Prágai Magyar Hirlap, 1936. február (15. évfolyam, 26-50 / 3875-3899. szám)
1936-02-11 / 34. (3883.) szám
4 TOW<ÍAT-MaG^AR.-H1RIiAI> 1936 február 11, kedd* Egy hét alatt hozzuk össze a beregszászi Magyar Internátus hiányzó 45 ezer koronáját! Itt a Magyar Internáíus-héí! • Mindenki küldje el nélkülözhető koronáit Beregszászról A Beregszászi Magyar Internátus Egyesület 1923-ban alakult meg. Most 1936-ot írunk.. . Tovább nem várhatunk! E héten el kell dőlnie, hogy befejezzük-e a beregszászi magyar inter- nátust vagy eltemetjük. 45.000 koronát kérünk tőletek, magyarok! Fölhívunk Benneteket utoljára! Most ne siránkozzunk, ne hullassunk könnyeket, semmire sem szabad hivatkoznunk, mert most már tenni kell! Tenni kell a magyar faluért, a mi jövő kultúránkért! Halljátok meg szavunkat mindenhol, ne csak Kárpátalján, hanem Kassán túl is* Most már vége az alvásnak, ezután minden évben építeni fogunk valamit magunknak, közösen, egységesen, mert hisz mindnyájunknak érezni kell a közös célkitűzések szükségességét, vallanunk kell a közös megsegítés elvét és tettel bizonyítanunk kell, hogy egységesek vagyunk* Ez az internátus-hét az elindulást jelenti, ennek nem szabad eredménytelenséggel végződnie. Még 45.000 korona és egy szép álmunk valóra Vált. Halljátok meg szavunkat ti közönyösek, ingadozók is, ne sajnáljátok az anyagi támogatást, ne sajnáljátok az utat a postáig. Nem vagytok egyedül, írjátok be neveteket Ti is a Beregszászi Magyar Internátus létrehozóinak aranykönyvébe. Elsősorban Benneteket hivunk föl magyar Törvényhozóink, Vezéreink, mutassátok meg, hogy Ti minden magyar építésnek az élén vagytok. Hozzátok szólunk, a magyar kultúra mozgatóihoz, a tettek embereihez, nem kérünk sokat, de ne maradjatok távol! Magyar Lelkészek és Tanítók, kik tudjátok, mit jelent a magyar falu tehetségeinek egy ilyen internátus, Ti. kiknek szemei előtt kallódnak el a legjobb falusi tehetségek, most utoljára szólunk Hozzátok: Ez az internátus a magyar falué és a Tiétek lesz, jertek Ti is! Az internátus- hét a tettek hete, Reátok is számítunk! Ti meg. fiatal magyarok, Ti. kik a kisebbségi élet talajából nőttetek ki, kiket a tettvágy tüzesit, kik egy szép, egységes kulturéletet, mindenkori közös összefogást hirdettek, legyetek apostolokká, keressétek föl ismerőseiteket, mutassátok meg erőiteket! A komáromi gazdasági iskola növendékei, kik megérezték a magyar internátus jelentősegét és elsőnek siettek a megsegítéshez, adjanak példát a többi magyar iskolának és minden magyar egyesületnek, hogyan kell tetté váltani a ió- szándékot, mely kell, hogy az internátus-hét alatt mindenkiben fölébredjen. És számítunk minden Csehszlovákiában élő igaz magyar emberre, gazdagra és szegényre, öregre és fiatalra egyaránt, kik tudnak tenni, hisznek és bíznak egy nagy jövőépítésben, a kölcsönös megsegítés eredményében, kiket boldoggá tud tenni a magyar erő megnyilatkozása! De most már nem csak beszélnünk, nem csak sóhajtoznunk kell erről, tovább nem várunk, itt a tettnek az Ideje. Minden igaz magyarhoz szólunk: itt a Beregszászi Magyar Internátus hete.. * Nem hajthatja megnyugvással feiét álomra senki sem, ki bármilyen Ids összegcen még segítségünkre nem sietett* Minden adomány hirlapilag nyugtázva lesz. Cim: Magyar Internátus, Beregszász. Befizetéseket kérjük a Duna-bank fiókja, Beregszász, 49.221. számra eszközölni. Beregszász, 1936 február 7-én. A Beregszászi Magyar Internátus Egyesület vezetősége nevében: Dr. POLCHY ISTVÁN elnök. Pál az Urak Kongregációja, Tima István a Keresztény Munkás Dalegyesület, Lászlóffy Ferenc a Munkástestedző Egyesület nevében köszöntötte a jubiláló kaszinót Végül dr. Ochaba Ágoston, — aki huszonhatéves korában jelen volt az alapításnál, — főként volt főnökének, dr. Otocska Károly ügyvédnek, az első elnöknek és a jelenlegi elnöknek, dr. Neumann Tibornak érdemeit méltatta. Ezután dr. Neumann Tibor mélyhatásu záróbeszédével véget ért a díszközgyűlés. Délben a Carltonban bankettet rendeztek, amelyen számos felköszöntő hangzott el. A beszédek sorát dr. Okányik Lajos dómplébános nyitotta meg, aki Jantausch püspök üdvözletét tolmácsolta, majd beszélt még Esterházy János nemzetgyűlési képviselő és dr. Végh Ferenc kanonok. Délután hat órakor pedig a kaszinó termeiben tánccal egybekötött teadélután fejezte be az emlékezetes napot. Pályázati hirdetmény a prágai, brünni és pozsonyi magyar menza kedvezményeire az 1935-36. tanév második felében Mindazon szővenszkói és ruszinszkói magyar nemzetiségű főiskolai ha’Igatók, akik tanulmányaikat a prágai, brünni vagy pozsonyi főiskolán végzik és az 1935—36. tanév második felében díjtalan vagy féláru étkezési kedvezményben részesülni kívánnak, kérvényüket a Társadalmi Nagybizottság Elnökségének cimezve az alábbiak tekintetbevételével, 1936 február 15-éig Janson Jenő tanár, Bratislava-Pozsony, Safarik-tér 4.. I. 6. címre küldjék be. I. A bélyegzetlen kérvénynek tartalmaznia kell az alábbi sorrendben a következőket: I. a kérelmező vezeték- és keresztnevét, 2. az egyetem helyét és nevét, 3. a fakultás teljes megnevezését, 4. az immatrikuláció keltét, 5 hányadik félévre iratkozik be, 6. állandó lakhely, 7. illetőség és teljes születési dátum, 8. vallás, 9. az esetleg élvezett ösztöndíj vagy más segély, 10. nyilatkozat hogy a menza házirendjének magát aláveti és azt betartja, 11. a tandíjmentesség kelte és száma, 12. ifjúsági egyesületi tagság Igazolása. II. A díjtalan vagy féláru ellátás kedvezményében csak azon szegénysorsn főiskolai hallgatók részesülhetnek, akik a főiskola tanulmányi és vizsgarendje által e'őirt módon eredményes előhaladást tudnak felmutatni és erkölcsi magaviseletük kifogástalan. Ezért eredetiben vagy hiteles másolatban mellékelni kell: 1. oly szegénységi, vagyontalansági bizonyítványt, amilyet a főiskola a tandijelengedési kérvényhez megkövetel, 2. tanulmányi eredményt igazoló iratok (az első éveseknél érettségi, a magasabb évfolyamoknál kollokviumi, államvizsgái, szigorlati bizonyítvány.) Díjtalan vagy féláru ellátási kedvezményt a kedvező elintézés reményében csakis oly főiskolai hallgatók kérhetnek, akiknek a tanulmányi előmenetel alapján igényük van a tandijelenge- désre. Az eredeti okmányok visszaküldésére és a bizottság határozatának közlésére ajánlási bélyeggel ellátott és megcímzett válaszboríték melléklendő. A február 15-e után érkező vagy hiányosan beküldött, és nem kel!ő:n felszerelt kérvényeket a bizottság nem vesz figyelembe. A beérkező kérvények is természetszerűen csak annyiban lesznek figyelembe vehetők, amennyiben azt a menza költségvetése meg fogja engedni és a bi zottság megokolás nélkül Is redukálhatja az Igé nyékét. Az esetleg megadott kedvezmény másra át nem ruházható és a bizottság határozatával bármikor meg is vonható. Bratislava-Pozsony, 1936. február hó. Ax ilaökség. A pozsonyi magyar katolikusok melegen ünnepelték a 40 éves Kaszinót Pozsony, február 10. (Pozsonyi szerkesztő- sógün.ctől.) Lélekemelő, szép ünnepe volt vasárnap Tozsony katolixus magyarságánank: a KatOiiUcus Kaszinó ünnepelte fennállásának negyvenedik évfordulóját. Az ünnepségek a vá- rosnáza földszintjén lévő kápolnában tartott szentmisével délelőtt tíz órakor kezdődtek. A szentmisét Drechsder Antal kanonok mutatta be két kaszinótag, Robinson Imre és Schweighoíer Károly minisLrálása mellett. A kis kápolnát teljesen megtöltötték a kaszinó tagjai. Ott láttuk dr. Csopey Dénes magyar királyi konzuli attasét, a magyar konzulátus jelenlegi vezetőjét, dr. förster Viktor alpolgármestert, dr. Ochaba Ágoston ügyvédet, dr. Aaxinger Lászlót, dr. Bi- csovszky Kázmért, dr. Neumann Tibort, dr. Prónay Aladárt, Kreibich Károlyt stb. Drechskr kanonok szentbeszédében Isten áldását kérte a kaszinó további munkájára. Délelőtt tizenegy órakor a kaszinó Lőrincz- kapu-uccai székhazának nagytermében tartották meg a díszközgyűlést, meiyen a templomban megjelenteken kivül ott láttuk dr. Koperniczky Ferenc prépostot, Esterházy Jánost, dr. Janko- vics Marcelt, Végh Ferenc, Jesenák Gábor, Körper Károly kanonokát, Eiserle pátert, jézustársasági házíőnököt, Fischer József zuker- mantli plébánost, dr. Mayer Alajost, Pelikán Károlyt, dr. Jabloniczky Jánost, Otocska mérnököt és még másokat. Zsákovits Károly, Hai- böck Ágoston, dr. Ochaba Ágost és Schubert Gyula, akik már negyven év óta tagjai a kaszinónak, szintén a közönség soraiban foglaltak helyet. A díszközgyűlést dr. Neumann Tibor elnök nyitotta meg. — A pozsonyi Katolikus Kaszinó februári 13-án jelentős évfordulóhoz érkezik, — mondotta többek között dr. Neumann Tibor, — akkor lesz negyven esztendeje annak, hogy néhány agilis férfiú hónapokig tartó szervező munka befejezése után megalakította a kaszinót, melyet azzal a szándékkal létesítettek, hogy egységbe tömöritsék a város katolikusait, hogy az őket érintő kérdésekben nyomatékos súllyal emelhessenek szót. Kegyeletes hálával emlékszem meg alapítóinkról, elsősorban azokról, akik már nincsenek az élők sorában és azután örömmel azokról, akiket még ma is körünkben tisztelhetünk. Ha a katolikus szervezkedésre szükség volt negyven évvel ezelőtt, ak- xor kétszeresen szükséges az most, amikor a kalorikus társadmomnaK alaposan fel kell készülnie a krisztusi világnézet elleni mind gyakoribb támadások ellensúlyozására* Arapiitóink kaszinónknak küldetést szántak és nekünk kötelességünk, hegy ezt a küldetést Isten segítségével be is töltsük. Ennek jegyében nyitom meg a mai díszközgyűlést, — fejezte be beszédét az elnök, — mély hódolattal köszöntve kaszinónk védnökét, dr. Koperniczky Ferenc prépost urat, a főtisztelencő káptalan megjelent tagjait, Ochaba Ágost és Zsákovits Károly diszelnökeinket, azonkívül meieg szeretettel a helybeli és vidéki egyesületek képviselőit, valamint tagtársainkat is. A lelx.es tapssal fogadott beszéd után Vargha Iván nyugalmazott tanár érdekes előadásban ismertette a kaszinó alapításának történetét. Az alakuló közgyűlés 1096 február 13-án a primáspaloíában ment végbe, amelyen jelen volt gróf Zichy Nándor, Zandt Ödön apálplébá- nos, dr. Otocska Károly ügyvéd, az első elnök. Az alapitó közgyűlés után a Valucsay-vendéglőben ünnepi bankettet tartottak. A kaszinó elnökei az elmúlt negyven év alatt a következők voltak: dr. Otocska Károly, Zandc Ödön, Kum- Iik Tódor, dr. Neumann József, Holényi István, dr. Ochaba Ágost és 1934 óta dr. Neumann Tibor. Ezután Webel Emil titkár az üdvözlő táviratokat olvasta fel, közöttük dr. Szüllő Géza, dr. Turchányi Imre, Esterházy Lujza táviratát, majd a szlovenszkói magyar társadalmi és kul- turegyesületek és egyházi és világi vezetőférfiak üdvözlő táviratait. Dr. Koperniczky Ferenc prépost emelkedett ezután szólásra és néhány keresetlen mondatban szívből jövő köszönetét tolmácsolta a kaszinónak eddig végzett áldásos kulturmunká- jáért. Dr. Jaakovics Marcel a Toldy Kör, a SzMICE és a Szinpártoló Egyesület nevében, dr. Párkány Lajos, a Pozsonyi Torna Egylet, dr. Haspel Antal a Salvátor egyházi énekkar, Vircsik Károlv a Keresztény Kultúrkör, Rékay Károly, a MAKK, Beluch Zoltán a pozsonyi Prohászka-Kör. Mauks Endre a pozsonyi Polgári Kaszinó, dr. Bicsovszky Ká2mér a Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség. Peb'kán Károly a virágvölgyi Katolikus Kör, dr. Danzinger A prágai Magyar Akadémikusok Köre február 12-én, szerdán este fél 9 órai kezdettel rendezi a „CESKÁ KORUNA“-palota nagytermében (Vinohrady, Korunní trída 32) bálját Konferál: ónody Zoltán. — Dr. Mihola Gyuszi komáromi nótaköltő saját szerzeményű nótáit játsza és énekli. — Magyar kettős. —■ V. Lakatos Pista deregnyői legény népdalokat énekel. —• Modern táncok* — A zenét Oláh Dani cig ány- és jazz-zenekara szolgáltatja. A jogi tanulmányok reformfához Prága, február 10. A PMH néhány hónappal ezelőtt részletesen beszámolt arról, hogy jogászi körökben az utóbbi időben egyre többször merül föl a jogi tanulmányok megreformálásának kérdése. A napi sajtó már több ízben tájékoztatta a közvéleményt a készülő reformról amely kü.önödén mélyreható változtatásokat akar megvalósítani a szigorlatok letétele, a jogi doktorátus megszerzése és a tananyag megfelelő beosztása tekintetében. A fölmerült tervek szerint néhány eddigi kőtelező tantárgy szűkítésre szorul. Szó van ezenkívül arról, hogy néhány tantárgy te jesen elesik s ezek heíyett uj tantárgyakat vennének föl. A tervezett reformmal kapcsolatban a ,,L;dové No- viny“ hosszabb cikket közölt dr. Rális pozsonyi egyetemi tanár tollából, aki a kriminalista szempontjából világítja me? a kérdéskomplekszuvnot. A büntetőjog és a büntető perrendtartás az érvényes tanrend szerint a második államvizsga és szigorlat anyaga s e tárgyak hallgatását két szemeszteren keresztül heti tíz órában állapították meg. Ez a beosztás, valamint az órák száma a mai viszonyok között nem elégít ki. Ugyanis a mai jogász számára az alapos büntetőjogi erudi- ciók megszerzéséhez már régóta nem elégséges tisztán a pozitiv büntetőjogi szabályok ismerete. Hiszen a modern büntetőjog nem egyéb, mint a bűnözések elleni tá:sadal.ni harc hathatós eszköze, mert ha a büntetés valóban teljesíteni akarja funkcióját: a társadalom hathatós védelmét, ebben az esetben olyan bírákra van szükség, akik tökéletesen ismerik a bűnözések okozó erőit, akár az egyén bűnözésre való hajlamosságából erednek, akár pedig a társadalmi tényezőknek a bűnözőre gyakorolt lelki hatásaiból származnak. Éppen ezt a tudományosan elért, tervszerűen átdolgozott tökéletesebb ismeretet adja az újkori kiimi- nológla. Értik ezalatt egyrészt a kriminografiát, vagyis a bűnről, mint társadalmi jelenségről szóló tudományt, másrészt pedig a tulajdonképpeni kri- minológ'át illetőleg kriminológiai etnológiát, vagyis a bűnözések okaival foglalkozó tudományt. Ma már senki előtt sem kétséges, hogy a jogászoknak a kriminológiai ismeretekre szükségük van. Mert a mai biró nem csupán paragrafuskereső, hanem egyszersmind szabályalkotó is és egyben a társadalom orvosa is, akinek ismernie kell a tett jellegét és motivációját, valamint a bűnöző jellemét és azokat az erőket, amelyek a bűntett e.követésére ösztönözték. Nem kevésbé kell kutatnia azt, hogy némely egyénnél miért maradt el a büntetés kívánatos hatása. A mai törvények a biró kezébe nem mindig adnak szilárd vezérfonalat. Különösen az igen gyakran előforduló olyan törvények, amelyek bizonyos esetekben lakonikus rövidséggel úgy intézkednek, hogy a bűnös a szükség szerint, a tettre és a bűnös egyéniségére való tekintettel büntetendő. Nem válhat be az olyan biró. aki csupán a büntetőjogi szabi vek ismerelére törekedett, anélkül, hogy mélyeiben behatolt volna a valóságos alapba. Emellett a jogi stúdiumok megreformálásánál arra Í6 tekintettel kell lenni, hegy a jog ma nemcsak bírák, Ügyvédek és magasabb állami hivatalnokok nevelésére szolgál, hanem közvetlenül a törvényhozók nevelésére is és ezen a téren a köztársaságnak van mit behoznia. A legtöbb állam fölismerte a kriminológiának a jogi tanulmányokra való nagyhatású jelentőségét s a svájci, az olasz az északamerikai, valamint az orosz egyetemeken is már mint rendes tantárgy szerepel. Dr. Rális szerint a csehszlovák köztársaságban is elengedhetetlenül szükséges a kriminológiának a rendes tantárgyak közó való besorolása. A büntetőjog előadására szánt órákat föl kell emelni hetenként legalább tizennyolc órára, s ennek keretén belül a büntető anyagi jogra hat, a per- rendtartásra hat. a kriminológiára négy, a fogház- tudományra pedig két óra jutna hetenkint. Az itt fölsorolt tudományok államvizsga tárgyai volnának. Rális professzor véleménye szerint a joghallgatóknak minden jogi fakultáson ajánlani kellene a kriminálpolitikát, a szociálpatológlát, a bírósági pszichiátriát, valamint a tanuk pszichológiájára vonatkozó tantárggyal való intenzív foglalkozást, amely a bíróra és az orvosra egyformán fontos. Az utóbbi időben a jogi tanulmány reformjával kapcsolatban felmerült a tanulmányi idő meghosszabbításának kérdése is. A tanulmány idejének, meghosszabbítását Rális professzor ax anyag óriási terjedelme miatt kívánatosnak tartja, mert szerinte a jogi fakultásoknak a fősulyt nem a tömeg-, hanem minőségi jogászoknak nevelésére kell fordítani.
