Prágai Magyar Hirlap, 1936. február (15. évfolyam, 26-50 / 3875-3899. szám)

1936-02-11 / 34. (3883.) szám

1936 február *"' ’ ■<>. i 11, kedd. SZÍNHÁZ* FILM Forró sikerrel mulatta be a bécsi operaház nubay Jenő Karenin Annáját A nagy magyar zeneszerzőt és a szereplőket ovációi ban részesítették ■ Számos külföldi vendég volt jelen az előadáson Bécs, február 10. (Kiküldött munkatár- | sün*tói.) Vasárnap mutatta be a bécsi ál- lami Operaház, a legelőkelőbb európai dal­színházak egyike Hubay Jenő Karenin Anna cimü operáját. Az opera világbemutatója Budapesten 1923 nov. 10-én volt és azóta Nürnbergben, Bochumban, Duisburgban és másutt játszották. Az opera budapesti át­ütő sikere mindenütt megismétlődött, sőt a nürnbergi bemutató valóságos diadala volt a magyar zenének. A délnémet sajtó kivé­tel nélkül az elragadtatás hangján irt Hu­bay müvéről. így például a Münchener Neueste Nachrichten szerint ,,Hubay, a vérbeli muzsikus olyan müvet alkotott, amelyből ha még öt lenne, a német opera- szinpadok nem ismernék a színházi válsá­got." Az opera szövegkönyvét Tolsztoj világ­hírű regénye után Góth Sándor és Gábor Andor írták és ezzel a munkájukkal nagy szinpadi érzékről tettek tanúságot. Tolsztoj hatalmas müve ugyan elsősorban pszicholó­giai irás és nehéz feladat színpadra alkal­mazni, de a két magyar Írónak sikerült a , feladat megoldása: ami a ,,meséből" meg­maradt, szinpadi színezetet és drámai lük­tető erőt kapott, a pszichológia felolvadt a cselekménybe. Első felvonás: Soiré Oblonsky hercegnéi. Anna itt ismerkedik meg Wronskyval, a délceg gárdatiszttel, aki már ideutaztában a vonatban perzselő tekintettel követte; minden mozdulatát. Anna még viaskodik önmagával, de a tragikum már elragadja öregedő férje és gyermeke mellől. A máso-1 dik felvonásban egy nagy lóversenyen Wronsky lebukik a lóról, Anna felsikoit es j elárulja, hogy végzetesen szered. A hacma-j dik felvonás Velencében. Wronsky nalcdá- [ jában játszik: a nagy szerelemnek vége, I hiába erőlködnek a szerelmesek. A negye- jj dik felvonásban Wronsky végleg szakit! Annával, aki férjét és gyermekét eihagvta, | mert azt hitte, hogy a ,,nagy" szeretemmel j találkozott. Anna a csalódást nem tudja túl- | élni és a vonat elé veti magát. Ennyi a drámai feszültségű mese, amely gyönyörű alkalmat nyújt a zeneszerzőnek arra. hogy invencióját minden lehető szín­ben megcsillogtassa. Hubay zenéje egyrészt drámai aláfestése a megrázó történetnek, másrészt ezen magasan tulemelkedve széle­sen hömpölygő zenekart reveiéi. Bár a cse-s lekmény gazdag és sokrétű, Hubay nem ra-1 gadtatta el magát és nem tért el a drámai lényegétől, amelyet zeneileg maradéktala- E nul kifejezett. Még a háború előtt irta ezt I az operáját, amikor Stravinszkij pogány! csatakiáltásai vagy Skrjabin kvartakkord-1 jai még nem voltak ismeretesek és ennek | ellenére az opera frissen és erőteljesen hat, mert a zenekarban s a szólórészekben ben­ne él a nagy invenció és a mélosz bősége, amely Hubay kompozícióit jellemzi. Részben etnográfiái zenét komponált, amit az orosz miliő megkövetelt (úgy, mint Bizet a Carmenben), részben telje­sen modern operazenét, amelyben a jel­lemeket zenei eszközökkel kifejező „motí­vum" rendkívül hatásos alkalmazást nyer. Mindent egybevetve pedig olyan szinpadi muzsikát, amely magával ragad. A vezérmotivumok közt a legbensőségesebb és legkifejezőbb a szerelmi téma, amelynek széles és meleg kantilénája azonnal meg­fogja a hallgatót. A másik motívum, amely szaggatott ritmusával felkorbácsolja az ide­geket, a törpe muzsik motívuma, Anna lá­tomásának a démona, az, amely a szeren­csétlen asszony öngyilkosságának a pilla­natában is felhangzik s szinte a kották közt ott kisértetieskedik az egész partitúrában. Anna elbeszélése az első felvonásban, az orosz steppét velálő etnográfiai zene a harmadikban, a nagy szerelmi duett, vala­mint a befejezés hatalmas, drámaisággal te­litett zeneképe, de nemkülönben a lóver­seny izgalmának zenei kifejezése, sőt a mel­lékalakok megfestése megannyi tökéletesen egyéni és mesteri megnyilatkozása Hubay zenei alkotóerejének. Ha párhuzamot aka­runk, akkor Massene-t és Bizet-t kellene említeni, azzal a különbséggel, hogy Hubay drámaisága hatékonyabb a francia zene­szerzőnél és csak formai hasonlatosságot mutat vele. Minden igazi nagy opera csalhatatlan bizonyítéka, hogy szöveg és zene úgy forrt össze, mint Wagner zenedrámáiban. Hubay operája ezt bizonyítja. Meri hiszen mindenki ismeri Tolsztoj regényét és a belőle irt drámát is, de éppen ezért meg­van a tárgyilagos értékmérő: Hubay ze­néje az ismert tartalmat üj erővel ícíiti meg, sőt egészen uj elemeket visz beléje és elmondhatjuk, hogy a tartalom a zene révén elmélyült. Ezt a Karenin Anna drámáról nem lehetett elmondani. Megrendítő az a magasfeszültségű H-dur akkord, amellyel az opera zárul. Az indu­lás egy kvinttel mélyebben történt, földet éreztünk, amelyen gondtalan emberek tánc­ra perdülnek, a végzet még nem bontogatja szárnyát, Anna még nem vesztette el lelki egyensúlyát. A záróakkord elvágja a tra­gédiát, és Annát, aki szerelméért megbün- hődött, engesztelőén égi magasságba ragad­ja tisztultabb régiókba és ezeket revelálja a H-dur akkord. Hallatlanul szinpompás zene ez és amel­lett végig olyan előkelő a belső vonalve­zetése, amilyet Hubayíól megszoktunk. Természetesen a mester biztos kezével keveri a színeket és vezeti a zenekart. Akár francia négyeshez kompénál muzsi­kát, akár mazurka ritmusai szökkennek a magasba, vagy a viaskodó lélek zenei szí­neit eleveníti meg, mindig Kubzy marad, született zenész és mester. Triolák és szeksztolák lenge könnyedséggel hullámozzák körül a nagysiku dallamokat, a szólókat és duetteket, kórusok tarkítják az összképet és amikor például a velencei jele­net elején még szerelmet zeng a zene, már korongos aláfestésü az, ami a nagy szere­lem idejében még ragyogott és pompázott. Wronsky még takargatni szeretné, hogy már elfordult Annától, — Hubay ezt zse­niálisan úgy fejezi ki, hogy a kettő duett­jében a hangok uniszónó már csak elvétve és mintegy kényszeredetten egyesülnek. Sárgult falevelek őszi hangulatával indul az utolsó felvonás, —> Hubay ezt üres ok- távokkal vezeti be, jelezve, hogy végtelen ür, mélységes szakadék Anna lelke: saját lelkének végtelenségébe bukik és nincs, aki a halálos bukásban megakadályozhatná. Az átokmotivum tizenhatod kottái sötét erővel és disszonánsán keverednek a törpe mu­zsik-motívum szaggatott démoniájával és a törpe végzetkalapácsa utolsót sújt s agyon- sujtja a szerelem mártírját. Hubay betartja az opera zárt formáit, az áriákat, a dalokat, a duettet. A zenekar teljesen összeforr az emberi hangokkal, részben uralja őket, ahol drámaiság folytán erre szükség van, rész­ben a hangnak alá van rendelve. Weingaríner igazgató lendülettel vezé­nyelte a müvet és minden apró részletet kihozott a partitúrából. Gondja volt rá, hogy az egész mü a maga telj ességében kibontakozzék és ez oly mértékben sike­rült neki, hogy a közönséget egy pillanat­ra sem hagyta el az izgatott érdeklődés. Annát Németh Mária énekelte, aki több­ször nyilatkozott erről a szerepről és azt mondta, hogy boldogan vállalta a fel­adatot. Most megmutatta, hogy valóban szívvel-lélekkel beleélte magát és hogy nagy élménye. Alakítása esemény volt, drámai erejű játéka és szárnyaló hangja a nagy művésznő ter­mészetességével párosult. A felkorbácsolt asszonyi lélek minden árnyalatát meggyőző erővel alakította, stílusa és énektechnikája tökéletes és lenyűgöző volt. Wronsky grófot Kahlenberg énekelte és alakította tökéletesen. A kisebb szerepek­Í ben is az Operaház első gárdája vonult fel. A rendezés és a négy kép szcenikuma a kö­zönséget annyira magával ragadta, hogy dr. Wallerstein főrendezőt külön lelkesen megtapsolták és függöny elé szólították. Az első felvonás balettje látványosságszám­ba ment, a második felvonás lóversenypá­lyája a rendezés csúcsteljesítménye. Zene­kar és kórus remekelt. Az Operaház hatalmas nézőtere zsúfolá­sig megtelt Becs közönségének szine-javá- val. Miklas szövetségi elnökkel az élén ott volt az osztrák kormány, továbbá' Rudnay bécsi magyar követ és a követség tagjai, Szendy polgármester és a magyar társadal­mi élet sok kiválósága. A siker felvonásről- felvonásra emelkedett és az utolsó akkord után tombofó lelkesedés­sel ünnepelték Hubay Jenőt, akinek szám­talanszor meg kelleti jelennie a babérko­szorúktól és virágoktól borított színpa­don. Az előadás után Perntner államtitkár fo­gadóestélyt adott az Operaház márványter­mében és Hubay ünneplése ott folytatódott. A magyar zene nagy ünnepe volt ez a béc'si bemutató, amelyről a bécsi hétfői sajtó ha­talmas cikkekben és tárcákban számol be. NEUBAUER. PÁL. (*) Dohnányi az angol rádióban. Londonból jelentik: Dohnányi Ernő főzeneigazgató február 12-én a londoni Queens Hall-ban zongorázik, az angol rádió zenekari hangversenyén. A hang­versenyről helyszíni közvetítést ad a Bbc. A mester Brahms zongoraversenyét játssza. (*) Paula Wesscly — boldog anya. Becsből jelentik: Paula Wessely, a híres osztrák drá­mai színészinő, akinek Hörbíger Attilával való házasságáról annak idején tudósítást közöl­tünk, egészséges leánygyermeknek adott éle­tet. A kiváló művésznőt tisztelői ellhalmoztáik szeremcseki váriatokkal. (*) A budapesti színházak e heti műsora: Ope­raház: Kedd: A zsidónö. Szerda: Parasztbecsület, Bajazzók. Csütörtök: A bolygó hollandi. Péntek: Tosea. Szombat: Azra. Vasárnap délután: Seh-e- rezade, Elssler Fanny; este: Sába királynője. — Nemzeti Színház: Kedd: Ágis tragédiája. Szerda: Ágis tragédiája. Csütörtök: Ifj Horváth Pál. Pén­tek: VIII. Henrik. Szombat: Agis tragédiája. Va­sárnap délután: És Pippa táncol; este: Ágis tra­gédiája. — Vígszínház: Kedd: Érettségi. Szerda: Bodnár Lujza. Csütörtök: Bodnár Lujza. Péntek: Érettségi. Szombat: Örök keringő. Vasárnap dél­előtt: Majd a Zsuzsi (gyermekelőadás); délután-. Érettségi; este: Örök keringő. — Magyar Színház: Kedd: Az Ur katonái. Szerda, csütörtök, péntek, szombat: Házasság. Vasárnap délután: Az Ur ka­tonái; este Házasság. — Belvárosi Színház: Kedd: Urilány. Szerda: Szent Johanna. Csütörtök: Uri- lány. Péntek, szombat: Szent Johanna. Vasárnap délután és este: Urilány. — Pesti Színház: Kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat, vasárnap dél­után és este: Kilenc ágú korona. — Városi Szín­ház: Szerda: Zenekari hangverseny. Csütörtök: Hoffmann meséi. Szombat Ezüstmenyasszony. Vasárnap délután: Mignon. Vasárnap este: Ezüst­menyasszony. — Király Színház: Csütörtökig mindennap: Varázskeringő. Péntektől mindennap: Az utolsó Verebély-leány. — Kamaraszínház: Egész héten minden este és vasárnap délután: Budapest—Wien. — Andrássy-uti Színház: Egész héten minden este és vasárnap délután: Méltósá- gos asszony. — Teréz-köruti Színpad: Egész héten minden este és vasárnap délután: Farsangi Esték. A NYUGATSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA LOSONCON: Kedd: Nápolyi kaland Szerda: Érettségi Csütörtök: Érettségi Péntek: Én és a ltisöcsém Irodcloiü-Míívésiel Munamoan a pozsonyi magyar Iközművelődéi egyesüiei Pozsony, február 10. (Pozsonyi szerkesr ségünktői.) . Szombaton este tartotta az újonc megalakult Városi Magyar Közművelődési Eg; sülét a Primáspalota előadótermében első n} vános ülését. Jankó Zoltán elnök nagyobb i vezető beszédet mondott, amelyben az ideé demokrácia lényegét s a közművelődési egye; let nemes feladatát fejtegette. Dr. F orster Viktor alpolgármester, a vái kiküldöttje mint házigazda üdvözölte az egyesületet és működéséhez az Isten áldái kérte. Majd Szalatnai-Ráchel Rezső tanár, Csehszlovákiai Magyar 'tudományos Irodai és Művészeti Társaság kiküldötte mondott r hány üdvözlő mondatot. Utána dr. Bertha Gé tartott egyórás érdekes előadást az alkotmányit í vény alapelveiről. Bevezetőiben a jog fejlődé: j vei foglalkozott, majd az államterület, a nép i a főhátalom fogalmát magyarázta meg. Ezut a demokratikus köztársasággal ■ foglalkozó í amely a népszuverenitás elvén épül. A vall: : felekezeti, törvényelőtti és nemzetiségi kiseb j ségi jogokat fejtegette, végül rátért a nyelvtc | vény és a törvényhozás kát házának ismertei ' sere. A közönség az érdekes és tanulságos el S adást meleg tapssal köszönte meg. | O Ady cseh fordításban. Budapestről jelenti jj Ei.pl Mirek, fiatal iró cseh nyelvre fordítót | Ady Endre néhány versét, amely a napokb; 1 jelenik meg könyvíormában. A Morvaorszá | írók Köre adta ki a fordításokat, amelyek ta I talmilag és formailag hűségesen tükrözik Ac | Endre verseit. Ady versei ezúttal elsőizben. j 1 lennek meg a cseh irodalomban, íj O Petőfi Társaság Tokióban. Budapesti sze 1 kesztőségünk jelenti telefonon: A Petőfi Társ; \ ság vasárnap délelőtt a Magyar Tudományt 1 Akadémia előadótermében ülést tartott díszt jj közönség jelenlétében. Az ülésen Pékár Gyű | volt miniszter elnökölt, aki megnyitó beszéd'i I ben egyétek között megemlékezett arról, bog ) a japán fővárosban, Tokióban élő magyarok | múlt hónapban megalakították az ottani Pető | Társaságot, amely hivatva van a távol Kelete p ápolni Petőfi kultuszát. I O Megalakult a rimaszombati Munkás Aki II deírja. Rimaszombati t.udós'tónk j:I:nti: Ceiitö: tökön este alakult meg a pozsonyi vezetés a la) álló Munkás Akadémia he’vi csoportja, amely tá: s ad almi és szociális előad a -ok, valamint- vitt estélyek keretében a munkásosztály szellemi vábbkénzásét tűzte ki programul, A helyi csopm elnökéül Rohn József tanfelüzye’őt, aWnöé ké A Kosiner Dezső fogorvost, titkárrá pedig Szaköl; János munkásbiztositó pénztári tisztviselőt vá ’asztották. O 0'aez művészet Budapesten. A magyar mü vészel történetében sok az olasz vonatkozás. Fzen I István és az Árpádok óta évek hosszú során vé"i; sok olasz mester tevékenykedett Magyarországon Viszont magyarok is állandóan szép számmal jár lak Olaszország gyönyörű városainak és miiem.ék i | "nek csodájára, okulva és a maguk művészi kétsé­gében tisztulva, nemesedve. Er.nrk a m n Imáig eleven szellemi kapcsolatnak jeleképpen a mo­dem olasz képző- és iparművészeinek több. mini hatszáz java alkotása került most Budapestre v n dégségbe. Az Uj Idők legújabb számában Kállai Er nő foglalkozik a budapesti olasz reprezentatív ki­állítás müértékeivel. A lap gazdag tartalmából ki- | emeljük még Herczeg Ferenc és Zilahy Lajos re- í gényeinek folytatásait, Terescsónyi György. Eóny: Adorján és Bogmár .Anna elbeszéléseit, Faiu Tamás. Somlyó Zoltán szép versei, Képes Géza művészi versfordítása, Ruzilska Máiia értékes, érdekes könyvismertetése Phillis Boltomé Örvösek cimü nagysikerű regényéről, számos időszerű kép. az iJ­I letes Creuzajegyzetek és a kedvelt szakszerű ro­vatok teszik változatossá az Uj Idők friss számat. Díjtalan mutatványszámot bárkinek szívesen k"ld a kiadóhivatal (Budapest, VI., Andrá:sy-ut 16.). Csehszlovákiai előfizetési ára negyedévre -10 Ke. (•") Friss filmhirek, Tolsztoj Kreutzer szonáta ci­mü regényének filmváltozatát most fogják forgatni és a film női főszerepét Marié Bell fogja já'szani. aki a „Fedorában1* tűnt fel. — ,,S:art“ címmel Becsben uj filmszaklap jelenik meg, éspedig német, francia és angol nyelven. — Dévényi Laci kétheti szabadságot kapott az iskolában, hogy Móricz Zs g- mond , Légy jó mindhalálig** cimü filmjében e [játsz­hassa szerepét. A kis sztár erre a következőt mon­dotta: „Szép kis szabadság! Szabadság a’att is s- kolába kell járnom ... a filmen.“ — Hárommillió dollárt fizettek a múlt évben Amerikában a film­gyárak szerzői jogok megvásárlásáért, ami azt je­lenti, hogy egy-egy szövegkönyvért átlag ötezer dollárt fizetnek. — Korda Sándor nyilatkozott a készülő Hamlet-filmről és azt mondta, hogy Sha­kespeare tragédiáját szinte változás nélkül akarja hozni. Eszerint a Hamlet a „legbeszédesebb han­gosfilm1* lesz, mert Korda átveszi a dialógusokat és monolőgusokat. — Angliában a múlt évben hét- százhat filmet mutattak be. Ebből “173 amerikai, 189 angol, 10 francia, 7 német, 5 osztrák é? ausz­tráliai, 3 orosz és 1 svájci. — A Vörös Fimpernell folytatását készítik ej most Londonban. Korda Lee* lie Howarddal a főszerepben „A vörös Pimponiell visszatérése1* címmel forgatja ezt a folytatást, % 8

Next

/
Thumbnails
Contents