Prágai Magyar Hirlap, 1936. február (15. évfolyam, 26-50 / 3875-3899. szám)

1936-02-02 / 27. (3876.) szám

1936 február 2, vasárnap. Hogyan dolgozol! Krecsányi Kálmán, a magyar defekfivek királya A hűséges tanítvány és munkatárs visszaemlékezései ■■ Az idén ünnepli a budapesti rendőrség detektívtestüiete 50 éves jubileumát Budapest, január vége. (Budapesti szerkesz­tőségünktől.) Január utolsó hetének hétfőjén nagy rendőri diszpompával helyezték végső nyugalomra a 82 éves korában elhunyt Kre­csányi Kálmánt, a magyar detektívtestület éve­ken át volt főnökét, akinek a neve valóságos fogalom volt nemcsak hazájában, hanem az egész bűnügyi világban. Krecsányi Kálmán her­vadhatatlan érdeme, hogy évek fáradhatatlan, kitartó munkájáéval átszervezte és európai vi­szonylatban is első helyre emelte, a budapesti rendőrség detektivtestületét, úgyhogy szakkö­rökben is a budapesti detektivtestületet nyomban a Scotland Yard és a párisi Sureté mellett em­legetik, mint a bűnügyi nyomozó munka példa­képét. Krecsányi Kálmán abban az esztendőben halt meg, amelyben az az intézmény, amelynek magasra fejlesztésében töltötte el java férfiko­rát, fönnállásának ötvenedik éves fordulóját ké­szül megünnepelni. Az ötvenéves detehtwúesíüle'i Amikor 1886-ban Török János, ' dr. Török Jánosnak, a budapesti államrendőrség főpa­rancsnokának nagybátyja államrendőrséggé szervezte a magyar főváros közbiztonsági intéz­ményét, báró Splényi Ödön rendőr tanácsos megszervezte, a detektivtestületet, amelynek ő lett az első főnöke. Szűkös keretek között, igen alacsony létszámmal kezdték meg munkájukat az első magyar detektívek. Splényi utódja, Szombathelyi Albert már sokat tett az intéz­mény fejlesztése érdekében. Az ő utódja, dr. Ruttner Sándor csupán két esztendeig vezette a detektivtestületet, aztán betegsége miatt nyu­galomba vonult és utána, 1901-ben vette át Krecsányi Kálmán a detektívtestület vezetését és 1913-ig állott az élén. Krecsányi Kálmán teremtette meg a mo­dern, európai nívón álló magyar detektivtes­tületet. fokozatosan építette ki a detektívtestület ke­reteit. A hatvan-hetvenfőnyi létszámot hamaro­san 260 főre egészítette ki és., embereit, úgy vá­logatta meg, hogy azok színteJiÖHIetesén, felél­tek meg a rájuk bízott, föladatnák. Ö .hqzta be a budapesti rendőrség bűnügyi osztályára a daktiloszkópiai és Anglia után Magyarország volt a második európai állam, amely a kriminalisztikának ez­zel a hatékony eszközével fegyverkezett föl a bűn elleni küzdelemben. Az a tizenkét év, amelyet a detektívtestület élén töltött, korszakot alkotó volt a 'magyar ál­lamrendőrség történetében. A legmagasabb elis­meréseket és kitüntetéseket kapta is érte, érdem­rendeket s végül a miniszteri tanácsosi címet. Alakja valósággal legendássá vált és sírja fö­lött méltán hangzottak el olyan szavak, ame­lyek a modern magyar nyomozó munka megte­remtőjét siratták benne. A tanítvány beszél a mesterével Hogy ezt a legendás alakot megörökíthessük, fölkerestük egyikét azoknak a keveseknek, akik Krecsányi közvetlen munkatársai voltak. Sár- közy Sándor, most nyugalmazott detektivfőfel- ügyelő, Krecsányi idejében Beck Istvánnal a rablógyilkossági csoport vezetője volt. Most magánnyomozót tart fönn, mert aki megszokta a nyomozó munka sok izgalmát, megoldásra váró rejtélyét, nem tud egykönnyen elszakadni ettől a világtól. Megkérjük, mondja el emlékeit abból az idő­szakból, amikor Krecsányi mellett dolgozott és jellemezze azt az embert, akinek egyénisége mint a magyar mesterdetektiv eszményképe él most is a nagyközönség képzeletében. Kissé elfátyolozódik a hangja, amikor beszél­ni kezd. A Józsefvárosból a detektivtesfa eZ élévé — Hat évet töltöttem már a detektívtestület kebelében, amikor uj főnököt kaptunk Krecsá­nyi Kálmán személyében. Igen jó hir előzte meg. Krecsányi azelőtt egy nagyon nehéz kerületben, a Józsefvárosban teljesített szolgálatot. Abban az időben még a Sándor-uccában volt a parla­ment és obstrukciók idejében sokszor adódott nehéz- helyzet, sokszor gyűlt össze a tüntető if­júság a Muzeum kertjében, amikor Krecsányi rendőreinek kellett tapintatosan rendet teremte­ni. De már akkor is a bűnösök elleni küzdelem volt munkájának lényege. Amikor a detektiv- testület élére került, mindnyájan úgy éreztük, mintha uj világ köszöntött volna be. Megérezíiik benne a született rerdőrt, a nyo­mozó zsenit, azt az embert, aki kizárólag hi­vatásánál.', a bűn eke ni küzdelem; .ek élű Ezt a hivatást nem lehet megtanulni, erre tény­leg születni kell. Részt vett a munkában elejétől j I végig. Megjelent a tett színhelyén, megvizsgált mindent, megadta utasításait, ráállitott bennün- S'két a helyes útra és addig permanenciában volt, g amig eredmény nem mutatkozott. Ott volt a razziákon is, Megbeszélte velünk, hogy hol és mikor találkozunk és akkor végigjárta velünk az alvilág rejtekhelyeit. Éppen úgy ismerte a bűnösöket, mint mi. — Az ő iskolájából aztán kiváló detektívek ■Ikerültek ki: Kalmár Hugó, az intellektuális cso- :j port vezetője, a szalondetektiv, aki királyok, diplomaták körül teljesített szolgálatot, Erney' György, Lauró Ferenc és Bús János, a zsebesek réme. Én és Beck István a rablógyilkos-csoport­ban dolgoztunk. Szeretett bennünket, elismerte a munkánkat, velünk élt, velünk dolgozott és ezért mi is a rajongásig szerettük őt. Ha azt mondta volna, hogy menjünk le a Duna fenekére és onnan hozzuk föl a bűnöst, fölhoztuk volna, ha azt mondta volna, hegy menjünk a halálba, mert igv kívánja a köte­lesség, a halálba mentünk volna .., 4 nadrággomb és <£» cianhális gyilkos — Azt mondtam, hogy született rendőrzseni volt. Egy-egy hirtelen ötletfölvillanás szinte percek alatt oldott metj komplikáltnak látszó bűnügyeket. Az egész világon fölíünést kelteit a híres nadrággomb-eset. Egy férfi ismeretséget kötött egy rendőri föl- ügyelet alatt álló leánnyal, akinél sok ékszert látott és sók' pénzt sejtett. A Rákóczi-uton lévő Adria-szálló egyik szobájába vitte a nőt, sört hozatott-, két pohárba 'töltött és egy óvatlan pil­lanatban ciánkálit öntött a leány poharába. A nő megitta a sört, rosszul lett és' hamarosan ki­szenvedett. A férfi rádöbta az ágyneműt a hűl­0® Iára, miután pénzét és ékszereit elvette. Korán reggel elhagyta a szállót. — Csoportunk azonnal kiszállt a helyszínen. Velünk volt Krecsányi Kálmán és akkori he­lyettese, dr. Hetényi Imre. Megtartottuk a hely- 1' színi vizsgálatot. Krecsányi egy nadrággombra j, bukkant, amely egy belvárpsi szabó műhelyé­ből került ki. Elsiettünk a szabóhoz és a szál­loda portása által adott személyleirást elmon­dottuk neki, megkérdezve, hogy nincs-e egy ilyen kliense? A szabó többeket nevezett meg, köztük egy gyógyszerészsegédet is, ,,A nőt ciánkálival ölték meg — mondotta Kre­csányi —, egy gyógyszerészsegéd könnyen jut­hat a méreghez, nézzetek utána." Kimentünk a lakására, ahol bőröndjeit már becsomagolva találtuk, ő maga nem volt otthon. Két embe­rünk várakozott rá és amikor hazatért, elfog­ták. Egy kis üveget rántott ki a zsebéből, szá­djához emelte, valószínűleg ciánkáli volt benne, kiütötték a kezéből. Megtörtént a szembesítés, ráismert a portás, a prostituáltak, megtört, be­ismerő vallomást tett. Életíogytiglanra ítélték. Az egész nyomozó mucira nem vett több időt igénybe hat óránál. A feldarabolt holttest Sárközy belemelegszik és most egymásután kerülnek sorra az érdekes esetek. —- Hát az is híres eset volt a földarabolt hul­lával. Egy asztalossegéd felesége, aki a Szondy- uccában lakott, ékszert vásárolt egy ékszerész­től, aki részletüzleteket kötött. Az ékszerész hetenként, havonként körbejárta klienseit, hogy inkasszáljon. Mindig volt a táskájában ékszer, meg az inkasszált összeg. így fogamzott meg az asszonyban a bűntény eszméje. Amikor az ékszerésznek átadta a pénzt és az a nyugtát ál­lította ki, hátulról baltával leütötte és aztán ad­a vese-Uélyag- ejie&iífasok SF®3S7wise : ■ # Közel kétszázezer karosa hiány a Perbenyiki Hitelszövetkezet gazdálkodásában Teffies összeomlás fenyegeti az ötvenéves pénzintézetet Királyhelmec, február 1. (Kiküldött nmnka- tánsuuk jeiliöíitése.) Néhány, nap óta. nagyará­nyú pénzügyi botrány foglalkoztatja a Bodrog­köz egész Iáik őse ágát. A botrány eziimihelye a Perben yiki Hitelszövetkezet, ami elvinek gazdál­kodásánál nagyarányú szabálytalanságokat .és hiányokat deiriitettek fed. Az ügy egészen váratlanul1 pattant ki. E hó­napban megjelenítek a pozsonyi szövetkezeti központ ellenőrei, akik huszonhat napig vizs­gálták felül a Hitelszövetkezet egész gazdálko­dását. A' vizsgálat eredménye megdöbbentő volt, amennyiben összesen 186 440 korona hiányt állapítottak meg. Ebből az összegből 160.040 korona teljesen eltűnt, 26.400 koronát pedig könnyelmű módon helyeztek ki és valószinü- leg ezt az összeget sem fogják tudni behaj­tani. A e®ö.vetkezet ügyvezető igazgatója Leskó Jó­zsef, a perbenyiki állami elletni iskola igazga­tója., akit most szintén bele vontak a vizsgálat­ba. A pozsonyi ézö vetkezeti eií'einőrök e bét elején fejezték, be- a vizsgálatot és felutaztak Pozsonyba, hogy jelentést tegyenek a központi vezetőséginek. Az ügy nyomozásába bekapcsolódott a perbenyiki csendőrség is, •mely már több kihallgatást foganasitoitt ez ügyben. A perbenyiki Hitelszövetkezet a:z 1880-as években létesült és egyike volt a lég' erősebb ily intézeteknek az egész Bodrog- köizben. A hiány több perbenyiki gazdát is magával ránt, akik tagjai voltak az igazgatóságnak. Az ügyben erélyesen folyik a vizsgálat és nincs kizárva, hogy a közelnapokban szenzá­ciós fejlemények következnek be. Feleségéi szoba éhezieiíe s kedveséi egy román őrnagy Az őrnagy nyomtalanul eltűnt Bukarestből Bukarest, február 1. Rejtélyes ügyben indí­tott nyomozást a bukaresti rendőrség. Berceanu őrnagy a napokban beszállított az egyik buka­resti kórházba egy Florica Georgef nevű föltű­nően szép fiatal leányt, akit mint nővérét muta­tott be és azt mondotta az orvosnak, hogy a leánynak gyomorbaja van. Az őrnagy azután eltávozott. A leány néhány óra múlva a kórházban meg­halt. Á boncolás során megállapították, hogy halálát szubíimátmérgezés okozta. A kórház kötelező följelentésére a rendőr­ség megindította a vizsgálatot s hamarosan ki­derült, hogy' a titokzatos körülmények között elhalt fiatal leány nem a nővére volt az őrnagy­nak, hanem a kedvese. Rendőri vizsgálóbizott­ság szállt ki az őrnagy lakására, hogy őt ott ki­hallgassák, de a lakást zárva találták. Amikor az ajtót föltörték, a lakásban megdöbbentő álla­potban találták meg egy szobába bezárva az őr­nagy feleségét. A szerencsétlen asszony teljesen kimerült állapotban volt, látszott rajta, hogy már hoszabb ideje éhezik és szinte a csodával határos, hogy még él. A vizsgálóbizottság vezetője kihallgatta a sze­rencsétlen asszonyt, aki erőtlen hangon mon­dotta el, hogy férje évek ófa megtiltotta neki, hogy elhagyja a szobát, a szomszédoknak pedig azt állította, hogy fele­sége elmebajos. Az asszony zokogva tett val­lomást arról, hogy férje napról-napra valóságos kin zásokkal gyötörte. A szerencsétlen asszonyt kórházba szállí­tották. A rendőrségnek az a gyanúja, hogy Georgef Floricát az őrnagy mérgezte meg s ezt a gyanúját megerősíti az a tény, hogy az őrnagy nyomtalanul eltűnt. Széleskörű nyomozást indítottak. dig verte a fejét, mig az a fölismerhetetlenségig szétroncsolódott. A hullát az ágy alá tolta, a padlót fölsurolta. Aztán hidegvériten hozzálá­tott az ebéd elkészítéséhez. Délben hazajött a férje és a kosztosuk, a férj meg is kérdezte, hogy miért nedves a padló, ő valami kifogást mondott. Amikor az ebédelők eltávoztak, az asszony előhúzta a hullát és teljesen földara­bolta, aztán belerakta egy gyermekkocsiba, ki­tolta az uccára. majd a Ferdinánd-hi’don ke­resztülhaladva, elért egy üres kőfaragótelep ka­pujáig, ott egyszerűen kifordította a huílarésze- ket és hazatért. — Egy lakó találkozott is vele, amikor a ko­csit az uccán nehezen tolta és meg is kérdezte, hogy mit tol olyan nehezet. Az asszony azt mondta, hogy porcellánt visz eladni. — A detektívtestület munkába lépett. Nehéz volt a dolog, mert a hullarészekből nem lehetett • agnoszkálni az áldozatot. Másnap reggel az el­tűnési osztályon bejelentették az ékszerész el­tűnését. Krecsányi azonnal tudta, hogy az el­tűnt ékszerész esett a borzalmas bűntény áldo­zatául. Kisiettünk az ékszerész boltjába. Át­néztük a könyveket. Krecsányi azt mondta, hogy abban a körzetben kell a klienst keresni, amelyik a Ferdinánd-hidhoz közel esik. így bukkantunk az asztalossegéd feleségére. El­mentünk hozzá, házkutatást tartottunk ,s az ágy alól elő is liuztuk az ékszerész tás­káját. A gyilkos nő nem is tagadott. Életfogytiglani fegyházra ítélték. Az első bankrablás Magyarországon •— Nem maradt volna el egyik munkánkról sem, még ha megkötözték volna is. Éppen úgy ' dolgozott, mint akármelyik detektív. Sokszor, hatig razziázott velünk, aztán hazament, meg-' mosdott és hétkor már benn volt a hivatalában. — Ilyen munka mellett nem maradt földe- ritetlen bűnügy az ő idejében. — Krecsányi a sajtót nagy mértékben fölhasználta munká­jának sikere érdekében. A sajtó sok nagy bűnügyben vezetett eredményre, azáltal, hogy' közölte az általunk adott pontos személyleirást és igy fölhívta a közönség fi­gyelmét. Jelentkeztek ilyenkor az emberek és akkor Krecsányi válogatta ki, hogy a sok nyom közül melyik csapáson induljunk meg. így volt ez az újpesti bankrablás esetében is, amely nemzetközi szenzációvá nőtt. Három Oroszor­szágból származó vasmunkás követte el. Egy számozatlan bérkocsin indultak egy arénauti kávéház elől Újpestre, a kocsit megállították az Attila-uccán azzal a meghagyással, hogy várjon rájuk, maguk pedig beléptek az Árpád- uccai banküzletbe, a Kereskedelmi Bank fiók­jába. Revolvert szegeztek a tisztviselőkre, fe­lekre és teljesen kifosztották a pénztárt. Hatvanezer koronát vittek el, ami akkor igen nagy pénz volt. Mig keíten revolvert szegeitek az emberekre, a harmadik zsákokban cipelte ki az ezüstpénzt, mert a zsákmány egy része ezüst­ben volt. Aztán a kocsival kimentek a kerepisi koronauradalom erdejéhez, a kocsit az ország­úton hagyták, maguk pedig bementek az erdő közepébe és ott egy előre kiszemelt tölgyfa tö­vébe elásták a pénzt. Megelőzően bádogdobo­zokat hordtak ide és abba rakták a pénzt, csak egy-két százast vettek magukhoz. — Itt is a sajtó segítette Krecsányit. A pon­tos személyleirás alapján jelentkezett a bérko­csis. Hogy ő vitt ki három ilyen és ilyen em­bert. Hogyan beszéltek? Az egyik törve beszélt magyarul, aztán olyan nyelven beszéltek, mint­ha szlovák lett volna. Körtáviratok az ország minden részébe és razziázás Pesten. Ruttkán a csendőrök leszállították a gyorsról az egyiket. Pesten elfogtuk a másikat. A har­madik levelét elcsíptük. Zürichből irt Pesten ragadt barátjának, nem sejtve azt, hogy az már rendőrkézre keltül te jeligéjét. A zürichi főpostán fülelték le. Sárközy .Sándor elqondolkodva néz elé... 9 — Nem különös dolog, hogy az újpesti bank pénztárosa ugyanaz az ember volt, akit évtize­dek múlva a múlt héten kivégzett bankrablók lőttek agyon a Szabadság-téren. Idegen hang­zású neve volt a szerencsét!énnek.' Az vGerti bankrablás szerencsés kimenetele és a periz megkerülése után magyarosította meg a nevét Jóljárt-ra. Szegény, a végén rosszul járt... I 7

Next

/
Thumbnails
Contents