Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)

1936-01-10 / 7. (3856.) szám

1936 fannár 10, pénteki A gazdaadósságok összege: 19.25 milliárd korona A történelmi országokban 0.7 — Sztovenszkón és Kárpátalján 1.9 a tuladótbdott gazdák tzázaléktzáma Prága, január 9. A csehszlovák mezőgaz­dasági üzemtani intézet most tette közzé a csehszlovákiai mezőgazdaság eladósodott­ságának 1935 január 1-i adatait. A kimutatás szerint 1935 január 1-én a csehszlovákiai mezőgazdasági adósságok összege 19.256 millió koronára rúgott. Ebből az összegből Csehországra 9095 millió korona, vagyis a teljes összeg 47 szá­zaléka esett, ámbár a mezőgazdasági terüle­teknek csupán 39 százaléka esik Csehor­szágra. Morvaország és Szilézia részesedé­se már előnyösebb képet mutat, amennyiben a mező gazdasági területek 20 százaléka jut erre a két országrészre s ezzel szemben a mezőgazdasági adósságok összegéből 4358 millió korona, azaz 23 százalék esik Morva­országra és Sziléziára. A százalékszámot te­kintve Szlovenszkó aránylag előnyös hely­zetben van: a mezőgazdasági területek 34 százaléka fekszik Szlovenszkón s az adóssá­gok összegéből mindössze 5003 millió, illet­ve 26 százalék jut rá. Természetesen tudni kell, hogy a statisztikai kimutatás mezőgaz­dasági területnek számitja az inproduktiv vagy csak kismértékben produktív területe­ket is, amelyekből Szlovenszkóra és Kárpát- aljára jóval' több esik, mint a történelmi or­szágokra. A mezőgazdasági területek 7 szá­zaléka esik Kárpátaljára, a kárpátalji gaz­dák eladósodottsága viszont 800 millió ko­rona, ami a gazdaadósságok teljes összegé­nek 4 százaléka. Egész más képet nyújt a hektáronkénti adósságok összegéről és az adósságoknak az aktivtőkéhez való viszonyáról szóló ki­mutatás. A történelmi országok területén 1892 mezőgazdasági üzem adatai szolgáltak a statisztika alapjául. Ezek közül 19.8 százalék adósságmentes. A gazdaságok 22.6 százaléka hektáronként csak 1000 koronáig terjedő adóssággal van megterhelve. 15.3 százalékban a hektáron­kénti adósság összege 1000-től 2000 és 7.7 százalékban 3000-től 4000 koronáig terjed. A hektáronkénti 9000—10.000 koronás megterhelés csak a gazdaságok 1.1 száza­lékában volt megállapítható, amíg a hektáronkénti 10.000 koronás össze­get meghaladó megterhelés esetét 4.3 száza­lékban állapították meg. Igen érdekes adat, hogy a történelmi or­szágok 1892 gazdaságának 31 százaléka, az üzemtőkét nem számítva, aktivtőkéjé- nek csak 10 százalékáig eladósodott. Az aktivtőkéhez viszonyított 10—20 száza­lékos eladósodottság esete 19 százalékot tesz. Ha az adósságmentes gazdaságok 19.8 százalékát hozzátesszük, akkor megálla­píthatjuk, hogy a történelmi országok gazdáinak adóssága túlnyomó többségben alig valamivel haladja meg az aktivtőke- hez viszonyított 10 százalékos határt. Természetesen olyan gazdaságok is van­nak, melyek adósságainak összege a tőké­hez viszonyítva 50 százalékig terjed (4.3 százalék). A történelmi országok gazdasá­gai közül 0.4 százalékot tesz ki azoknak a száma, amelyek adósságainak összege a tő­ke 100 százalékára rúg és 0.7 százalékban akadnak olyan gazdaságok, melyek adóssá­gainak összege meghaladja az aktivtőke összegét. Igen érdekes és tanulságos a statisztikai ki­mutatás Szlovenszkóra és Kárpátaljára vonat­kozó része. E két keleti országrész területén 1002 gazda­sági üzem alkotja a statisztika kiindulópontját. Ezek közül csak 14.5 százalék adósságmeníes, vagyis 5.3 százalékkal kevesebb, mint a törté­nelmi országok területén, A gazdaságok 39.8 százaléka hektáronként 1000 koronáig terjedő adóssággal van megt>rhelve s a gazdaságok IS 7 százalékát 1000-től 20*10 koronáig terjedő adós­ság terheli. Az ennél nagyobb adósságok már ritkábbak'. 9000—10.000 koronás hektáronkénti adósság 0.5 százalékban és 10.000 koronát meghaladó hektáronkénti adósság 1.1 százalékban fordul elő Szlovenszkón és Kárpátalján. A gazdaadósságok 32.8 százalékának adóssá­ga az aktivtőkéhez viszonyítva 10 százalékig ter­jed. Ezen túlmenő 10—20 százalékos adósság 18.9 százalékban mutatkozik. Az adatok elbírálása során nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni azt a körülményt, hogy Szlovenszkón és Kárpátalján az értékesítési vi­szonyok rosszabbak a történelmi országok ér­tékesítési viszonyainál s a gazda ott a gaboná­tól kezdve az élőállatig minden mezőgazdasági produktumért árban kevesebbet kap, mint a tör­ténelmi országok gazdája, akinek még a gabona­monopóliumról szóló kormányrendelet is maga­sabb árat biztosit. Igen jellemző tünet a szlovenszkői és a kár­pátaljai mezőgazdaság helyzetére, hogy a tul- adósodottság a két országrészben gyakoribb, mint a történelmi országokban. Csehországban, Morvaországban és Sziléziá­ban a mezőgazdasági üzemek 2,6 százalékának adóssága az aktivtőke 50—60 százalékára rúg, Szlovenszkón és Kárpátalján már az ebbe a ka­tegóriába tartozó gazdaadósságok százalékszá­ma 3.3 százalékot tesz ki. A 100 százalékot meg­haladó adósságok százalékszáma a történelmi or­szágokban 0,7 és Szlovenszkón, valamint Kár­pátján 1.9, vagyis közel két és félszer nagyobb a szlovenszkói és kárpátaljai tuladósodott gaz­dák száma. (A februári és márciusi kincstári jegyek be­cserélése.) A hivafcalioe laip pénteki száma Trapl pénzügyminiszter hirdetményét közli a februári és a márciusi kínostári jegyek becseréléséről. A február lén esedékes 4 és 5 százalékos kincstári jegyeket, vailamin-t a március lén esedékes 5 százalékos kincstári jegyeket esze rint kívánságra 33/4 százalékkal kamatozó egy­évi lejáratú. 1937 február lén esedékessé váló vagy kétévi lejáratú, 1938 február lén esedé­kes uj kincstári jegyekre cserélik be. A becse- réiési igényt legkésőbb január 24-ig kell beje­lenteni a csehszlovák postatakarékpénztárnál, a Cseh Takarékpénztárak Központi Bankjánál, a prágai Országos Banknál vagy a Zsivnó- banknál. (Készül az egységárüzletekröl szóió uj tör­vény.) Az egységárüzletekről szóló törvény hatályát tudvalévőén március végéig meg­hosszabbították, karácsony óta azonban sza­kadatlan tárgyalások folynak aziránt, hogy telő alá kerüljön aiz uj törvény végleges javas­lata. A tárgyalások során az egységárüzletek megbízottai kijelentették, hogy nem kifogá­solják, ha a törvény az árusítható cikkek jegyzőikéből egyes árunemeket töröl, de ki- vánalosnak tartják, hogy a törvény szabato­san határozza meg, hogy az egységárüzletek mit árusíthatnak. Az egységárüzletek nem emelnek kifogást az ellen, hogy aranyműves árukat, ékszereket, női kalapokat és sport­árut ne lehessen árusitaniok, de igen heve­sen tiltakoznak az éle lm iszerárus i tási ti la­dom bevezetése ellen. A kereskedelmi kor­mány ezzel szemben ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy az egységárüzletek élel­miszereket se árusíthassanak. Beavatott he­lyen sezr/.elt értesülések szerint az uj tör-' vény végleges javaslata februárra elkészül. (A búza világpiaci árjavulása.) A nemzet­közi búzapiacon december utolsó hetében és az újév első napjaiban nagyjából folytatódott az az árjavulás, amelynek oka az argentínai búzaár felemelése volt. A drágulás nem mindenütt volt egyforma mértékű. Argen­tínában és általában Dél-Amerikában igen erőo a bősszunozgalom, mert az idei termés a hivatalos becslés szerint 29.2 millió mázsa lesz, szemben a tavalyi csaknem 65 milliós eredménnyel. Az Északamerikai Egyesült Államokban a drágulás visszhangja igen csekély maradt, mert a határidőspiacon ny-e- reségbiztositás folyik. Megbízható hírek sze­rint az Egyesült Államok jövő évadban isimét a buza-eladó országok sorába lépnek s a Nemzetközi Búza Tanácsadó Bizottságtól 125 millió busheles kiviteli kontingenst követel­nek. Kanadában és Ausztráliában az árak alig változtak, mert mind a két helyen ki akarják használni az előnyös kiviteli hely­zetet és olcsón adják el a búzát. Az ausztráliai búzapiacok forgalma erősen megnövekedett. Az európai nagy beviteli tőzsdéken (Rotter­dam, Liverpool) volt a búza árjavulása a leg­erősebb. (Az osztrák kormány az árak mérséklésé­ért.) Becsből jelentik: Az árrombolás ellen hozott, december 31-én hatályát vesztett tör­vény érvényét nem hosszabbították meg. Úgy látszik, hogy a kormány politikája a közel jövőben általános olcsóbbodásra irányul. (Emelkedett a szeszfogyasztás.) December­ben összesen 67.926 hl szesz fogyott Cseh­szlovákiában. Az előző év azonos szakának szeszfogyasztása 65.230 hl-t tett ki. (Adóteripinus.) A motonpejii gépjármű vi>ik ,1 asszállitiáisi adója decemberi részletének lefi- 1 saetési határideje ma jár le. A gazdasági év végén 100.000 vagon fölös gabona lesz Csehszlovákiában Prága, január 9. A Gabonatársaság kimutatá­sának részletes adatai ma váltak ismeretessé. A kimutatás vagonos tételekben a következő ada­tokat tartalmazza (A második rovat a december 15-ig megvett mennyiség adatait, a harmadik a június 30-ig terjedő határidőn belül történő szál­lításra felajánlott gabona mennyiségét és a ne­gyedik rovat a teljes mennyiség adatait adja): búza ♦ . 64.299 33.738 98.037 rozs . ♦' 30.732 16.054 46.786 árpa . . 31.100 5.896 36.996 zab . ♦ . 11.335 4.760 16.095 kukorica 1.785 1.697 3.482 139.251 62.145 201.396 A kimutatásból kitűnik, hogy a Gabonatársa­ságnak a tavalyi termésből közel 201.000 vagon gabonát kell megvennie s ennek a mennyiségnek mintegy a fele búza. A megvásárolt mennyiség egy részét a Gabo­natársaság már eladta, úgyhogy a december 15- től junius 30-ig terjedő időszakban vagonos té­telekben a következő mennyiségek felett diszpo­nálhat (1935 december 15-i kelettel): Eladott Készlet Értékesítésre mennyiség váró búza . rozs » árpa . zab , . kukorica mennyiség 11.760 52.539 86.377 10.896 19.836 35.890 23.052 8.048 13.944 5.013 6.322 11.082 1.180 605 2.302 51.901 87.350 149.595 A második: táblázatból megállapítható, hogy Gabonatársaság készletei erősen gyarapodnak. A készletek jobbára búzából állnak, ami azzal magyarázható, hogy a közönség még mindig tő­képpen 1934. évi termésű búzát fogyaszt. A Ga­bonatársaságnak a készleteket alkotó gabonán kivül el kell adnia azt a menyiséget is, amelyet a gazdák e gazdasági év végéig fognak szállíta­ni. Ez a mennyiség kereken 150.000 v-tganra rúg, a várható fogyasztás viszont aligha lesz 50 ezer vagonnál nagyobb, ami annyit jelent, hogy az 1936/37. gazdasági esztendőre Csehszlová­kiának mintegy 100.000 vagon gabonát kell majd átvennie. (A sütőpor gyártását is kontingentálja a kormány.) A pénzügyminisztérium rövidesen kiadja a sütőpor és a kovászecet adójáról szóló novella végrehajtási rendeletét. A vég­rehajtási rendelet a novella kihirdetésével együtt jelenik meg a törvények és rend-ele­tek gyűjteményében. Beavatott helyen szer­zett értesülések szerint a kormány a sütőpor és a kovászeoet gyártásában is bevezeti a hányadéikrendszert. A sütőporadó várható jövedelmével már az idei költségvetés is számol. (Megszüntetett csőd.) A besztercebányai kerületi bíróság közli: a fölszámolás alatt álló Losonci Mező-gazdasági Gépgyár rt. ügyében indított csődeljárást a pozsonyi felsőbíróság R VI 138/35 és 145/35—9. számú határozatai­val a csődnyitás ellen beadott fellebezés foly­tán beszüntette. (Vásári hír.) Rimaszécs idei országos vá­sárainak jegyzéke: január 20, április 20, jú­nius 8, augusztus 10, szeptember 29 és no­vember 16. A szeptemberi vásáron kivül i mindem országos vásár hétfőre esik. I (Kényszeregyezség.) Kohut János házaló­kereskedő Garamszemtmikilós. Vagyonfelügye­lő dr. Rubovics László ügyvéd Gara-mberzen- ce. Az első tárgyalást február 14-én tartják í a besztercebányai kerületi bíróságon. A kö­I * vételéseket január 31-ig kell bejelenteni. (Csőd.) Mikiitek Illés gépkocsiifuvarozó Nagyszombat. Csődtömeggondnok dr. Melis Ferenc ügyvéd, Nagyszombat. Az első tárgya­lást december 2-án tartották a nagyszomba-i járás bíróságon. ÉRTÉKTŐZSDE Prága lanyha Prága, január 9. (Pragoradio.) Az értéktőzs­de szerdai forgalmában megnyilvánult gyönge irányzat utóhatásaként ma a kisközönség részé­ről nagyobb mennyiségű áru került piacra, ami az irányzat ellanyhulásához vezetett. Az irány­zat kialakulásának folyamatát a spekuláció nye- resegbiztositási törekvései is elősegítették. A tőzsdeidő későbbi folyamán az irányzat elvesz­tette egységes jellegét és az általános lanyhulás ellenére több érték árfolyama javult, zárlat előtt azonban ismét gyönge irányzat lett úrrá a pia­cokon. Olcsóbbodtak: Apollo 2, Bánya és Konó 20, Brosche 20, Rothkosteletzi 20, Cseh Kereskedel­mi 30, Cseh-Morva Gépgyár 30, Cseh Cukor 7, Dux-Boídenbachi 11, Hellmann 13, Kábel 2, Karborundu'm 4, Kolini Vegyi 2, K"n:gshofi Ce­ment 10, Schönprieseni Cukor 10, Krizsik 15, Brüxi Szén 29, Nestomitzi 5, Olleschaui Papír 7, Podoli Cement 5, Poldi 2, Prágai Vas 24, Ringhoffer.2, Egyesült Gyapjú 2, Sellier 70, Északi Vasút 105. régi Északi Vasút 5, uj Északi Vasút 50, Északcseh Szén 50, Schoeller 25, Csehszlovák Solo 23, Aussigi Vegyi 10, Walter 10, Nyugatcseh Kaolin 10, Nyugatcsc1'. Szén 4 és Skoda 13 koronával. Megdrágultak: Csehszlovák Nemzeti Bank Ív, Déli 2 és Rakó 5 koronával. A beruházó értékek piacán igen szilárd irány­zat mellett főképpen a 6 százalékos kamatozása állampapírok iránt mutatkozott fokozott keres­let. A többi állampapír árfolyama jól tartott irányzatra vall. A forgalomba került államoapi- rok árfolyama 5—10 fillérrel emelkedett. A szi-> lárdkamatozásu értékek piacán megnyilvánult szilárd irányzattal ellentétben 25 fillérrel vissza­ment az osztrák kölcsön kurzusa. Nemhivatalos kuliszban az osztrák C. C„ aranyjáradék árfolyama 10 koronával emelke­dett. A csehszlovák külföldi kölcsönök piacán egységes irányzat nem jött létre. A frankra szó­ló Skoda-obligáció árfolyama 15 koronával lanyhult. A nemhivatalos kulisz osztalékos ér­tékei közül Rossitzi 10, Cseh Fegyvergyár 20, Smichovi Sör 500 és Bécsi Solo 5 koronával ja­vult, amig a Pozsonyi Magnezit árfolyama 20 koronával hanyatlott. A bankrészvények közűi Zsivnó 7.50, Agrárbank 5, Cseh Leszámitoló- bank 2, Cseh Unióbank 2 és Cseh Iparbank 250 koronával lanyhult. A magánlombardkölcsönök kamatlába nem változott. BUDAPEST NYUGODT Budapest, január 9. Az érték tőzsde mai for­galmát nyugodt hangulatban bonyolította le. Nagyobb árfolyam-eltolódások neon tör­téntek. A tőzsdeidö későbbi folyamán vé,lemé ny es vásárlások nyomán néhány papír árfolyamnyereségre tett szert, n forgalomba került értékek többségének árfo­lyama azonban nem éri el a tegnapi tőzsdenap zár bárfai yamainák színvonalát. A forgalom gyöngén tartott záróirányzat mellett ért véget. A sziláirdkannatozásu értékek piacán élénk for­galom mellett egységes irányzat nem jött létre. BÉCS SZILÁRD Bécs, január 9. Ma is szilárd irányzat mel­lett bonyolódott le az értéktőzsde forgalma. Kuiliszban egyedül Salgó árfolyama lanyhult,. A tőzsdeidö későbbi folyamán az irányzat elvesz­tette egységes je1 legét. Korlátban főképpen osztrák ipari értékek iránt mutatkozott nagyobb kereslet. A magyar és a csehszlovák iái értékek piaca ti zlötteten. A sziflárdkamatezásu értékek piacán barátságos irányzat vált észlelhető vé. BERLIN EGYENETLEN Berlin, január 9. A hivatalos forgalmat meg­előző előtőzsdén lanyha irányzat jött létre, amely azután a hivatalos forgalomban is meg­nyilvánult. A tőzsdeidö második felében az irányzat elvesztette egységes jellegét. A Biro­dalmi Bank árfolyama háromnegyed százalék­kal emelkedett, ezzel szemben K—7/s százalékig terjedő mértékben árfolyam-lanyhulások is tör­téntek. ÁRUTŐZSDE Csöndes a pozsonyi terménytőzsde Pozsony, január 9. A mai terménytőzsdén y nyugodt irányzat mellett a következő árakat je- j gyezték: I 79 kg-os kemény búza 160—169, 79 kg-os fél- | kemény búza 158—167 79 kg-os lágy búza 151— 164, 70 kg-os rozs 120—128, 68 kg-os malátaárpa 127 50—136.50, 60 kg-os árpa 111.50—119.50, 50 kg-os zab 117 50—125.50, szlovenszkói morzsolt tengeri érsekujvári paritásban: sárga nagysze­_______________________11 >Mit kapunk a valutákért? Prága, január 9. Ke 100 pengőért ........................... 473.50 100 schillingért ...................... 471.50 10 0 zlotyért ........ 45650 100 lejért ............................... 13.05 10 0 márkáért........................... 645.50 100 ezüstmárkáért .................. 750.— 10 0 dinárért ...... 53.923 100 svájci frankért .... 784.50 100 francia frankért ..... 159.20 100 Belgáért ........................... 408.— 100 líráért . . ,...................... 159.40 10 0 holland forintért .... 1632.— 1 amerikai dollárért .... 24.10 1 angol fontért...................... 119.75 Mit fizetünk a vállfákért? Prága január 9. Ké 100 pengőért ........................... 476.50 100 schillingért ...................... 474.50 10 0 zlotyért ........................... 459.50 100 lejért ............................... 13.35 10 0 márkáért........................... 649.50 100 ezüstmárkáért ..... 760.— 100 dinárért .......................... 54.325 10 0 svájci frankéi t . * . , . 787.50 100 francia frankért.................. 159.90 10 0 Belgáért ...... 410.— 100 líráért............................... 160.60 10 0 holland forintért............. 1638.— 1 amerikai doiáiért .... 24.30 1 angol fontért • ■«««• 120.15

Next

/
Thumbnails
Contents