Prágai Magyar Hirlap, 1936. február (15. évfolyam, 26-50 / 3875-3899. szám)

1936-02-18 / 40. (3889.) szám

_____________ 1936 február 18, ked<^__ /K ÖZGAZDASÁG £ Ezidén 200 millió segélyt igényel a gabonamonepőlium az államtól? Uj magyar iilm forgatását kezdték meg a Hunnia- műteremben Budapest, február 17. A múlt hété® fejezték be a Hunnia filmgyárban Móricz Zeigimend „Légy jó mmdlhalálffig44 cimü filmjének fölvéte­lit és a hót végén, szombaiten már állít az uj díszlet, amely egy uj magyar film első jelenetei­nek keretéül szolgál e héten. Az uj film bohózat lesz. Vadmay László egyik humoros elbeszélé­séből készüli „Havi 200 fix!44 címmel. A film for­gatókönyvét Vadmay László irta, a rendezést Balogh Béla vállalta. Az „Édes mostoha'4 sike­réből következhetve, az uj magyar film is el fogja találni azt a hangot, amely a közönség szórakoztatására a legalkalmasabb. Két szerelmes pár története fut párhuzamosain a filmen, az egyik pár Jávor Pál és Bársony Erzsi, a másik pedig Páger Antal és Fülöp M'ag- da. Kitűnő szerep jutott Uiray Tivadarnak, Bo­ros Gézának, Pethes Sándornak és Salamon Bélának is. Az uj film forgatását hétfőn kezd­ték meg. (*) Magyar zeneszerző amerikai sikere. New- yorfcból jelentik: Az amerikai 'lapok egy fiatal magyar zeneszerző sikeréről írnak. Rózsa Béla ez a zeneszerző, aki néhai Rózsa S. Lajos nép­szerű magyar operaénekes fia. A lapok abból az alkalomból emlékeznek meg róla, hogy az amerikai rádió a fiatal magyar zeneszerző szer­zeményeit. amelyek most jelenteik meg nyom­tatásban, állandóan műsoron tartja. (*) Edén külügyminiszter karrierjét megfil­mesítik. Londonból jelentik: Hollywoodból az a hir szivárgott ki. hogy egy amerikai filmgyár Edén angol külügyminiszter karrierjét akarja megfilmesíteni. A filmkönyvet eredeti adatok alapján Charles Keoyon irta. Az angol külügyi hivatal a teghatározothabban ellenzi a terv meg­valósítását. (*) A budapesti színházak e heti műsora. Ope­raház: Kedd: Azra. Szerda: Bohémélet. Csütör­tök: A nürnbergi rnestérdalnokok. Péntek: Azra. Szombat: Az álarcosbál. Vasárnap d. u,.: Pillangó- kisa/sszony; este: János vitéz. — Nemzeti Szín­ház: Kedd: VIII. Henrik. Szerda: ágis tragé­diája. Csütörtök: Ifj. Horváth Pál. Péntek: Er- nani. Szombat: Ifj. Horváth Pál. Vasárnap dél­előtt: Bizánc; délután: Napraforgó; este: VIII. Hen­rik. — Vígszínház: Kedd: Örök keringő. Szerda: Örök keringő. Csütörtök: Érettségi. Péntek: örök keringő. Szombat: Érettségi. Vasárnap délután: Érettségi; este: Örök keringő. — Magyar Színház: Kedd, csütörtök, péntek, szombat és vasárnap es­te: Házasság. Szerda, most és jövő vasárnap dél­után: Az Ur katonái. — Belvárosi Színház: Kedd. Szent Johanna. Szerda. Urilány. Csütörtök: Szent Johanna. Péntek: Urilány. Szombat: Szent Jo­hanna. Vasárnap délután: Urilány; este: Szent Johanna. — Pesti Színház: Minden este és vasár­nap délután: Kilencágu korona. — Kamaraszín­ház: Szombatig minden este és jövő vasárnap délután: Budapest—Wien. Jövő vasárnap este. Leopoldine Konstantin és társulatának vendég­játékában: Heimat. — Király Színház: Mindennap: Az utolsó Verebély-lány. — Városi Színház: Kedd, szerda, csütörtök, szombat délután: A kő­szívű ember fiai. Péntek: Cigánybáró. Szombat este. jövő vasárnap délután és este: Mágnás Mis­ka. — Andrássy-uti Színház: Minden este és va­sárnap délután: Méltóságot? asszony. — Terézkör- uti Színpad: Minden este és vasárnap délután: Farsangi esték. A NYUGAT SZLOVÉN SZKÖI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA LOSONCON: Kedd: Szépségkirálynő. Szerda: Érettségi. Csütörtök: Dorozsmai szélmaL ^x. Péntek: 3 ember a hóban. AZ UNGVÁRI MOZGÓK HETI MŰSORA: VÁROSI: Kedd—csütörtök: Az orvos. (Clark Gabié, Myma Loy. Péntek—vasárnap: Epizód. (Paula Wessely.) BIO RÁDIÓ: Hétfő—szerda: Árvíz az alagutban. (Victor Mc. Laglen.) Csütörtök—-vasárnap: A vadon szava. (Jack Holt.) Prága, február 17. A cseh néppárt oj- mützi lapja, a Nasinec behatóan foglalkozik a gabonám® nopolium dolgaival s azt fejtegeti, hogy a monopólium igen súlyos vesztesége­ket szenved különösen az árpakivitelen és a szeszfőzőknek eladott árpán. De legtöbbet vészit a társaság a fölösleges búzakészletek értékesítésén, mert a búza világpiaci ára 64 korona, mig nálunk a búza árát 164 koro­nás áron tartjuk. A gabonatársaság ezért ez­idén az elszenvedett veszteségek fedezetére 200 millió korona segélyt fog igényelni a* állampénztárból. 10 Irodqlom-Muvészet A százéves Kisfaludy-Társaság Prága, február 17. Ebben az esztendőben száz éve, hogy az uj magyar irodalom megte­remtőjének., a magy iroda,Imi szervezőnek, Kis­faludy Károlyinak barátai irodalmi társaságot alakítottak és vezérükről nevezték ell. Az alapítók és az első tagok között ott volt a nagy reformkorszak minden ismertnevü ma­gyar írója Bajzától Vörösmartyig és a társa­ság, amely először széptani és költészeti dol­gozatok támogatására és jutalmazására ala­kult, hovatovább a magyar irodalom egyik legfontosabb tényezője lett. Munkássága kiterjedt a magyar irodalom műve­lésének mindem fajára. A szépprózától a kriti­káig, a verstől a műfordításig, a regénytől a drá­máig művelték a tagok a magyar irodalmat s kiadványaival a társaság rászoktatta a magyar közönséget a magyar müvek olvasására Azzal pedig, hogy Arany Jánost fölfedezte és immnkáis- ságát támogatta, örök időkre beírta nevét a ma­gyar irodalom történetébe, annál is inkább, mert viszont Arany János fedezte fel Madách Ember tragédiáját. Elnökeinek sorában Fáy Andrástól kezdve Berzéviczy Albertig olyan férfiak állottak, mint báró Eötvös József, báró Kemény Zsigmond, Toldy Ferenc, Gyulay Pál és Beöthy Zsolt, akik mind azon fáradoztak, hogy a Kisfaludy Társa­ság a nemzeti lelket képviselje az irodalmon ke­resztül. Emellett nemes konzervativizmus és iro­dalmi barátság ápolása volt a barátság célja. Az utóbbi években érdekes változás állott be az eddig töretlen irodalmi konzervativizmus­ban: a társaság vezetősége érdeklődéssel for­dult az újabb magyar irodalom felé is. A Kisfaludy Társaság olyan képviselője a ma­gyar értékeknek, száz esztendeje olya® kincses fejezete a magyar irodalom történetének, hogy ■a százéves ünnep egyúttal az egyetemes magyar irodalom nagy ünnepe. Azzal a törekvéssel, hogy a társaság a leg­újabb irodalmat is bevitte falai közé, bizonyitia, hogy nem merev, akadémikus intézmény, hanem olyan alakulás, amely mindig megértette az ölő irodalom jelszavait is, úgy azonban, hogy a régi hagyományokat tartsa elsősorban tiszteletben. Szekfü Gyula Írja „Három nemzedék44 cimü mü­vében. hogy 1840 táján, amikor a Kisfaludy Társaság első lépéseit tette, Magyarország ti- zenhárommilllió lakosa közül alig ötmillió volt a magyar nemzetiségűek száma. Ebből az öt- miliőből is a legnagyobbrészt nagy nyomorúság­ban tengődött, A magyar iró szavát saját nem­zete nem értette. Ekkor 'lépett a dobogóm a Kisfaludy Társaság. Harcolt a magyar lélek föl- ébresztésééirt, sorsdöntő fordulatok előtt a ma­gyar érzésért és a továbbterjedő lelki tüzért. A programot Széchenyi igy fogalmazta meg: „Az egész emberiségnek megtartani egy nemze­tet ..Ez volt a magyar mefor.mikorszafc nagy tüze a politikán túli és tinit a harcokon mint egy őrhelyen állott a Kisfaludy Táisaság, hatalom és pártfogók nélkül. Egyetlen fegyvere a szó volt: a költészet. A magyar érzésnek olyan zen­gő költője támadt, mint Vörösmarty Mihály. Az írás komolyságának olyan hirdetője és számon- kérője, mint Bajza József, a kritikus. És a világ- irodalom reimekedínek olyan tanulmányozója és átadója, mint Toldy Ferenc, ők voltak a vezé­rek és alapítók. A Kisfaludy Társaság elmúlt száz esztendeje a magyar sors, a miagyar írók és a magyar ideálok forró és zaklatott élete. Feladata ma sem más, mint száz éve volt: élére állni a ma­gyar szellem megmozdulásainak és továbbadni a legmagyóbbak lázát az uj fiataloknak. A Társaság diszgyüíése Budapest, február 17. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) A Kisfaludy Társaság tegnap díszközgyűlés keretében ünnepelte fenn­állásának századik évfordulóját. Az ünnepi be­szédet Rerzeviezy Albert, a társaság elnöke mondotta, aki beszédében méltón emlékezett meg nagy elődeiről, báró Jósika Miklósról, bá­ró Eötvös Józsefről, Arany Jánosról, báró Ke­mény Zsigmondról, Gyulay Pálról és Beöthy Zsoltról, a Kisfaludy Társaság hajdani elnökei­ről. A továbbiak során Sík Sándor, Pékár Gyu­la és Áprily Lajos olvastak fel müveikből, majd Ravasz László irodalmi előadása következett. Az ünnepi közgyűlésen a pozsonyi Toldy Kör képviseletében dr. Jankovics Marcell elnök jelent meg, aki a diszközgjdilést követő ban­ketten hatásos felköszöntőt is mondott A szlo- venszkói magyar irodalmat még Tamás Mihály képviselte* O Liszt-emlékest Rimaszombatban. Tudósí­tónk jelenti: Az „Egyenes Utón" szerkesztősé­ge karöltve a rimaszombati járási közművelő­dési egyesülettel február 29-én Liszt Ferenc - emlékestet rendez a Tátra-szállóban. Az estély illusztris vendége Kálix Jenő, a prágai német zeneakadémia tanára lesz. Liszt Ferenc életmű­vét dr. Ragályi Antal, az „Egyenes Utón" szer­kesztője méltatja. SZINUSZ * FILM Csehszlovák textilipar és a kényszerszindikalizálás A textilváüafafok 70 százaléka kívánta a kényszeregyesülést Prága, február 17. A csehszlovák textilipar­ban a kényszerszindikalizálás kérdéséről folyik hosszabb idő óta vita és ez általános érdeklő­désre tarthat számot, mert a kérdés igen aktuá­lis minden ország gazdaságpolitikájában. A csehszlovák textilgyárosok egyesülete és a rei­chenbergi textilszövetség a kényszeregyesülés megvalósulásának módjáról részletesen kidolgo­zott javaslatot készített. A két érdekképviselet javaslata sok pontban eltér egymástól, ami kü­lönösen alkalmas arra, hogy fölhívja a figyel­met, mennyire óvatosan kell eljárni a kényszer­szervek létesítése föltételeinek megállapításánál. Arról, hogy szükség van-e egyes termelési ágak kényszerszervezetére, ma már nem nagyon lehet vitatkozni. Tény ugyanis az, hogy ebben az irányban Amerika, Franciaország, Belgium, Németország, Olaszország, Hollan­dia és Csehszlovákia hozott intézkedéseket, ami világosan utal arra, hogy a gazdaságpo­litikának elismert eszközéről van szó. A cseh­szlovákiai textiliparban folyó vita a kérdés­nek egyik legégetőbb problémájára vonatko­zik, arra tudniillik, hogy ha a kényszerkar- tellt valamely iparág minősített többségének kérésére lehet elrendelni, akkor ezt a minősí­tett többséget hogyan állapítsák meg. A csehszlovák textilgyárosok egyesülete szerint a minősített többségnek akkor kellene meglen­nie, ha a termelési kapacitás, vagy az összfor­galom, vagy a nyersanyagfogyasztás, vagy a termelés mennyisége, vagy a kifizetett bérek és fizetések együttes összegének legalább 70 szá­zalékát képviselő vállalatok kívánják a kény­szeregyesülést. A reichenbergi textilszövetség a föltételek közé be akarja iktatni azt is, hogy legalább a vállalatok 60 százalékának kell azt kívánnia. Mig az előbbi föltételek megszabása a termelési és forgalmi adatok minősítő többsé­gét tartja szem előtt, addig az utóbbi a föltéte­lek közé személyi vonatkozást is visz be, ami­kor a vállalatok számának a többségét kívánja a kényszerkartell megalakításának föltételéül. A csehszlovák egyesület a nagyvállalatok akaratának érvényesülését kívánja biztosítani, mig a reichenbergi szövet­ség arra akar figyelemmel lenni, hogy a na­gyobb számú, de kisebb vállalatok elhatáro­zása is számottevően essék latba a kényszer- kartell elhatározásánál. A minősített többség meghatározásától sok függ. Először is az, hogy a kényszerkartell ala­kítására tényleg sor kerül-e a gyakorlatban, mi­után azt a törvényhozás lehetővé tette. A mi­nősítő többség meghatározásán fordult meg pél­dául a múlt évben, hogy a francia selyemipar­ban a vállalatok megiszavaztatása a kényszer­kartell ellen való állásfoglalást jelentette. A mi­nősítő többségnek ez a problémája megszűnik abban az esetben, ha a kényszerkartell alakítá­sát az illetékes kormányzati szerv egyszerű el­határozásától teszik függővé. Ebben az esetben egyszerűen csak azt kell vizsgálni, hogy a piac szabályozása érdiekében szükség van-e be­avatkozó intézkedésekre. Ha ezt megállapítot­ták, akkor máris lehet intézkedni. Gyakorlati szempontból ez az utóbbi szabályozási mód kétségtelenül egyszerűbb és adott esetekben célravezetőbb is lehet. Egyúttal veszedelmesebb is, mert az érdekelt vállalatok többségének aka­ratával szemben avatkozik be az állam. A túltermelésből keletkező válság tette ak­tuálissá a csehszlovákiai iparnak a kényszer­szindikalizálás bevezetéséről szóló tárgyalá­sait. Csehszlovákiában a termelés megnöveke­désével nem emelkedett arányosan a fogyasz­tás. Ez az eset az elmúlt évek alatt csak ak­kor és csak ott következett be, amikor az ál­lam egyenes vagy közvetett támogatással va­lamely áru termelését igen rentábilissá tette. Ezt a jelenséget meg lehet találni Angliában és Amerikában egyes mezőgazdasági termények­nél, más országokban ipari cikkeknél. Egyes or­szágokon belül a termelési irányokban nagv változások következtek be, aminek az államok elzárkózó külkereskedelmi politikája volt az oka. A kény&zerkartóllt tehát nem egyszerűen a világgazdasági válság tette aktuálissá, hanem azon túlmenően az a gazdaságpolitika is, ame­lyet az államok követtek a válság évei alatt Az egyes termelési ágakban felduzzasztott terme­lést nem lehet ép olyan mesterségesen vissza­szorítani, mint ahogyan megnövelték. Most en­nek a gazdaságpolitikai változásnak egyik segí­tőeszközét látják a kényszerkartelllben, amely átmeneti intézkedést jelent. (Francia—csehszlovák árucsere kiépí­tése.) Párisból jelentik: Holnap kezdődnek meg újból a francia—csehszlovák gazda­sági tárgyalások. A francia delegáció a tár­gyalások keretéül a kölcsönös árucsere ki­építését ajánlotta és pedig a szankciók ré­vén szabaddá lett kontingensek terén. A csehszlovák delegáció ezt elvben elfogadta. A két delegáció közös munkája egyelőre arra fog irányulni, hogy a különböző áru- nemüeket és mennyiségeket megállapítsák és csak aztán kerülhet sor a részleges tár­gyalásokra. (Januárban csökkent a csehszlovák áru­forgalom.) A csehszlovák áruforgalom január­ban az idénynek megfelelően csökkent. A be­rak tár oz/ott, illetőleg a szétküldésre került áru tömege még mindig meghaladja a tava­lyi niiwót. Ezer vagonban számítva a teljes mennyiségű szállítás 374-ről januárban 340- re esett. A szénbányák szállításai januárban a decemberi szállításokkal szemben erőseb­ben csökkentek és alatta vannak a tavalyi december—januári szállításoknak. (A devizapiacon) Alexandria 0.25, Amsz­terdam 1.50, Berlin 0.25, Brüsszeli 0.375, Zürich és Kopenhága, Oslo és Stockholm 0.50, Lisszabon 0.125, London 0.10, Montreal 0.03, Newyork 0.055, Páris 0.05 koronával gyöngült. Mit kapunk a valutákért? Prága, február 17. Ké low pengőért ........................... 469.50 10 0 schillingért ...... 471.50 100 zlotyért ........................... 458.— 10 0 lejért ................................ 13.85 100 márkáért........................... 728.— 10 0 ezüstmárkáért.................. 770.— 10 0 dinárért .......................... 53.15 10 0 svájci frankért ..... 788.50 100 francia frankért.................. 160.45 10 0 Belgáért ....... 406.— 100 líráért ............................... 164.40 10 0 holland forintért .... 1635.— 1 amerikai dollárért .... 23.80 1 angol fontért ...... 119.375 Mit fizetünk a valutákért? Prága, február 17. Kő 100 pengőért .......................... 472A0 10 0 schillingért ...... 474.50 100 zlotyért ..................... . 461.— 10 0 lejért ........ 14.15 100 márkáért........... 732.— 10 0 ezüstmárkáért ..... 780.— 100 dinárért .......................... 53^5 10 0 svájci frankért . . . . , 791.50 100 francia frankért................. 161.05 10 0 Belgáért ........................... 40&— 10 0 Hráért ................................ 165.60 100 holland forintért . . » , 1641.— 1 amerikai dollárért ...» 24.— 1 angol fontért ..«»«, 120t375 %

Next

/
Thumbnails
Contents