Prágai Magyar Hirlap, 1936. február (15. évfolyam, 26-50 / 3875-3899. szám)

1936-02-13 / 36. (3885.) szám

•pk^gai/Aa&^arhirlap

1936 február 13, csütörtök.

!ö

színház* fiim

Budapesti színházak

SZENT JOHANNA

« ■ Shaw-repríz a Belvárosi Színházban ■ •

Irodalom *M űvészet

Rekord-torg

az érsekujvári magyar könyviárban

Csaknem 23 000 könyvei oívasiad 1935-ben ■■ Minden tekintetheti fejlődő irányt matat Érsekújvár kulturé.ete

Budapest, február 12. Ha van művészi produkció, amelyről el lehet mondatni, hogy tökéletes, úgy a Belvárosi Színház Szent johanna- eloaöása az. Színház. Az örök, soha el nem múló Színház. Valóság és mese, — átélés és álmodozás, — élet és játék. Az ember kijön a színházról a zajió, nyüzsgő életbe és nem iát, nem hall. Valami iogva tartja, lenyűgözi, ügy jár, mint a holdkóros. Egészen a hatasa aiatt áll annak, amit az imént látott és átélt. Bárdos Artúr, akiről eddig is tudtuk, hogy a szinházvezetés terén az elsőre között van, levizsgázott; de levizsgázott a Belvárosi Színház is, amely ezzel a produkciójával — világviszonylatban is — oayan tiszteletre és elismerésre tarthat számot, amely csak annak jár ki, aki tiszta lélekkel, mélységes alázattal, a mesterség imádatával és ihletével közeledik ahhoz az oltárhoz, amelynek színpad a neve. Bárdos nagyszerű művészgárdát állított céljainak szolgálatába és hogy megtalálta és hogy minden helyre a legalkaimasaoo színészt áhította, az az o művészi tudását, elhivatottsá- 3 gát és rendezői kiválóságát bizonyítja. Amint-1 hogy a Szent Johanna nagy és emlékezetes sA-S keiének első tényezője kétségtelenül Bárdos Ar-S túr szinészíormáió és szinpaaépitő tehetsége. De 3 ha tárgyilagosak akarunk maradná, meg kelig mondanunk, hogy hiáoavaló lett volna minden szent tűz. minden lelkesedés, amely ezt a kivételes szlnházvezetőt immár negyedszázada fűti, ha a szereplésre kiválasztottak nem lettek volna olyanok, akik az ő elképzelését, az ő akaratát a maguk nagy művészi készségével, hűségével és tehetségevei kiszolgálják és diadalra viszik. De erről majd később.

Szent Johanna — ezt úgy hiszem, nyugodt lélekkel állapíthatjuk meg — Shaw legszebb és talán legmaradandóbb színpadi müve. Az örök csufolódó, fölényes, cinikus, zseniális iró, a döbbenetes paradoxonok utolérhetetlen mestere, aki előtt semmi sem szent és semmi sem tiszteletreméltó, ebben a ragyogó és halhatatlan müvében mintha kissé megtorpant volna önmaga előtt is. Az orleánsi szűz alakja mintha őt is hatalmába kerítette volna, mint ahogy a világ- irodalom nagyjai sorában is voltak, alakét megihletett Istennek ez a kiválasztott kis cseléde. És amikor 1920-ban szentté avatták Jeanne d'Arcot, elhatározta, hogy maradandó emléket állít ennek a csodálatos, megszállott kis francia parasztlánynak, aki felszabadította Franciaországot az angolok járma alól és akinek ezért mágiyán kellett meghalnia. G. B. Shaw az emberi igazságszolgáltatás tévelygését és véges voltát irta meg a Szent Johannában, amely a valóság fénycsóvájába helyezi a Szűz törékeny és mégis oly hatalmas alakját. Persze, még igy sem tudta, de talán nem is akarta magát megtagadni az iró, aki ebben a müvében sem mulasztja el, hogy honfitársairól és a franciákról elmondja a maga véleményét. Shaw minden szavának, minden mondatának ebben a darabban külön súlya és külön hangsúlya van és Bárdos igen helyesen cselekedett, amikor a mű szinre- hozása kapcsán a gondolati tartalomra vetette a súlyt. Részben ennek a felismerésnek köszönheti. hogy a Szent Johanna előadása a Belvárosi Színházban nagy és emlékezetes művészi eseménnyé nőtt.

És most beszéljünk az előadásról, illetően a színészekről. Mondanunk sem kell talán, hogy a Szent Johanna azzal áll vagy bukik, hogy a címszerep viselője egyesiti-e magában azt az erőt és közvetetlenséget, azt a szuggesztiv lendületet és azt a szent komolyságot, amely ezt az alakot fölébe helyezi minden kétségnek és arra kényszerit, hogy feltétlenül higyjünk küldetésében. Bárdos Bulla Elmára bízta Szent Johanna alakját. És Bulla Elma ezzel a szerepével felfelé ívelő művészpályájának csúcsára érkezett. A kiválasztottak közé. Felülmúlt minden várakozást. Teljesen tudatában volt annak, hogy az ő vállán nyugszik a darab sorsa és — kissé talán — az ő művészi rangja is. Az első pillanattól az utolsóig eltöltötte őt művészi hivatásának szent lendülete és vibráló egyénisége az életnek olyan feszültségét, változatosságát varázsolja a színpadra, hogy a néző órákig nem tud szabadulni a hatása alól. Láttam ebben a szerepben Bergnert, akihez Bulla alakban és egyes külsőségekben némileg hasonlatos, de nyugodtan állathatom, hogy Bulla Elma a szerep egyes részeiben túltett a németek nagy színésznőjén. Bulla Elma egyéniség és mással nem mérhető össze. Nála minden szónak, minden mozdulatnak külön élete van; hangja hol sejtelmesen suttogó, hol sötéten viharzó és ehhez a hanghoz járul a kezeknek az a különös játéka, amely másnál talán megzavar, de nála a kimondott szó zenéjének a kisérője. Mintha hárfáznék a szavak húrján. És ajkának a reszketőse, mielőtt még szóra nyílnék ajka, — ez is müven kifejező és miiven igazé ösztönös dolog nála. Az inkvizidós kéjben olyan megrázó.

olyan hatalmas tud lenni ez a törékeny leány, nogy az emuer niegóü vökén hallgatja, üátorsag és a haláltól vaió réleiem, alázatosság es dac, tisztelettudás és megvetés a Érái iránt váltakozik benne gyors egymásutánban, amint ott áll a reá varó máglya árnyékában, iaián azzal ismerem el és jenemezem legjobban Bulla Elma johanna-alakarását, ha azt mondom róla, hogy relejtbetetien volt.

év daiuphin szerepében Páger Antal megint tanúságát adta kiváló és elismerten nagy színjátszó tehetségének. Ferdeváliu, satnya, iom- na, de ravasz Királyfia a művész ■ legjoob alakításai közé sorozható. Igen jó, szinte a megtepe- petés erejével ható produkció Nagy György Btogumberje és szívesen hallgattuk Mihályhy Bélát, aki meggyőző erővel áhította elénk Cau- chotn püspököt. Toronyi Imre inkvízitorában a kifejező játéktudás mellett a különösen gyönyörű, zengzetes dikciót élveztük. Érthetetlen, hogy ez a nagyszerű szinész, akinél szebben alig beszél valaki a magyar színpadon, nem tagja a Nemzeti Színháznak. Warwiok angol ezredest Boray Lajosra bizta a színház. Markáns alak volt, száraz beszédű, nagyszerű alakítója szerepének. Fenyő Emil érseke, Baló Elemér finom lelkű Márton barátja, Dávid Mihály nyers várkapitánya és a többiek is: Baróthy József, Benkő Bálint, Básthy Lajos, akiről még hallani fogunk, Hoyikó Ferenc, Rubinyi Tibor mindannyian keményen megállották azon a helyen, amelyre őket Bárdos állította. Gara Zoltán művészi díszletei nagyon szépek és stílusosak. A Szent Johanna nemcsak irodalmi, de nagy közönségsiker is és maradandó dicsősége a magyar színjátszás művészetének.

*

Németh Antal, a budapesti Nemzeti Színház

kitűnő igazgatója, hogy a fiatalabb szinésznem- zedék tudását növelje és a színjátszás művészetébe bevezesse, úgynevezett Studío-elöadá- soik rendezését határozta el. Az első ilyen előadás hétfőn este zajlott le a Nemzeti színpadén. Előadásra került Gerhardt Hauptmann „És Pippa táncol" című regéje, amelynek két vezető szerepét Szörényi Éva és Várkonyi Zoltán játszotta. Mind a kelten nagyon tetszettek. Rajtuk kívül a mindig elsőrangú Sugár Károly és — Hauptmann maszkjában — Lehobay Árpád játszott nagyobb szerepet. Lehofcay fokról- fokra nő; rövidesen az elsők között lesz ez a tehetséges és sokoldalú szinész. A kitűnő előadás játékmestere Nagy Adorján volt. Az előadást Németh Antal igazgató rövid beszéde vezette be, amelyben megismertette a közönséggel a stúdió-előadások célját.

ZÓLYOMI DEZSŐ.

Szenzáció volt

Chaplin uj filmjének londoni bemutatója

London, február 12. Többheti elodázgatás után a londoni Tivoli mozi végre bemutatta Chaplin „Modern idők“ című legújabb filmjét, amelyet óriási várakozás és találgatás előzött meg világszerte. A házi bemutatón, amelyet Chaplin Hollywoodban rendezett, a sajtó és a szakma képviselői el voltak Tagadtatva és ezért a várakozás túlzott arányokat öltött. Képek légiója jelent meg a filmről, rengeteg cikk látott napvilágot a világsajtóban, de Chaplin egyre késett, mintha nem akarná kiengedni a filmet. A londoni bemutató bebizonyította, hogy Chaplinnek sikerült a döntő áttörés. A filmipar hatalmasai nagyon féltek ettől a filmtől, amelyet a közönség alig győzött bevárni.

Chaplin az uj filmben mint rendező és alakitó- müvész nemcsak azt bizonyította be újból hogy a némafilm kifejező ereje sokkal nagyobb a hangosfilm gyakran nevetséges naturalizmusánál, hanem elsősorban önmagát bizonyította be, mint azt a kivételes esetet, emely egyszeri az egész mozivilágban.

A XVI. században igy mutathatta volna be Cervantes a Don Quihotot, vagy Coster az Ulenspie- gelt, ha akkor létezett volna egy, a mozihoz hasonlatos találmány. Vagy jobban mondva önmagukat mutatták volna be ilyen formában. Chaplin a modern idők Don Quihotjának mezében jelenik meg a vásznon: óriási gépszörnyetegek között botorkáló szegény lovag, aki hiába viaskodik a földöntúli lényekkel. Nem csodálkozik semmin, mindenbe beletörődik és természetesnek talál, minden rosszat és kellemetlent, ami vele történik. Hiszen az élettől nem vár mást, mint a világegyetem egy rossz élűét. Az egyes jelenetek minden dicséretet fölülmúlnak. Egy nagy költő önmaga fölé emelte az emberi fölszabadítás eszméjét és Cbarlie Chaplinnek, az epikusnak művészi eszközökkel sikerült bemutatni azt, amit sem politika, sem szociális elméleteik nem tudnak.

Érsekújvár, február .12.

(Saját tudósítónktól.) A fejlődő érsek újvári kui- turéletre az országos figyelmet a SzMKE előadássorozata hívta fel. Mindenütt csodálkozást keltett hogy ebben a délszlovenszkói magyar központban októbertől, áprilisig hétről-hétre jól látogatott s magas színvonalú kulturelőadások vannak. Sajnos, ebben az évben ez az akció egy árnyalattal bágyadtabb, nincsen meg a tavalyi esztendőnek nagyszerű lendülete, de az előadások még folynak s az érdeklődés kielégítő. Ugyanakkor a Munkás- Akadémia s az úgynevezett Kultúrát Terjesztő Társaság is tart előadásokat, amelyek ugyancsak igen látogatottak. A közeljövőben kezdődik a kereskedelmi grémium szakelőadásainak sorozata. Érsekújvárod tehát keresett cikk lett a kultúra.

Hogy milyen rohamos ez a fejlődés, arra a magyar könyvtár bámulatos fejlődése a legjobb bizonyíték. Ifj. Nádor János, a magyar könyvtár agilis vezetője most készítette el a. könyvtár 1935-ös statisztikáját.

Bámulatos fejlődést mutat ez a kis táblázat:

1931- ben 3400 205 9.348 45

1932- ben 3471 252 11.862 47

1933- ban 3701 308 16.537 53

1934- ben 4008 328 18.752 57

1935- ben 4330 367 22.700 62

A könyvtár 1931-ben indult meg s ma ott tart.

hogy 367 olvasója csaknem 23.GC0 könyvet olvas el. Ez annyit jelent, hogy egy-egy olvasóra

Martin Kaiméin:

A P/etur-ház

2 (Farkas István fordítása, Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság kiadása, Pozsony, 1935).

Az előszó írója adósságnak nevezi ezt a fordítást, amelyért ki keltett fizetni. Irodalmi szempontból nézve ez a mégáJAaptás megfelel a valóságnak, mert Kukucin regénye valóban az első nagyszabású realista szlovák regény és bár témáját nem Szlovenszikóról meríti a szlovák írói készséget és a szlovák látást tükrözi. Harminc esztendővel ezelőtt jelent meg ez a regény. Ebből a szempontból viszont egy kissé elkésett a fordítás, mert az idő nagyon is elhaladt fölötte és ma nehezen élvezhető olvasmány. Ennek ellenére az elmélyedő olvasót megkapja a részleteik gazdag volta, a biztos, humorral telített előadás, a jeHemfestée, amely a cselekményből adódik. Harm'mc év előtt ez a „realizmus" forradalmi tett volt a szlovák irodalomban. Ma irodalomtörténeti adalék. Ráérő, szélesen hömpölygő irás. Kuikuöim nem ismer problémát, mint ahogyan az ő kora sem ismerte a problémát a szó mai értelmében. A regény régen elfoglalta, a maga helyét a szlovák Irodalomban es ezt a helyet-meg is tartotta.. Ezt a regényirodalomban kevés könyvről lelhet elmondani, hiszen még a nagysikerű és komoly regények időtartama sem több biz évnél. Kivétel a vil ág Írod alomban csak kevés akad.

Farkas István magyar fordítása minden tekintetben megfelel az eredetnek, igen gondos és alapos munka, sőt ennél jóval több: teljesen tükrözi a szlovák, eredetiben levő nyelvi és délszláv etnográfiai jellegzetességet. Ezenfelül pedig egy igen fontos célt szolgál: a magyar-szlovák kulturközeledést. Nem régi keletű' törekvés, hogy a Szlo-vemszkón együtt élő népek kicserélik a szellemi termésük legjavát. Az egymás lelkivilága iránti érdeklődés tartósnak bizonyult és egyre nő. Ezért örömmel kell fogadni ezt a fordítást, amely egy kiváló szlovák iró főmüvét odabeíyezi a magyar olvasóközönség asztalára. Farkas István ismerte Kukucin erejét. 'amely nagyjából egyezik Mikszáth irás- módszierével: a regényben is a novellát gyakorolja és regénye láncrafüzött novellák sora. Ez aizopban nem megy aiz egység rovására, mert az anekdótázás mögött meghúzódik az alkotó ember ereje és ösztöne, amellyel összefogja, anr mint cselekmény egy kissé túlzottan terebélyes. Farkas ezt a magyar nyelvezetben .is érzékelteti.

A Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság a könyvet tetszetős kiadásiban jelentette meg. n. p.

Q Berzsenyi - emlékünnepély Kassán. Kassai szerkesztőségünk jelenti: Berzsenyi Dániel, a halhatatlan, nagy magyar költő halálának százéves évfordulóját február 24-én ünnepli a magyar szellemi világ. Ebből az alkalomból a kassai Kazinczy Társaság is kegyelettel áldoz a nagy magyar költő emlékének s ezt a kegyeletét emlékünnep formájában rója le . Berzsenyi-emlékünnepet március 4-én a Sebalkház nagytermében rendezi a. Kazinczy Társaság s az emlékünnep műsorát az évfordulóhoz mért nivóvaJ és komolysággal)

62 könyv esik Havonként 5 könyv.

Természetesen elsősorban irodalmi könyvek állanak az érdeklődés előterében. 1935-ig Jókai Mór volt a legolvasottabb iró. A múlt évben a fiatal Zilahy Lajos — különösen „A két fogolyé című regenyenek óriási sikerével — került az első helyre. („A két íogoiy“-t 150-en olvasták el egy év alatt.)

Zilahy után a magyar regény klasszikusai: Jókai, Mikszáth, Gárdonyi Géza következnek, majd Herczeg Ferenc, Móra Ferenc. Komáromi János, Erdős Renée, a fiatalok közül főleg az erdélyiek; Tamási Áron, Makkai Sándor, azonkívül Földi Mihály és Harsányi Zsolt. A külföldi irók közül Stefan Zweig a legolvasottabb, de sokan váltották ki Jákob Wassermann, Maurois és Dumáé műn- káit te. Feltűnő visszaesés mutatkozik Courths- Mahler könyveinek olvasásánál, akit a modern í külföldiek egyre jobban kiszorítanak.

Érdekes összehasonlítást csinálni a magyar és | a csehszlovák városi könyvtár között. Mig a ma- I gyár könyvtárnak ezidőszerint 367 olvasó tagja | van, addig a szlovákoknál 357 van beiratkozva, | Sokkal nagyobb a különbség, ha a „fogyasztott14 9 könyvek számával hasonlítjuk össze. Mig a magyarok 22.700 könyvet olvastak, addig a szlovákok mindössze 9473 könyvet váltottak ki, ami — a magyar 62 könyvvel szemben — alig 25 könyv- hyi át.agot jelent.

Egyébként a csehszlovák városi könyvtár

könyvállománya 3612 könyvre rúg.

I állította össze. A műsor keretében fellép Kálix Jenő zongoraművész, a prágai német zeneakadémia tanára és dr. Sziklay Ferenc, aki emlék- beszédet mond Berzsenyi Dánielről. A részletes műsort legközelebb közöljük.

O Schöpflin Aladár a Kisfaludy Társaság tagja. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Kisfaludy Társaság kedden délután tagválasztó közgyűlést tartott az Akadémia üléstermében. A társaság rendes tagjává választották Harsányi Lajos rábapatonai kanonok-plébánost, továbbá Sajó Sándor helyére Nadányi Zoltán biharvármegyei levéltárost és Móra Ferenc helyébe Schöpflin Aladár főszerkesztőt. Ugyanakkor levelező taggá választották Mohá- csy Jenőt, Az ember tragédiája német fordítóját és Sirola Gino fiumei tanárt, a miagyar költők kitűnő olasz tolmácsát.

O Kurtakeszin megalakult a SzMKE szervezete. Komáromi tudósítónk jelenti: A komárom- megyei Kurtakeszi község. — amelynek az elmúlt években komoly problémái akadtuk a magyar Iskoláztatás és iskolaépület tekintetében, — nemrégiben építtetett kulturházat. A kultur- házban most kulturszervezetet is létesítettek: vasárnap nagy lelkesedés mellett alakult meg a SzMKE hely lesöpört ja, mintegy ötven kezdő taggal. Az előkészítés munkájában Nagy Péter esperes-plébános, Gyárfás János mérnök, Loh- ner Endre iskola-igazgató, id. Fém László s még többen fáradoztak. A gyűlésen a központ nevében megjelent Szombathy Viktor főtitkár és ismertette a kulturális szervezkedés célját, a szlovenszkói magyar kultúra útjait. Az értekezleten megjelentek szívesen csatlakoztak a mozgalomhoz.

O A rimaszombati magyar művelődési bizottság előadásciklusa. Rimaszombati tudósítónk jelenti: A rimaszombati községi művelődési bizottság e hónapban kezdi meg öt előadásból álló előadásciklusát. Az első előadás február 18- án lesz a városháza tanácstermében este fél 9 órai kezdettel a következő programmal: A demokráciáról, előadó Havas Vilmos állami reálgimnáziumi tanár. A további előadások sorrendje: március 3-án: Az uj illetéktörvény, előadó: Dósa József pénzügyi főtisztviselő, március

17-én Egészség és munkaközösség, előadó: dr. Kosiner Dezső orvos, március 31-én: Szlovenszkói magyar irodalomról, előadó: Bor László tanárjelölt, április 14-én: A szlovák irodaimról, előadó: Misecska Bemét állami reálgimnáziuma tanár.

O Sehwarz Vera nagysikerű hangversenye Kassán. Szerkesztőségünk jelenti: Sehwarz Vera, a bécsi állami operaház komaraénekesnő je hétfőn este nagysikerű hangversenyt adott Kassán a Schalkház nagytermében. Műsorán Wagner Tannhauserónek Erzsébet-áriája, Verdi Trou- badurjának egyik áriája, Tosca imája, valamint Schubert Reger. Brahms, Stráüss János, Dvorak és Mendelssohn dalai szerepeltek. Valamennyi miisorszámába.n tökéletes ének tudásról, páratlan technikai és dinamikai készségéről tett tanúságot, a kitűnő művésznő, akit zongorán Heirz Ottó kisért konzseniálisan. A hangverseny, amely a Vitéz-cég rendezésében folyt le, élményt jelentett a közönség részére, amely hosszantartó, meleg ünneplésben részesítette mind Sohwwz Verák máid ped ig kisérv jóit, Herz Ottót.