Prágai Magyar Hirlap, 1936. február (15. évfolyam, 26-50 / 3875-3899. szám)
1936-02-16 / 39. (3888.) szám
Magyar háziasszonyok lapja ► NAGYASSZONY Megrendelhető a PMH kiadóhivatalánál kor alakították át a Szent István születési helyeként tisztelt termet kápolnává. Ebben a pompá.ó, valóban fejedelmi várban fogadta III. Béla rőtszakáBlu Frigyest, mikor az keresztes vitézeivel Magyraor- gon vonult keresztül a Szentföld felé. Egykorú feljegyzés szerint maga Frigyes, a hatalmas szent római birodalom császára is a legnagyobb csodálkozással szemlélte a magyar király gazdagságát és fényes udvartartását. A tatárjárás a várost teljesen elpusztította, de a várat nem tudta bevenni. Azonban sem ez a tény, sem pedig a tatárjárás után nagy buzgósággal megindult uj honalapitás Esztergom régi fényét nem tudta megmenteni. Nemcsak az országos politikának, a küzdelmes és viharos időknek lett áldozata a régi város, hanem nagyrészt annak a versengésnek, mely az érseki uradalom és a királyi város között éleződött ki az előjogok megszerzése körül. S miután ez főleg a vásárjog és vásárpénz körül forgott, megbénitotta a város kereskedelmét és elapasztotta jövedelmének forrását. A régi kultúra és gazdagság annyira aláhanyatlott, hogy 1330-ban az uj érsek, Telegdi Csanád, teljesen elhanyagolva, majdnem omladozva találja a régi, büszke várat. Megkezdi a vár rendbehozását. Újjáépítteti a Szent István által emelt bazilikát, megerősitteti a várat uj tornyokkal, bástyákkal, falakkal. De Esztergom második fénykorát nem tudta megteremteni. Ez csak Vitéz Jánosnak sikerült, ki Mátyás korában bírta az érseki méltóságot Ő, az igazi reneszánsz főpap, oly pompával rendezte be palotáját, hogy híre a külföldet is bejárta. Érseki udvarának vendégei az akkori világ híres tudósai és művészei voltak. De uralkodók és fejedelmi vendégek is eljöttek hozzá országra szóló ünnepségekre, melyeket a várhegynek Dunáig lejtő oldalán pompázó fiiggőkerteiben rendezett. Utána Bakócz Tamás következett, ki minden tekintetben méltó utóda volt Vitéz Jánosnak. Fejedelmi jellegű volt mindvégig ennek a nagytudásu érseknek az udvara is, kinek müértő bőkezűségét bizonyítja ma is fennálló, teljesen sértetlen márványkápolnája, I melynek megmaradása az évszázados ostromok alatt csodával határos. 1521-ig ült Bakócz Tamás az érseki székben. Öt évvel halála után, a mohácsi ütközetnél Magyarország török kézre kerül. Uj hanyatlás, uj pusztulás kezdődik. Az érseki székhelyet Nagyszombatba helyezik át: német zsoldosok szállják meg a várat s pusztításuknak nincs ki útját állná. Széjjelhordják a műkincseket, faragott kövekkel a bástyákat toldozzák. Budavár eleste után Esztergom is a töröké lesz s ezzel visszavonhatatlanul vé- geszakad hajdani fényének. Amit a németek meghagytak, tönkreteszik a törökök. A várnak már csak hadtörténeti szerep jut. Közel 150 évig tartott a török uralom, de annak megszűnése egyáltalában nem jelentett javulást. 1820 bán megkezdik az uj bazilika építését, még hozzá rombolással. A várhegy tetején megindulnak a földmunkák. Ássák a bazilika alapját, egyenesre nyesik annak környékét, hogy azt majd parkká alakítsák át s az igy kitermelt földdel betemetik a még mindig diszes festésű, pompázó fara- gásu vár romjait. Ekkor dűl össze a porta speciosa is és teljesen porrá törik. Ezt a szemünkben oly megfoghatatlan kegyetlenséget természetesen nem róhatjuk fel az egyesek bünéül. Koruknak leplezetlen megnyilvánulása ez. Szinte szimbolumszerü. Föld alá temeti a dús kultúrájú, soha nem pótolható emlékeket, egy nemzet történetének szellemiségének bizonyságát, hogy tetejébe az individualista világszemlélet mámorában az egyén alkotását állítsa ... De ennek a kornak nagy individualistaszabadságában, a gyökértől való elszaka- dottságban az egyén hontalanná lett s most újra keresi az utat, újra visszavágyik a nagy szellemi közösségbe. Az oly sok helyen megindult ásatásoknál fiatal kezek szerelmes rajongással becézik a köveket, melyeket visszahódítottak a feledésből s melyek évszázados erők kontinuitását tudatosítják bennük. Ilyen mély jelentőségű az esztergomi ásatás is. A vár, amelynek a magyar nemzeti lét első óráitól kezdve része volt minden virágzásban és pusztulásban, most újra támad az „éji homályból." GARA MÁRIA. nak már forr a viz... Mit csináltak azután, miután bevitték önt, asszonyom? Borzasztó! A fiú: Te pedig ne törd olyan apróra a makarónit, Edit. Olyanra aprítod azokat a szép hosszú csöveket, mint a krumplinudli. így kell azt? Mondja meg ön is, asszonyom. így szokás az? Egészen elvesz az ize. A feleség: Szabad tűzhelyen nehéz jól főzni. A fiú: Aki tud, az minden körülmények között tud ... Bocsásson meg, uram, hogy megzavartam. Kérem, mondja el tovább is. Nagyon érdekel. A férj: Nem használt semmi sem. Könyörögni kezdtem, sírva fakadtam. A zsebemhez kaptam, de csak egy bicska volt nálam Ordítani kezdtem. Mintha egy haldokló kiáltozott volna belőlem idegen hangon. Semmi sem használt. Erre elhatároztam, hogy okosan viselkedem. Velük mentem. Sajgó aggyal kerestem egy ötletet, hogy miként szabadítsam ki. Magyarázkodtam, erélyeskedtem. Kértem, fenyegetőztem. A rendőrök között baktató csoport mellett vonszoltam én is magamat. Egy aranyfogu, kifestett nő, akiről látszott, hogy a hivatásához tartozó ügyet semmibe sem veszi, kinevetett. Férj, mondta, rossz tipp.... A feleség: Ájultan, semmiről sem tudva, mentem. Autóra tettek bennünket. A férj: A kapunál ellöktek. Elzuhantam a köveken. Négykézláb másztam a bevágódó vaskapuhoz. Reggelig fagytam ott. Néha tettem néhány lépést. Reggel összegyűrtem megtörtén kiengedték őt. A feleség: Az első szavam az volt: Nem mehetek többet vissza az intézetbe. A féri: Megfogtam a kezét és elvezettem. Vé- giomentünk a külvároson, a gyárak között, ahol előbb már mezők és később erdők is következnek. Látod, mondtam neki, igy van ez. Ilyenek ők, látod?! Azt mondják: Légv jó. légy becsületes, tisztességes, igazságszerető Ha szeretsz valakit. vedd el feleségül, de ne tedd a szeretőddé erkölcstelenül. Ha aztán megfogadod és jó vagy, becsületes vagy. tisztességes. Igazságszerető vagv, akkor, gvávának, élhetetlennek, pipo- gyának neveznek. A papiros több nekik, mint Bz Igazi, belső valóság. A fiú: Már mennek? Hová mennek? A férj: Egy kis helység van ide jó napi járásra. Ott születtem. Oda megyünk. Ott egy kis házban, egy szobában, vagy egy konyhában meghúzzuk magunkat. Napközben a műhelyben, vagy a mezőn fogok dolgozni. Anna délben ebéddel vár haza... Este a kályha előtt ülünk majd ... Minden este ... Isten velükl A feleség: Isten velük! Ha a férje hosszú rud- ban szereti a makarónit, ne tördelje el apróra, asszonyom. A férj: Ha egy papírlapot tesz a tányér alá. uram, akkor a reszelésnél a sajt nem hull a ’e. A fiú: Szerencsés utat! A lány: Sok szerencsét! A félj: Köszönjük. IX. A fiú: Látod? Milyen szépek!... A férfi átkarolta az asszonyt... Mennek lefelé a dombon ... Tudják a céljukat... Az utat ők már ismerik ... Amikor előbb ez az emberpár itt megállt és beszélgetni kezdtünk ... amikor a férfi elmondta az életsorsukat, azt hittem, hogy valami kellemetlen ember, aki elrontja a vasárnapi kirándulásunkat. A lány: Az asszony azt hitte, hogy mi is férj és feleség vagyunk. A fiú: A szerelem becsületes legyen, védelmező és együtt-tartó legyen... ezt tanultam tőle.' A lány: Két okos. szép, jó ember. A fiú: Olyan, mint itt kint, a hegyekben minden ... Mint ez a két éneklő madár is... az ágak közt, a fejünk fölött. Látod? A lány: Az állat... két ilyen kis madár is ... milyen becsületes és okos! X. A fim A férfi a tizedik kerületet említette, ugye? Ott esküdtek meg. A lány: Igen. A fim Volna kedved neked Is... ilyen életre? A lány: Igen. A fiú: A tizedik kerület... az a miénk is... w";rerlnt majd... mi Is oda mehetünk. A lány: Igen.- Vége. — . Farkas Imre t Három nóta 1 Ma még tudja : várom, Ma még fi a párom, Ma még tudja : hull a könnyem, Úgy kell nekem. — Azért beszél olyan könnyen. Régi nóta már ez: Holnap talán más lesz, Akkor jön majd, de már nem kell! . . . Úgy kell neki. — Mért játszik a szerelemmel ? ! Z Úgy szeretném, ha már szűnne a bánat, Úgy szeretném feledni a babámat. Levelet Ír? Arra nem Is Felelni, Vígan, könnyen más szép leányt ölelni! Nem vergődni, reménykedni hiába, Be'átni, hogy: mi vár rám a világba’... Kóró vagyok, akii az ősz Ittf led S a virágnak megtiltani nem lehet! Este Írtam, Pestre írtam, A levélre Tíz bélveget ragasztottam. A levélbe rózsát teltem, Amit künn a szép ligetben Szerelmesen szakasztottam. Este jött a Pesti posta, De kegyetlen Most az esti, pesti posta ! Mert a rózsát ki se tűzték, Elhervadva visszaküldték, Pesti posta visszahozta! KERESZTREJTVÉNY 6. szám. — Megfejtési határidő: február 25. Beküldendő a vízszintes 3. és a függőleges 18.-ban lévő bölcs mondás. ¥ ¥ ¥ Vízszintes: 1. Ilyen lap is van. 3. Scphokles mondása a Nőről, folytatása a-18. függ. 8. Irodalmi műfaj. 14. Az ügyész emeli. 15. Valódi, nem hamis. 17. A szarvasmarha igéje. 18. Férfinév. 20. Mértani fogalom. 22. Régi labdajáték. 28. Számok előtt áll. 25. Nagy Dénes. 26. -alja, vasmegyei síkság. 28. Fo.dit- va; viz — franciául. 30. Női név. 32. Szent hegy. 33. Kodály Zoltán. 34. Vallásrövidités. 35. Érdél.* i vármegye. 36. Női név. 37. Angol helyeslés. 39. Kor — latinul, fonetikusan. 40. Kötelessége vigyázni. 42. Azonos mássalhangzók. 43. Időhatározó. 44. Főur. 46. A világűr anyaga. 4S. Erdélyi Antal. 53. Háziállat. 54. Német személyes névmás. 55. Hegyes szerszámmal sért. 56. Gáspár Ödön. 57. Azonos mássalhangzók. 59. Ismeretlen adakozó. 60. Déltiroli kisváros. 62. Három —idegen nyelven. 63. Civilizálatlan tömegek. 65. Minden bátorság hiába Itt. 66. Kóbor Tamás. 67. Felettünk van. 69. Rovarok tes ré- sze. 70. Női név. 71. Létezik. 72. Az eredetivel egyezik. 74. Angol prepozíció. 76. Kötőszó. 77. Kegyetlen — más szóval. 78. A kutya igéje. 80. Továbbmegy. 82. Vándornépek jelzője. 84. Teljesen egyforma. 86. Én — latinul. 88. Breton mondái alak, történetét Wagner operában dolgozta fel. 89. Kereskedelmi kifejezés. Függőleges: 1. Időegység 2. Edény. 3. O’asz város. 4. Igen — angolul. 5. Somogyi Róbert. 6. Német betű. 7. Angol külügyminiszter. 8. Téli sporteszköz. 9. Rangjelző szócska. 10. Kegyeletes aktus. 11. Helyeslés. 12. Konyhakerti növény. 13. Észak- amerikai félsziget. 16. Egyforma mássalhangzók 18. A 3. vizsz. folytatása. 19. Az áru ellenértéké 21. Római istennő. 24. Szultáni palota. 26. Katasz- trálfs — rövidítése. 27. Menet — németül. 29. Az erdőben vigyáz — névelővei. 30. Hogyishívják. 31. Magyar király. 38. Egytagú éneklés. 41. Tiszta — németül. 43. Lengyel nemzeti tánc. 45. Rangjelző. 46, Paradicsom. 47. Répáesy Nándor. 48. Balti nép. 49. Aviatikái kifejezés. 50. M-betü kiejtve. 51 Egy spanyol város. 52. Római váltópénz. 56. Drágakő. 57. Egészséges dolog. 58. Afrikai angol gyarmat. 60. Török férfinév. 61. Menyasszony. 64. Körút — röviditve. 68. Pince lejárat. 71. Nem velem. 73. Lajos, híres magyar földrajzin!). 75. Kínai pénzegység. 76. Német helybatá- rozó. 78. Ugrón Gábor. 79. Fordítva: Csurgat. 80. Nagyon — költőiesen. 81. Török rang. 83. Deáki Tamás. 84. Fonetikus betű. 85. Egyforma mássalhangzók. 87. Orosz folyó. A PRÁGÁI MAGYAR HÍRLAP kereszlreitvényszetvénye A 6 számú rejtvényt meg fe/íeiie. (név ii pontoi cím)t % io ...... , vjp reöruar io, vabtunop*
