Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)
1936-01-11 / 8. (3857.) szám
4 A kegyelmi bíróság ítélete előtt Újabb döntő tanukat vonultat fel a vád és a védelem a Hauptmann-pörben Ismét jelentkezett a titokzatos Faulkner ■ Hauptmannét is bekeverik a gyermekrab!ási ügybe Trenton, január 10. Holnap ül össze New Jersey állam kegyelmi bírósága, hogy kimondja a döntő szót Hauptmann ügyében. Egész Amerika közvéleménye lázas érdeklődéssel várja ezt a döntést. Egyes helyeken fogadásokat is kötnek a halálos ítélet vagy pedig az életfogytiglani fegyház mellett. Úgy az ügyész, mint a védő döntő küzdelemre indul az utolsó huszonnégy órában. Hauptmann védője átnyújtotta a kegyelmi bíróságnak védence kegyelmi kérvényét és egyben bejelentette, hogy a holnapi tárgyaláson számos mentő momentumot fog védence érdekében fölvonultatni a bíróság előtt. A bíróság ugyanekkor közölte a védővel, hogy meglepetésszerűen tanú jelentkezett, akii Hauptmann feleségét látta rövid idővel a| Lindbergh-bébi elrablása előtt a Hopc- j welffarm előtti országúton. Érdekes, hogy ez az első eset, hogy Haupt-| mann feleségét kapcsolatba hozzák az el- rablási üggyel. Valószínű, hogy ez a megle- petésszerüleg jelentkező tanú az ügyész nagy adutja a védelemmel szemben. Ugyanekkor a védelem is tartogat egy adutól. New Jersey állam kormányzója ugyanis egy Faulkner nevű embertől Newyorkból1 levelet kapott, amelyben a titokzatos levélíró figyelmezteti a kormányzót, hogy Hauptmann nem felelős a gyermek meggyilkolásáért és a legsúlyosabb büntetés, ami őt megilleti, az életfogytiglani fegyház, A titokzatos levél azért érdemel különösebb figyelmet, mert ugyanez a név és ugyanilyen aláírás volt látható azon a bankelismervényen is, amellyel a Lindbergh-bébi váltságdíját beváltották, A rendőrség annakidején megállapította, hogy az elismervényen szereplő Faulkner már néhány év előtt meghalt, igy tehát semmiféle kapcsolatban nem lehetett az elrab- lási históriával. Érthető tehát, hogy nagy szenzációt keltett a titokzatos Faulkner újabb jelentkezése. A kormányzó azonnal írásszakértőnek adatta át a titokzatos levelet és ezek i fogják megállapítani, hogy valóban azonos-e a bankutalványon szereplő aláírással. Negyedszer tárgyalják a kilenc néger fiú bünpöréi Ncwyork, január 10. Egyidőben a Lindbergh- iiggyel újból tárgyalás alá kerül az Egyesült Államok másik szenzációs és ugylátszik soha véget nem érő bünpere. A scottsboroi kilenc néger suhanc világszerte ismert bűnügyét most már negyedszer tárgyalja Newyork állam íőtörvényszéke. A néger legények ellen, mint ismeretes, az a vád, hegy két fehér leányon erőszakot követtek el a vonaton. Az ügyész értelmi szerzőséggel Iíaywood Pattersont vádolja, akit már háromszor ítéltek halálra ée társaival együtt csak védőinek köszönheti, hogy még életben van. A védelem ugyanis barmadixben azzal döntötte meg az ítéletet a főtörvényszék előtt, hogy az ítélkező zsűri összeállítása alkotmányellenes volt, mert az esküdtek lajstromában nem vettek föl feketéket. A műit hónapban Scotteboroban összeállitotlák az uj esküdtek lajstromát és tizennegyediknek bevetDisznóölés után kiirtotta a családját Bukarest, január 10. A Targuliu közelében lévő Maghiaresti községben Diaconissa Györgye nevű jómódú gazdálkodó eddig ki nem derített okból borzalmas családirást rendezett, A gazda udvarán disznóölés volt, amelynél a gazdának csaknem egész családja és közeli hozzátartozói segédkeztek. Munkaközben a gazda minden előzetes szóváltás nélkül a kezében lévő késsel agyonszurta sógornőjét, majd a megrémült családra vetette magát és feleségét, apósát, valamint anyósát súlyosan megsebesítette. Amikor véres tette után hirtelen magához tért, any- nyira megrémült szörnyű tettétől, hogy a ház udvarán lévő fára fölakasztotta magát s mire levágták, már nem volt élet benne, A súlyosan sebesült családtagokat kórházba szállították. teik egy négert is. Az uj tárgyaláson ismét tanúnak I rendbeli bűncselekménnyel vádoLja, a négerek pe- idézték be Bricet Viktóriát, aki eskü alatt vai'otta. Idig változatlanul ártatlanságukat hangoztatják. Ya- hogy rajta és társnőjén a négerek erőszakot követ-1 lószimiü, bogy még ebben a hónapban ez a végelát- tek el. A kilenc néger fiút az ügyész tizennyolc | hatatlan ügy is befejezést fog nyerni. Tengerparti kastélyba zárkóztak a kémiai háború várurai A Du Pont-család története a guillotine elől elmenekült őstől a mai Du Pontokig Newyork, január 10. Húszmillió (példányiban fogyott el eddig a világháború legnagyobb fezőrjének, a titokzatos Sir Baziil Zacharofiinak az életrajza, amely egész sereg uj, eddig ismeretlen adatot sorol fel a halál legnagyobb szállítójának életéből, de mégsem tudja pontosan meghatározni összegszerűleg azt a vagyont, amelyet pusztán hadifelszerelések szállá fásával gyűjtött. Még pontos lakhelyét sem tudja a világ, de annyi bizonyos, hogy keze mindenüvé elér, oda, ahol csak a legkisebb esély van arra, hogy a fegyverek és ágyuk dörgéséből horribilis vagyonát tovább növelje. A háború legnagyobb kalmárjának sokan követték a példáját, de vannak szép számmal olyanok is, akik vele egyidőben kezdték el ezt a szörnyű mesterséget. Most, hogy megjelent az életrajza, uijiból aktuális lesz a kérdés, kik voltak Zacharbff kortársai? Kétségtelen, hogy a rangsorban utána a Du Pont-dinasztia következik, amelynek élete bár nem olyan titokzatos, mint Bazil Zaűharoffé, de világviszonylatiban is mamiul vagyont gyűjtött a hadifelszerelések szállitásából s ha gondosan kutatunk a família életrajzi adatai között, kiderül, hogy sokkal hamarabb kezdték el a kalmárkodást ezen a téren, mint Zacharoff, amennyiben manipulációik még a francia forradalom Idejébe nyúlnak vissza. A Du Pont-dinasztia A Du Pont-diinasztia megalapítója Pierre Sámuel Du Pont Lavo isi ennek, a világhírű kémikusnak volt asszisztense a francia forradalom idején. Lavo isi ért hazaárulási pörbe fogták akkor, mert kiderült róla, hogy találmányait az ellenséges államoknál értékesítette. Életének guillotin vetett véget s ekkor asszisztense, P. Sámuel Du Pont kénytelen volt Amerikába menekülni. Egy kis amerikai városkában, WiLm ing ionban, telepedett le s tulajdonképpen csak ekkor kezdte megismerni nevét a világ. Wilmingtonban kis lőpormalmot alapított, amely száz évvel később az egyik legnagyobb háborús vagyon forrása lett. Sámuel Du Pont egyetlen fia szakismeretével és üzleti érzékével túlnőtt az édesapján. Atyja halála után vette át az üzletet, amelynek rendkívül jól jött az amerikai polgárháború. A háború következtében a Du Pont- vágyon megkétszereződött, ez az idő azonban csak szerény „előcsatározás“ volt a későbbi manőverekhez képest. II. Dupont fénykora akkor bontakozott ki a maga teljességében, amikor Amerika megüzente a háborút Spanyolországnak. A háború eredményeképpen II. Dupont egyszerű kis lőpormalmát valóságos várrá építette ki, a legmodernebb technikai felszerelésekkel s a munkások hatalmas létszámával. Dupont üzleti tevékenysége azonban még mindig nem volt olyan nagyarányú, hogy nevét megismerhette volna az egész világ. Egy nevezetes levéllel vonult be aztán a halál kalmárjainak nagyjai közé. A levelet az Egyesült Államok akkori elméikének irta s felajánlotta, hogy bármilyen nagy mennyiségben szállít hadianyagot wilimingtomi gyárvárából az amerikai hadiseregnek. Az ajánlatot a szenátus egyhangúlag elfogadta s meg is bízták a 'szállításokkal II. Dupont, aki ezen az egyetlen szállításon több mint egymillió dollárt szerzett, vállalatát hamarosan részvénytársasággá alakította át s ettől kezdve üzleti ösz- szeköttetéseit valamennyi kontinens országaira kiterjesztette. A wilmingtoni gyár újabb fejlődése a világháborúnak köszönhető. A gyár akkori feje már III. Pierre Sámuel Dupont volt, aki azzal kezdte működését, hogy a 6000 nvunkáslétszámot először 20.000- re, majd a háború közepén 100.000-re emelte fel. A városka képe teljesen megváltozott, rövid esztendők alatt hatalmas gyárvárossá fejlődött ki, amelyben a kémények százai ontat- ták a halál fojtó füstjét. A világháború kitörésétől kezdve a gyár egyre hatalmasabb arányokban fejlődött. 1916-ban már egy-cgy Dupont-részvény után 60—70 százalék osztalékot fizettek. Delaware állam, amelyben Wilmiington fekszik, óriási fegyverraktárhoz hasonlított, ahol a munkások százezrei gyártották a hadianyagot. Roskadásig megrakott vonalok alatt dübörgőit a föld, hajók százaitól hullámzott a tenger: innen szállították a halált a világ minden résziébe. És a Dupont-család vagyona minden egyes kilőtt golyóval nagyobb és nagyobb lett. A háború befejeztével a Dupont r.-t. 500 millió dollár nyereséget matatott ki könyveiben hadianyagszállitásbóll. A háborús vagyon átmentése Witmington aztán csakhamar szűknek bizonyult, úgyhogy újabb területeikről kellett gondoskodni a gyár terjeszkedése céljából. Lassan az egész amerikai hadd anyagipar a Dupont r. t. elmöklése alá került. Óriási költséggel építettek egy hatalmas gyártelepet, amelyben a háborúk legújabb szörnyetegeit, a mérges gázbombákat gyártották. A kémiai háború árnyékában Dupont csendes társa, „a halál" még jobban növelte a részvénytársaság üzleti nyereségét. A Dupontok közül III. P. Dupont rendelkezett a legnagyobb üzleti érzékkel és szimattal, amikor jóelőre megérezte a dekonjunktúra szelét, közvetlenül a háború után. Már akkor tudta, hogy a világégésnél hatalmasabb katasztrófa, világ- gazdasági krízis következik. De a világkrizis nem érte készületlenül Du- pont-ot, mert hadianyag gyárainak egy részét idejekorán közhasználati cikkek gyártására alakította át. Mintegy harminc gyártelepen nyersanyagokat, müselymet, műbőrt és müelefántcsontot állított elő vagon bét elekben s a részvénytársaság reklámját a hirdető vállalatok, lap- konszernek és a rádiótársaságok még jobban elősegítették. Dupontnak tehát könnyű volt megbirkózni a gazdasági krízissel, amelyből Amerika milliomosai közül egyedüli talán csak ő került kii érzékenyebb veszteség nélkül. VárstHúsban épített kastélyában a tengerparton, New Castle kikötője fölött nevelj két fiát III. Dupont. A két Dupont junior legfontosabb tantárgya a földrajz. Hatalmas térképek fölé hajolva indulnak világkörüli felfedező útra, hogy olyan helyeket kutassanak fel, ahol még ismeretlen a Dupont név. Hí. Dupont két fiával ebben a várkastélyban tervezi ki újabb hadjáratait, itt számítják ki — pontos statisztikát vezetve a halottak azá1936 január 11, szombat. ■IMHraBBQBDEnHBHBH Uadti féte$e$ tíl Irta: Kosztolányi Dezső Az erdő, melyet még vidám nyarából ismerek, csöndesen alszik téli subájában. Most a pádon nem mi ülünk, csak a hó, vastagon, egy méter magasságban. Annyi van Itt ebből a hideg, szüzl patyolatból, lábunk alatt, fejünk fölött, jegenyefenyők koronáján, mint a fertőtlenített vattából egy kórház raktárában. Miért idézi a hó mindig gyermekségünket, azt az Időt, amikor három-négyéves korunkban a fütött ebédlő ablakából először pillantottuk meg a szállingózó, gyapjas pihéket? Az esőt is körülbelül ebikor vehettük észre először. De az nem hagyott bennünk Ily nyomot. A hó évente úgy tér vissza, mint végzetes emlék, régi üzenet az esz- mélkedés őskorából, hogy érzékelni és gondolkozni még egy volt. Minden téli táj egy gyermekszobához hasonlít. Több mint ezer méterre vagyok a tenger szine fölött. Alattam felhők libegnek. Kezdem lenézni őket. Hóemberekkel találkozom utamon, de feltűnően sok lióasszonnyal is. Ez újabb jelenség. Azelő.t ismeretlen volt. Amint a villamosban feltünedeztek a kalauznők, a kórházban az orvosnők, a törvényszéken az ügyvédnők a hóasszonyok is megfutották a maguk pályáját ebben a haladó században s a nőiiralom diadalaképpen igy sorakoznak elém kristályhóból kifaragva, carrarai Fehérségben, vénufci idomokkal, vagy tohonyán tenyeres- talpasan, mint elhízott némberek, bő szoknyában, ténsasszonyi köténnyel, zsírpárnák mögül pislogó szemmel, homlokukon piros, kék szalaggal. Hány eleven sufF ragéit e-nek kellett FölpoFoztativa magát rendőrökkel, berekedni a szónoklásban, börtönt ülni, amíg ezt elérték. Tisztelettel tekintek a hóasszonyokra. Előre köszönök nekik. Milyen színek vannak? Fehér zöld, Fekete. Egy didergő csipkebokron egyetlen piros bogyó virít, mint Fázó kisgyermek orrocskája. Mutattak sárga havat is, több négyzetméternyi területen. Ez tátrai sajátosság. A lenn tenyésző apró gombák mi- riádja Festi sárgára a hó szőnyegét MegáMapitot- ták, hogy kék és piros hó is akad. Errefelé a természet kendőzi magát. Szürkületkor a hegyek közt eltévedek. Kopott, sötét vándorok jönnek velem szemben. A siklóidon talán tartanék tőlük. Itt nem. Arra gondolok, hogy nem lehetnek egészen alacsonylelkü emberek azok, akik ily magasra fölmásztak. Sütkérezem a rejtélyes ibolyántúli sugarakban. Arcom rózsaszínre égett. Ha az árnyékban 15 Fok hideg van, a napon néhány lépéssel odább 15 fok a meleg. Lenn a völgy didereg. Fönn a hegy üstöké izzad. Esténként az alanti lámpafények úgy sziporkáznak ide, mint a csillagoké Ledobjuk felöltőnket, nyakbavető kendőnket, hajadonfőit sétálunk a hidegben, a záporpatakok között, melyek jégtől kérges medrükben, fagytól csipkézett hidak alatt őrjöngve, harsány lármával tajtékoz- nak. A szél oly metsző, mint az ablakozók üvegvágó gyémántja. Mélyen benn az erdőben, ahol már csak állatnyomokat lelek, elémjön egy őz. Hatalmasan megriad. Jaj, hogy tud félni. Fekete szeme csupa könny. Egyik elülső lábát fölemeli s mozdulatlanul rám mered. Én is megijedek a félelmétől, a riadalmától. Először látok igy őzet. Eddig többnyire csak étlapon vagy tányéron láttam a combját, vagy a gerincét, áfonyával. Most előttem az egész őz, áfonya nélkül. De nem. Mellette egy áfonyabokor hajlong. Az őz áfonya nélkül egy lépést se tesz. 5,500.000 vörös vértestem 6,100.000-re szaporodott. A többletet a határon nem vallottam be. Átcsempésztem. (T á t r a s z é p 1 a k.) zairól — hány embernek kell addig meghalnia, amíg a Dupont-család jelenlegi vagyona ímegdup liá zódik. Az élőhalott Du Pont A nagyapának sikerült megmenekülnie a francia forradalom és az erőszakos halál elől, amelyet másfél évszázad óta szállított a Du Pont-família a világ minden részébe, III. Du Pont azonban nem kerülhette el végzetét. A Lindlbergh-esetig gondtalanul élt, de attól kezdve valóságos testőrséget szervezett maga és fiai köré, hogy az vigyázzon testi épségére. A gangszterek ugyanis többször megfenyegették, hogy elrabolják gyermekeit, akik, ha életben maradnak, úgyis apjuk örökébe lépnek. Ettől kezdve III. Du Pont állandó rettegésben él. A család nem vitette zárt intézetbe, hanem otthon ápolja. S azóta éjszakánként, világos pillanataiban, III. Du Pont úgy érzi, hogy véríolyón csónakázik egy kis lélekvesztön s hatalmas aranyhegyeket görgetnek feléje a hullámok. A haldoklók hörgése — amely eddig legszebb muzsikája volt III. Du Pontnak — most egyre jobban őröli agyrostjait s bármelyik percben bekövetkezhet az a pillanat, amikor a halál örökre lezárja a világháború egyik legnagyobb kalmárjának száját, azt a szájat, amely egyetlen parancsszavával a halál katonáinak százezreit állította csatasorba .,. Az első miit óh
