Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)
1936-01-08 / 5. (3854.) szám
7 1936 január 8, szerda. Bíróság elé került Mac Ffilmrendező a „Hej rupu felvételeinél történt halálos szerencsétlenség miatt Prága, január 7. Emlékezetes, hogy a „Hej rup“ cimü cseh film fölvételeinél halálos szerencsétlenség történt Barandovban. A filmet, amely Werich és Voskovec legkitűnőbb és legnagyobb sikert aratott filmje, Mac Friő rendezte, akit most a bíróság a fölvételek alkalmával történt szerencsétlenség miatt felelősségre vont. A filmben van egy jelenet, amikor egy utjavitó gözhengerrel vasaltatja ki Werich gyűrött nadrágját. Ennek a jelenetnek óriási sikere volt a közönség körében és csak kevesen tudták, hogy a jólsikerült jelenet emberéletet követelt áldozatul. A jelenet fölvételei közben ugyanis Heidrich Beregszász, január 7. A Kárpálaljai Magyar Kul- turegyesület központi végrehajtó bizottsága' a november 24-én Ungvórott tartott ülésén elhalá c zta, hogy a szervezés megkönnyítésére Kárpátalján négy járási szervezetet állít fel és pedig Uüigvá- rótt, Munkácson, Beregszászon és Szöllösön. A beregszászi járás megszervezéséve' a központi végre- hájtÓbizottság Benda Kálmán főmérnököt, az egyesület elnökét, Polgáry Miklós, ifj. Zapí László és dr. Jantsky Béla gimnáziumi tanárokat, az egyesület titkárait, illetve jegyzőjét bízta meg. Ez a bizottság a december 15-én és 28-án tarlóit előkészítő megbeszélések után január 4-én délelőttre összehívta a beregszászi járás összes magyar községeinek vezető magyar intelligenciáját, hogy velük előkészítő értekezletet tartson az egyes helyi szervezetek megalakításának módjáról és céljáról. Ezen az előkészítő értekezleten megjelent az említetteken kívül a beregszászi járás különböző községeiből mintegy negyven lelkész és tanitó, valamint a központ részéről Wellmann Mihály országos ügyvezető alelnök. Benda Kálmán elnök megnyitójában üdvözölte a megjelenteket, vázolta az értekezlet célját és felkérte Wellmann Mihályt, hogy a központ megbízásából tegye meg előterjesztését. Wellmann Mihály egyórás, magvas beszédében vázolta a csehszlovákiai magyar kulturélet jelenlegi helyzetét, rámutatott az egységes kulturális ezervezellség h:á- nyosságára és kifejtette annak jelentőségét, ha sikerül a kisebbségi magyarság minden községét és nvn- den tagját egy egységes kulturszövetségbe beszervezni, mint amilyen Kárpátalján a KMAE és Szlovcn- szkón a SzMKE. Kijelentette, hogy (*) Szeredai-Gruber Károly ötvenéves. Dr. Szeredai-Gruber Károly kitűnő iró és köziró január 6-án töltötte be ötvenedik évét s ez a nap csöndes ünnepe volt az egész szlovenszkói magyarságnak. Szeredai-Gruber Károly múlhatatlan érdemeket szerzett magának a magyar kultúra szolgálatában. A mi szemünkben annál becsesebb Szeredai-Gruber irói munkássága, mert Szeredai-Gruber Pozsonyban született ugyan, de röviddel születése után szülei'Ausztriába költöztek s amikor a kis gimnazista újból visszakerült Pozsonyba, bizony még egy árva szót sem tudott magyarul. Olyan lelkesedéssel fordult mégis a magyar nyelv szépségei felé, hogy már eléő-glmnazista korában elnyerte az Eötvös-di- jat. Érettségi után német újságíró lett belőle, de irodalmi munkásságát mindig magyar nyelven végezte. Mint a „Grenzbote" dolgozótársa számos magyar kulturmozgalomban vett részt, két akkori fiatal Írónak, Vajda Ernőnek és Paáí Balázsnak társaságában. Közben szorgalmasan tanult, főiskolai tanulmányainak elvégzése után szakított az ujságirói pályával és Pozsony város szolgálatába lépett. Alkönyvtáros lett belőle, de azért szorgalmasan dolgozott tovább irodalmi tervein. 1912-ben „Ez Pozsony" címen Vajda Ernő társaságában látványos revüt irt, a következő évben pedig „Pressburgtól Pozsonyig" címen irt hasonló tárgyú darabot. Mindkét müvet nagy sikerrel mutatták be a pozsonyi városi színházban azóta országos hírre emelkedett színészek. 1914-ben kinevezték az Erzsébet-egye- tem könyvtárosává s ebben a minőségben is nagy érdemeket szerzett magának, ennek ellenére elbocsátották állásából az államfordulat után. Ekkor visszatért az irótollhoz és „Tavasz" címen szépirodalmi folyóiratot adott ki. A folyóAdolf statiszta a gőzhenger súlyos kerekei alá került és életét veszítette. A mai tárgyaláson Mac Fric rendező azzal védekezett, hogy a fölvétel közben a gőzhenger mindössze hatkilométeres óránkénti sebességgel haladt és ezt ő veszélytelennek tartotta, az ügyészség nem fogadta el a védekezést azzal az indokolással, hogy a gőzhengerben elrejtett gépvezető nem láthatta az előtte lévő utat és ez okozta a túlajdönképen! tragédiát. (A filmben ugyanis a gőzhenger vezető nélkül megy.) A bíróság előtt kétszer is lepergették a kritikus jelenetet, de nem sikerült megállapítani, hogy terheli-e a rendezőt felelősség vagy sem. elérkezett a tizenkettedik óra, amikor ezt a szervezést még meg lehet és meg kell csinálni. A megjelentek egyhangú és lelkes helyesléssel fogadták Wellmann Mihály előterjesztését. Értékes indítványokat tettek még dr. Nagy Lajos kisbé- gányi, Pói József haranglábi és Gyürke István be- regujfalusi refomátue lelkészek, valamint a beregszászi vezetőség részéről Polgáry Miklós és dr. Jantsky Béla gimnáziumi tanárok. Az értekezlet ezután egyhangúlag elhatározta, hogy megalakitja a Kárpátaljai Magyar Kulturegyesü- let beregszászi járási szervező bizottságát, melynek az összes megjelentek tagjai. Ennek a szervező bizottságnak feladata, hogy legkésőbb február végéig az összes beregszászi községekben megalakítsa az egyesület helyi szervezetét és működésbe hozza azt. E célból a legszorosabb együttműködést fogja kiépíteni egyrészt az ungvári központ és a beregszászi vezetőség, másrészt a beregszászi vezetőség és az egyes helyi egyesületek között. Ez lesz a biztosítéka annak, hogy a kulturegyesülefnek központilag irányított programja lesz és hegy minden egyesület központilag szétküldött megfelelő eló'adá okát és anyagot fog kapni a munkához. Az összes hozzászólók különösen nagy súlyt helyeztek arra, hogy ebbe a munkába a müveit magyar ifjúság teljes mértékben bekapcsolódja központilag szétküldendő előadások elkészítésével és falusi kiszállásokkal. A nagysikerű értekezlet azzal ért véget , houy a községek egy részében a megjelentek mindjárt meg is állapították az alakulás és a kiszállások időpontját. irat megszűnése után belépett a „Hiradó" szerkesztőségébe. Ebben az időben irta „A szivárványod" cimü regényét és szerkesztette az „Este" cimü hetilapot. Később kinevezték a Ko- mensky-egyetem könyvtárosává, majd főkönyv- tárossá léptették elő. Néhány évvel ezelőtt a foldy Kör kiadta „A knidoszi lány" cimü verskötetét, amelynek jelentős irodalmi sikere volt. Szeredai-Gruber Klroly tizenhétesztendös viruló szép leányának tragikus halála óta visszavonult életet él, de azért megmaradt a magyar kultúra lelkes harcosának. (*) Dán képzőművészeti kiállítás lesz Budapesten. Budapestről Írják: Szombaton Budapestre érkezett Ériek Struckmann, a kitűnő dán festőművész, a dán kormány hivatalos kiküldötte abból a célból, hogy előkészítse a dán hivatalos képzőművészeti kiállítást, amelynek magyar fővédnöke Horthy Miklós kormányzó, dán fővédnöke pedig Frederik, Dánia trónörököse. A dán képzőművészeti kiállítás január 11-én nyílik meg ünnepélyes külsőségek között és ugyanaznap este a Fészek Klubban a dán vendégek tiszteletére ünnepi vacsorát rendez a Nemzeti Szalon Művészeti Egyesület. A Toldy Kör szinigárdá- fának újabb nagy sikere Pozsony, január 7. Sjinigazgató megirigyelhette volna a pozsonyi váro«i színházban vasárnap délelőtt a „táblás házai11. A Toldy-Kör szinigárdája adta elő Móricz Zsigmond kitűnő, magyar levegőjű négyfelvonásos vigjátékát, a „Nem élhetek muzsikaszó nélktil“-t. A jegyek már elővételben mind egy szálig elfogytak, úgy hogy a pénztár vasárnap délelőtt kifüggeszthette a „Minden jegy elfogyott1 táblát és mindössze néhány állóhelyet adtak még el. Mikor féltíz után néhány perccel felgördült a függöny, a zsúfolt ház közönsége feszülten, várakozásteljesea felfigyelt. Valóságos premiérláz és premiérközönség . . . A gárda heteken át lelkesen készült Moravekné- Kovács Mária szakavatott rendezése mellett az előadásra, amely mindenben megfelelt a várakozásnak és teljesen kielégítette az igényeket. A Toldy-Kör gárdája.újabb szép sikerrel szaporitötta eddigi számtalan sikerét. A szereplők valameüy- uyien tehetségük legjavát nyújtották és az előadás — eltekintve egy-két függöny-, valamint világítási zavartól (a függöny vagy korán szaladt le, vagy egyáltalán nem szaladt le, a világítás pedig a negyedik felvonás végén tulkorán szűnt ■meg) — minden zökkenő nélkül, simán folyt le. A szereplők közül elsősorban Nógrády Ferencet kell említenünk, aki Balázs földbirtokos szerepében kitűnő volt. A jókedvű, három napig neve- napját tartó, folytonosan muzsik áltató földesurat tempósan, jóízűen adta. Partnere Wimmer Marianna volt, aki Pólikát. a muzsika elől megszökött feleséget sok egyéni bájjal, műkedvelőt messze túlhaladó rutinnal játszotta és eddigi szép sikereinek számát gyarapitotta. A zsörtölődő, kardos Zsani néni hálás szerepéből Rehorovszky Jernőné Bencze Sári szenzációs kabinetalakitást csinált. Mellette a házias, jóságos Pepi nénit Brolly Tivadarné játszotta sok megértéssel, ügyesen, mig a süket Mina néni szerepében Szaiay Józ6efné gondoskodott bőségesen a humorról. Ugyancsak nagy sikerrel játszotta epizódszerepét Moravekné Kovács Mária, az előadás főrendezője (Máicsi nénik Matejka Duci temperamentumos, bájos kis BIrike volt. mig Kisvicákné szerepében a „Vén gazemberében -nagy sikert eléri Schiil Lászlónó jeleskedett. Helyrevaló Borcsa volt Grünvidl Lkli. A népszerű Sárai Palit mint Lajos bácsit már a belépésekor viharos taps fogadta. Feltűnést keltett pompás maszkja is. A többiek, mint Scheltz Márta, Nagy Jancsi, Klatt Aurél. Czérfalvy Oszkár, Mikófalvy Károly, Fekete Bandi és Ernyei Frida, hozzájárultak az előadás sikeréhez. A színházban a pozsonyi magyarság szine- javát ott láttuk. A Pozsonyból már a közeli napokban Genfbe költöző dr. Bartók László magyar királyi konzul, valamint dr. Csopey Dénes konzuli attasé is megjelent. (Dr.) (*) A magyarországi ujságlrórend Liszt-hangversenye. Budapestről jelentik: A magyarországi ujságiróre.nd hivatalos betegségbiztositó szerve, az Újságírók Szanatórium Egyesülete most érte meg fennállásának huszonötödik évét. A negyed- százados évforduló alkalmából az Újságírók Szanatórium Egyesülete nagyszabású társadalmi pro pagandát indit az utóbbi években teljesen kimerült tartalékalapjának gyarapítására. A bevezetője lesz ennek a propagandának az a jótékonycélu hangverseny, amelyet az egyesület a Filharmóniai Társaság közreműködésével és támogatásával február 8-án este rendez az Operaházban. A művészi rész irányítását Dohnányi Ernő, a magyar zeneművészet reprezentatív vezetője volt szives vállalni és már ez magában biztosítéka annak, hogy a hangverseny Budapesten az 1936-i‘k év legkiemeLkedőbb művészeti és társadalmi eseménye lesz. (*) Lumiére a film fejlődéséről.' A 80 éves Louis Lumiére a minap Kómában nyilatkozott a filmről és többek között a következő érdekes dolgokat mondotta: A film technikája ma annyira ki- teljesedett, hogy semmiképpen sem látom, milyen irányban volnának lehetségesek további olyan újítások, amelyek fejlődést jelentenek. Sajnos, — mondotta a film feltalálója — a mai filmkcziratok határozottan oly rosszak ' és nevetségesek, hogy szerintem teljesen használhatatlanok és ők azok, amelyek diszkreditálják a filmet. Huszonöt évig nem foglalkoztam filmtechnikával és csak most foglalkozom újból a szines filmmel, amelynek fejlődése csak most kezdődött el. Én azonban tulajdonképpen csak tudományos szempontból érdeklődöm a film iránt, mint ahogy már ezt akkor tettem, amikor kísérleteim a film feltalálásához vezettek. Végül nevetve megjegyezte, hogy a film is, meg ő maga is negyven év alatt olyat fejlődtek, hogy ma már alig lehet kettőjükre ráismerni. (*) A Chaplin-film eket kitiltották Németországból. A Prager Abendzeitung jelentése szerint a berlini filmfölülvizsgáló legfelsőbb hely az összes Chaplin-fikneket kitiltotta a német birodalom területéről. (*) A „Gyöngyösbokréta1* szabadtéri előadásban. Budapestről jelentik: Horváth János, a budapesti Nemzeti Színház fiatal díszlettervezője azzal az érdekes tervvel foglalkozik, hogy a „Gyön- gyösbokréta11 más környezetben kerüljön a pesti közönség elé és pedig díszletek nélkül, szabad téren. A Margitszigeten, a Gellért-hegy oldalában, a volt Tabán Jre.yén. vagy {Hídig a Pasarétem épülne fel egy kis magyar falu. Egy kis téren templomtorony emelkedne, mellette jobbra-balra lakóházak, korcsma, falusi tanya. A téren akácfákat lehetne elültetni. A „Gyöngyösbokréta11 ez eddiginél is nagyobb vonzerő lenne, ami az idegenforgalom szempontjából is fontos, A falusi lakodalomban megjelenne a menyegző minden népies színe és érdekessége. A pásztortánóöt tűz körül lehetne bemutatni és a nyájat kutyák terelnék. Anyagilag sem jelentene túlságos oágy befektetést, ha a kis falu házait belülről úgy képeznék ki, hogy bennük állandó népművészeti kiállítás lenne elhelyezhető. A „(íyöngyösbokréta14 szereplői budapesti tartózkodásuk alatt ezekben a házakban laknának. A Magyarországot látogató külföldiek számára érdekes látványosság leli no ez á Budapestre hozott kis magyar falu. (*) A kinematográfia hetedik csodája. Ezié] a címmel emlékednek meg a londoni lapok lloubéu Mamouliam amerikai rendezőnek, a Krisztina ke rálynő világhírű rendezőjének uj filmjéről, amely Thackeray , Hiúság vására11 cimü regényéből készült. Roubem Mamoulian ezt a világhirü regényt nagyszerű rendezői ötletekkel robogó gyorsaságú és érdekes menetű filmdrámává alakította át és ehhez a nagyszabású irodalmi munkához elsőizben használt fel égy uj technikai találmányt, a háromszinti fényképezést,, amelynek segítségé vei valóban csodálatosan szép színezésű és természetim képet készített. Az érdekes film főszerepét Mirlain Hopkins, a bájos amerikai filmprimadonna játssza. (*) A budapesti színházak e heti műsora. Opera ház: Szerda: A mosoly országa. Csütör'ök: Szöktetés a szerályből. Péntek: Aida. Szombat: Salamé, Fából faragott királyfi. Vasárnap délután: Parasztbecsület, Magyar ábrándok; este: Rip van Winkle. — Nemzeti Színház: Szerda: VIII. Henrik. Csütörtök: Napraforgó. Péntek: VIII. Henrik. Szombat: Napraforgó. Vasárnap délután: Válás után; este: Vili. Henrik. — Vígszínház: Szerda: A királyné. Csütörtök: A királyné. Péntek: A királyné. Szombat: Centiemen (Bassermann vendégjátéka). Vasárnap délután: A királyné: este: LebensÜige (Bassermann vendégjátéka). — Magyar Színház: Szerda: Az Ur katonái. Csütörtök: A gazdag ember. Péntek: Az Ur katonái. Szombat: A gazdag ember. Vasárnap délután é-s este: Az Ur katonái. — Belvárosi Színház: Egész héten minden este, vasárnap délután: Urilány. ■— Pesti SzinháZ: Egész héten minden este, vasárnap délután: Érettségi. — Városi Színház: Szerda, csütörtök: Nincs előadás. Péntek: Mignon. Szombat: Kleiber zenekari hangversenye. Vasárnap délután és este: Drótóstót. -— Király Színház: Mindennap: Erdészlány. — Kamaraszínház: Egész héten minden este és vasárnap délután: Budapest— Wien. — Andrássy-uti Színház: Egész héten minden este, vasárnap délután: Méltóságos asszony.— Teréz-köruti Színpad: Egész héten minden este, vasárnap délután: Kacagó december. — Royal Szinház: Egész héten minden este és vasárnap délután: Ezüstmer,vaeezony. — Bet lilén-téri Színház: Mindennap délután és este: Három ember a hóban. A NYUGATSZLOVENSZKÓ1 MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA KOMÁROMBAN: Szerda: Érettségi, A MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA MUNKÁCSON: Szerda: Az abbé. Színmű. Csütörtök: Érik a buzakalász. Péntek: Kstz bácsi. Szombat délután: Félhelyáras szinrnüelőadás. Szombat este: Katz bácsi. Vasárnap délután: Aki mer, az nyer! Vasárnap este: Kaíz bácsi. Hétfő: 120-as tempó. Kedd: 120-as tempó. AZ UNGVÁRI MOZGÓK HETI MŰSORA: VA R O S 1: Kedd—szerda, jan. 7—S-án: Uj élet. Csütörtök, jan. 9-én: Az első csók. Péntek—szombat—vasárnap, jan. 10 12 :n: Baskircsev Mária szerelme. Hétfő—kedd—szerda, jan. 13-— 15-én: Viva Villa. BIO RÁDIÓ: Kedd—szerda—csütörtök: Karácsonyi ének. Péntek—szombat—vasárnanp: Az első csók. Hétfő—-kedd: Dick Turpin. A KASSAI CAPITOL-MOZGÓ MŰSORA: Krisztina királynő. (Greta Garbó.) A KASSAI nVOLl-MOZGó MŰSORA: Az orvos. (Kingsley drámája. A ia&yar Hnre^W Mja FozpyMii: zzr január lí éw. Szir>HÁz-Kör?WKai>TaRA Megalakult Beregszászon a Magyar Kulturegyesüíet járási szervező bizottsága ■ Uj lendületet kapott az országos kulturmunka ■
