormányrendelet 19. §-a alapján beadott kontingeosemelési kérvénye még máig sincs elintézve. Ezért, erről a kérdésről egy külön bizottság tárgyalt, amely elhatározta, hogy egyes malmok, amennyiben az szükségessé válik, a márciusi kontingensükből már február hónap folyamán föl- szabadi tihatnak 2% búza és 3% rozslisztet. (2.400 gyári cipőjavitó műhely van üzemben.) A képviselőház ipari és kereskedelemügyi albi- zotts/ s tegnap a cipésziparosok, a városok és egyéb testületek memorandumait tárgyalta a cipőjavitó műhelyek létesítése tárgyában. Netolicky előadó szavaiból megtudtuk, hogy az állam területén 2.400 gyári cipőjavitó műhely működik mintegy 3.500 alkalmazottal. Az albizottság azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy a gyári cipőjavitó műhelyek kérdését külön törvénnyel vagy az ipartörvény novellizálásával kellene-e megoldani. Mivel az egyes kluboknak nem volt módjuk e kérdésekkel foglalkozni, ezért a tárgyalást félbeszakították, hogy a klubok állást foglalhassanak. A vitát a 14 napon belül összehívandó újabb albizottsági ülésén folytatják. (Országos vásár Rimaszombatban.) Rimaszombatban az országos vásárt február 24-én tartják meg. A vásárra mindennemű haszonállat fölhaj tiható. (Csődök.) Feiigel László vegyeskereskedő Jolsva, Cizánkovics Salamon autószáillitó Du- bovö (téesői járás). ÉRTÉKTŐZSDE Prága szilárd Prága, február 19. (Pragorádió.) A tegnapi szilárd irányzat vásárlások következtében ma is tartott A barátságtalan hangulat a speciális értékek piacáról indult ki és az érdeklődés előterében Cseh Kereskedelmi, Schoeller és Nord- bahn-bonok állottak. Később nyereségnealizá- ciók következtéiben az értékpapírok nem tudták megtartani a teljes nyereséget, de a bizakodó hangulat zárlatig tartott. Apoílo 7, Berg és Hütten 15, Cseh Kereskedelmi 20, Cseh Cukor 5, Kolini Pótkávé és Königshofi Cement 7, Kolini Vegyi 18, Krizsik 15, Rakó 18, Ringhoffer 10, Sellier 20, Nordbahn 15, uj Nordbahn-bonok 20, Észekcseh Szén 19, Schoeller 20, Csehszlovák Solo 8, Nyugatcseh Kaolin 45, Skoda. 4 koronával javult. Kolini Szesz 40, régi Nord- bahn-bonok 20 és Cseh-Morva 10 koronával gyöngült. A beruházási piacon az állampapírok tartottak voltak. A javulások 5 fillért tettek ki Az egzótakuliiszban néhány érték javult. A szi- lárdkamaitozásu papirok közül osztrák C. C. járadék 2.50 koronával javult, a magyar járadék 0.25 koronávail gyöngült. A bankpiac szintért szilárduló irányzatot mutatott. A magánlombard- tételek változatlanok. . . BUDAPEST ÉLÉNK Budapest, február 19. Az üzlet igen élénkem íjh dúlt, de az irányzat ingadozó volt. Kezdeti lanyha- Ság után javult a tendencia és egyes értékpapírok, nyereségre tettek szert. Zárlat előtt kimondottam barátságos irányzat mellett egyes kategóriák javultak. Az érdeklődés előterében Bauxit állott. A beruházási piac szintén bizakodó hangulatú volt. BÉCS SZILÁRD Bécs, február 10. A kuliszban csendes volt az üzlet. Szilárd nyitás után némileg gyengülő lett a3 irányzat, úgyhogy zárlat felé a hangulat egyenetlen volt. A korlátban főként osztrák ipari értékpapírok iránt érdeklődtek és ezek közül sörértékek javulásra tettek szert. Csehszlovák részvények szilárdak voltak, magyar papirok némileg gyengültek. A beruházási piacon a sillingre szóló értékek szilárdak voltak. BERLIN ÜZLETTÉLÉN Berlin, február 10. A nyitás az üzlet tele nség jew gyében folyt le és az irányzat letöredező volt A mértékadó vállalatok osztalékkérdése még nincs elintézve és ezért a közönség és a spekuláció egyaránt tartózkodó álláspontot foglal el. Az első hivatalos jegyzések után az irányzat nem változott. Árutőzsde-{- Nyugodt a prágai cukorpiac. Nyersártt- j egy zés azonnali szálli/tásra ab Aussig lakó 58.50—59 korona.-f- Húspiac. A mai prágai húspiacon közepes fór* galom mellett a következő árakat fizették: birka 6—10, vidéken vágott belföldi borjú 8.50—9.50, gyöngeminőségü áru 8, Prágában vágott belföldi borjú 9—10, vidéken vágott belföldi sertés 10—■ 10.40, gyöngeminőségü áru 9—9.50, Prágában vágott belföldi sertés 10.25—10.80, bakonysertés 8.50 —9, szalonna 9.20—9.50 korona: + Marhahúsának. A mai húspiacon a következő marhahusárakat érték el: ökör eleje 7.50—12, hátulja 8.50—13, bika 8.20—8.60, tehén eleje 6—8, hátulja 7-50—9.50, növendékmarha 7.20—8 korona. Mit kapunk a valutákért ? Prága, február 19. . „ . . KÉ 100 pengőért 468.50 100 schillingért ....................... 471.50 10 0 zlotyért * , . , . , , ' 455.50 100 lejért ~ . Y . „ * , 13.975 100 márkáért ..**.*,, 733.— 100 ezüstmárkáért . « , , . 770.— 100 dinárért 53.15 100 svájci frankért.......... 788.50 100 francia frankért......... 159.95 10 0 Belgáért ........... , 408 — 100 líráért ..............., 161.90 10 0 holland forintért .... 1637.— 1 amerikai dollárért .... 23.90 1 angol fontért 119.75 Mit fizetőnk a valutákért? Prága, február 19. Ke 100 pengőért ....... 471.50 100 schillingért ....................... 474.50 100 zlotyért ........................... 458.50 10 0 lejért .................................... 14.275 10 0 márkáért ....... 737.— 100 ezüstmárkáért ..... 780.— 100 dinárért ........................... 53.55 10 0 svájci frankért.................. 791.50 10 0 francia frankért .... 160.55 100 Belgáért ........................... 410.— 10 0 Uráért ........ 163.10 100 holland forintért .... 1643.— 1 amerikai dollárért . . , . 24.10 1 angol fontért 120.75
