Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)

1936-01-04 / 3. (3852.) szám

1936 Január 4, szombat* Jogtalan elbocsátás esetén a véglegesített tisztviselőnek élete végéig jár fizetés ■ A beregszászi munkabiróság érdekes döntése ■ Beregszász, Január 3. (Saját tudósítónk­tól.) A munkaügyi ibiróság működésének első napján hét ügyet tárgyalt le s az egyik perben elvi jelentőségű ítéletet hozott azon megállapításával, mely szerint a jogtalanul elbocsátott, véglegesített tisztviselőnek élete végéig jár a fizetése. Ennek a pernek előzményei a múlt év ele­jére nyúlnak vissza, amikor a Domov és Szlovákia biztositó Intézet beregszászi ve­zérügynöksége egyik tisztviselőjének, dr. Fái Zoltánnak felmondott azzal az indoko­lással, hogy munkája nem kielégítő. Az el­bocsátott tisztviselő a felmondás indoklása miatt beperelte az intézetet. A bíróság el­rendelte a bizonyítást, melynek során meg­állapítást nyert, hogy az elbocsátott tiszt­viselő mindenkor szorgalmasan látta el munkáját. Kiderült egyben az is, hogy a felmondás valótlan hivatalos jelentés alapján történt s a tisztviselő újra való al­kalmaztatását csak a valótlan jelentést tevő tisztviselő akadályozta meg. A biróság igy megállapította, hogy a mun­ka adónak semmi oka sem volt a felmon­dásra és ezért kimondotta, hogy a tisztvi­selő továbbra is a vállalat aktív alkalma­zottjának tekintendő és mive'i véglegesített alkalmazott volt, fizetése élete végéig jár. Az elbocsátott tisztviselő képviseletét dr. Si­mon Mózes beregszászi ügyvéd látta el. Közoaz i>a , A gyáripar helyzete jóformán változatlan A Csehszlovák Nemzeti Bank lesuiabb helyzetjelentése Prága, január 3. A Csehszlovák Nemzeti Bank legújabb jelentése szerint a kohóm üvek foglalkoztatottsága a múlt év végén kielégítő volt. Főképpen belföldi megrendelések ér­keztek, a külföldi megrendelések száma csök­kent. A vasipari vállalatok síneket készítettek aiz államvasut részére, foglalkoztatottságuk ugyancsak kielégítőnek nevezhető. A rézipari és a vasipari vállalatok exportkilátásai nem javultak. Az ónfeldolgozó ipar helyzetié javu­ló tüneteket mutat. Belföldi viszonylatban fokozódó kereslet észlelhető zománcán^ iránt, a kiviteli for­galmat azonban kontingensek, deviza­nehézségek és egyes államok dömpingje akadályozza. A rézből készült áruk elhelyezése terén a helyzet nem változott. A gépipar és a villa­mossági ipar helyzete szintén változatlan. A vasúti kocsikat gyártó vállalatok foglalkozta­tottsága megcsappant. A gépkoosiüzlet idény­szerűen csökkent. A mezőgazdasági gépgyá­rak foglalkoztatottsága változást nem mutat. A hangszergyárak forgaLma megélénkült. A finom mechanikai szakma helyzete kielé­gítő. A keramikaipar forgalma a várakozás ellenére nem javult meg, mivel az építési tevékenység a reméltnél szőkébb keretek kö­zött mozgott. A tűzálló magnezit iránti kül­földi kereslet megélénkült, aminek oka abban van, hogy világszerte fokozódott a magnezitet felhasználó üzemek forgalma. Az üvegkivitel a tavalyelőtti színvonalon maradt a belföldi viszonylatban történő iivegelhelyezés mértéke sem változott. Az építési tevékenység, noha általában kisebb volt a reméltnél, a kedvező őszi idő­járás folytán a szokottnál hosszabb ideig tartott. Általános az a nézet, hogy a kamat- mérséklés élénkítő hatással lesz az idei év építési tevékenységére. A fapiac helyzete az előző év azonos szakának adataihoz mérten nem változott. A vasút talpfaszükségletét kénytelen lefe­dezni s erre való tekintettel a talpfakészi- tésre alkalmas fajták iránt fokozódott a kereslet. A földoigozatlan fa ára stabil. Gyöngeminoségü áruban hiány van. A fűrészáru ára mérsékelten emelkedett. A papírgyárak helyzete jelentősebb változást nem mutat. Csomagoló és rotációs papír Iránt élénk kereslet volt. A grafikai papír iránti ke­reslet a tavalyelőtti év adataihoz mérten csök­kent, a grafikai ipar foglalkoztatottsága viszont mérsékelten javult. A gyapjú- és a gyapotszövő- dék foglalkoztatottsága megélénkült, a lenfonó­dák helyzete ezzel szemben még mindig sok kí­vánnivalót hagy maga mögött. Az árviszonyok úgy a belföldöm mint külföldi viszonylatban rosszak* A szövőipari nyersanyagok ára megszilárdult. A müselyemgyárak helyzete nem változott. A kon­fekciód ipart még a téli árura szóló utánrende- lések foglalkoztatták, helyzete az előző év azo­nos szakának adataihoz viszonyítva javulást mu­tat. Aránylag nagy kereslet fehérnemű iránt mu­tatkozott, ebből a cikkből a belföld nagy mennyiséget ren­delt és a külföldi piacok is tekintélyes mennyisé­gű árut vettek föl. A legnagyobb mértékben tarka és színes fehérnemű iránt volt kereslet. A kesztyüipar foglalkoztatottsága nem rossz. A bőrpiacon az árak lanyhultak s főképpen a nyersbőr ára ment vissza. A bőrfeldolgozó ipar foglalkoztatottsága az el­múlt év utolsó szakában változást nem mutat. A cipőgyártás kissé megélénkült s mérsékelten ja­vult a cipőkivitel is. A külföld ujjabban fonott cipő iránt mutat nagyobb érdeklődést. A számlák fizetése terén a helyzet nem ki­elégítő, de általános az a remény, hogy a viszonyok megjavulnak. A szőrmeipar helyzete nem javult, a szűcsök beszámolói szerint a közönség jobára csak az olcsó árut keresi. A vegyi ipar helyzete változatlan. (A novemberi fakivitel részletes adatai.) No­vemberben a fakivitel erősen emelkedett.. A kivi­teli kimutatás 1.000 tonnás tételekben a követ­kező adutokat tartalmazza (a zárójelben levő számjegyek az előző három hó adatait jelentik): fenyő-fűrészáru 24.2 (augusztusban 9.7, szeptem­berben 11, októberben 9.8). Ebből a mennyiségből Németország 18.8 (5.4, 4.3, 5), Hollandia 1.1 (1.1, 1, 0.9), Anglia 0.5 (0.3, 0.5, 0.3) és Magyarország 2.7 (1.9, 3.5, 2.5) ezer tonnát vett át. Fenyő-gömb- fa (24 cm-nél nagyobb átmérőjű) 56.2 (39, 46, 44), bányafa 3.4 (3.2, 6.3, 9.) A bányafia túlnyomó részét Magyarország vette át. A januártól no­vemberig terjedő 11 havi időszak fakivitelének mennyisége köbméterekben a következő (a záró­jelben levő szám az előző év azonos szakának adatait jelenti): gombba 12.361 (4.647), fenyő­gömbfa 563.937 (403.554), bányafa 60.746 (59.833), fűrészáru 60.188 (55.713) és fenyő-fűrészáru 243.976 (374.397.) Dr. E N S L I é - K Á R O L Y: Az irányított c§s>zdass» Ternyel László fordításában megjelent Ára 35 korona (kötve). Kop­ható o PMH kiadóhivatalánál A kétes követelések kérdése az adópraxisban Prága, január 3. A kereskedelmi kamarákhoz az utóbbi időben számos panasz érkezett az adófizetők részéről, akik azt állítják, hogy az adóhivatalok a kétes követeléseket csak abban az esetben fogadják el helytállónak, ha a hitelező bizonyítani tudja, hogy az adós ellen vezetett árverés eredménytelen maradt, vagy hogy az adós vagyontalansági esküt tett. A panaszok arra indították a kamarai közpon­tot, hogy a kérdés tisztázására a pénzügyminisz­tériumot megkeresse. A kamarai központ emlék­iratot intézett a pénzügyminis>ztériumhóz, ame­lyet arra kér, hogy az adóhivatalokat a mai gyakorlat enyhítésé­re utasítsa. A kamarai központ ezt a kérést a következő­képpen okolja meg: Az adóhivatalok ama kíván­sága, hogy a hitelező adjon bizonyítékot arra, hogy az adós ellen végrehajtást vezetett s a végrehajtás eredménytelen maradt, fölösleges költséget okoz a hitelezőnek, aki bizonyára meggyőződött arról, hogy követelése behajtha­tatlan vagy kétes, amidőn azt könyveiben leírja. Az adóhivatal kívánsága nincsen összhangban az érvényben lévő törvényes rendelkezések­kel, amelyek azt mondják, hogy az adóalap­ból nem csak a bekövetkezett veszteséget kell leszámítani, hanem le kell vonni az előrelát­ható veszteségek, tehát a kétes követelések összegét is. A kétes követelések nem behajthatatlan köve­telések, tehát az adóhivatal nem kívánhatja a behajthatatlanság bizonyítását az adófizetőtől. A kamara nézete szerint tökéletesen elegendő lenne annak a bizonyítása, hogy az adós a tar­tozását valószínűen nem fizeti meg. A mai viszonyok közepette — mondja a ka­marai központ emlékirata — biztosra vehető, hogy a követelések egy része behajthatatlan­ná válik s teljesen hiteltérdemlőnek kell te­kinteni a nagyobb kinnlevőségekkel bíró vál­lalkozó állítását, ha követeléseinek 2—5 szá­zalékát kétesnek minősiti. Egyes adóhivatalok az ilyen átalány ellen nem emelnek kifogást, mások viszont mereven ra­gaszkodnak ahhoz, hogy a hitelező bizonyítékot adjon arról, hogy a követelése behajthatatlan. Érdekes eltolódások a külkereskedelmi forgalomban Prága, január 3. A januártól novemberig ter­jedő tizenegyhavi időszak során a külkereske­delmi mérleg aktivuma tavaly 745.9 millió koro­nára gyarapodott. Az 1934. év azonos időszaká­nak kiviteli fölöslege 738.7 millió koronát tett ki. A külkereskedelmi forgalom terén, amint azt a Csehszlovák Nemzeti Bank legújabb adatai bi­zonyítják, az elmúlt esztendőben érdekes elto­lódások történtek, amennyiben az úgynevezett kliringállamokkal szemben Csehszlovákia aktívuma csökkent, ezzel szem­ben emelkedett r °zabad fizetési forgalom alapján álló álk. .-„okkal szembeni kiviteli többlet. A tizenegyhavi idő 1-ra vonatkozó külkeres­kedelmi kimutatás ’ '.ronás tételekben a következő aaatokal azza: F ofitsterlingblokk: Év Behozatal Kivitel Egyenleg 1934 1461.0 1646.2 + 185.2 1935 1533.2 1874.2 + 341.0 + 72.2 + 228.0 + 155.8 Aranyvalutéju államok: 1934 972.2 888.4 — 83.8 1935 < 987.7 999.9 + 12.2 + 15.5 +111.4 + 96.0 Kliringállamok: 1934 1155.7 1753.1 + 597.3 1935 1372.6 1897.9 + 525.3 + 216.9 + 144.8 — 72.1 Németország*. 1934 1140.1 1405.8 + 265.7 1935 1050.7 1073.7 + 22.9 — 89.4 — 332.1 — 242.8 Egyéb államok: 1934 1063.6 837.8 — 225.7 . 1935 1032.3 876.8 — 155.4 — 31.3 + 39.0 + 70.3 összesen: 1934 5792.7 6531.3 + 738.7 1935 5976.5 6722.4 + 745.9 + 183.8 + 191.1 + 7.2 A külkereskedelmi mérleg tizenegyhavi akti­vuma az 1934. év azonos időszakának adataihoz viszonyítva összesen 7.2 millió koronával gya­rapodott. A kliringállamokkal szembeni aktí­vum (Németországgal együtt) 314.8 millió ko­ronával csökkent. A fontsterlingblokkhoz tarto­zó államokkal és az USA-val szemben 155.8, az aranyblokk államaival szemben 96 és a többi szabadfizetési forgalmú állammal szemben 70.3 millió koronával emelkedett a mérleg aktivuma. (Az állatvám nem változik.) Az állatárak de- cennbeiben nem változtak, erre való tekintettel a kormány elhatározta, hogy januárra, is változat­lanul érvényben tartja a decemberi állatvárao- kat. (A magyar-csehszlovák gazdasági egyezmény pontos kiviteli listája.) A magyar-csehszlovák áruforgalom, amint jedianitieritiük, 140 mifilliió ko­ronás kenetben fog lebonyolódni. Az első cso­portban Csehszlovákia fiáit, és faszenet és 211 mé- tenmáizisa liptói túrót exportál, amivel szemben 30.000 darab hxzxxtt sertés, 9600 darab biíkia, 1250 darab ló, 5 vagon ponty, 12 vagon vaij, 50 vagon csiilagtfürt (halieledel) stb. kerül be- hotzaitaJra. A második csoportban gázszert, koksz és öotődekoksz kerül exportra, melyek­nek ellenében 250 vagon zsírt, 2 vagon libáit, .különböző bőröket, bort, fokíhagyimát, hagymát paprikáit, kölest, lencsét bükkönyt etib.-it vesz át Csehszlovákia. Az első kiéit kategóriába tar­tozó áruk összértéke 68 millió koronát tesz ki. A harmadik kategóriába az iparcikkek kompen­zációja tartozik 25 millió korona értékben. Ex­portra kerülnek különböző vasipari termékek, cellulózé, vegyszerek, parcellán és üvegáruk,, textliák, autók (főleg Tátra-kocsik), perganiemt- papir, villany lámpák gyártásához szükséges üvegburáik stb., amivel szemben rádiólámpákat. rádiókat, viHanylámpákait, cipöfelsőbőrötket la­kaitokat, zárakat, gyógy- és vegyszerekéit ne­mesített báránybört, szalámit, kaszát, sáriiét, könyveiket, gerebenezett kendert, bar naf érne két és különböző mezőgazdasági termékekéit hoz­nak be Csehszlovákiába. A Rima-konstrukció változatlanul 20 millió koronás értékben fog le­bonyolódni. Tízmillió koronás kontingens áll a csehszlovákiai nyaralási akció rendelkezésére, régi követelések kiegyenlítésére pedig 4 millió koronás keretet állapított meg a bizottság. Ezen a 127 milHó koronás árucseremegállapodáson kívül k'b. 13 millió korona értékben 13.0(X) darab hízott sertés importjára történt megállapodás a bizottságban. Ez a 13.000 darab hízott sertésre vonatkozó megállapodás tulajdoniképpen az 1935 őszén kötött megállapodás megújítása., mert an­nakidején ez a kompenzációs üzlet nem perfek­tuál! tatoth, úgyhogy ezzel együtt 1936-ban a 'magyar-csehszlovák árucsere előreláthatólag a 14Ö imiiró koronás forgalmat meg fog,ja haladni. (Megszilárdult a német márka.) A mai prágai devizapiacon Amszterdam 1.50, Buenos Aires 2, Zürich 0.50, Montevicleo 0.50, Oszló 0.50, Kaunas 0.25, Lisszabon 0.125, London 0.10, Montreal 0.06, Newyork 0.06 és Tallin 1 koronával megszilár­dult. Milánó 0.1i25 és a kötött devizák közül Bel- grád 0.20 koronával gyöngült. A valutapiacon a német márkák árfolyama 7.50 koronával emelke­dett. A magyar pengő 2, a Belga 1.50, a líra 1 és az angol font 0.50 koronával javult. Egyedül a román lej árfolyama ment vissza 0.30 koronával. (A prágai értéktőzsdén bevezették a cseh­szlovák államköksönök szelvényeinek ma­gáné szkontálását.) Január 2-től kezdve a prá­gai értéktőzsdén a csehszlovák államikölesö- nöik szelvényeinek magáneszkontálását a kö­vetkező szokványok alapján végzik: Az államkölcsönök szelvényeit 50.000 koronától kezdődően tetszésszerinti összegig lehet esz- kontóltatni. Az eszkontkölcsön a szelvény esedékessége előtt 15-től 180 napig terjedő időben vehető fel. A kamattételek 90 és 180 napra szólnak. A megállapodás illetéke a kölcsön összegének 1/40 ezrelékét teszi, de legalább 2 koronára rúg. Az illetéket az a fél fizeti, aki a kölcsönt fölveszi. A kölcsön­ügyleteket a Csehszlovák Visszleszámiloló Intézet bonyolítja le. (A Nasici uj csehszlovák vállalata.) A Naski Ta.nningyár és Gőzfürész Rit-mak már régóta fiókja vain Csehszlovákiában, mely most önálló részvénytársasággá alakult át és ehhez a bel­ügyminiszter engedélyét megkapta. A ré^'vény- táirsaeág Nasioká Drevodélma A. S. név lm fog működni. Mit kapunk a valutákért ? Prága, január 3. , Ké 100 pengőért ............................. 473.50 100 schillingért ........................ 471,50 10 0 zlotyért ............................. 456.50 100 lejért ................................. 12.75 10 0 márkáért........................ 618._ 10 0 ezüstmárkáért ................... 735.— 10 0 dinárért ....... 53.925 100 svájci frankért ..... 781.50 100 francia frankért... 159 20 10 0 Belgáért ............................. 407.50 100 líráért................. 154.40 10 0 holland forintért .... 1627.— 1 amerikai dollárért .... 24.10 1 angol fontért........................ 118 75 Mi t fizetünk a valutái ért? Prága, január 3. Ké 100 pengőért ............................. 476.50 100 schillingért ........................ 474.50 10 0 zlotyért ............................. 459.50 100 lejért .................................. 13.15 100 márkáért............ 622.— 10 0 ezüstmárkáért ..... 745.-— 100 dinárért ............................. 54.325 100 svájci frankért... 784.50 10 0 francia frankért... 159.80 10 0 Belgáért ............................. 409.50 10 0 Uráért................. 155.60 10 0 holland forintért .... 1633.— 1 amerikai dollárért .... 24.30 1 angol fontért........ 119.75 O

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents