Prágai Magyar Hirlap, 1936. február (15. évfolyam, 26-50 / 3875-3899. szám)
1936-02-15 / 38. (3887.) szám
4 'pragai-A\\g^ar-hi niiAí* 1936 február 15, szombat. Miért bellett betiltani a SzMXE eperjesi kulturestjét? Az országos elnök válaszolt Kontsek Inlerpe’ládöjára Pozsony, február 14. A magyar nemzeti párt pozsonyi satjóosztálya közli: Emlékezetes, hogy a SzMKE eperjesi fiókja „Sárosi e©t“-jének betiltása ügyében Kontsek György, a magyar nemzeti párt lartamánygyülési képviselője kérdést intézett az országos elnökhöz. Az interpellációra az országos elnök most a következő választ adta: — Az ügy érdamlegességét illetőleg a következőket hozom fel: a SzMKE ottani szervezete az 1935 november 11-i és az eperjesi járási hivatalhoz benyújtott beadványa utján engedélyt kért ugyanezen hónap 25-én az eperjesi „Scaila"-nio zgóban megtartandó kul- turest megrendezésére. A beadványt dr. Sze- pesházy, a szervezet alelnöke nyújtotta be, akivel a járási főnök azonnal közölte, hogy1 a kulturestnek a „Scála“-mozgóban vám megtartását nem engedélyezheti, mert ott már 1934-ben sor került közcsand- és rendhábori- lásra magyar szinielőadás alkalmával. Erre dr. Szepeskázy a SzMKE eperjesi szervezetének újabb beadványát hozta el, amelyben ezen kulturest november 25. és 26-án a magyar evangélikus elemi iskolában vató megtartásának engedélyezését kérték. Tekintettel arra, hogy félreeső helyiségről volt szó, amelyet este a nyilvánosság nem látogat, a járási hivatal 16/360. sz. alatt mindkét est megtartását engedélyezte. Figyelmeztette egyúttal a rendezőséget, ne hirdesse falragaszok utján ezen előadásokat, hogy eperjes csehszlovák nemzetiségű lakossága ezen meg ne botra akozzék. Az előadások csupán az egyesület tagjai és azok szükebbkörii ismerősei részére voltak reudezendők. A rendezőség azonban nem tartotta be a járási hivatallal való megállapodást és mindkét előadást szlovák—magyar nyelvű falragaszokon tette közzé. — November 25-én 20 órakor tartották meg az első kulturestet. Jelen volt a járási hivatal kiküldöttje és hat csendőr, akiknek közbelépésére nem merült fel ok. Azonban Eperjes nemzetileg öntudatos lakossága felháborodott azon, hogy a tárosban, ahol az utolsó népszámlálás szerint csak 4 53 százalék magyar nemzetiségű állampolgár él, magyar kulturestek rendeztetnek. Ezen felháborodása eredménye volt az eperjesi csehszlovák kulturális és nemzeti egyesületek falragasza, mely szerint a szlovák Eperjesen, színtiszta szlovák vidéken néhány sárosi svjhák magyar szinielöadást rendez, amiben a nevezett egyesületek a szlovák nemzeti érzés kihívását látják, mert Eperjesen nincsenek magyarok, tiltakoznak az ellen, hogy a szlovák nyilvánosságnak feltolják az idegen magyar nyelvet és óva intenek az ilyen provokációtól. — November 26-án 20 órakor kel’lett volna megtartani a második engedélyezett előadást a magyar evangélikus elemi iskola épületében. A jelzett időben az épület előlit kb. 200—300 szlovák diák verődött össize, akik be akartak hatolni az épületbe és megakadályozni az előadás megtartását. A jelenlévő esendőri készültség ebben meggátolta őket. Midőn a járási hivatal kiküldöttje látta, hogy nehéz megvédelmezini a közcsendet- és rendet, megtiltotta az estély megtartását. Amikor a tüntetők erről értesültek, elénekelték az állami himnuszt és a „Hej SIovácH dalt, azután rendben szétoszlottak. Az állami himnusz eléneklése idejében a közeli kávéház bejáratánál két ismeretlen személyazonossága férfi állt, akik nem vették le kalapjukat. Ezen a tüntető diákság felháborodott s egy czideig még meg nem állapdott személyazonosságit diák palackot dobott a két férfi irányába, amely a kávéház ajtaját érte és betörte annak ablakát. Más incidens nem volt. A további vizsgálat folyamatba tétetett. Romániában is számos halottja van a Balkánon átvonuló fagyhullámnak Százra emelkedett a bulgáriai áldozatok száma Bukarest, február 14 A Romániában néhány nappal ezelőtt beállott hideg idő'áráé egyre tart. A constanzai kikötőben a rendőrség ma reggelre két megfagyott ember burájára akadt. Jasihan az éjjel négy, K:senevben pedig hat ember fagyott meg. A Fekete-tengeren borzalmas szélvihar dühöng. A ..Pheda.“ nevű görög petróleurrszá'lhó ha.’ó a Fekete-tengeren tegnap délután viharba került, s súlyosan megsérült. A hajó távi.dásza vészjeleket adott te, amire ,/Kmg Leare“ nevű angol hajó a petróleumszáüi'tó hajó legénységének megmentésére sietett. A megsérült hajó legénységét ei.ke- tült az utolsó pillanatban megmenteni, a hajó azonban rakományával együtt a tengerbe süllyedt Spalato február 14. Spalatóból nem messze a tengeren tegnap végzetes szerencsétlenség történt. A ,.Tirana“ nevű vitorlás hajó, amelyen Letov albán kereskedő négy fiával Spc.Iato felé közeledett, viharba került. A szél a gyenge alkotmányt úgy .a sziklához vágta, hogy az pozdorjává zúzódott Letov négy fiával együtt a tengerbe fűlt. Szófia, február 14. A bolgár belügyminiszter hivatalos jelentést adott ki az utóbbi napokban történt hókatasztrófákról. A jelentés szernt a csütörtökön az egész országban pusztító hóorkán halálos áldozatainak száma 84-re emelked tt. amihez hozzá kell számítani a vasúti katasztrófa tizenhat halálos áldozatát is. (A dé’.bulgá- iái vasúti katasztrófa áldozatainak száma is emelkedett ugyanis e*gyel.) Va'ószinii, hogy a veszteséglista még növekedni fog, tekintettel arra. hogy számos községgel nem lehet megteremteni a távirati és telefonösszeköttetést és az ország legsulvosahban érintett részéből hiányoznak a je'entések. A kormány elhatározta, hogy Burgasz és Sliven környékét, ahol ugyanis a legsúlyosabb pusztításokat végzett a hóvihar, élelmiszerküldeményekkel és pénzsegéllyel fogja a lakosság nyomorát enyhíteni. Rozsnyó iárásbirósági és pénzügyi palotát kér a kormánytól bantartására és javítására fordított összegek ezt magasan fölüumiulták. Később a városnak a rendőrség, a községi közkönyvtár, az olvasókör, a tanonciskola és a városi muzeuim el- helyezésére több helyiséget kellett bérbe venmie, s e helyiségeknek a bére o.yan hatalmas összegeket emészt föl, hogy a város a mai anyagi viszonyai között, amikor költségvetése minden esztendőben 600 ezer korona fedezetlen szükséglettel zárul, nem nélkülözheti a bíróság és a pénzügyi palota részére bérbeadóit épületeket. Már ez egymaga indokolttá teszi a járásbíróság és a pénzügyi palota felépítése iránti kérését. De ettől eltekintve a mai járásbíróság és a pénzügyi hivatalok épülete nem felel meg a kivánalmaknak. A járásbíróság épülete régi és alacsony. A helyiségek egészségtelenek. Van olyan szoba, amelyben a hivatalnokok egészségük veszélyeztetésével teljesítik hivatásukat. Ezenkívül sem a jogkereső közönség, sem pedig az ügyvédek számára nincsen megfelelő várószoba s igy a közönség rossz idő esetén az udvaron, vagy uocán ácsorogva ki van téve az időjárás viszontagságainak. Az egész épület olyan elhagyatott állapotban van, hogy azonnal nagyobb méretű renoválási munka vá.dk szükségessé. A város anyagi eszközeit jóval felüLmnló mértékben igyekszik megtenni mindent, hogy az uj járásbirósági és pénzügyi palota fölépítését előmozdítsa. Erre a célra már régen fölajánlott az államnak megfelelő telekhelyet, amelyen az építkezés bármikor megkezdhető. Értesülésünk szerint az állam már 1922-ben belátta a helyzet tarthatatlanságát s azóta tervezik a bíróság és a pénzügyi palota fölépítését s bár az utolsó három évben az állami költségvetésben erre a célre háromnegyed millió koronát irányoztak elő, mégis az építkezés eddig érthetetlen okokból megfeneklett. A fölsorolt okokon kívül az építkezés gyors megkezdése mellett szól az is, hogy Rozsnyó város a mai nehéz anyagi viszonyai között is öthetenként 21 ezer koronát költ a munkanélküliek fölsegitésére, amelynek nagy részétől mentesülne, ha a városban nagyobb arányú közmunkákkal kereseti lehetőséget teremtenének. A környéken egyre növekvő munkanélküliség leküzdésének ez az egyetlen módja, annáT is inkább, mivel a Vöröskő és Margitfa’u közötti vasútépítés, már befejeződött s a környéken máshol sémim,if'éle nagyobb közmunka nincs folyamatban. Rozsnyó közönsége reméli, hogy az illetékes minisztériumok belátják az építkezés megkezdésének szükségességét s a város kérését rövid időn belül kedvezően intézik el. (2) A feleség: Faképnél kellett volna hagynod őt. A férj: Belémkarolt. Dehiszen ezt a menhe- lyet, vagy micsodát, egy különc vénasszony alapította, mondta... Én pedig ahelyett, hogy otthagytam volna, bevallottam néki, hogy a feleségemmel lakom itt. Hogy te itt laksz az egyik oldalon, én a másikon. Erre jókorát nevetett. Ezeket a züllött nevetéseket nem fogom megszokni soha! ... De mondhatom, hogy ha a szobatársaim megtudnák, hogy te itt laksz a másik szárnyon, ők is kinevetnének ... A feleség: Ne törődj ezzel, emberem! Az a fő, hogy kihúzzuk a nehéz napokat. A férj: Ördög vigye ezt a ronda szelet! Tele- fujja a szememet... A feleség: Vékony ez a kabát is rajtad. Meg ne fázz ... szegényem ... kedvesem ... Szóval, hogy kihúzzuk a nehéz napokat... A férj: Igaz, de igy, ennyire egyedül nem bírom .. Nehéz igy egyedül, Anna! ... Egész nap szívesen szaladok, robotolok, de legalább este volnál velem! A feleség: Most kevéssel jkell beérnünk ... Jóformán a semmivel ... amig máskép lehet. Már ez is jó. ha igy átkarolsz, az uccán ... és pár percet sétálgathatunk. A férj: Jeget is ... havat is hoz ez az átkozott szél ... Nem! Nekem ez nem elég. Hát kiszökhetsz ma este, ugy-e, kiszöksz? A feleség: Nem tudom ... Igazán nem tudom ... mit csináljak ... A férj: Most menj föl. Tizenegykor várlak itt a saroknál. A kapusnak adj pénzt, akkor kienged. Visszafelé is adsz majd és akkor hallgatni fog .., Anna. Érted? A feleség: igen, értem . . . De nem tudom . .. M<*g kellene gondolnunk . . . Igazán . . . jobb volna . . % A férj: Tizenegykor! Biztosan! IV. A férj: Ott fent, a saroknál, a harmadik emeleten, az ő ablaka.,. Vakon néz, mintha kiszúrták volna. Ez a várakozás! Éjszakai randevú! ... De legalább jöjjön. Csak nem teszi meg velem, hogy nem jön?... Ember, emberi Mit csinálsz, ha nem jön Anna?! A feleség: Te vagy?... Drágám!... Itt vagyok . .. A férj: Anna! Tíztől várlak. A feleség: Tizenegyre mondtad. A férj: Igen, de türelmetlen voltam. Itt járkáltam és a sötét ablakodat lestem. Az órát vártam, a percek haladását. Cigarettára akartam gyújtani s hogy megsodorhassam, a szél elől ide bújtam a postaláda mögé ... Máskor, hiszen tudod, balkézzel, két ujjal a zsebemben is meg- sodrom. Most elejtettem a dobozomat is, a dohánnyal együtt, ezt az ütött-kopott pléhdo- bozt... A feleség: Ne rugdosd! Azelőtt úgy szeretted, a harctéren is veled volt. Házasságunk elején, az első héten én vettem neked, tele dohánnyal. így ... visszadugjuk e zsebedbe. A férj: A dohányt a szél széthordta. A feleség: Veszek bele. Még ma veszek bele dohányt... Pálmafás liget van ezen a dobozon, lenge burnuszbán sütkérező emberek ... Milyen jó az embereknek egy ilyen pálmafás ligetben! A férj: Bocsáss meg ... Ezentúl nagyon fogok vigyázni rá. A feleség: Tudod, ugy-e. hogy mondják? El dobott ajándék, félretett barátság ... No de már jóvá is tetted. A férj: Meg ne fázz, Anna. Neked is vékony már ez a kabát. A feleség: Kötött kendőt vettem alája. A férj: Jól tetted. Meg ne fázzon az a gyönge kis hátad ... a keskeny, puha vállacskád . .. No látod, hogy le tudtál jönni! Ez csak nem nagy dolog?! Tetszik ez nekem... Randevuz- tunk, egészen szabályosan... Tökéletlen szegénykék vagyunk mi. A feleség: A falak mellett húzódjunk. Beléd- karolok. Hová megyünk? A férj: Hát hová menjünk? A feleség: Amarra, a jobban világított uccák felé. A férj: És ott? Hová? A feleség: Ahová te akar- \ A férj: És ahová a zsebem bírja. A f-leség: Jaji, látod, ezt meg sem kérdez- 9 tem. Most mondd, van-e annyi pénzed, hogyl vaHhová bemehessünk? Én nem hoztam magam-jj mai egy krajcárt sem. Ha szóltál volna!... A férj: Van, van, ne félj. Nem sok, de annyi, hogy leülhessünk valahol, annyi van. V. A férj: Itt is ordítoznak és isznak. Van kedved ide bemenni? A feleség: Majd találunk jobbat is ... Ide nekem sincs kedvem ... Oda menjünk, ahová akarsz. Menjünk még tovább. A férj: Ezen a vidéken csak ilyen helyek vannak. Messzebb, beljebb a jobb vendéHők . .. ott talán az árak magasak nekünk ... De van nekem egy tervem, Anna. Félre ne érts!... Bemegyünk egy olcsó kis szállodába, kiveszünk egy szoMt és ott leszünk egy darabig. Egyig, kettőig. Ott meleg is lesz és nem zavarnak... ha epn'rná'cal akarunk lenni. A feleség: Egy ... szállodába? ... A férj: Igen. Minek üljünk be a korcsmába? Ehhez most semmi kedvem. Egészen jó helyre nem vihetlek, a ruhánk miatt... és a pénzünk miatt. A szállóban fogyasztanunk sem kell semmit. Egészen elfogadható és elegendő vacsorát adnak az alapítványnál, nem? Azt mondják, a női épületben még jobb a koszt, mint nálunk. A feleség: Igen . .. Egészen jó . . . És ahogy gondolod ... Én most már ... mindenhová szívesen megyek veled . .. A férj: Hát akkor keressünk egy olcsó, rendes helyet. Igen, ez les- a legjobb .. Siessünk, mert ezen a vidéken nincs ilyen. És te oide- regsz. Fázol talán? A feleség: Ne... cm.,. Nem fázow^. Csak állandóan ez a hideg szél,., A férj: Jól be lesz fütve, ne félj... Tudok is egy ilyen helyet, de az messzebb van. Tiz perc alatt odaérünk. No légy jókedvül Légy vidám... Anna! A feleség: Igen ... persze!... VI. Portás: Huszonegy. Huszonegy lesz a szobájuk száma. Itt nyújtom átal a kulcsot, tessék. Első emelet, jobb huszonegy... Tetszik azonkívül még valami. .. nagys/ gos ur? A férj: Nem, nem, semmi, köszönöm. Portás: Különösebb vágya? Extra-ki vánság? A férj: Csak jó meleg legyen a szobában. Portás: Tóbiás, extra-fa a huszonegyesbe! ... Egy köteg külön fát tetszenek kapni, az három- ötven. Már fütve van, de ha ez még rá lesz téve, gőzfürdő lesz a szobácskábán. Plusz három- ötven és minden rendben. A férj: Tessék, itt van a három korona ötven is. Portás: Legmélyebb köszönetem. Alázatos szolgája vagyok. A szoba kettő és három között szabadul, ugyebár? A férj: Félháromkor megyünk majd el. Portás: Ahogy parancsolni méltóztatik . . . Tessék, igenis arra,... jobb emelet huszonegy. A férj: Gyere ... Mindjárt fönt leszünk. A feleség: Jajj... Úgy kezdett dobogni a szivem. A férj: Csacsi vagy. No látod, már itt Is vagyunk ... Az ajtót becsukom, kulccsal zárom be, hogy senki se zavarjon. Ne félj hát! Mitől félsz? Hiszen velem vagy! A feleség: Rossz külseje volt a háznak. És ez a szakállas ember, a portás . .. Plusz háromöt- ven, extra-fa ... hogy beszélt az! A férj: Ne törődj vele ... Jól megrakom a kis- kályhát az ,,extra‘‘-fával. Az a fő. hogy nyugodtan leülhetünk... Ülj a divánvra. Ne törődj azzal, hogy kopottas, recsegő. Olyan itt minden ... Meglátod, milyen kellemes meleg lesz mindjárt... így ni, a kendőt is levetheted és ülj a kályha elé. A feleség: Csak már egyszer otthonunk volna. És mindig együtt élhetnénk! A férj: A nehezebb részén már túl vagyunk. Majd csak elérjük azt is ... ^Folytatása következik.) Rozsnyó, február 14. Mint jelentettük,! Rozsnyó tanácsa néhány nappal ezelőtt me-| moranduimimal fordult az igazságügyi-, pénz-1 ügyi- és népjóléti minisztériumokhoz, mely-? ben kéri, hegy a kormány az idei beruházási| program keretén belül épiltesse föl az ujj járásbirósági és pénzügyi palotát. Rozsnyó város annak ídejéu alacsony bérösszeg fejében saját épületét adta bérbe az államnak a járásbíróság és a pénzügyi hivatalok elhelyezésére. Az államtól kapott bér azonban 9 annyira alacsony volt, hogy az épületek kar-1 Hajnal előtt — Történet — Irta: Darkó István
