Prágai Magyar Hirlap, 1936. február (15. évfolyam, 26-50 / 3875-3899. szám)

1936-02-12 / 35. (3884.) szám

XV. évf. 35. (3884) szám • SZCFdcl • 1936 február 12 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ké„ külföldre: évente 450, félévre 226. negyedévre 114, havonta 38 Ké. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Kí, vasárnap 2.- Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 1I„ Panská ulice 12, 1L emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet • • TELEFON: 30311, O m SŰRGÖNYCIM HÍRLAP, PRfiHfl. A beregszászi internátus (d) Több mint százezer magyar él Kár­pátalján. A százezer magyar lakos fiai szá­mára egyetlenegy reálgimnázium van ebben az országrészben: a beregszászi. Már ebből a puszta tényből látható, hogy ez a közép­iskola milyen felmérhetetlen jelentőséggel bir az egész kárpátaljai magyarságra. Nem vicinális jelentőségű, hanem igenis országos jelentőségű intézet, az egész országrész ma­gyar ifjainak tanuló csarnoka. S mert kör­zete az egész országrész, sőt ideszámi't Ke- letszlovenszkónak Kassától keletre eső ré­sze is, ezért itt a vidéki tanulók elhelyezése Sokkal nagyobb jelentőségű, mint bárhol ínásutt Országos jelentőségű feladat. A diákinternátus itt csaknem olyan fontos, mint maga az iskola. A vidéki, falusi őste­hetségek csak az internátus révén válhat­nak részeseivé a magyar kultúrának. Ezért a legnagyobb elismerést és helyeslést ér­demli minden magyar részéről az az erőfe­szítés, amelyet a beregszásziak a magyar in- jternátus létrehozása érdekében kifejtenek, amikor az utolsó 45 ezer korona összehozá­sára országszerte megrendezik a magyar in- iternátus-hetet. Többesztendős erőfeszítés eredményére akarják rátenni a koronát. Üzembe akarják helyezni a kárpátaljai vi­déki magyar tehetségek Alma Materét. 1923 óta tart a munka, amely a kisebbségi önse­gély filléreiből építi a kárpátaljai magyar diákok első otthonát. És most, ezen a héten kell eldőlnie annak, hogy a magyar önse­gély rendszere beváltja-e a hozzáfűzött re­ményeket, összegyül-e az utolsó 45 ezer ko­rona, be tudják-e fejezni a nagy müvet, vagy pedig csalódással kell eltemetni a szép, nagy, nemes tervet. Ennek a csalódásnak nem szabad elkö­vetkeznie. Nem szabad, hogy a kisebbségi önsegély rendszere fölmondja a szolgálatot. Ha németek volnánk, akkor a német Kultur- verband a mellényzsebéből utalná ki az in­ternátus számára szükséges félszázezer ko­ronát. Pedig a német kulturszerv is a ki­sebbségi önsegély filléreiből hozza össze évente azt a jónébány milliót, amellyel a német kisebbségi kultúra legégetőbb föl­adatait renszeresen finanszírozni tudja. Ná­lunk is kellene egy ilyesfajta kulturális ve- zérszérv. amely összehozná és irányítaná a magyar kisebbség évi kulturbüdzséjét s a nagy kulturszerv egyik részleteként oldaná meg a beregszászi internátushoz hasonló in­tézmények életrehivását. Sajnos, még nem tartunk itt. Kulturális szervezettségünk még azzal sem dicsekedhetik, hogy minden ma­gyar községben ott működne a befogadó és továbbterjesztő népi kulturszerv: a SzMKE. A társadalmi önsegélyre való neveltségünk csak alkalomszerű felbuzdulásokból, de nem rendszeres önadóztatásból áll. Nem mintha nem volnának nagyszerű kisebbségi kultur- elveink. A magyarság pártjainak közös kul- turreferátusa igenis nagyszabású nemzet­mentő terveket dolgozott ki és tart készen­létben mindenkor, de alulról hiányzik a min­dennapi részletmunka, amely ezeket a ter­veket realizálná. Ezért nagyvonalú kisebb­ségi kulturprogram nem is valósulhatott meg. De a mostani szervezetlen állapot mel­lett is vannak olyan föladataink, amelyeket megoldhatunk és meg kell oldanunk. Ilyen részletföladat a beregszászi internátus. A szovjet kollektiv munkarendszerében van egy nagyon jól bevált módszer. A sok Tuchacsevszkij párisi küldetése „Összeegyeztették" az orosz és a francia vezérkart Kész a katonai szerződés - A francia kamara megkezdte a ratifikálás vitáját * Anglia hetese Amerika rehordfegyverkezése Paris, február 11. Tegnap jelentettük, hogy Tuchacsevszkij marsall, Vorosilov orosz generalisszimusz jobbkeze Párisba ér­kezett és megkezdte tárgyalásait a politikai és katonai tényezőkkel. Főcélja az, hogy kö­zös nevezőre hozza a két hadsereg vezérka­rait és ezáltal a katonai megsegítés alapján álló és a napokban ratifikálandó francia—' szovjetorosz szerződés minden részét töké­letesen kiépítse. A megbeszélések után a francia és az orosz hadsereg abban a hely­zetben lesz, hogy egyszerre és pontoséin megállapított szabályszerűséggel szálljon szembe támadóival. Tuchacsevszkij kedden este vagy szerdán reggel hagyja el Párist, ugyanakkor, amikor a kamarában megkezdik a francia—szovjet- orosz szerződés ratifikálásának vitáját. Az orosz marsall nem akar személyes jelenlété­vel bonyodalmat okozni. A szerződés egye­lőre nincs ratifikálva, de aláírása után a részlettárgyalások azonnal megindultak a két ország, főleg a két hadsereg között és kitűnő eredménnyel közelednek a végleges megállapodás felé. Tuchacsevszkij és a francia tábornokok jelenlegi megbeszélése a tanácskozások utolsó részét jelenti. A két hadsereg együttműködésének terve tökéletes és bármikor súrlódás nélkül sor kerülhet rá. A lapok általában nagy jelentőséget tulaj­donítanak annak a ténynek, hogy Tucha- csevszkijí Georges francia tábornok fogad­ta, azaz az a katonatiszt, akinek ugyanolyan b~:;ézfása van Franciaországban, mint Tu- chacsevszkijnek Moszkvában, E fogadtatás­ban a lapok a francia—orosz együttműködés szimbólumát látják. A ratifikálás vitája P á r i s, február 11. Az 1935 május 2-án Laval akkori külügyminiszter és Potemkin párisi szovjetorosz nagykövet által aláirt francia-^szovjetorosz szerződés ratifikálási vitája kedden délután megkezdődött a fran­cia kamarában. A kamara külügyi bizottsá­ga már ősszel elfogadta a szerződést és Tor- res független baloldali képviselőt bízta meg az ügy előadói tisztjével. A jobboldal1 megkí­sérli, hogy a ratifikálás bizonytalan időre való elhalasztását kierőszakolja, de a lapok egyöntetű véleménye szerint a jobboldal nem érhet él eredményt. A vita bizonyára több napig tart, mert számos szónok jelent­kezett szólásra, közöttük Bhun, Herriot pártvezérek, továbbá Flandin külügymi­niszter és Paul Boncour államminiszter. „Németország maga az oka“ London, február 11. Az angol sajtó biz­tosra veszi, hogy a francia—szovjetorosz szerződés ratifikálása most mégis megtör­ténik. A Times vezércikkében helyesli a megállapodást, mert pontosan megfelel a népszövetség alkotmányának. A jelenleg Európában uralkodó viszonyok között vilá­gos, hogy a szerződés éle Németország ellen irányul, — Írja a félhivatalos lap —, de a birodalom az oka, hogy igy történt, mert az eredeti elképzelés szerint Németországnak is részt kellett volna vennie a keleti paktum­ban, de Berlin nemet mondott. A nyugati hatalmak jogában áll, hogy védekezzenek egy olyan ország ellen, amely nyíltan visz- szatér a hatalmi politikához. Angliában ki­zárólag abból a szemszögből ítélik meg a szerződést, vájjon hozzájárul-e a tervezett kollektiv biztonsági rendszer kiépítéséhez vagy sem s ebben az összefüggésben meg kell állapítani, hogy a francia—orosz pak­tum nem áll1 ellentétben a nagy angol terv­vel — írja az angol félhivatalos. 534 millió dollár u] fegyverekre W aahington, február 11. A repre­zentációs ház uj ajánlatot tett az amerikai hadiflotta és a nyugati partok kiépítésére és megerősítésére. A kormány e célokra 374 millió 981.521 dollárt kér, azaz Amerika uj rekordösszeget akar a fegyverkezésre fordí­tani, 23,803.501 dollárral többet, mint az el­múlt évben. A hadsereg költségvetésének végösszege 543,341.506 dollár. A rengeteg összeg ellenére az amerikai hadsereg állan­dó létszáma csupán 147.000 ember. 45 millió 540.177 dollárt az uj légiflotta kiépítésére fordítanak s a kormány elhatározta, hogy 565 hadi repülőgépet épít, 58-cal többéi, mint a költségvetés előirányozta. A nyugati partok megerősítésére 3 millióval, a Hawai szigetek megerősítésére 725.000 dollárral többet fordítanak, mint eredetileg tervez- tele A nemzeti gárda létszámát 5000 katoná­val fölemelik, azaz a nemzeti gárda legény­ségi állománya 200.000-re emelkedik. Japán és az orosz-francia szerződés Moszkva, február 11. Az Izvesztija szerint a japán sajtó teleharsogja a világot a távolkeleti háború veszedelmével. A japá­nok azt állítják, hogy az oroszok sorozato­föladat közül, amely mind megoldásra vár, kiválasztják a legsürgősebbeket s ezeket „rohamfeladatoknak“ minősitik s „roham- csapatok" vállalják az áttörő munka gyors lebonyolítását. Az átütő rohamcsapatok eredményei lendítik aztán előre az egész munkafrontot. Ilyen rohamföladat számunk­ra ma a beregszászi internátus. A kisebb­ségi önsegélyről sok szép elméleti szó esik köztünk. Nos, a beregszászi internátus a leggyakorlatibb, legsürgetőbb alkalom e szép erény gyakorlására. A magyar Önse­gély filléreit most oda kell irányítani, ahol a legátütőbb lesz a hatásuk. Ezen a héten Beregszászra! Azok a magyarok, akikben él a magyar kisebbségi önsegély nemes kötelességtudata, érezzék azt, hogy itt egyetemes ügyről van szó. A magyar, kulturmunka egyik áttörési frontszakaszáról. Ide kell a gyors segítség, csináljuk úgy, ahogy a legszegényebb ma­gyarok építkeznék: az egész falu népe kol­lektiv munkával emeli föl az uj házat. A magyar kisebbségi önsegély kollektiv ere­jéből épüljön föl a beregszászi diákotthon is, hogy a magyar kisebbségi kollektivum élet­erejét és teremtő akaratát hirdesse s erőt, önbizalmat adjon a további diadalmas elő­nyomulásra és áttörésre. san áttörnek Mandzsúria területére s nyug­talanítják a japán határőröket s a tokiói kor­mány nem nézheti tétlenül a provokálást. Az oroszok cáfolják a támadások híreit és a vé­leményük az, hogy a japánok áíhirpropa- gandájukkal a francia parlament ma kezdő­dő vitáját akarják befolyásolni. A francia kamara az orosz—francia szerződés ratifi­kálásának kérdésével foglalkozik s a szovjet ellenségei az Izvesztija szerint álhirekkel akarják álláspontjának megváltoztatására birni. Ezenkívül néhány nap múlva válasz­tások, lesznek Japánban s a japán katonai párt a háborús veszély falrafestésével igyek­szik megnyerni a választókat. Amint a kato­nai párt a parlamentben többséget kap, Ja­pán a mainál sokkal agresszívabb politikába bocsátkozik és tényleg fölrobbanthatja Tá­vol Kelet békéjét. Ilyen körülmények körött a japán választások eredményétől sok függ — írja az orosz hivatalos lsap.

Next

/
Thumbnails
Contents