Prágai Magyar Hirlap, 1936. február (15. évfolyam, 26-50 / 3875-3899. szám)
1936-02-02 / 27. (3876.) szám
1936 február 2, vasárnap. 5 M ár amar o sí magyarok Üdülés décső és Visít törhetetlen magyarjai között Kárpátalja magyar tengerszemei ■ A régi koronavárosok szorgalmas és tradicionális élete Máramaros, január vége.t (A Prágai Magyar Hírlap Mküldöitt tudósítójától.) Técső és Visk... az egykori imára marosi ö;t. korom a város magyarnak maradt két gyöngyié. Kárpátalja magyar tengorezeimei. «, népektől tarka Tisza vödgyárnek ékes magyar szinifálltjai, Máram-aros tizenegy nyelven zsongó tömegének legszebbén ziengő magyar szólamai. Ez a két rangját vesztett városka ma a máramarosi magyarság legnagyobb centrumai, olyan néppel, melynek törhetetlen nemzet- hűsége kisebbségi életünk vigasza, reménye és büszkesége. Lipát király címerei Técső érő Visít, ez a két fólsötiszai volt város, mely Huszitái, Hoeszumezö ve 1 és Máramaros- szigettel együtt alkotta a marom arosi öt korona- várost, az Anjouk koira óta I. Lipótig mindig a királyok és fejedelmek kegyében állott. Első fci- v>álfaágaikat Róbert Károlytól kapták, amelyeket, azután a Hnnyad-ak, a Jagellók, az első Habsburg és az erdélyi fejedelmek megerősitat- beik és újaikkal tetéztek. Legtöbbet Abatfi Mihálynak köszönhet az öt koronaváros s Lipótnak, akitől címereiket is kapták, Técső sast, Visk szarvast, Huszt két nyilat, Hosszú- mező ökörfejet és Márama rossziget bölény- főt. Az öt koro-mavár-os közigazgatási középpontja Técső volt, katonai főhelye pedig a huszti vár. Técsön őrizték az öt korona város levéltárát is, amelyet csak két éve vittek el Munkácsra a Lekoozky-muzeumba. A koronává,rosok éberen őrködtek kijváltsá- gaik felett és az uralkodói önkénnyel is szembe szálltak, ha olykor egyik-másik király vagy fejedelem megsokallta privilégiumaikat és megnyirbálta azokat. A kiváltságok védelmében Técső és Visk jártak elől és hol panasszal, hol felkeléssel, hol pedig perrel igyekeztek jogaiknak érvényt szerezni. A kuruc háborúk után évtizedeken át húzódó perek sora indul szabadalmaik védelmére, amelyek ajz egész XVLL1. századot kitöltik, sőt a múlt század derekáig nyúlnak, de a veszendő kiváltságokat vissza- szeirezmi többé nem tudják. Ellenzéki fészkek A muiló századokkal a máramarosi koronavárosok jelentősége egyre csökken, az egykor közös sorsai öt város (külön utakat jár, Mára- marossziget metssze túlszárnyalja társait, Huszt kereskedőváros Lesz, Hosszúméző faluvá süily- lyed, Técső és Visk magúiéra maradnak, duzzogva hagyják abba a kilátástalan peréket, tele keserűséggel a változott viszonyok ellen az otthoni földet túrják, termelnek mindent, amire szükségük van, valóságos gazdasága autarkiát teremtenek, a hegyek lejtőin pedig olyan gyümölcsöket termelnék, amelyek párjukat ritkítják Európában. A parlamentáris rendszer bevezetése után Técső és Visk az ellenzékiség füzében ég, a -18-ás eszmék hevítik, a függetlenségi mozgalom rajongó Invei lesznek. Minden választásba hihetetlen szenvedélyeisségg'd vetik magukat, mesteri korteseik vaunak, akiktől retteg a kormánypárt. Hatalmas választási csatákat vívnak, amelyekben aiem énnek ugyan célt, de mégis hasznát látják, mert politikai iskolázottságuk egyre nő, nemzeti öntudatuk mélyül, tudásuk bővül, mert a kultúra fegyvereivel vértezik magukat, az összetartozás érzése is ható tényező lesz náluk. Egyesületeket, köröket alakítanak, az önsegélyezés is tért hódit köztük, keresik az anyagi boldogulás eszközeit, hogy függetlenségüket megtarthassák. A folytonos politikai közdolroekbero Técső és Visk magyarsága, a nemzeti élet szempontjából eléggé meg nem becsülhető Miki tulajdonságokra, értékes ezedlemi képességeidre tett szert, amelyeket kisebbségi somsában (létét fenntartó erőkké fejlesztett lan, osak Técső határában hétezer hold, Visken félannyi. A gyümölcsösök nem a síkon terüknek el, hanem a dombok oldalait, vágj' a süvegalaku -he- gyelk lejtőit borítják el, valóságos erdőt alkotva. Tavasszal, virágfakadáskor a halvány rózsaszínbe és fehérbe borult almaerdő igéző látványt nyújt. Az ellső magyar ímpresszionnsta, Hollósy Simon ■nagybányai festóiskoM. javai mindig itt töltötte az áprilist. Az almavirágzás zavartalan lefolyása Técső és Vásk virágzását is jelenti, érthető tehát az az aggodalom, amellyel a virágzás ideje állott az eget. kémük és a ezeCidk járását figyelik. Jó termés időjén a técsői és viski áldomások rakodóján almák hegye magasodik és a temérdek alma. illata betölti a környéket. Az alma ügynökök raja hemzseg ilyenkor e két, helyen. Vesztik, viszik a tenger sok almát a Mórvám-fíulra és főként Németországba. Állattenyésztés Ajz akuatermés bizonytalansága Técső és Vidk népét arra, késztette, hogy más irányú gazdálkodást is folytasson és lett boldogulásuk második fundamentuma a juh- és bika tenyésztés. A técsői bika Ruszinszikósíértie ősimért és étemért. Évente ötven-hatvan bikát Visznek el innen. A juhtenyéeztás is szép haazmot biztosit. A juhokat Szent. György napján hajtják ki a havasi legelőkre, amelyet megelőz a -and»ánya“, a juhok összefejése, a tejhozann megállapítása végett. Ennek a fejépnek az eredménye alapján részesül a gazda a tejprodukciók hozamából A juhokat ősszel hazatereik és azok kint telteinek a gyümö 1 csiösö kben. A magyar kultúra várai A magyarság vezetőinek telkes fogadtatása A háborút követő összeomlás káoszában, a magyar forradalom, a hucul felkelés, az ukrán betörés, a román invázió elvonult förgetegei után az uj álam keretei köze körülit Técső és Visik magyarsága éber figyelőm mól várta az első hivó szót, amelyre azután nemcsak talpra, hanem egyenesem lóra pattant és a közibük jövő magyar vezéreket. Márama.rosban sosem látott hatalmas lovasbandériummal fogadta. A vezérek szavát meghallgatta, megszívlelte, magáévá tette és követte, s követi ma is, soha nem ritkuló, de egyre sűrűsödő sorokban, egységes zárt tömegben, megingathatatlan hűséggel. Técső a Tisza jobb, Visk a balpáriján, a folyó ig lépő kupihegyek sorozatából álíló erdélyi Avasbegyeég lábánál épült. A sokszínű Técső Técső sugártetős, magasan álló, körül torná- cos, százados hagyományok szerint épült, a románlakta vidék közelségét jelző házaival, amelyeket a lila, kék. zöld, sárga színek uralnak, a modem stílusban emelt uj épületeivel a falu és város sajátos keverékét mutatja,. Ez a kettősség más vonatkozásban is szembetűnő. így például van járdája, amelyből azonban egyelőre csak a betonszegély készült el. A tetőkön eresz fogja fel a csepegő vizet, hogy azután vastag sugárban zúdítsa a járókelők nyakába, mert a levezető csatorna majd minden házon hiányzik. Van három szállodája, két táncterme, hangos mozija, légfűtése® fogháza, cseh kolóniája. Legkülönib épülete a járásbíróság és adóhivatali kétemeletes palotája, amelyben egyedül itt van parkett Técsön, a peres atyafiak nem kis bosszúságára, meri a síkos padlón hanyatt-homlok bukdácsolnak. Az állomásiról vezető ut mentén, széleskononáju fák sorában Kossuth Lajos mellszobra lepi meg az ' idegent. A szobor talapzatán, jó méternyire az úttest szintje felett, vésett vonal jelzi az 1913. évi árvíz magasságát. A borbélyüzletek bejáratának egyik oldalám Kossuth-sza- kálilas, kunuc-hajvi&eletü férfi képe díszeleg, a másik oldalon pedig agyomfodrozott női fej jelzi a 'kor divatját. Visk magas tetői Viskó dombon épült házainak, ha lehet, még magasabbak a tetői, mint a técsői gazdálkodókénak. Az udvarokon gazdasági épületiek és az úgynevezett sütő állanak. A sütő külön épület, amelyben nemcsak a kenyereit sütik, de nyáron itt főznek, étkeznek és hálnak is. Kémény az ilyen sütőikben nincsen, a füst ott illan ki. a tetőn, ahol tud. A házaik belső berendezése sok eredetiséget mutat A mostengenendán a ház gazdájának és felesége cirádás betűkkel vésett neve díszeleg. A szoba szögletében a zöld cserépből készült kandalló terpeszkedik, körülötte falóca, amelyen télen az egész csalód melegszik. Fontos kellék minden lakásban a fogas a tulipános kanos ókkal a tálas a cifra tányérokkal é<s tálakkal, pohárszék az üvegkokaival, azután az élésláda az ennivalóval és fehérnemű vél s vé>gül a tulipán os- láda, amelyben a drágább ruhákat, a gyolcsot, meg a pénzt tartják. Az élet forrása: az alma ' Técső és Visk magyarságának anyagi jóléte biztosítva van s ez teszi .tehetővé, hogy a kultúrával is törődjenek és a tudás forrásaiból is merítsenek. Téciső magyarságának a könyv becses jószág. ftgy- és szivérelmeszesedésben szenvedőknek megbecsülhetetlen szolgálatot tesz az enyhe természetes „Ferenc József" keserüviz azáltal, hogy a tápcsatorna tartalmát kiméle tesen levezeti és az emésztőrendszer működését biztosan elősegíti. Klinikai tapasztalatok alapján kétségtelenné vált, hogy a Ferenc József viz féloldali Té«ő és ViA népének kenyere az alma. Ez hüdésben fekvő betegeknél ÍS általában az izos gyümölcs itt a boldogulás alapja. Az almából jut a gyerekek taníttatására., a fiú ki- házasitlására, a leány hozományára, esküvőre, (keresztelőre, házépítésre, uj csizmára, uj ruhá- adóra, patikára, színházira, könyvre, rádióra, ra (a técsői magyar ilyesmire is szívesen költ). Az alma. aiz egyházaik és iskola fenntartója, az élet forrása. De van is errefelé gyümölcsös végelátíhaitiatmindig megteszi a kellő hatást s igy nagy megkönnyebbülést szerez. ezt bizonyítja három könyvtára, amely mind látogatott. Könvvldkölcsönzés napSzázötven hatolíja van egy indiai bányaszerencsétlenségnek A lavina felborított egy japán vonatot: ötven hatott Kalkutta, február 1. Borzalmas bányaszerencsétlenség történt a Nag-pur tartományban, lévő Bihar közelében. Az Ihárxiaban lévő szénbányában az egyik tárna kigyulladt, robbanás következett be és az eddigi jelentések szerint 100—150 bányamunkás veszítette életét. Az áldozatok között vannak a bányatársaság európai alkalmazottai is, akik a mentőcsapat- tál leszálltak a bánya mélyéire és mindeddig nem tértek vissza. A Reuter-iroda jelentése szerint eddig 40 ember halálát állapították meg hivatalosan, ezek között van négy magasrangu európai hivatalnok is. Az utolsó jelentések szerint attól tartanak, hogy a halálos áldozatok szánta igen nagy. A bennszülött munkásak nagy csoportja be van zárva a bánya eátorlassolt részében. Az a remény, hogy a négy európai hivatalnokot megmenthetik, teljesen megszűnt, sőt a mentési munkálatokat egészen be kellett szüntetni, mert további robbanások veszélye fenyeget Otven ember halála egy japán vasali szerencsétlenségnél Tokió, február 1. Fokúi tartományban Csu- rugától északra egy személyvonat kisiklott az alázúduló hótömegek következtében. Egy lavina a vonat három kocsiját lesodorta a töltésről és c kocsik utasai kivétel nélkül elpusztultak. Az eddigi jelentések ötven halottról és számos sebesültről szóinak. jám sűrűn láthatók az uecán csizmáé férfiak, hónuk alatt, kezükben, zsebükben könyveikkel. Gazdálkodó emberekkel beszéltem, akik ösmo- rik a anagyair irodalom mindem kiválóságát. Idéznek müvekből, beszélnek Írókról, regényalakokról Tudják, melyik Jókai, vagy Mikszáth regényből készült, színdarab, vagy éppen film. Ösraerik a külföld néhány jelesét is. Olvastak tudom árnyas munkáika t, Svein Hédin munkáit. A jobb mádnak járnak színházba., most várják éppen a társulatát. Megnézik a magyar hangosfilmeket. Sokuknak rádiója van, amelynek szerelését is értik. Szieretnek sakkozni, a fiatalabbak már szimultán-versenyt is rendeztek egy kassai mesterrel A figurákat maguk esztergályozzák, aminthogy a szerszámjaikat, is magúik faragják, vagy kovácsolják. (Nagy a kézügyességük, valóságos ezermestereik.) Szeretik a társas összejöveteleket, az egyesületi élet iránt nagy hajlamuk van, a politika a szenvedélyük. Kedvelik a dalt, a táncot, amelyet csodálatos tűzzel járnak. A magyar táncokon kívül erdélyi, román és nőimet -táncokat is ösmernek, a vjskiek pedig valami medve- és hondástáincot is. Van cserkész- csapatuk és sportegyeeületük. Népszokások Lakodalmi szokásaik különösen szépek. Az esküvőit kedden, vagy csütörtökön tartják s h’áirom napra nyúlik. Esküvő előtti napon történik a jegy vitel, a jegyajándék o kna.k a vőie- gény házától a menyasszonyhoz való vitele. A vőlegény jegya járulékát a menyasszonyi ruha, cipő, gyűrni, esetleg más ékszer képezi, amiért, azután a menyasszony tűkkel teletűzdelt férfi- fehérneműt ad cserébe, amit a vőlegény az esküvőre vesz fel. Az esküvő délután van. A templomhoz külön menettel, csengös szekereken megy a. menyasszony és a vőlegény. Esküvő után a menyasszony házához tér a lakodalmas nép, onnan hat óra tájban a vőlegényhez, ahol levesből, töltött káposztából és tejes kásából álló lakoma várja a vendégeiket, aztán reggelig vigadnak, reggel kontyoíLás után a templomba, majd ismét a menyasszonyhoz térnek s ott mézes pálinkáit- és bort isznak, majd délben vissza - I miennek a vőlegényhez, megebédelnek és ezzel |ér véget a háromnapos lakzi. A lakodalmi mu- llateágot soha nem zavarja verekedés, vagy éppen késelés, a legszebb rendben folyik a tánc és a nótáizás. Mély vallásosság Técső és Visk magyarsága mélyein vallásos. Az istentiszteletet csak nagy okikai mulasztják él. Kedvelik a vallásos célú összejöveteleket. amelyeket hetenként tartanak. Az egyházi éneklésnek buzgó művelői, a dalárda minden ünnepélyes alkalommal szerepel, Técsön az esztendő utolsó napján, az esti templomi imádság után a dalárda tagjai lámpásokkal a toronyba mennek és onnan hála- éneket zengenek. melynek az egész városira apraja-nagyja áihita- tos hallgatója-. ízes tájszólás Beszédük érdekes tájsZoláétól iizies. A -técBÖiok magukat té-osdnek mondják és ilyenforma kifejezésekkel élnek: ökörvei, szekérvel. asszony- emJbervel. Ehelyett: Hála Istennek, hogy haza jöttünk, igy szóinak: Pedig, hogy itthon vagyunk! A viskiek ökör helyett ölkert, gödör helyett göderi, tükör helyett tűkért mondáinak. A Lajost Lajasnak, a hagolyt bagalynak, a Károlyt Káralynak ejtik. Vannak sajátos szavaik, amelynek csak ő tudják értelmét. Dereducsálni (beszélgetni), csimbargózni (fel kunkor odni), hurgyalni (kivölgyelni a zsindelyt). Técső és Vásk ama kivételes ritka helyek közé tartozik, melynek magyarsága minden közibe került népelemet magáiba olvaszt és igy száma egyre nő. Az idők folyamán magába olvasztotta. az Árpádházi királyok által telepített szászokat, a beszivárgott románokat, ruszinokat és újabban a Mária Terézia idején ideköltözött svábokat. Ez az amalgamizáló erő tartotta meg magyarnak ezt a két volt koronavárost, amely bámulatos hűséggel ragaszkodik nemzetéhez, hitéhez (itt hírből sem ismerik a magyarságot méteiyező vallási szektákat), ősi szokásaitól merni tér eh, de azéirt a művelődéstől sem zárkózik el. Técső és Visk magyarságában olyan értékek tündökölneik, amelyeket megöem prnünk, példáiként állítanunk, fejlesztenünk, gyümöíesöztef- níink .kisebbségi helyzetünkben kétszeres kötelességünk, érdekünk. Br. HUBAY KÁLMÁN-
