Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)
1936-01-30 / 24. (3873.) szám
1936 Január 30, csütörtöli &*aRg*; Kö:^Aza>AfirA<^ . [ Prága, január 29. A cseh Szlovákiád német ndriparosok országos szövetsége az egyenes jdó'król szélé törvényjavaslatról tanácskozóit, j csehszlovákiai német GYOSZ, amint az ■lésről kiadott jelentés mondja, sajnálattal IIlapkő Ha meg. hogy a tervezett törvény január 1-vel, azaz visszaható hatállyal liéip jna'd életbe. í Á javaslat a gazdasági testületek megokolt [ módosító indítványaival ellentétben számos olyan rendelkezést tartalmaz, amelyek a I azdasági elet szempontjából elviselhelet- onek cs veszedelmesek. A visszaható ha- | ály a jogrend megrendít sét jelenti, s 'odza min'szterelnök is programbeszédé- [ ken legiutübb kijelentette, hogy ellene van annak, hoTy a törvények visszaható erővel 'épjenek életbe. Vavrsika a Dunahaiózás jövőjéről á Pozsony, január 29. Vavreöka Hugó volt oseihszlo- r vák követ érdekes előadást tartott Pozsonyban a i’ Dunáhajó/áő időszerű kórdéséeiről. Az előadás so 2 rán annak a véleményének adott kifejezést, hogy a a Duna tulajdonképpen nem összekötő kapocs Cseh t Szlovákia és tenger között, mert Csehszlovákiából i alig szállítanak tengerre árut a Dunán. Nézete £ szerint f a Duna hivatása abból áll, hogy a dunamenti ál- £ lamok egyinásközötti kereskedelmi forgalmának £ lebonyolítására szolgáljon. I A Duna tengeri kikötői: Braila, Galac és Sulina, n.ncsenek megfelelően kiépítve és nincsenek össze- j köttetéseik a nemzetközi vonalak leié. A dunai j forgalmat a rendkívül magas nemzetkötzi illetékek j is gátolják. Az európai Dunabizottság a 6ulinai Du- i naágon keresztüLmenő hajókat a hajók tehe.hi.ó- ^ képességének minden tonnája után 3.70 aranyfrank illetékkel terheli. Vavreöka annak a nézetének adott kifejezést, hogy a Duna és a konstanzai kikötő között csatornát , kellene építeni, mert Konstanzából jobban lehet a nemzetközi hajózási vonalakat elérni. Ez a negyvenhét kkomé.er . hosszúságú csatorna Középeurópa és a Levente J szempontjaiból legalább olyan jelentőséggel bírna, mint amilyen jelentősége Nyugateurópa szem-j pontjából a Szuezi csatornának van. (Domorázek kormánytanácsos lesz a kár-1 pataijai országos pénzügyigazgaíóság el-S nöke.) Tichy kormánytanácsos, a kárpát- I aljai országos pénzügyigazgatóság elnöke,! mint ismeretes, nyugdíjba vonult s a pénzügyigazgatóság vezetését dr. Bayer kormánytanácsos vette át. A Metropress értesülése szerint a kárpátaljai országos pénzügyigazgatóság elnökévé a kormány dr. Domorázek kormánytanácsost, a prágai országos pénzügyigazgatóság elnöki osztályának főnökét nevezi ki, aki úgy korban, mint rangban megelőzi Bayer kormánytanácsost. (Búzából és rozsból februárban az egészévi hányad 4 százalékát őrölhetik meg a malmok.) A csehszlovákiai malomteetület a malmok februári őrlési hányadának megállapítása kérdésében olyképpen határozott hogy a malmok februárban is az egészévi kontingens 4 százalékát őrölhetik meg úgy búzából, mint rozsból. Januárban is 4 százalékos őrlési hányadot engedélyezett a malomtestület, azonban utólag még 1 százalékos pótkontingenst állapított meg. A kontingenst az 1931-től 1933-ig terjedő időszak során őrölt meny- nyiség alapján állapította meg a malomtestület, A lisztelhelyezés torén kedvezőtlen tünetek mutatkoznak. A gabona ára havi pótdijjal emelkedik, ezzel szemben a liszt ára nem változik, ami főképpen arra vezethető vissza, hogy a zugforgalom egyre nagyobb arányokat ölt és a zugból eredő gabonából készült liszt lerontja a legális forgalomban őrölt áru árát. A liszt árának 10 fii-1 térrel való fölemelése tárgyában döntés még nem történt. (Luxemburg nem devalvál.) A luxemburgi kormány cáfolja azokat a híreket, hogy a luxemburgi frankot leértékelik éspedig a belga frank árszintjére. A kormány hangsúlyozza, hogy sem- | miféle ok nem készteti a kormányt a körtéké- 1 lésre. • (Uj angol-magyar gazdasági egy ezményt kötőt-1 tek Budapesten.) Budapesti szerkesztőségünk je-1 lenti; Az angol kormány kiküldöttei mintegy tiz j nap óta tárgyalásokat folytatnak Budapesten a december végén lejárt angol-magyar gentleman ag- reement megújításáról. A tárgyalások ma érlek véget és sikerült blyan megállapodásra jutni, ame'y lehetővé teszi azt, hogy az angol-magyar áruíorgall lom ez évben is megmaradjon a múlt évben elért keretek között, sőt a kivitel fejlődhessen is, ha a I piacok és az árak alakulása erre módot nyújt. A megállapodás az angol hitelezők érdekeit is bizto- yitja, amennyiben a nemzeti munka 6009 fontot fog fordítani az angol áruhitelezőkkel szemben fennálló tartozások törlesztésére és biztosítja azt, hogy az újonnan keletkezett árutartozásokat zavartalanul fizethessék a magyar adósok. Az angol-magyar tárgyalások befejeztével szombaton magyar-svájci kereskedelmi tárgyalások kezdődnek Genfben. A magyar-svájci árucsereforgalmi és fizetési egyezmény érvénye ugyanis március 15-én lejár és svájci részről az az óhaj nyilvánult meg, hogy a két állam kereskedelmi kapcslatainak ki mélyítése érdekében addig uj kereskedelmi szerződés jöjjön létre. (A szlovenszkói és a kárpátaljai malmoknál: csehországi rozsot szlovenszkói árban nem ad a Gabonatársaság.) A csehszlovák Gabonaíár- saság felhívja a szlovenszkói és a kárpátaljai malmok figyelmét arra, hogy idejekorán fedezzék le rozsszükségletüket és elsősorban a saját 1 vidékükön vásároljanak 1935. évi termésű rozsot, mert a Gabonatársaság a szlovenszkói és a kárpátaljai malmok részére egyéb vidékről származó rozsot semmiesetre sem szállít a malom átvételi állomásán érvényes eladási áron. (Ugrásszerűen emelkedik a magyar por. i Lrfolyama.) A mai prágai devizapiacon Zr- •ich 1, Heísinigilors 0.025, Mowireail 0.03, New- ponk 0.06, Oslo 0.50, Stockholm 0.50 és Daniig 0.50 koronával megszilárdult, amiig ; ' unsz térd ami kifizetés 1 koronával lanyhul i. A valutapiacon a magyar pengő árfolyama jjabb 5 koronával emelkedett. Az olasz 111 a 3, a német márka 2, a svájci frank 0.50, a francia franik 0.25, az amerikai dollár 0.10 és 2lz angol font 0.25 koronával javult. A lengyel zjloly árfolyama 0.50 és a jugoszláv dináré 0.25 koronával gyöngült. (Páneurópai mezőgazdasági konferencia Lesz Becsben.) Bécsiből jelentik: A páneurópai központ befejezte tanácskozásait. A konferencián elhatározták, hogy a páneurópai központ szeptemberben mezőgazdasági konferenciát rendez. A tanácskozások szeptember 9-én kezdődnek és szeptember 13-ig tartanak. A páneurópai mezőgazdasági konferenciát Becsben rendezik. Egy másik határozat szerint a páneurópai központ az osztrák ■fővárosiban idegenforgaImii irodát lélesit. (Befagyott a görögországi és a törökországi kivitel.) A görög-csehszlóvák kliringforgalom közel 70 miibó koronás követelést mutat Csehszlovákia számára, ami annyit jelent, hogy ebben az idényben Csehszlovákiának le ke.il mondania a Görögországba irányuló további kivitelről. A görög-csehszlovák gazdasági egyezmény szermt ugyanis Görögország csak arra _____ 9 1 csehszlovákiai német gyáripar tiltakozik I az adótörvény megszigorítása ellen A javaslat törvényerőre való emelését a többi között azzal okolják meg, hogy már az idei állami költségvetés is számol a terviheve'.t törvény következtéiben fölemelt adóbevétellel. A csehszlovákiai német gyáriparosok ezzel őzeimben úgy vélik, hogy az állam a sürgős szükségletek kielégítéséhez kellő fedezetet könnyen teremthetné elő, ha a több milliárdra rugó adóháírá- lékok likvidálását gyorsan és észszerűen bonyolítaná le. A gazdaságii tényezők, mondja végül az ülésről kiadott közlemény, egzisztenciájukért küzdenek s ezért, továbbá a nagy munkanélküliségre és az általános gazdasági válságra való tekintettel óva intik a kormányt attól, hogy újabb megterheléssel sújtsa a gazdasági életet. iyler népszövetségi biztos üagyarorsiái saiilasisi helyűiének Javulásáról tett je'entést Budapest, január 29. (Budapesti szerkesztő-jj Bégünk telefon jel emiése ) Tyler, Magyarországi népszövetségi pénzügyi biztosa elkészítette jelentését Magyarország pénzügyi helyzetéről az el-1 mnlt esztendő második felére vonatkozólag. A jelentés szerint az elmulit 1935 év második feléiben Magyarország közigazgatási kiadásai és be-1 vételei az 1934 év megfelelő időszakához 1 képest növekedtek. A kiadási oldalon a növekedés valamivel na-| gyoibb voilit, mint a bevételeknél. A jelentési megemlíti, hogy lényeges rendelkezéseket | foganatosítottak a magyar exportőröknek és| importőröknek kiutalt devizák után fizetendő j leiárak egységesítése tekintetében. A felárak ezután nem áruoiikkek, hanem bizonyos országok szerint változnak. A felárak 38—53%-ig terjednek. A jelentés ezután Magyarország kereskedelmi szerződéseivel foglalkozik részletesebben. Magemiliti, hogy Magyarország és Olaszország között való kereskedelem nagyrészét árucsereszerződés szabályozza, Németországgal viszont kompenzációs remid szer jött létre. Csehszlovákiával uj szerződés létesült, amely elvben az árucsereegyezmény alapján épült fel. Jugoszláviával a devizakompenzációs eljárás nyert alkalmazást. A külföldi adósságok transzferálásának részleges fölfüggesztéséről szóló rendelet hatályát meghosszabbították. A továbbiakban Tyler jelentése megállapítja, hogy Magyarország ipari termelése és forgat-' ma az elmúlt év második felében növekedői irányzatot mutatott. Az ipari és mezőgazdasági árak emelkedése! folytatódott, az ország kiviteli többlete 1935-ben 2.6 millió; pengővel volt több, mint 1934-ben, A rossz tengeritermés miatt Magyarország 2.5 millió mázsa tengerit volt kénytelen importálni takarmányozási célokra és szükséges még további mennyiségek behozatala is. Magyarországnak az angol piacon való versenyképességét újabban befolyásolta a jugo- szlávoknalc juttatott különleges preferencia. Az angol kormány az Olaszországgal szemben alkalmazott szankciók által szenvedett károsodás kompenzációja céljából a szárnyasok vámját Jugoszláviával szemben csökkentette és a hús, valamint szalonna beviteli kontingensét, továbbá a tojás vámmentes behozatali kontingensét fölemelte. A jelentés végül megállapítja, hogy a pengő külföldi árfolyama megszilárdult és lehetségessé' vált, hogy a Magyar Nemzeti I Bank nagyobb mértékben elégítse ki az importő- ■ rök devizaigényeit. A magyar (népgazdaság helyzete a Magyar Nemzeti Bank jelentésének tükrében Budapest, január 29. A Magyar Nemzeti Bank február 3-án tartja idei rendee közgyűlését. A főtanács jelentése, amelyről már tegnap beszámoltunk, a. magyar mezőgazdaságról az alábbi ösz- fizefoglalé helyzetképet nyújtja. A mezőgazdaságot az elmúlt évben számos súlyos csapás érte. A késői fagyok nagy károkat okoztak gyümölcs- és zöldség termékben., sőt egyes vidékeken a gabonatermésben is, maj'd a: ■hosszantartó nyári szárazság a tengeri-, a burgonya-, a cukorrépa- és a takarmánytermés hozamát! csökkentette igen lényegesen Ezekért a veszte-5 ségekért nem nyújtott kárpótlást, hogy a 20.11 millió métermázsát kitevő búzatermés jelentéke-! nyen, a 6.8 millió métermázsás rozs- és az 5.7 millió metermázsás árpaterméa pedig kisebb mértékben meghaladta az 1234, évi eredményeket, mert a terméseredmények még ezekben a cikkekben sem érték el az utolsó 10 év átlagát a másik négy főterményben pedig messze elmaradtak az említett átlag mögött. Olaszországgal és Ausztriával az elmúlt évben is az 1934. évi buzaegyezményekhez hasonló megállapodások jöttek létre, amelyek az említett országokból jövő behozatalnak nyújtott kedvezmények ellenében 4.2 millió métermázsa magyar búzának a világpiacnál magasabb áron való külföldi elhelyezését biztosították és lehetővé tették, hogy Magyarországon a búza ára a világpiaci áralakulásnak megfelelő szintnél magasabban álljon. Az év második felében bekövetkezett, már említett áremelkedések egyes cikkek, igy különösen a búza és baromfi kivitelét megnehezítették. Az eladósodott gazdák helyzetének javítása érdekében az október hónapban kibocsátott 10.000/1935. M. E. sz. rendelet nagyjelentőségű intézkedéseket léptetett életbe, amelyek közül a legfontosabbak az 1000 holdnál nena nagyobb területű védett birtoknál a kataszteri tiszta jövedelem 40-szeresét meghaladó terünknek az állam által vállalt és 40 éven át fizetendő évi 3 százalékos annuitással törlesz- \ test nyerő könyvadósság utján való rendezése, a 10 hokinál nem nagyobb birtoknál a kataszteri tiszta jövedelem 40 szeres szorzatán belül eső tar- tartozásoknak 50 éven át fizetendő év.i 4jü-os an- n- itással törlesztést nyerő hosszúiéjáratuakká való átalakítása, továbbá az 1933. évi rendezés során a 10 holdnál nagyobb birtokok számára biztosított kedvezményeknek a 20 kataszteri holdnál nem nagyobb földbirtokra való kiterjesztése. A rendelet a gazdaadóssal szemben érvényesíthető kamat legmagasabb mértékét a korábbi 5la százalékról 5 százalékra, a védett birtokok tulajdonosai által fizetendő kamat legmagasabb mértékét pedig a korábbi 4 százalékról 3hS százalékra szállította le. A 10 holdnál nem nagyobb ingatlanokat terhelő és a 40 szeres terhelési határon belül eső, hosszulejáratuakká átalakított pénzintézeti követelések mobilizálásának lehetővé tétele céljából a Magyar Pénzügyi Szindikátus a reá engedményezett ilyen követelések alapján legfeljebb 80 millió pengő névérték erejéig évi 5 lA százalékkal kamatozó, 50 év alatt beváltásra kerülő kötvényeket bocsát ki. A hosszúlejáratúvá átalakított gazdatartozások és a kibocsátandó kötvények adósságszolgálata között adódó különbözeiét az állam viseli. A Magyar Nemzeti Bank abból a célból hogy a Pénzintézeti Központ hozzájárulhasson a Pénzügyi Szindikátus, üzletrésztőkéjónek szükségessé vált felemeléséhez, 5 millió pengő rendelkezésre bocsátását határozta el, amely összegből 3.5 millió pengő az 1935. évi üzleti nyereség terhére folyó- sittatott Mit kapunk a valutákért? Prága, január 29. Ké 100 pengőért ........................... 488.50 10 0 schillingért ...... 471.50 ICO zlotyért .......................... 458.— 10 0 lejért ............................... 14.10 10 0 márkáért . ....................... 678.— 10 0 ezüstmárkáért... 735.— 10 0 dinárért ........................... 53.30 10 0 svájci frankért... 784.50 10 0 francia frankért... 15970 10 0 Belgáért ............................ 407.— löO Uráért................ 179.40 10 0 holland forintért .... 1637.— 1 amerikai dollárért .... 23.90 1 angol fontért....... 119.50 Mit f izetünk a valutákért? Prága, január 29. Ké 100 pengőért ....... 491.50 100 schillingért ....................... 474.50 100 zloíyért ........................... 461.— 10 0 lejért ................................ 14.40 100 márkáért ....... 682.— 100 ezüstmárkáért .................. 745.— 100 dinárért ....... 53.70 100 svájci frankért... 787.50 10 0 francia frankért ..... 160.30 100 Belgáért ........................... 409.— 10 0 líráért ................................ 180.60 10 0 holland forintért .... 1643.— 1 amerikai dollárért .... 24.10 1 angol foutért ,**««» 120.50 r álfáit kötelezettséget, hogy legfeljebb 70 millió rorona értékű árut vesz at Csehszlovákiától s mnek az árunak az ellenértékét kliring utján ízeti ki. Csehszlovákia eddig 30 millió korona isszegben dohányt vásárolt Görögországtól s egíeljebb tavasszal vesz még gyöngeminőségü árut, az idénycákkek (déligyümölcs, mazsola ;tb.) behozatalának szezonja pedig véget ért. A behozott cikkek ellenértékét a görög kormány elsősorban a csehszlovákiai cukorból importált mennyiség megfizetésére fordítja s csak a ienmmaradó összeget írja jóvá az egyéb áruszál- itások számláján. Ezekután valószínű, hogy a görög-csehszlovák áruforgalom hosszabb ideig szünetelni fog s az exportőrök jól teszik, ha a görög rendelésekre történő szállítások előtt meggyőzödnek arról, hogy követeléseik kiegyenlítésére belátható időn belül számithat- nak-e, —- Török viszonylatban a helyzet hasonló képet mutat: a Törökországgal szembeni csehszlovák követelések összege 63 millió koronára rúg s a török dohányért Csehszlovákia ezzel szemben csak 12 millió koronával tartozik. A csehszlovákiai exportőröknek tehát török viszonylatban nagy óvatossággal kel'l el- járnáok, ha nem akarják, hogy az odairányitott küldeményeik hosszú hónapokon keresztül a vámhatáron heverjenek. (Közel tízmillió baromfi van Szlovenszkón.) A da tisztikai hivatal adatai szerint Szlovenszkó baromfiállománya 'közel 10 millió baromfiból áll. Fiatal baromfiból pontosan 1,011.062 darabot számláltak össze. Ezek között 4,383.212 kakas és tyuk, 1,747.259 gúnár és liba, 836.422 gácsér é3 kacsa, valamint 39.169 pulykakakas és pulyka van. (A világ nikkelfogyasztása,) R. C. Stanley, a kanadai nemzetközi nikkelváilalat elnöke kimutatta, hogy a világ nikkelfogyasztása 1935- ben 66,500.000 kilogram volt. Az eddigi legmagasabb nikkelfogyasztás 56,240.800 kilogram volt 1929-ben. A világ nikkelfogyasztásának ugrásszerű növekedését a hadiiparok fokozott üzemének tulajdonítják.
